Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-04 / 53. szám
1953 március 4,, szerda 3 UiUaísaíaU Hépt Miért maradt le a Tatarozó Vállalat terve teljesítésében és mit kell tennie? A békésmegyei Tatarozó és Építő Vállalat elmúlt évi tervét mindössze 65.4 százalékra teljesítette. Mi gátolta a dolgozókat tervük teljesítésében? A vezetők szívesen hivatkoznak arra, hogy hol az épületei© mgyártó vállalat, hol pedig más vállalatok késleltették munkájukat. Arra is szívesen hivatkoznak, hogy mintegy 50 munkahe Iyen végeznek a megyében tatarozást, emelnek új épületet, óvodákat, iskolákat. kahelyre irányítják a dolgozókat. Miért? Azért, mert ugyanilyen az anyagellátásuk is. Az sem megSzerveisettebb munkát! Az alapvető hibák azonban nem ebben találhatók meg. A hiba oka mindenekelőtt az egyes munkaterületeken, a gazdasági és politikai vezetők gyenge* és tervszerűtlen) munkájából ered. A példátlan nemtörődömség akadályozza a vállalatot a terv teljesítésében, amihez hozzájárul a munkaidő gyenge kihasználása. Mindez természetesen szorosan összefügg a munka szervezetlenségével, azzal, hogy a műszakiak nem eléggé előrelátók. Ez pedig mindjárt a központtól, Ta- raposilc Gyulától, a műszaki osztály vezetőjétől indul el. Ha ma beindítanak egy munkát, holnap, már leállítják és egy másik munlepő, hogy az egyik szarvasi munkahelyre tutajon kellett szäJlitani az anyagot az .építkezéshez, mert nem gondoltak az anyagellátásra az esős idő beállta előtt. — Oldja meg egyedül — hangzott a központ »segítség©«. Hát miegoldottált. Ezialc a körülmények hozzájárultak azután ahhoz, hogy a munkaverseny is lanyhult és ami iftég jobban elvette a dolgozók kedvét az, hogy a munkavezetők hibájából sokszer kétszer is el kellett ugyanazt a munkát végezni. Ez előfordult az alapozásnál, de más munkáknál is. Fogadják meg a dolgozók bírálatát! Mit tettek mégis a munkavezetők, amikor hibájukra figyelmeztettél! őket a dolgozók? Fölényeskedtek, nem fogadták el a bírálatot^ Mondván: — Tudjuk mi mit csinálunk! Régen megtanultuk már mesterségünket! —- És ami még szomorúbb, Meskó Lajos munkavezető a kétsopronyi építkezésen nem egyezer ledorongolja hangoskodva a dolgozókat. Nem is szeretnek mellett© dolgozni. És ilyesmi más munkahelyen is tapasztalható. Ka- luzsa Mihály, a kirendeltség vezetője komoly liibát követ el, amikor nem ellenőrzi ezt és szemet huny fe'ette, mint ahogyan szemet huny Varga Mátyás igazgató elvtárs is, csali: futólag keresi fel az üb titkárral egyetemben a munkahelyeket. Ott egy kicsit »Matyi bátyám«-oznak és ez minden ellenőrzés. Vájjon hogyan tudja igy a dolgozók munkafegyelmét megszilárdítani ? Sehogy! Kövessék a példamutatókat! Ha minden munkavezető úgy végezné munkáját, mint Jenei József a mezőkovácsházi építkezésen, — a megye legjobb munkavezetője a Tatarozó Vállalatnál, — vagy Szabó László Sztahánovista munkavezető, akik nem restellik a fáradságot és megmagyarázzák, ellenőrzik a Brigádok munkáját,' akkor lennek meg is lenne az eredménye, állandóan emelkedne a dolgozók teljesítménye. Molnár Mihály és Kovács Mihály brigádja nemcsak többet termel, hanem minőségi munkát is végez. Ma már tények bizonyítják, hogy a vállalat dolgozói megfogadták Gerő elvtárs figyelmeztetését. De- cfeWB&bfeM.' '"'januárban már tel- sitették előirányzatukat. Sikerrel dolgoztak, de még mindig adósai államunknak. Ahhoz, hogy ezt meg tudják oldani, gyökeres változást Joell teremteni a 'műszaki dolgozók munkájában. Nem szabad megengedni, hogy vállrándítással (menjenek el a hibák mellett. Csak ezért történhetett meg az Orosházán, — ahol legjobban megy a munka — hogy egy újonnan elkészített téglaszáritószin máról-holnapra Összedőlt. Bűnös mulasztás terheli ebben a vezetőséget és abban is, hogy a normán alul teljesítőkkel nem foglalkoznak- az egyes munkahelyeken. Segítsék az elmaradókat! — Csakugyan úgy van, hogy nem segítik a gyengéket, eőt egyes brigádok In is közösítik a lemaradókat. Foglalkoztunk már ezzel a dologgal, cte nem tudtuk megoldani, — mondja Varga elvtárs, a vállalat igazgatója. Vájjon, hogyan, ha az üzemi bizottság elnöke, Sajben György elvtárs is, csak {ígérget a dolgozóknak, de segítséget nem nyújt munkájukhoz. Innen van az, hogy a normán alul teljesítők december óta szaporodnak és ezen úgy igyekeznék »so- gitani«, hogy a normán alul telje-, sitőket egy brigádban dolgoztatják. Természetesen igy nem ha- Ladnak, egymást akadályozzák a munkában és ők maguk sem fejlődnek. A szervezés hibáját igazolja az xs, hogy egyes helyeken túl. solr-segéderőt foglalkoztatnak, ami még növeli a 100 százalékon alul teljesítők számát. Állandó nevelő munkát! A vállalatnál keveset törődnek a felvilágosító, nevelő munkával csupán annyit tesz a vállalat vezetősége, hogy havonta beszámolhatja a munkavezetőket, gmi önmagában nem minden. Ez még nem segíti elő a munka-versenyt és a tervteljesitést. Ennél többet kell tenni. Eei kell keresni a dolgozókat munka közben és több időt kell forditaüi a valük való beszélgetésre. Bátrabban kell támasz- kodniok a kommunistákra, az öntudatos dolgozókra is, ea a legelső biztosítéka annak, hogy .mielőbb •megszüntessék lemaradásukat és teljesítsék tervüket. Nagy Imre. A takarmánykészletek helyes felhasználásával az állatok jó átteleltetéséért Ápoljuk, gondozzuk lelkiismeretesekben állatainkat AZ ELMÚLT ÉVI aszályos -esztendő okozta takarmúnyhiány, állatállományunk jó áttelelteté- se, komoly feladatok elé állította állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink vezetőit és állattenyésztési szakembereit. A nehézségek ellenére, több járásban és állami gazdaságunkban, termelő- szövetkezeteinkben, ahol betartották az adott utasításokat, szaktanácsokat, eredmények vannak az átteleltetésben. A nagyszénási »Dózsa« tsz-nél például az ősszel felmérték a meglévő takarmány- készletet s a hiányt szalmafeltá- rással pótolták. A niezőkovács- házi járási tanács mezőgazdasági osztálya is maga vette kezébe a takarmányvásárlást, a takarmány elosztását, így csak az a csoport kapott, ahol arra valóban szükség volt. Ahol nem hanyagolták el az állatok ápolását, az állatállomány növekedése nem esett vissza, sőt a hozamemelésben is eredmények vannak. Például a gyulai »Petőfi« és az eleki »József Attila« tsz-nél egész Lélen betartották a háromszori fejest, szakszerű takarmányozást, a napi fejési átlagot 2.8 liter tejjel emelLék. Több termelőszövetkezetet, állami gazdaságot lehetne még felsorolni, ahol igen jól oldották meg az áltatátteleltetést, a szakemberek nem vesztették el a fejüket, mint a sarkadi járási tanács mezőgazdasági osztályán, •ahol emiatt igen nagy a járás területén az állatelhullás. Vagy á Szeghalmi járásban, ahol a tér meló sző ve tk eze tek »lem Ondiak« a háromszori fejesről, a bevezetett új módszerek alkalmazásáról, a ‘ takarmány hiányra hivatkozva. A TÉL NAGYJÁBÓL ELMÚLT, megkezdődtek megyénkben a tavaszi mezőgazdasági munkák, de azért állatállományunk áttelelte- tésének további feladatairól sem feledkezhetünk meg. Fel kell mérni a meglévő Lakarmánykész- letünket, meg kell akadályozni a takarmánypazarlást, s fokozottabban fel kell lépni azok ellen, akiit termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban eltulajdonítják az állatok részére kimért takarmányt Ahogy tette ezt a medgyesegyliázi »Moravszki« tsz tagsága, amikor leleplezte a takarmánydézsmáló állatgondozókat, akiket azután a bíróság elé állítottak. Fokozni kell a jól bevált módszerek alkalmazását állataink takarmányozásánál, mint a szalmafeltárást, gyorssiló- zást, a takarmány élesztősílését. Gondoskodni kell arról is, hogy az állatok a takarmányokban a szükséges marhasói, meszel és foszforsavat megkapják. Az etetést és itatást végezzük egyidő- ben, ezzel is elősegítjük a takarmány jobb értékesítését. MINDEN TENYÉSZTÉSRE és szaporításra alkalmas tehenet, üszőt, kocát, süldőkocát megfelelő időben be kell fedeztetni, bügatni. Harcolni kell azért, hogy a megszületett állatoknál minél kevesebb legyen az elhullás. Ellenőrizzük azt, hogy a termelő- szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban megteremtsék a ■szaporulati terv teljesítésének az előfeltételét. Az elkövetkező időkben még fokozottabban gondozzuk, ápoljuk állatainkat. Különösen az igavonó állatainkkal, — a lovakkal — törődjünk többet, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkáknál az igaerőt is tudjuk használni, ezáltal tavaszi vetéstervünket mielőbb teljesíthessük, a vetőmagvak a jól előkészített talajba kerüljenek, hogy a jövő évben .állalállományunknak biztosíthassuk a. szükséges takarmánykészletet. GONDOSKODJUNK ARRÓL, hogy ahol arra lehetőség van, állatainkat minél hamarabb legeltessük. Harcoljunk azért, hogy a termelési tervünkben helyet kapjon a zöld futószalag, ezen keresztül biztosítsuk állatainknak egész éven keresztül a zöld takarmányt. Állattenyésztési dolgozóink adják tudáguk legjavát, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egész dolgozó népünk tulajdonát képező, sokmillió forint értékű állatállományunkat a legminimálisabb veszteséggel teleltethessük át.' Pataj Mihály MT-VB állatteny. csop. vez. Két üzemrész példája bizonyítja: Politikai nevelőmimka — a tervteljesítés feltétele A békéscsabai Ruhagyár termelési grafikonja állandó ingadozást mutat. A felfelé Ívelés helyett szinte éles szögben esik vissza időnként a termelés. Az üzemi pártvezetőség titkára, Urbán elv- társ azzal próbálja ezt megmagyarázni, — igen helytelenül —, hogy »sűrűn kell átállni újabb anyagok gyártására.« Kétségtelen, hogy a szokatlan munka, az új munkafolyamatok begyakorlása bizonyos időt igényel. De nem lehet és nem is szabad műiden hibát az átállásokkal járó nehézségek rovására írni. Nézzünk csak szét kissé az üzemben. A 2-es sz. varrodában poklául több sztahánovista dolgozik, mint bármely üzemrészben. Évek óta ez az üzemrész volt a »Ruhagyár »favoritja«. Itt évek óta inget, tehát könnyen gyártható árut termeltek. Könnyen elérték az üzemrész dolgozói a 150—160 százalékos teljesítményt. Mig f> többi üzemrészek dolgozói küz- tíöttek az átállásokkal járó nehézséggel, a nehezebb munkafolyamatot kívánó árutermeléssel, addig a 2-es varrodában zavartalanul végezték a jói begyakorolt munkát. Az önelégültség csökkenti az akaraterőt Az állandó jólteljesités kissé ön teltté, elbizakodottá tette a varroda dolgozóit. A más varrodák dolgozóira felülről néztek. Ezt azonban a pártvezetőség nem vette észre. így tovább burjánzóit az önelégültség. Az önelégültség pedig csökkenti az akaraterőt, ez különösen akkor mutatkozik meg, ha komolyabb nehézségeket kell leküzdeni. így volt ez a 2-es varrodában is. Ez évben úgy alakult a termelés, hogy ebben az üzemrészben is át kellett állni a kétrészes munkaruhák gyártására. Jjnmol- ámmat fogadtál! ezt a feladatot. Később kialakult náluk az a helytelen vélemény: »Majd, ha azt látják, hogy nem tudjuk teljesíteni a tervet, elveszik tőlünk«, így is végezték a munkát. Ennek következtében aztán — fittyet hányva a régi »hírnévre« — az a szégyen érte a 2-es varroda dolgozóit, hogy* kerek egy hónapi küszködés után tudták elérni a 100 százalékos teljesítményt. Amikor ráébredtek arra, hogy a munkát nem lehet másokra hárítani, le tudták győzni a nehézségeket és ma már elérik a 130.7 százalékot. A 3-as varroda kommunistái megvitatják a feladatokat A 3-as varrodában egészen más a helyzet. Budai elvtárs az alapszervezet .titkára. A pártvezetőség előrelátóan dolgozik. Megszervezik egy-egy új munkára való átállás előtt a munkamódszer átvételt. Pártbizalmi és pártcsoport értekezleteken megbeszélik ezt a kommunisták, a szakszervezeti bizalmiak pedig a pártonkivüliek- kel. A munkamódszer átvétel nemcsak egyéni, hanem közérdek is. Aki nem veszi át legjobb tudása szerint a munkamódszert, az a sza lag teljesítményét gátolja. Munkatársait és önmagát károsítja meg. A munkamódszer átvétel nemcsak kötelesség, hanem felelősségtudat kérdése is. A 3-as varroda dolgozói jó előkészítés után más varrodákba mentek az új módszert megisjmerni. Ott — az előző megbeszélések alapján —- nemcsak figyelték a fogásokat, hanem maguk is leültek a gépel!: mellé és úgy gyakoroltak. Ennek eredménye lett, hogy két-három nap múlva ez az üzemrész 115—120 százialékos teljesítményt tudott elérni, amikor a bányászingek gyártására tértek át. Ez is igazolja, hogy a helyes politikai és szakmai előkészítés sikerrel jár. így készítette elő az alap- szervezet a kétrészes munkaruhára való átállást is. Általánosítsák a jó módszereket Helyes volna, ha az üzemi párt- vezetőség alaposan megvizsgálva, a 3-as alajjszervezet politikai és szakmai előkészítő munkáját, általánosítaná módszerüket, A febbi alapszervezetek is próbálkoznak ugyan az előkészítő munkával, de ez csekély eredményt hozott, mint ahogy a '2-es varroda e,gy hónapig tartó felfejlődése is mutatja; Az üzemi pártvezetőség a fennálló hibákat akkor tudja kijavítani, ha több gondot fordít a komi- munista helytállás és példamutatás, a kommunista, ^ felelősségtudat elmélyítésére. Az ünnepi taggyűlésen azt Ígérték a kommunisták, úgy dolgoznak, hogy az üzemben egyetlen 100 százalékon alul teljesítő sem lesz. Alig több mint egy hónap telt el a taggyűlés óta és a 100 százalékon aluli teljesítők száma nem csökkent, hanem másfél százalékkal nőtt. Több olyan párttag van, mint Kovács Mária és Guszta Yilmosné elvtársnők, akiky 170, jtHetv© 130 százalékos eredményeket érnek el, de tapasztalataikat nem adják át másoknak. Nem foglalkoznak a 100 százalékon aluli teljesítőkkel. Az egyenletes termelés megköveteli, hegy az üzemi pártvezetőség állandóan nevelje a határozat ellenőrzése közben a dolgozókat a terv szigorú betartására. Szula Imre.
