Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-08 / 57. szám
1953 március 8., vasárnap 7 ViUoAsatoU VUfit A tavaszi munkán is múlik, hogy Gádoros megtartja-e a dicsőséget jelentő vándorzászlót Gádoros dolgozóit a megy© legszélére szorították ki Vellner, Károlyi és leipziger grófok, akik uralták a község több mint 5000 hold földjét. A gádórosi dolgozó családok általában egy holdat sem mondhattak a múltban magukénak. A bérmunka, a robot, a kizsákmányolás nem ismeretlen előttük és nem felejtették el még ma sem. Jött a felszabadulás, gazdái lettek s birtokukba vették a földet. Cserébe azért — büszkén emlegetik — a felszabadulás utáni első szabad választáson Salgótarján, a bányaváros után második lett Gádoros, ahol a dolgozók legjobban felsorakoztak, hitet tettek pártunk pol i tikáj a mellett. Gádoros dolgozói együtt fejlődtek az eseményekkel, formálta, vezette őket továbbra is a párt. Megalakították a községben a «Gero» termelőszövetkezetet, mely az állattenyésztésben, a növénytermesztésben és a kertészetben végzett jó munkán keresztül az ország első szövetkezetei közé küzdötte lel magát. A község egyénileg dojgozó parasztjai is kormányunk segítségét — azt, hogy villanyt, óvodát, ártézi kutat, egesz- ségházat, ezernyi formájú más támogatást kaptak, — jó munkájukkal akarják meghálálni. Az elmúlt év igen nehéz volt. A gádorosiak azonban eredményesen harcoltak az időjárás viszontagságai , mostoha körülményei ellen. Bizonyíték arra, hogy megyénk 78 községe közül hosszabb ideje’ tartják az első helyet a mezőgazdasági munkákban 6 birtokukban van a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának begyűjtési vándorzászlója is. Első negyedévi be- iadásukat ^a.. tojás kivételével —. valamennyi"+'cikkből túlteljesített tékfoöA'é tdjőtsbeadásban is — 6!h százalékkal — tartják az első helyet. A zászló sorsa, — hogy ott marad-e, vagy nem — most dől el a földeken. Azzal, hogy időben földbe kerül-e a mag, hogy készítik elő a talajt, betartják-e az agrotechnikai eljárásokat, új termelési módszereket. Ez az előfeltétele a jó termés elérésének, annak, hogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok teljesíthessék beadási kötelezettségüket, jusson azon túl minél több az egyéni szükségletükre, a szabadpiacra. A „Gerő“ tsz 1500 hold földjével a község legnagyobb szövetkezete. Egy hete már megkezdték a tavaszi munkákat, elvetették azóta a tavaszibúzát és az árpát. A gépállomás fürge Zetora most is Vet. A traktorosbrigád 3 erőgéppel, váltott műszakban 40 holdat szánt fel átlagban. «Kikapcsolnak» — mint ahogy mondják, — szeretnék a héten befejezni a 25 hold szántást. Igyekezni is kell vele, sürget a többi munka: a kapások alá sfmítózni, elő kell készíteni a vetésre a talajt. Azonban a 22 pár fogatból most csak 2 pár dolgozik s.ez azt matatja, hogy a tsz vezetősége nem tett meg mindent. Gyenge a mozgósítás. Az új vezetőség nem tette jóvá még teljes egészében a régi vezetők hibáját, akik a tagság nélkül akarták megoldani a feladatokat, elszakadva ^ dolgozóktól, semmibe véve a szövetkezeti demokráciát. * Az egyénileg dolgozó parasztoknál hasonló a helyzet. Pl. 400 hold árpavetésükből 35 holdat vetettek el eddig. Kevés a szántás is, 75 pár fogattal 180 holdat szántottak fel. — Pedig már el lehetett volna vetni a zabot, árpát, borsót, előbbre áll hátáén 1c a - talaj előkCszítésél- Ben-ÍR,.— ezt mondja Badar- eivtárs, is, a községi pártbizottság titkára. A hibák melletti megnyugvás tapasztalható a községben. Pedig az elmúlt év s az abból eredő nehézségek arra figyelmeztetnek, hogy milyen káros lehet, ha nem vetnek el időben. A községi tanács, amelynek a miunkát irányítani, ellenőrizni, segíteni kellene, igen gyengén végzi ezt. Nem hatja át munkájukat kellően a minisztertanács határozatának teljesítéséért való felelősségérzet. Megvannak ugyan az állandó bizottság tagjai, azok aktívái, fel van köztük osztva a község területe, kéthetenként elbeszélgetnek a feladatokról, tovább azonban nem tartják a kapcsolatot. Nem ismerik, nem is isjnorhetik igy kellően a munkák állását. A hangszóró naponta bemondja, hogy Szabó Gyula, Birkas Pál, Josi Sándor, Göbölyös János és többen elvetették már a tavasziakat, de hallgatnak azokról, akik eddig még semudt sem tettek, pedig nem kevesen vannak olyanok Gádoroson. Mit kell tenni a tanácsnak? -— Megfogadni a községi pártbizottság javaslatát, — kimenni az irodákból, az íróasztal mellől és odakint ellenőrizni, segíteni a munkát, felszámolni a lazaságokat. A gádorosi pártszervezet, a gádorosi dolgozók számtalan esetben adták tárni je! ét, hogy harcolni tudnak egy-egy párt- és kormány- határozat végrehajtásáért. Hisz azok mind a dolgozó nép érdekében vannak, a saját előrehaladásunkat, fejlődésünket segítik. Most az időbeni vetéssel, a jó minőségű tavaszi munkával kell ezt bebizonyítani. Számolják fel a hiányosságot, a siránkozást, vegyen a munka nagyobb lendületet, versenyezzen a luyugati sor a délivel, utca az utóéval, dolgozó paraszt a dolgozó paraszttal. Ez lesz csak a biztosíték ama, hegy, .elsőségüket, .meg- . tarthassák a tavaszi munkák végzésiben* Éírféíiosai* íelíéssmiéS to vébbra is a megyei tanács begyűjtési vándorzászlajának. Farkas Sándor. Tótkomlós termelőszövetkezetei nem várnak kőnyöradományt a természettől Amint a tavaszi napsütés elűzte a havat, mcgizikkasztotta az őszi szántást, Tótkomlós termelőszövetkezeti községben is hozzáláttak a vetéshez. A község határának túlnyomó része 3 termelőszövetkezet tulajdonában van. A «Haladás» tsz tagjai 3082 holdat, a «Viharsarok» tsz tagjai 3200 holdat, az elmúlt ősszel alakult «Alkotmány» tszcs tagjai 2076 holdat mondanak magukénak. De nemcsak mondják, hanem magukénak érzik és szeretik földjüket. A tótkomlósi termelőszövetkezetek tagjai gazdag aratást akarnak, ezért igyekeznek a vetéssel A «Haladás» tsz öt növénytermesztési brigádja — C. Tóth István, a «Táncsics» brigád vezetője kihívása nyomán — versenyre kelt egymással. A «Táncsics» brigád tagjai vállalták, hogy március 1- től 10-ig terjedő tervüket 8 nap alatt teljesítik. A terv szerint a «Táncsics» brigádnak 15 hold árpát, 8 hold zabot, 12 hold hagymát, 2 hold borsót kell elvetni, 38 hold gyapotföldet kell megsimítózni és 40 hold cukorrépaföldet fogasoké. Március 4-én estig 43 hold árpa került a földbe és 45 hold területet elsimítottak, az 55 hold hagyma nagy részét elvetették, 5-én estig a 70 hold vetni való árpából alig maradt 15 hold. Az «Alkotmány» tszcs tagjai 4-én ( stig 100 százalékig befejezték az árpa és a mák vetését 5-én hozzáláttak a 30 hold hagyma vetéséhez és 97 hold gyapotföld elsímítózásához. A símítózást 10 fogat végzi. Igyekeznek vele, meat mintegy 300 hold vár símítózásra. Ugyanis a gépállomás az őaz folyamán csak 360 hold mélyszántást végzett s még mintegy 300 hold, ami szántatlan. Négy erőgépet kaptak a gépállomástól, de a négy közül az elmúlt 3 hét alatt jóformán csak egy dolgozott, a többiek apróbb kijavítatlan hibákkal tétlenül álltak. A «Viharsarok» tsz-ben sem tétlenkednek a tagok. Igaz, hogy kicsit későbben, 4-én kezdték meg a 100 hold köztes növényként vetendő árpa vetését, de aznap 30 holdat elvetettek és a 48 hold hagymából is elvetettek 20 holdat. A vetésben az „Ady" brigád jár az élen Első nap 12 holdat vetettek el a 40 hold zabból. Fűti őket az a törekvés, hogy a hét folyamán minden korai magot elvessenek. Any- nyira biztosra veszik a korai növényeknek az elvetését — hiszen 10 hold mák és 5 hold borsó már a földben van —, hogy már a 320 hold kukorica éfl a 80 hold napraforgó négyzetes vetéséről beszélgetnek. Elhatározták, hogy a lóvezetőknek 0.1, a kormányosoknak 0.2 munkaegységtöbbletet írnak a javukra, de csak abban az esetben, ha a sorok egyenesek lesznek, mert így Zetorral négyszer is meg tudják ekekapázni a sorok közét. Az plmult évben is ekekapázták már' a cukorrépa közét, A Zetor után akasztott két ekekapa meglazította a talajt és utána szépen fejlődött a répa. Annyi répája nem is termett Tótkomlóson senkinek, mint a «Viharsarok» tsz-nek. Az idén többször meg akarják ekekapázni a cukorrépát. Mind a három tótkomlósi termelőszövetkezetben elhatározták, hogy négyzetesen vetik a cukorrépát és a napraforgót. Már készítik a kézi vetőpuskákat. Egyenként 320, illetve 315 hold kukoricavetésnél legalább 25 mázsa vetőmagot takarítanak meg a négyzetes vetéssel A «Viharsarok» tsz tagjai 2—3 hozzáértő idősebb tsz-tag irányítás sával iskolás gyermekeikkel végeztetik majd el a kukorica és a napraforgó pótbeporzását. Mind a három tsz-ben egyre jobban áttérnek a belterjes gazdálkodásra. Már elkészítették és jórészt bevetették a melegágyakat. A belterjes gazdálkodásra mutat a nagyarányú hagyma- és konyhakerti növény termelésé is. A «Haladás» tsz tagjai például az elmúlt évbein 20 hold területről 15 vagon hagymát takarítottak be, mely 82.000 forintot jövedelmezett. A fentiek után elmondhatjuk: A tótkomlósi termelőszövetkezetek nem várnak könyör- adományt a természettől. Kukk Imre. Olvasd a Viharsarok Népét! Szeohalmi népnevelők a vetés sikeréért A TAVASZI MUNKÁK jó elvégzése harci feladat. Az ellenség megkísérel mindent, hogy rossz hangulatot keltsen. A szeghalmi népnevelők nem tűrik az ellenség rémhírterjesztését; az elmúlt héten 100-120 népnevelő mozgósította a dolgozó parasztokat a tavaszi munkák időbeni végzésére. Már négyszer lejárták a hozzájuk beosztott területet. Utána hozzá is fogtak a vetéshez, ahol a föld megengedte. Icsa Gábor elv társ, kommunista népnevelő nem csak a hozzá beosztott területen végzi felvilágosító munkáját, hanem a munkahelyén is. így győzte meg Fekete Józsefet is. Elmagyarázta azt, hogy ha a tavaszon nem vet idejében, akkor keveset is várhat A TöRRTERMftS ÉRDEKEKEN idejében el kell vetni a gabonát és a jól bevált agrotechnikát alkalmazni. Ez nem kerül többe, mint egy kis fáradságba, de gazdagon megtérül, mert köuy- nyebben eleget tud tenni a beszolgáltatásnak és még bőven marad is. A többtermésből is csak annyit kell beadni, mint a kevesebből. Fekete József megfogadta a népnevelő szavát és másnap már kiment vetni. ICSA ELVTÄRS egyéni beszélgetésen kívül kisgyűléseket is szokott tartani. A legutóbbi helyen, Farkasfogon voltak Fodor Mi- liályéknál, ahol a tavaszi munka megkezdését beszélték meg az egyénileg dolgozó parasztokkal. Az egyik dolgozó felvetette, hogy tavaly négyzetesen vetette a kukoricáját és 4-5 mázsával több lett holdanként, mint a szomszédtáblán. Nagy volt az érdeklődés, többen fogadták, hogy ők is úgy vetik, mert ezzel vetőmagot is takarítanak meg. Icsa elvtárs, népnevelő a saját példáján keresztül győzi meg a dolgozókat a korai vetésről és az agrotechnika alkalmazásának jelentőségéről. Gépállomásaink és termelő- szövetkezeteisik jó kapcsolata a nagyobb terméseredmények talapja A minisztertanács határozata világosan megszabja a gépállomások számára a feladatot, amríly a tsz-ek és tszcs-k mintaszerű működéséé kell, hogy elősegítse éa a gépállomás mint állami szerv hivatott a tsz-ek irányítására, amit a tez-ek és gépállomások között megkötött szerződésen keresztül eszközölünk. De ezen túlmenően n Äiiniszterta- nács határozata megmutatta u helyes utat úgy a gépállomásoknál mint a tez-ekncj a munka jó megszervezéséhez, a tsz és gépállomás kapcsolatának megszilárdításához. A mi gépállomásunk is ennek nyomán indult el az 1953. év döntő sikereinek a. végrehajtásához. A körzetünkhöz tartozó tíz I-es típusú, hat III. típusú és négy önálló tsz-núl már megkötöttüka talaj mit nkaszerződést egész évre, 1 f-, '-j ami az éves tervünk 100.6 százalékát teszi ki. Itt döntő feladat, hogy úgy a gépállomás, mint a tsz-ek dolgozói között biztosítsuk politikai felvilágosító munkával a szerződésben foglalt termelési tervek teljesítését, illetve túlteljesítését. A szerződésben foglalt határidők pontos betartását és az előírt agrotechnikai módszerek alkalmazását. Hogy ezeket meg is tudjuk való- sítaiui, fontos, hogy úgy a gépállomásnak, mint a tsz-nek elsősorban a vezetői, de maguk a dolgozók is tisztában legyenek, hogy milyen kötelezettség hárul úgy a gépállomásra, mint a t®z-re egyaránt és közös erővel tudjunk harcolni annak maradéktalan teljesítéséért, az eddigi la*i lúgokat felszámolva. Mindegeket figyelembe vettük akkor, mikor a gépállomás aktívái között felosztottuk a tsz-eket és az aktívákat jól felkészítve a minisztertanács határozatának és a szerződésben foglalt kötelezettségek alapos megbeszélésére ismertető előadásokat tartunk a csoportoknál. A gépállomás aktívái február hó 22-ig nyolc tsz-ben és tszcs-bem tartottak ilyen előadásokat e mári6 meglátszik az eredménye. Sokkal bizalmasabban és bátrabban közelednek hozzánk a tsz-ek vezetői. És sokkal megértőbben intézünk el egy-egy felmerülő kérdést. Például a brigádszáltósoknak a kérdése. A múlt évben szinte lehetetlennek látták a tsz-ek ennek biztosítását, ma már a négy traktoros brigádnak idáig hét tsz-nél különböző területen biztosítottak brigádszállást Többek között a sarkadi «Kossuth» tsz vezetősége maga felajánlotta, hogy biztosít egy brigádszállást, egy műhelyt és egy üzemanyagraktárt. Ezek a példák is azt bizonyítják, hogy maguk a tsz-ek is kezdik felismerni, miit jelent a szilárd kapcsolat. A bngádszál- lások felszereléséért a gépállomás a felelős. Azonban ezen a tóién vannak komoly hiányosságok, mert a brigádszállások létesítésével egy- időben foglalkozni kellene azzal is, hogy a brigádszállás váljék kul- túrközponttá, ahol rádió, könyvtár, stb. va(n. Nincs még összhang a traktoros és növénytermesztő brigádok között sem, éppen ezért az a cél, hogy a brigádszállás mint kultúr- központ, éppen olyan otthonává váljék a növénytermesztő brigádnak, mint a traktoros brigád tagjainak. Hiányosság tapasztalható még (izon a télen is, hogy a tsz-ek traktorvezetőt, vagy munkagépkezelőt biztosítsanak a gépállomás gépeire. Hivatkoznak arra, hogy nincs elegendő munkaerő. Nem látják még azt, hogy a gépek azt a célt szolgálják, hogy minél több ein bor sz abaduljon fel a nehéz munka alól, géppel végezzenek el minden olyan munkát, amit el lehet végezni. De ezt minden tszcs-vei még külön is megbeszélj ük, hogy konkrét példán keresetül meggyőzzük, hogy mit jelent, ha traktorost, vagy munkagépkezelőt biztosít a gépre. Eddig mindössze 9 munkagépkezelőnk van különböző tsz-ekből, akik munkaegységben fogjak végezni a talajmunkát. Az új, felemelt munkaegység szerint teszünk számítást, hogyan fog keresni az a traktoros, áld munkaegységben dolgozik és az is, aki nem tsz-tag. A munkánkat úgy szervezzük meg, hogy a minisztertanács határozatának minden esetben eleget tegyünk és az elkövetkezendő időben a gépállomásunk is betöltse azt a hivatását, amit a párt és kormányzatunk joggal elvár tőlünk. KISS ROZÁLIA, pol, helyettes, Sarkad, gépáll.
