Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-12 / 60. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r Jó vetés — gazdag aratás Túlteljesítjük termelési tervünket .J AZ M D P B É K É SMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJ A 1953 MÁRCIUS 12.. CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, «9. SZÁM A „Felszabadulási Hét“ Jő megszervezésével, fokozott verseny- lendülettel koszontsük április 1-ét írta: Braun Péter, az MDP Megyei Bizottsága ipari és közlekedési osztály pol. munkatársa A Központi Vezetőség február 21-én értékelte a megyék iparválla­latainak, üzemeinek tervteljesitését és megállapította, hogy bár egyes területen eredmények mutatkoznak, de a népgazdaság egészété vonat I kozóan különösen a legfontosabb iparágakban, ( bányászat, kohá­szat) súlyos lemaradás tapasztal­ható. Komoly lemaradás tapasz­talható a nem ipari jellegű megyék üzemeinek tervteljesítésénél is. Me­gyénk ipara januárban szégyenlete­sen lemaradt. Februárban sem ja­vult iparunk tor viel jesités e. Annál is inkább súlyos ez a lemaradás, mivel megyénkben viszonylag ki­sebb és jobban bedolgozott üze­mek vannak, ahol még kevésbbé lehet úgynevezett »objektiv.« körül­ményekre hárítani a felelősséget. Üzemein tuck súlyos lemaradása nagymértékben befolyásolja a na­gyobb ipartelepek munkáját is. Bár egyes üzemeink, mint a békéscsa­bai Téglagyár, a gyulai Harisnya- gyár, a békéscsabai Pamutszövő, Kötöttárugyár becsülettel teljesí­tették tervüket, azonban több üze­münk súlyosan lemaradt tervének teljesítésével. így a békéscsabai Ruhagyár, mezőberényi Szövőgyár, békéscsabai Gépjavító, élelmiszer­ipari és építőipari vállalataink. A lemaradás egyik alapvető olt* az, hogy pártbizottságaink túlságo­san egyoldalúan csak a mezőgazda­ság problémáival foglalkoztak és munkájukban háttérbe szorult az ipar feladataival való foglalkozás«. Pedig az ipar termelése döntően befolyásolja egész népgazdaságunk további fejlődését. Pártbizottsága­ink nem foglalkoztak kellő gondos­sággal az üzemi pártszervezetek­kel, hogy a dolgozók, elsősorban a kommunisták széleskörű mozgó- sitásával biztosítani tudták volna a zökkenőmentes átmenetet 1953-ra. Elhanyagolták az üzemen belüli politikai munka közvetlen irányí­tását, ellenőrzését, a termelő mun­ka pártellenőrzését. Nem egy üzemben párt- és gaz­dasági funkmonáriusaink részéről bűnös érdektelenség, megnyugvás, sok esetben fásultság nyilvánul meg a lemaradásokkal szemben. Külön­böző »objektiv« nehézségekkel akar­ják kimagyarázni a lemaradás okát, ami természetesen átragadt aa üzem dolgozóira is. így történt |pz a békéscsabai Ruhagyárban és a mezőberényi Szövőgyárban is, alioc a vezetők különböző objektiv ne­hézségekkel igyekeznek a lemara­dás okát igazolni. Üzemeink ne­gyedéves tervének lemaradásában nem kis része van az ellenség romboló munkájának. Elrettentő példája az • ellenség elleni barg eltompulásának az, ami a gyulai Húsüzemben történt — az ellenség a pártba befurakodva, vezető funk­cióba került. Funkcióját felhasz­nálva végezte romboló munkáját, amellyel súlyos károkat okozott népgazdaságunknak. A gyulai Ha- Xisnyagyárban pedig ellenséges Jobboldali szociáldemokrata elemek éveken keresztül különböző bér- és mer macsalás okát- követtek el. Az említett példákból is látni lcel'1 minden kommunistának, népnevelő­nek, hogy a legkisebb megnyug­vást, megalkuvást az ellenség ki­használja arra, hogy fejlődésünket gátolja» Népnevelőinkre vár első­sorban, az a feladat, hogy a becsü­letes dolgozókat felvilágosítsák, az ellenség aljas szándékairól leránt­sák a leplet, bármilyen formában is jelentkezik és könyörteleniii megsemmisítsék. A m unka verseny s zer vezéssel kap­csolatban tapasztalhattuk, hogy egyes üzemeinkben annak ellenére, hogy Gerő elvtárs, a KV november 29-i ülésén mondott beszédében nyomatékosan figyelmeztette párt­ós tömegszervezeteinket, hogy sza­badítsuk meg a versenymozgalirnat a bürokratikus kinövésektől, azt még mindig a legdnrvábban sér­tik meg. Az orosházi Barneválban sokszorosított nyomtatványokon a leglehetetlenebb kérdések kitöltésé­vel járatják le a versenymozgalom jelentőségét. Egy-egy munkavezető 15—20 dolgozó helyett sok esetben azok meghallgatása nélkül töltöt­te ki a felajánlási lapokat. Több üzemben előfordult, hogy a szocia lista mozgalmak egész sorát in­dítják be, ahelyett, hogy az üzem termelésének legdöntőbb kérdéseire irányítanák az üzem dolgozóinak figyelmét. Pártbizottságaink, párezer ve: etje­ink sok esetben elhanyagolták a párt segédcs.apatával, a DlSZ-szer- vezettel való rendszeres és állandó foglalkozást. Nem mozgósították a fiatalokat a termelés lemaradásának behozására, holott nem egy példa bizonyítja, hogy lelkesek a mi fia­taljaink és megállják a helyüket a munka frontján, csak megfelelően kelt irányítani és segíteni őket. Mi a feladat, hogy az iparban meglévő lemaradást a legrövidebb időn belül behozzuk? Mindenekelőtt az, bogy üzemeinkben sürgősen fel telt számolni az érdektelenséget, a megnyugvást, amely megnyilvá­nul egyes párt- és gazdasági funk- cionáriusoloiál. Érvényre kell jut­tatni azt, hogy minden egyes kom­munista személyóban is felelős le­gyen a reá bízott terület jó, vagy rossz munkájáért. Üzemi pártszer­vezeteinkben mélyüljön el an­nak tudata, hogy a pártszer­vezet munkáját egyetlen tényező alapján lehet megítélni: jól ha­lad a termelés, vagy sem, A párt, a DlSZ-szervezetek és a szakszer­vezeti bizottságoknak, valamin t me­gyénk kommunistáinak, gazdasági és m'ííszald vezetőinek teljes ere­jükkel kell hozzáfogni és segíteni üzemeink dolgozóinak lelkes vál­lalásait, amikor a sztáJinvárosi nagykohó építőinek felhívásához csatlakoznak. Teremtsék meg a fel­tételeit annak, hogy március 20-a és április 4-s között, a «Felszaba­dulási Hét» alatt megyénk dolgo­zóinak lelkesedése, munkalendületa teljes erővel kibontakozhassók. Üzemi pártszervezeteink, a párt népnevelői magyarázzák meg az üzeni dolgozóinak, mit jelent ne­künk az, hogy a Szovjetunió dicső Vörös Hadsereg© 8 évvel ezelőtt felszabadította hazánkat a fasisz­ták igája, alól és ma a Szovjetunió útmutatása nyomán a párt vezeté­Jo begyűjtési munkával, gyors tavaszi vetéssel viszonozhatja Szeghalom a terv ajándékait A szeghalmi községi tanács ki­bővített végrehajtóbizottsági ülésen beszélte meg az 1953-as évi terv­feladatokat. A VB-ülésen részt vet­tek az állandó bizottsági elnökök, termelőszövetkezetek, termelőcsopor- tok elnökei. Az elmúlt évben komoly hiá­nyosság volt a véglehajtó bizott­ság részéről, hogy keveset foglal­koztak a begyűjtés és a pénzügyi tervek teljesítésén kívül más terv­feladatok megvalósításával. Ennek a következménye .lett pl. az, hogy a szociálpolitikai állandó bizottság tagjai csaknem 100 százalékban le­morzsolódtak. Pedig az állandóbb- zottsági tagokra igen komoly fel­adatok várnak a tervek teljesítésé­ben. A VB — de maga Pesti elv­társ, a végrehajtó bizottság elnöke is — keveset foglalkozott az állan­dó bizottságok elnökeivel és sok esetben megtörtént, hagy maguk az elnökök voltak azok, akik nem je­lentek meg az üléseken. Maguk az állandó bizottság tagjai sein is­merték feladataikat, nem ismerték a tervet. így a község dolgozói javaslataikkal, munkájukkal nem tudták segíteni az állandó bizottsá­gok munkáját. Most az 1953-as évben ój fel­adatok előtt állnak az állandó bi­zottság tagjai. Az elmúlt évben bizony nem nagyon dicsekedhetett a község ter­méseredményeivel. Nemcsak az aszály volt az oka, hogy pár mázsás termésátlagot ér­tek el, hanem az, hogy a mezőgaz­dasági állandó bizottság sem látta el feladatát. Nem magyarázták meg a község dolgozóinak, hogy min­den kapálás egy esőt jelent, hogy a négyzetes kukoricavetós 3—4 má­zsával jelent több termést. A gyen­ge terméseredmény következménye még nagyobb összege a község dolgozóinak szebb életét. Rákóczi-falván ój napközi épül most tavasszal 200 ezer forint be­ruházással, 3 általános iskolába ve­zetik be a vízvezetéket, ami 30 ezer forintba kerül. A Lenin-ntoá- ban 100 ©zár forintba terül a tor­naterem építése, a mezőgazdasági iskola bővítése 100 ezer forint. Szülőotthon bővítése 40 ezer forint­ba, szociális építménj’ek bővítés» 120 >:/.c-r forii'.ot, új egészségljáz í. központi rendelő építése 350 ezer forintba, általános iskola tatarozása, újítása 20 ezer forintba terül áíla- ‘munkaiak. Ezéken kívül a község dolgozói ój járási kultórotthont lett az, hogy a begyűjtési tervü­ket nem tudták pontosan teljesíteni. Adósai maradtak az államnak. Pe­dig az elmúlt évben is igen sok mindent loapott a község, az állam nem tett kivételt Szeghalommal sem. A község dolgozói 1952-ben 80 ezer forint beruházással szülő­otthont kaptak, 300 ezer forint 1«- ruházással ártézikótat. Iskolák épí­tése, tatarozása, gimnázium építése, tatarozása összesen 180 ezer forint beruházással készült el. Az elkövetkező években íkel segíti államunk kapnak, ahol tanulásra, szórakozás­ra lesz lehetőség. Szakkörök, veze­tékes rádiók segítik elő a dolgo­zók kulturális felemelkedését. A község terme Iőszövetkeze leinek fejlődését, további megerősítését se­gíti elő az a hatalmas segítség, amit államunk nyújt az 1953-aa évben a szövetkezeteknek. Épít­kezésekre a «Rákóczi» tsz 84 ezer forint, az «Uj Alkotmány» 54 ezer forint, az «Uj Étet» 42 ezer forint, az «Uj Barázda» 27 ezer forint, a «Viharsarok» 263 ezer forint, a ’«Koásuth» 29 ezer forint beruházást leap államunktól. Mint szövetkezeti községre, ój, nagyobb feladatok várnak. Újabb létesítményekkel, újabb épít­ményekkel lesz nagyobb, gazdagabb a község. Ez .arra kötelezi a község dolgozóit, hogy teljesíteniök kell állammal szembeni kötelezettségü­ket. Rákosi elvtárs felhívta a dol­gozók figyelmét a termésátlag nö­velésére. E feladat megvalósítása a mezőgazdasági állandó bizottság tagjaira vár, hogy a termelőszö­vetkezeteket, egyénileg dolgozó pa­rasztokat mozgósítsák a vetés mi­előbbi elvégzésére, a szovjet agro­technika alkalmazására. Most legfontosabb feladat az, hogy az állandó bizottság tag­jai megismerjék a terveket • mondta az elnök élvtárs — és azo­kat a dolgozókkal ismertessék. Az építkezéseket, a tatarozásokat közö­sen végzik el a dolgozók és igen komoly összegeket tudnak magta­karítani. Mező Mihályné, az egész­ségügyi állandó bizottság tagja el­mondta, hogy ők is az iskolák ta­karítására fordított összegen mosdó- tálat és törülközőket vásároltak, a takarítást pedig az MNDSZ-ase- szunyok végeztek ©1 társadalmi munkában. Az államunk által biztosított ősz­szegek helyes felhasználása, a ter­vek megvalósítása, telje -né e e só­séiban a község gazdáira, j párt­tagokra vár. De komoly feladat vár a VB tagjaira, tanácstagokra, állan­dó bizottság tagijaira is. A község minden egyes becsületes dolgozó parasztja felelős a terv teljesítésé­ért, mert minden egyes dolgozó pa­raszt egyformán részesül államunk­tól segítségben. És mind jobban kialakul Szeghalmon is az a köz­hangulat, hogy szégyaó és gyalá­zat a tervet nem. teljesíteni, adó­sai maradni államunknak. Lipcsei l/úrte sével építhetjük hazánkban a szo­cializmust. Mindem, amit ebben az országban építünk, az a dolgozó nép javát, életszínvonalának emelkedé­sét segíti elő. Magyarázzák meg a népnevelők külön-külön, mit jelent egy-egy dolgozónak az, hogy a Szovjetunió felszabadította hazán­kat. Mit jelent annak a dolgozó­nak, aid. a múltban 14—16 órát dolgozott a tőkésnek, néhány fillé­res órabérért és közbon állandóan attól rettegett, hogy holnap az ut­cára kerül. Mii a dolgozók megbe­csült tagjai a társadalomnak és el­végzett munkájuk arányában kap­ják mi^g fizetésüket. Férjeik, fele­ségeik, gyermekeik, testvéreik, akik hasonló sorban éltek, ma a párt, az állam és a gazdasági élet kü­lönböző funkcióiban az ország, a dolgozó nép ügyeit intézik. Szakszervezeteink munkájában is sürgősen fel kell számolni a még maglévő hiányosságokat. Ehhez a munkához több segítséget kell ad- niok. a területi bizottságoknak az üb-k felé. A lemaradt üzemekben a műszakiak bevonásával fel keli dol­gozni a januári és februári lemara­dást úgy, hogy annak márciusra napokra történő felbontásával min­den dolgozó tudja, mennyit kell naponta teljesítenie, a lemaradás negyedév végére történő behozása érdekében. Pártszervezeteink külö­nös gonddal foglalkozzanak a tömBg- szerveaetekkel, a szakszervezettel, a DISZ-szel. Minden esetben hív­ják mag a népnevei öértekezl etek re a DlSZ-fiatalokat. Fel kell szá­molni azt a nemtörődömséget, ami még mindig- megnyilvánul egyes párt- és gazdasági funkcionáriu­soknál a DlSZ-szervezötekkel szem­ben, ami megtörtént legutóbb is, amikor több üzemből meghívták a párttitkár és a vállalatvezető elv­társakat március 1-én, a megyei üzemi DISZ-aktívára és egyetlen egy elvtá.rs sem jelent ott meg. Üzemi DISZ-szervezetelnktől azt várjuk, hogy úgy harcoljanak a negyedév hátralévő részében, hogy mindazokat az ígéreteket, amelyeket a megyei DISZ-aktíván tettek, ma­radéktalanul meg is valósítsák. Járjanak mindig élen a tervteilje- sítésben. ■ Negyedévi tervünk teljesítése döntően attól függ, hogyan használ­juk ki a még hátralévő időt. Párt­bizottságainknak, üzemi pártszer­vezeteinknek már most teljes erő­vel ho/.zá kell fogni a »Felszabadu­lási Hét« előkészítéséhez. Úgy vége», zék pártszervezeteink a »re-lszuba- duíási Hét« előkészítését és az an» való mozgósítást, hogy dolgozóink­ban még tovább mélyüljön felsza­badítónk, a nagy Szovjetunió iráni érzett határtalan szeretet, hogy min­denütt új hőstettek szülessenek a termelés frontján. Az a mély fáj­dalom, amelyet dolgozóink szivük­ben éreznek, vezetőnk, bölcs taní­tónk, Sztálin elv társ elvesztése iráni tegyen mindenkit még szilárdabbá, erősebbé. Érezze minden komunur- nista és pártonkívüli dolgozó, hogy elsősorban azzal tudja bebizonyítani felszabadítónkhoz, a nagy Szovjet­unióhoz, Sztálin élvtárs útmuta­tásához, a párthoz való szilárd, meg­ingathatatlan hűségét éa ragaszko­dását, ha úgy végzi munkáját, hogy a negyedév végére túlteljesíti ter­vét. Harcoljon minden párttag 5a pártonkívüli dolgozó úgy a maga munkaterületén, hogy a negyedév végére ne legyen egyetlen olyan dolgozó, egyetlen olyan üzem se me­gyénkben, amely adóssággal kez­dené mez a második negyedévét.

Next

/
Thumbnails
Contents