Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-14 / 62. szám

3 1953 március 14., szamba! ViUaisawk hifit A tanács aktívái jól harcolnak Kétegyházán azért, hogy a vállalás ne maradjon papíron ták az aktíváknak s ezekbe körök­A szakszervezetek társadalombiztosítási munkájáról írta: Lakatos Béla, az SZTK Békésmegyei Alközpont ügyvezetője Közeledik április A, a felszabadu­ld ünnBpe. Milyen sokat is köszön­hetünk ennek a napnak: megváltó- aott életünket, szabad, boldog ha­zánkat. Mi is tenne pt Kétegy- tiázán e nap nélkül? Sáros, elha­gyott kis falu maradt volna, ahol csak suttogva hallhatsz román szót fe a Suttogás is elhalkul, mikor a sarkon megcsillan a csendőrszurony. Ki is mert volna ujjat húzni a rend «kakastol'las uraival»? Nem. lenn» világos, napfényes napközije a községnek, ahol1 fekete- hajú apróságok játszanak önfeled­ten s nem vigyázna rájuk a ro­mán «ovónénik» gondos keze. Sze- lezsán Florika sem tanulhatna sok társával együtt a román kollégium­ban, s Purpur György nem vehetne részt — mint tanácstag — a falu, az ország ügyeinek intézésében. Hát lehetne-e szebben ünnepelni mind­ezt, mint azzal, hogy erre a nap­ra becsülettel eleget tesznek a kö­telezettségüknek, a begyűjtésben, a tavaszi munkákban egyaránt? Nem — és így gondolják ezt Kétegyhá­zán is. így született meg a község vállalása, hogy felszabadulásunk év­fordulójának tiszteletére határidő előtt teljesítik, ‘illetve túlteljesíitík A MINISZTERTANÁCS tava­szi munkákról szóló határozata megszabja, hogy egyes növények vetését mikor kell megkezdeni s mikor fejezzük be. Mintegy két hete annak, hogy megyénk dol­gozó parasztjai is megkezdték a simítózást, a kora tavasziak ve­tését, s minden időt kihasználva harcolnak azért, hogy az előírt határidőkre teljesítsék a vetés­tervet. Ebben a munkában az orosházi és tnezőkovácsházi já­rás dolgozó parasztjai mutattak példát az egész megyének. Hétfő este már csupán 1—2 százalék híjjá volt a tavaszi búzavetés­terv teljesítésének ezekben a járá­sokban. Ott értek el jó eredmé­nyeket, ahol jól szervezték meg a tavaszi munkát. Az orosházi és tótkomlósi termelőszövetkezetek­ben például a brigádok ismerték- a tervüket, megvolt a saját terü­letük s így érték el azt, hogy a szövetkezetek határidőre, illetve határidő előtt vetik el a növénye­kéi A VETÉSI HATÁRIDŐ betar­tása fontos ' feladat, hiszen a szovjet tapasztalatok felhasználá­sával, a helyi gyakorlati példák alapján számították ki, mikor leg­alkalmasabb a különböző növé­nyek vetésére az idő. A határozat előírja, hogy »a simítózással egy- időben, amint a talajra rá lehet menüi, meg kell kezdeni s legké­sőbb március 15-ig be kell fe­jezni a mák, tavaszbúza, borsó, olajlen, rostlen, lencse, bükköny.) hagyma és füvesherék vetésé.te A vetési határidő lejár, azonban az eredmények mellett igen nagy a lemaradás. A tavaszbúza és a mák elvetése befejezés előtt álig de hiba van még a borsó, olájlenj rostlen, bükköny és füves here- félék vetésénél Tavaszi búzave­téstervünk teljesítését még aka­dályozza az, hogy földművesszö­vetkezeteink a rájuk bízott állami tartalékterületeknek csupán 50 százalékán vetették el a tavasz­búzát. Ezek a hibák azt bizonyít­ják, hogy nem sikerült még tel­jes egészében felszámolni az őszi hibákat. Még mindig megvan a szájtátiság, annak a megtürése, hogy az ellenség elszabotálhatja a határidők betartását De ugyan­akkor súlyos népnevelőmunkára begyűjtési tervüket. És ez a vál­lalóé nemosak a végrehajtó bizott­ság ügye, háromszáz dolgozó paraszt vállalásán alapul, taz ő jó munkájuk ft biztosíték ar­ra, hogy nem maradt az adott szó papíron. A vállalást teljesíteni kell s eh­hez egyenes út a verseny. Igen áan, de versenyezni csak úgy tehet, ha mindenki tudja, hogy a verseny­társa megelőzte-e, vagy éppen el­maradt mögötte. Ha mindenki is­meri, ki az, akinél a szó és a tett egyet jelent. Egymaga a tanács nem is győzné ezt. D© azért van­nak az aktívák, hogy segítsék a ta- nácsot ebben a munkában hogy a tanácsnak tíz és száz szeme vi­gyázza.; hiba ne esöek a község becsületében. És ha az aktívák jól dolgoznak, annak meg is van az eredménye a begyűjtési terv tel­jesítésének felfelé szárnyaló számai­ban. Kétegyházán segítik az aktívák a tanács munkáját Még a begyűjtési munka elején csináltatott a tanács egy csomó kis szürkefedelű füzetet. Ki is ad­ván szükség a dolgozó parasz­tok egy rés zenél is, hogy meg­győzzük őket arról, hogy miért fontos a korai vetés. MEG KELL MAGYARÁZNI ne­kik, ha nem vetünk korán, ezzel meghosszabbítjuk a növények te­nyészidejűt, illetve később követ­kezik be az érés. A nyári aszály pedig a kései érésre káros hatás­sal van/! mert így például, köny- nyen megszorulnak a szemek, ez “ffedig a termésátlagot csökkenti, Ahhoz, hogy megyénkben a mi­nisztertanács határozatában elő" írt határidőket szóm előtt tartva végezzük el a munkákat, gépállo­másainknak is segítséget kell ad- niok. Tűrhetetlen az, hogy egyes gépállomásaink — mint például a medgyesegyházi, kunágotai — alig 16 százalékra teljesítették tavaszi tervüket, pedig az idő és a talaj ott is kedvező a munkák megkezdéséhez. Az ilyen gépállo­másokon nem éreznek kellő fe­lelősséget a rájuk bízott munká­ért, nem segítik a szövetkezet megszilárdítását, hanem akadá­lyozzák. Ahhoz, hogy a vetési határ­időket a következő hetek folya­mán még jobban betartsák dol­gozó parasztjaink, arra is szük­ség van, hogy tanácsaink moz­gósítsák erre őket a mezőgazda- sági állandó bizottságok és azok aktívái segítségével. AZ A FELADAT, hogy minden egyes dolgozóval megértessük: ha elkésünk a vetéssel, akkor egész esztendőn keresztül érezzük majd a hátrányát. Késni fogunk így a növényápolással is s a kapálások egy része el is marad, mert egyidőre esik az aratással. A ka­pálás elmulasztása pedig sokezer mázsával kisebbíti megyénkben a termés! Tanácsaink tehát gon­doskodjanak arról, hogy minden fogat, minden dolgozó jól végezze a munkát, ugyanakkor vonják felelősségre azokat, akik a határ­időt semmibe véve, elmaradnak a tavaszi munkával. Szerezzenek érvényt a törvénynek ezen a té­ren is. Csak a szívós felvilágo­sító munka, az ellenség elleni kemény harc s a rendele bek szi­gorú betartása után várhatunk jó eredményt. tek azután azo'yiuíkí a nevei, akik vállalást tettek. Szarka Vazulaénak is van egy ilyen kis füzete s a fü­zetlapocskákon a beírások arról be­szélnek; Szarkámé felelősséget érez munkája iránt. Egymásután saras koznak a nevek: Medve András egészévi tojásbeadásának teljesíté­sét vállalja. Isztín György is ilyen vállalást tett s ott van a ne­ve számos másik mellett Rotyis Istvánnénak is. Szarkáné eleinte szabódva meséli el a vállalások történetét.. — Hogy mi is volt? Beszélget­tem velük... — Aztán egyre ke- vésbbé keresi a szót.. . — Elmondtam nekik, hogy azért a sok jóért, amit mi kaptunk cse­rébe, adni is kell. Neküink az a kö­telességünk, hogy jól termeljünk és jó begyűjtéssel védjük a ter­vet, a békét. Miért van mit megvé­deni. Erről beszéltünk kisgyűlé- seken is, itt az utcáiban épp a aa^ pókban, volt egy Krisánéknál. Er­ről esik szó, ha úgy összejövünk az utcán, vagy a piacon. És meg is értik. Mészáros Mihálynó elmondta a múltkor: nekem is van miért tel­jesíteni a beadásom. A gyerme­keimért. Még a felszabadulás előtt elvitték a férjét Mészárosáéinak, mert kommunista volt. Nem is jött vissza többé. Az életét adta azért, hogy Kétegyházán se dolgozzanak örökké éhbérért az emberek. Hát hogyne harcolna ezért a felesége a begyűjtéssel? Vállalásokat tesznek a kétegyházi dolgozók s a vállalásokat beírják a Ms füzetekbe. De ezzel még nesa ér véget az aktívák munkája. Ellenőrzik azt is, hogy mikor teljesítették a vállalásokat, így tudja Szarkáné például azt, hogy Isztin György;- Tar “István, meg,: többiek már egész «évre, vagy félévre teljesítették tojás- és baromfibeadásukat, de maga Szarkáné sem szégyenkezik. To­jásbeadását egész évre, baromfi­beadását egy félévre teljesítette. A jól teljesítők eredményeiből tevődik össze az egész község eredménye. A baromfibeadási tervét a község már 100 százalé­kon felül teljesítette, de bizony a tojásbeadásban még hiba van. A tanácsnak sokkal többet kell törődnie ezzel is és az aktívákra a vállalások teljesítésének ellen­őrzése mellett még az a feladat is vár, hogy az eddiginél többet beszélgessenek a nemteljesítők­kel. Magyarázzák el nekik is, mi­ről van szó: a tervteljesítésről, a község becsületéről. A kulákokat meg, akik szándékosan hátráltat­ják őket, kíméletlenül leplezzék le. Mondják csak el bátran min­denki előtt, hogy akár magyar, akár román kulákról van szó, egyformán az fáj .nekik, hogy emelt fővel járhatnak a kétegy- házi dolgozók, hogy nem szorul­nak már rá a filléres napszá­mokra. így kell végezni a mun­kát, hogy igazán, a felszabadult élethez méltóan ünnepelhessenek Kétegyházán is. A tavaszi munkák üteme ország­szerte gyorsul,' de a gépállomások még mindig nem használják ki megfelelően a rendelkezésükre álló gépeket. A legutóbbi értékelés sze­rint, március 9 én országosan a szántógépek 64.8 százaléka dolgo­zott és egy gép napi átlagteljesít­ménye 3.1 normálhold volt. A megyék között viszonylag leg­jobban Békés dolgozott, ahol egy Ha visszatekintünk a felszaba­dulás óta eltelt időre és megvizs­gáljuk, hogy a dolgozók szociális védelmének kiterjesztésével társa­dalombiztosításunk milyen utat tett meg, akkor büszkén állapíthatjuk meg, hogy komoly fejlődést értünk el. A szovjet szocialista társada­lombiztosítás nyomdokain haladva párturik útmutatásával, a szakszer­vezetek közvetlen irányításával és ellenőrzésével a társadalombiztosí­tás vonalán lépést tudunk tartani a rohamosan fejlődő szocializmus építésével. Dolgozóink nagy segítséget kaptak kormányzatunktól, amikor a termeléssel szorosan összefüggő szociális ellátás terén a fokozódó szükségleteket biztosította. A társa dalombiztositás vonalán egész sor intézkedés valósult meg, amelyek a dolgozók érdekeit szolgálják. Megszűntek a különböző társada- I ombiztositó intézetek, amelyeket a kapitalista társadalmi rend hozott létre azért, hogy a dolgozók egy- ségőt. megbontsák és a dolgozókat egymással szembeállítsák. Ma mór a biztosítottak száma kibővült olya­nokkal, akik ezideig nem voltak bevonva a társadalombiztosításba. Ilyen hatalmas biztosítási reform volt a mezőgazdasági dolgozók biztosítása, mely különösen me­gyénk mezőgazdasági jellegénél fogva igen nagyjelentőségű. Ezzel megyénk területén mintegy 20 szá­zalékkal emelkedett a biztosítottak száma. Ugyancsak nagy segítség volt kormányzatunk részéről a pa­rasztsággal szemben az„ hogy a termelőszövetkezeti tagoknak is le­hetővé tette a betegellátásba való óekaocsolódást. Ezzel megyénk te­rületén ismét mintegy 10—15 szá­zalékkal emelkedett a biztosítot­tak száma. Népgazdaságunk fejlődése, a „sáp-, cializmus építése egyre nagyobb tö­megeket von be a termelő munká­ba, igy állandóan nő azoknak a száma, akikre, a társadalombiztosí­tás kiterjed. Ez megyénk terüle­tén is erősen érezhető. De nemesak' a biztosítottak Száma emelkedett, hanem a szolgáltatásoké is, hiszen a felszabadulás után a táppénz- járulék a munkabér 35 százaléka volt, ezzel szemben ma már a munkabér 75 százalékát fizetjük. Vagy a tbc-s beteg kórház és táp­pénzidőtartama egy évről két évre emelkedett. (Családtagoké 28 nap helyett 180 napra.) Ezenkívül a keiesőképtelenség első napjától fi­zetünk táppénzt. Továbbá a szülé­szeti segélyek járuleka és időtarta­mának emelése, valamint az, hogy az állami gazdaságok munkásai az ipari dolgozókkal azonos szolgálta­tásban részesülnek. A nemrégiben megjelent anya- és csecsemővédel­mi intézkedések bizonyítják, hogy népi demokráciánkban a legfőbb érték az ember. Népgazdaságunk egyre több- és többmillió forintot fordít a társadalombiztositás költ­ségeire. Nem a halált, á pusztítást hozó fegyverek előállítására .for­dítja államunk a dolgozók forint­jait. Hatalmas lépést jelentett az egészségügyi szolgálat leválása az ügyviteltől, valamint a társadalom­gép napi átlagtel jesitménye 4.5 nor m álhold. Vas, Zala és Szabolcs megyé­ben súlyos továbbra is a lema radás. > Több gépállomás a verseny jó megszervezésével, a technikai fel tételek biztosításával igen jó ered ményt ért el. Ezek közé tartozik elsősorban a nagyigmándi gépál­üzemekbe. Megyénkben mintegy 60 üzemijen végzik már önállóan a társadalombiztositás ügyviteli fel­adatait és számos üzemben bírál­ják el és fizetik a családi pótlékot. A dolgozókról az üzem gondosko­dik akkor is, ha betegség miatt a termelő munkában nem tudnak résztvenni. Ez közelebb hozza a dolgozókat a munkahelyükhöz, ser­kenti a szociális gondoskodás őket abban, hogy nagyobb eredményeket érjenek el felgyógyulásuk után. Döntő változást hozott a társada­lombiztosítás szervezetében az, hogy 1950-ben pártunk javaslata alapján a kormány a szakszervezetekre bíz­ta a íársada'ombiztositás feladatai­nak ellátását. Ezzel újabb tízez­rek kapcsolódtak be a feladatok közvet'en intézésébe -és irányítá­sába. Ez nem jött létre simán, mert voltak kezdetben nehézsége­ink, melyek megyénkben különösen abban jelentkeztek, hogy a társa­dalombiztositás nem vált szerves részévé még a szakszervezeti mun­kának. Pedig ennek fontos­ságára ' pártunk több eset­ben felhívta a szakszervezetek figyelmét. D© úgy látszik nem ér­tették meg eléggé szakszervezetink funkcionáriusai, társadalmi aktivis­tái, hogy a társadalombiztosítási határozatok a terv teljesítését, a munkafegyelem megs iláruitását se, gitik elő és a termeléssel a leg­szorosabb kapcsolatban állanak. Ez jelentkezik megyénkben, amikor he1 teken keresztül nem lehet megtar­tani a-társada’ombdztositási bizott­ság ülését, mert a szakszervezetek terü’eti bizottságai nem biztosítják a társadalombiztosítási felelősök pontos megje'enését. Ez legjobban megmutatkozik a textil és az épí­tők terü’eti bizottságainál. Ebből következik azután az, hogy az üze­mi bizottságok is háttérbe szorít­ják a társadalombiztosításra vo­natkozó határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzését. így nem hasz­nálják fel teljesen azokat a lehető­ségeket, amelyeket a párt és a kor­mány biztosit részükre a terv tel­jesítéséhez. A társadalombiztosítási ügyinté­zők és felelősök sokszor hivatkoz­nak különböző nehézségekre. Meg kell említeni, hogy a kapitalista társadalombiztosításból a szocialista társadalombiztosításba való átmenet idejét éljük és ez az átmeneti idő nehéz feladatok megoldása elé állít­ja a társad a’ombiztositással foglal­kozó dolgozót. Nekik ezt szíve­sen kell vállalóiak a szebb és bol­dogabb jövő érdekében. Ha meg­nézzük, hogy a társadalombiztosi­tás vonalán megyénkben mi jelent­kezik közvetlen feladatként, ak­kor mondhatjuk, Legelőször az, hogy a szakszervezeti vezetőknek jobban kell hozzáállni a termelés és a társadalombiztositás közötti kapcsolat megjavításához. Tovább kell szélesíteni a társadalombizto­sítási aktivisták hálózatát is, akik előtt nincs szebb és halasabb fel­adat, mint a dolgozó társaikról való gondoskodásban, a társadalombiz­tosítás ellátásának munkájában résztvenni. lomás, amely az országban elsőnek, hétfőn száz százalékra teljesítette tavaszi idéiiytervét. Itt minden erő­gép átlagosan 127 normálhold ta­lajmunkát végzett. A gépállomások traktorosainak versenyében első Piros István, a pusztaszabolcsi gépállomás trakto­rosa, 243 normálhold talajmunkál végzett és ezzel tavaszi idényter vét 245 százalékra teljesítette. Tartsuk he a vetési határidőket A nagyigmándi gépállomás száz százalékban teljesítette tavaszi idénytervét biztosítás ügyvitelének levitele az

Next

/
Thumbnails
Contents