Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-14 / 62. szám
3 1953 március 14., szamba! ViUaisawk hifit A tanács aktívái jól harcolnak Kétegyházán azért, hogy a vállalás ne maradjon papíron ták az aktíváknak s ezekbe körökA szakszervezetek társadalombiztosítási munkájáról írta: Lakatos Béla, az SZTK Békésmegyei Alközpont ügyvezetője Közeledik április A, a felszabaduld ünnBpe. Milyen sokat is köszönhetünk ennek a napnak: megváltó- aott életünket, szabad, boldog hazánkat. Mi is tenne pt Kétegy- tiázán e nap nélkül? Sáros, elhagyott kis falu maradt volna, ahol csak suttogva hallhatsz román szót fe a Suttogás is elhalkul, mikor a sarkon megcsillan a csendőrszurony. Ki is mert volna ujjat húzni a rend «kakastol'las uraival»? Nem. lenn» világos, napfényes napközije a községnek, ahol1 fekete- hajú apróságok játszanak önfeledten s nem vigyázna rájuk a román «ovónénik» gondos keze. Sze- lezsán Florika sem tanulhatna sok társával együtt a román kollégiumban, s Purpur György nem vehetne részt — mint tanácstag — a falu, az ország ügyeinek intézésében. Hát lehetne-e szebben ünnepelni mindezt, mint azzal, hogy erre a napra becsülettel eleget tesznek a kötelezettségüknek, a begyűjtésben, a tavaszi munkákban egyaránt? Nem — és így gondolják ezt Kétegyházán is. így született meg a község vállalása, hogy felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére határidő előtt teljesítik, ‘illetve túlteljesíitík A MINISZTERTANÁCS tavaszi munkákról szóló határozata megszabja, hogy egyes növények vetését mikor kell megkezdeni s mikor fejezzük be. Mintegy két hete annak, hogy megyénk dolgozó parasztjai is megkezdték a simítózást, a kora tavasziak vetését, s minden időt kihasználva harcolnak azért, hogy az előírt határidőkre teljesítsék a vetéstervet. Ebben a munkában az orosházi és tnezőkovácsházi járás dolgozó parasztjai mutattak példát az egész megyének. Hétfő este már csupán 1—2 százalék híjjá volt a tavaszi búzavetésterv teljesítésének ezekben a járásokban. Ott értek el jó eredményeket, ahol jól szervezték meg a tavaszi munkát. Az orosházi és tótkomlósi termelőszövetkezetekben például a brigádok ismerték- a tervüket, megvolt a saját területük s így érték el azt, hogy a szövetkezetek határidőre, illetve határidő előtt vetik el a növényekéi A VETÉSI HATÁRIDŐ betartása fontos ' feladat, hiszen a szovjet tapasztalatok felhasználásával, a helyi gyakorlati példák alapján számították ki, mikor legalkalmasabb a különböző növények vetésére az idő. A határozat előírja, hogy »a simítózással egy- időben, amint a talajra rá lehet menüi, meg kell kezdeni s legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák, tavaszbúza, borsó, olajlen, rostlen, lencse, bükköny.) hagyma és füvesherék vetésé.te A vetési határidő lejár, azonban az eredmények mellett igen nagy a lemaradás. A tavaszbúza és a mák elvetése befejezés előtt álig de hiba van még a borsó, olájlenj rostlen, bükköny és füves here- félék vetésénél Tavaszi búzavetéstervünk teljesítését még akadályozza az, hogy földművesszövetkezeteink a rájuk bízott állami tartalékterületeknek csupán 50 százalékán vetették el a tavaszbúzát. Ezek a hibák azt bizonyítják, hogy nem sikerült még teljes egészében felszámolni az őszi hibákat. Még mindig megvan a szájtátiság, annak a megtürése, hogy az ellenség elszabotálhatja a határidők betartását De ugyanakkor súlyos népnevelőmunkára begyűjtési tervüket. És ez a vállalóé nemosak a végrehajtó bizottság ügye, háromszáz dolgozó paraszt vállalásán alapul, taz ő jó munkájuk ft biztosíték arra, hogy nem maradt az adott szó papíron. A vállalást teljesíteni kell s ehhez egyenes út a verseny. Igen áan, de versenyezni csak úgy tehet, ha mindenki tudja, hogy a versenytársa megelőzte-e, vagy éppen elmaradt mögötte. Ha mindenki ismeri, ki az, akinél a szó és a tett egyet jelent. Egymaga a tanács nem is győzné ezt. D© azért vannak az aktívák, hogy segítsék a ta- nácsot ebben a munkában hogy a tanácsnak tíz és száz szeme vigyázza.; hiba ne esöek a község becsületében. És ha az aktívák jól dolgoznak, annak meg is van az eredménye a begyűjtési terv teljesítésének felfelé szárnyaló számaiban. Kétegyházán segítik az aktívák a tanács munkáját Még a begyűjtési munka elején csináltatott a tanács egy csomó kis szürkefedelű füzetet. Ki is adván szükség a dolgozó parasztok egy rés zenél is, hogy meggyőzzük őket arról, hogy miért fontos a korai vetés. MEG KELL MAGYARÁZNI nekik, ha nem vetünk korán, ezzel meghosszabbítjuk a növények tenyészidejűt, illetve később következik be az érés. A nyári aszály pedig a kései érésre káros hatással van/! mert így például, köny- nyen megszorulnak a szemek, ez “ffedig a termésátlagot csökkenti, Ahhoz, hogy megyénkben a minisztertanács határozatában elő" írt határidőket szóm előtt tartva végezzük el a munkákat, gépállomásainknak is segítséget kell ad- niok. Tűrhetetlen az, hogy egyes gépállomásaink — mint például a medgyesegyházi, kunágotai — alig 16 százalékra teljesítették tavaszi tervüket, pedig az idő és a talaj ott is kedvező a munkák megkezdéséhez. Az ilyen gépállomásokon nem éreznek kellő felelősséget a rájuk bízott munkáért, nem segítik a szövetkezet megszilárdítását, hanem akadályozzák. Ahhoz, hogy a vetési határidőket a következő hetek folyamán még jobban betartsák dolgozó parasztjaink, arra is szükség van, hogy tanácsaink mozgósítsák erre őket a mezőgazda- sági állandó bizottságok és azok aktívái segítségével. AZ A FELADAT, hogy minden egyes dolgozóval megértessük: ha elkésünk a vetéssel, akkor egész esztendőn keresztül érezzük majd a hátrányát. Késni fogunk így a növényápolással is s a kapálások egy része el is marad, mert egyidőre esik az aratással. A kapálás elmulasztása pedig sokezer mázsával kisebbíti megyénkben a termés! Tanácsaink tehát gondoskodjanak arról, hogy minden fogat, minden dolgozó jól végezze a munkát, ugyanakkor vonják felelősségre azokat, akik a határidőt semmibe véve, elmaradnak a tavaszi munkával. Szerezzenek érvényt a törvénynek ezen a téren is. Csak a szívós felvilágosító munka, az ellenség elleni kemény harc s a rendele bek szigorú betartása után várhatunk jó eredményt. tek azután azo'yiuíkí a nevei, akik vállalást tettek. Szarka Vazulaénak is van egy ilyen kis füzete s a füzetlapocskákon a beírások arról beszélnek; Szarkámé felelősséget érez munkája iránt. Egymásután saras koznak a nevek: Medve András egészévi tojásbeadásának teljesítését vállalja. Isztín György is ilyen vállalást tett s ott van a neve számos másik mellett Rotyis Istvánnénak is. Szarkáné eleinte szabódva meséli el a vállalások történetét.. — Hogy mi is volt? Beszélgettem velük... — Aztán egyre ke- vésbbé keresi a szót.. . — Elmondtam nekik, hogy azért a sok jóért, amit mi kaptunk cserébe, adni is kell. Neküink az a kötelességünk, hogy jól termeljünk és jó begyűjtéssel védjük a tervet, a békét. Miért van mit megvédeni. Erről beszéltünk kisgyűlé- seken is, itt az utcáiban épp a aa^ pókban, volt egy Krisánéknál. Erről esik szó, ha úgy összejövünk az utcán, vagy a piacon. És meg is értik. Mészáros Mihálynó elmondta a múltkor: nekem is van miért teljesíteni a beadásom. A gyermekeimért. Még a felszabadulás előtt elvitték a férjét Mészárosáéinak, mert kommunista volt. Nem is jött vissza többé. Az életét adta azért, hogy Kétegyházán se dolgozzanak örökké éhbérért az emberek. Hát hogyne harcolna ezért a felesége a begyűjtéssel? Vállalásokat tesznek a kétegyházi dolgozók s a vállalásokat beírják a Ms füzetekbe. De ezzel még nesa ér véget az aktívák munkája. Ellenőrzik azt is, hogy mikor teljesítették a vállalásokat, így tudja Szarkáné például azt, hogy Isztin György;- Tar “István, meg,: többiek már egész «évre, vagy félévre teljesítették tojás- és baromfibeadásukat, de maga Szarkáné sem szégyenkezik. Tojásbeadását egész évre, baromfibeadását egy félévre teljesítette. A jól teljesítők eredményeiből tevődik össze az egész község eredménye. A baromfibeadási tervét a község már 100 százalékon felül teljesítette, de bizony a tojásbeadásban még hiba van. A tanácsnak sokkal többet kell törődnie ezzel is és az aktívákra a vállalások teljesítésének ellenőrzése mellett még az a feladat is vár, hogy az eddiginél többet beszélgessenek a nemteljesítőkkel. Magyarázzák el nekik is, miről van szó: a tervteljesítésről, a község becsületéről. A kulákokat meg, akik szándékosan hátráltatják őket, kíméletlenül leplezzék le. Mondják csak el bátran mindenki előtt, hogy akár magyar, akár román kulákról van szó, egyformán az fáj .nekik, hogy emelt fővel járhatnak a kétegy- házi dolgozók, hogy nem szorulnak már rá a filléres napszámokra. így kell végezni a munkát, hogy igazán, a felszabadult élethez méltóan ünnepelhessenek Kétegyházán is. A tavaszi munkák üteme országszerte gyorsul,' de a gépállomások még mindig nem használják ki megfelelően a rendelkezésükre álló gépeket. A legutóbbi értékelés szerint, március 9 én országosan a szántógépek 64.8 százaléka dolgozott és egy gép napi átlagteljesítménye 3.1 normálhold volt. A megyék között viszonylag legjobban Békés dolgozott, ahol egy Ha visszatekintünk a felszabadulás óta eltelt időre és megvizsgáljuk, hogy a dolgozók szociális védelmének kiterjesztésével társadalombiztosításunk milyen utat tett meg, akkor büszkén állapíthatjuk meg, hogy komoly fejlődést értünk el. A szovjet szocialista társadalombiztosítás nyomdokain haladva párturik útmutatásával, a szakszervezetek közvetlen irányításával és ellenőrzésével a társadalombiztosítás vonalán lépést tudunk tartani a rohamosan fejlődő szocializmus építésével. Dolgozóink nagy segítséget kaptak kormányzatunktól, amikor a termeléssel szorosan összefüggő szociális ellátás terén a fokozódó szükségleteket biztosította. A társa dalombiztositás vonalán egész sor intézkedés valósult meg, amelyek a dolgozók érdekeit szolgálják. Megszűntek a különböző társada- I ombiztositó intézetek, amelyeket a kapitalista társadalmi rend hozott létre azért, hogy a dolgozók egy- ségőt. megbontsák és a dolgozókat egymással szembeállítsák. Ma mór a biztosítottak száma kibővült olyanokkal, akik ezideig nem voltak bevonva a társadalombiztosításba. Ilyen hatalmas biztosítási reform volt a mezőgazdasági dolgozók biztosítása, mely különösen megyénk mezőgazdasági jellegénél fogva igen nagyjelentőségű. Ezzel megyénk területén mintegy 20 százalékkal emelkedett a biztosítottak száma. Ugyancsak nagy segítség volt kormányzatunk részéről a parasztsággal szemben az„ hogy a termelőszövetkezeti tagoknak is lehetővé tette a betegellátásba való óekaocsolódást. Ezzel megyénk területén ismét mintegy 10—15 százalékkal emelkedett a biztosítottak száma. Népgazdaságunk fejlődése, a „sáp-, cializmus építése egyre nagyobb tömegeket von be a termelő munkába, igy állandóan nő azoknak a száma, akikre, a társadalombiztosítás kiterjed. Ez megyénk területén is erősen érezhető. De nemesak' a biztosítottak Száma emelkedett, hanem a szolgáltatásoké is, hiszen a felszabadulás után a táppénz- járulék a munkabér 35 százaléka volt, ezzel szemben ma már a munkabér 75 százalékát fizetjük. Vagy a tbc-s beteg kórház és táppénzidőtartama egy évről két évre emelkedett. (Családtagoké 28 nap helyett 180 napra.) Ezenkívül a keiesőképtelenség első napjától fizetünk táppénzt. Továbbá a szülészeti segélyek járuleka és időtartamának emelése, valamint az, hogy az állami gazdaságok munkásai az ipari dolgozókkal azonos szolgáltatásban részesülnek. A nemrégiben megjelent anya- és csecsemővédelmi intézkedések bizonyítják, hogy népi demokráciánkban a legfőbb érték az ember. Népgazdaságunk egyre több- és többmillió forintot fordít a társadalombiztositás költségeire. Nem a halált, á pusztítást hozó fegyverek előállítására .fordítja államunk a dolgozók forintjait. Hatalmas lépést jelentett az egészségügyi szolgálat leválása az ügyviteltől, valamint a társadalomgép napi átlagtel jesitménye 4.5 nor m álhold. Vas, Zala és Szabolcs megyében súlyos továbbra is a lema radás. > Több gépállomás a verseny jó megszervezésével, a technikai fel tételek biztosításával igen jó ered ményt ért el. Ezek közé tartozik elsősorban a nagyigmándi gépálüzemekbe. Megyénkben mintegy 60 üzemijen végzik már önállóan a társadalombiztositás ügyviteli feladatait és számos üzemben bírálják el és fizetik a családi pótlékot. A dolgozókról az üzem gondoskodik akkor is, ha betegség miatt a termelő munkában nem tudnak résztvenni. Ez közelebb hozza a dolgozókat a munkahelyükhöz, serkenti a szociális gondoskodás őket abban, hogy nagyobb eredményeket érjenek el felgyógyulásuk után. Döntő változást hozott a társadalombiztosítás szervezetében az, hogy 1950-ben pártunk javaslata alapján a kormány a szakszervezetekre bízta a íársada'ombiztositás feladatainak ellátását. Ezzel újabb tízezrek kapcsolódtak be a feladatok közvet'en intézésébe -és irányításába. Ez nem jött létre simán, mert voltak kezdetben nehézségeink, melyek megyénkben különösen abban jelentkeztek, hogy a társadalombiztositás nem vált szerves részévé még a szakszervezeti munkának. Pedig ennek fontosságára ' pártunk több esetben felhívta a szakszervezetek figyelmét. D© úgy látszik nem értették meg eléggé szakszervezetink funkcionáriusai, társadalmi aktivistái, hogy a társadalombiztosítási határozatok a terv teljesítését, a munkafegyelem megs iláruitását se, gitik elő és a termeléssel a legszorosabb kapcsolatban állanak. Ez jelentkezik megyénkben, amikor he1 teken keresztül nem lehet megtartani a-társada’ombdztositási bizottság ülését, mert a szakszervezetek terü’eti bizottságai nem biztosítják a társadalombiztosítási felelősök pontos megje'enését. Ez legjobban megmutatkozik a textil és az építők terü’eti bizottságainál. Ebből következik azután az, hogy az üzemi bizottságok is háttérbe szorítják a társadalombiztosításra vonatkozó határozatok végrehajtásának ellenőrzését. így nem használják fel teljesen azokat a lehetőségeket, amelyeket a párt és a kormány biztosit részükre a terv teljesítéséhez. A társadalombiztosítási ügyintézők és felelősök sokszor hivatkoznak különböző nehézségekre. Meg kell említeni, hogy a kapitalista társadalombiztosításból a szocialista társadalombiztosításba való átmenet idejét éljük és ez az átmeneti idő nehéz feladatok megoldása elé állítja a társad a’ombiztositással foglalkozó dolgozót. Nekik ezt szívesen kell vállalóiak a szebb és boldogabb jövő érdekében. Ha megnézzük, hogy a társadalombiztositás vonalán megyénkben mi jelentkezik közvetlen feladatként, akkor mondhatjuk, Legelőször az, hogy a szakszervezeti vezetőknek jobban kell hozzáállni a termelés és a társadalombiztositás közötti kapcsolat megjavításához. Tovább kell szélesíteni a társadalombiztosítási aktivisták hálózatát is, akik előtt nincs szebb és halasabb feladat, mint a dolgozó társaikról való gondoskodásban, a társadalombiztosítás ellátásának munkájában résztvenni. lomás, amely az országban elsőnek, hétfőn száz százalékra teljesítette tavaszi idéiiytervét. Itt minden erőgép átlagosan 127 normálhold talajmunkát végzett. A gépállomások traktorosainak versenyében első Piros István, a pusztaszabolcsi gépállomás traktorosa, 243 normálhold talajmunkál végzett és ezzel tavaszi idényter vét 245 százalékra teljesítette. Tartsuk he a vetési határidőket A nagyigmándi gépállomás száz százalékban teljesítette tavaszi idénytervét biztosítás ügyvitelének levitele az
