Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-31 / 76. szám
1953 március 31., kedd 3 {/iUauauUc Héfie Terv adta nekünk — dolgozóknak NAGYSZÉNÁS ÉJ ARCA Igaza volt annak az embernek, — aki a napokban járt először a felszaljadulás után Nagyszénáson, — amikor azt mondta: de sokat változott, fejlődött a falu, amióta itt jártam, alig ismerek rá. Valóban, a fejlődés hatalmas távlatát nyitották meg előttünk a 3zóvjet harcosok, a nagy Sztálin küldöttei, akik 1944 október 6 án meghozták a szabadságot. A földreform szétszakította a Leip- riegeret, a Székácsok gyűrűjét, ami a falut fojtogatta, hogy minél nagyobb hasznot tudjon húzni a filléres napszámmal a dolgozóktól. A hajdani cselédek, kisemmizett dolgozók, a kommunisták a párt vezetésére' hozzáláttak új, szabad életünk kialakításához. Fejlesztik a gépállomást A faluban azóta többszáz lakóház épült, jelentős részük állami támogatással, 752 ezer forintos költséggel. Ma már T. Kiss Sándor is, Bagoly István is korszerű, tágas, kétszobás családi házban lakik a régi, rozzant cseléöiakáP helyett. A hároméves terv keretében épült a gépállomás. Államunk 450 ezer forintot fordított a felepitésére. Most az ötéves tors' keretében kibővítik és megyénk egyik legnagyobb gépállomása lesz. A gépállomás már eddig is sok segítséget adott a falu dolgozó parasztságának a munka megköny- nyitéséhez. Igen 6ok parasztfiatal lett traktorista. Van a gépállomás dolgozói között olyan is, mint idős Menáiik András, Kunstár János, akik a felszabadulás előtt évtizedekig kézikaszával vágták a gabonát. Ma már saját földjükön a termelőszövetkezetben aratógéppel aratnak és Zetor segítségével kapálnak. Bővebb villanyhálózat, 683 vezetékes rádió A dolgozókról való gondoskodás eokfée-formában megnyilvánul. Ezt bizonyítja, hogy államunk évről- óvie hatalmas összeget költ közérdekű építkezésekre, rövid pár év alatt bölcsőd© épült 15 ezer forintos költséggel, új kút 25 ezer forintos költséggel, kibővítették a járdahálózatot is 2600 forintos költséggel és a villanyhálózat kiszélesítése is megtörtént. Községünkben 638 házban van már vezetékes rádió, ami kulturális fejlődést, ta nulást és szórakozást jelent dolgozó parasztjaink számára. Közel 8 millió forint kereskedelmi forgalom Életszínvonalunk emelkedett. Ezt bizonyítja többek között a fold- művesszövetkezet forgalma is. 1950-ben a forgalom kétmillió 553 ezer forint volt, 1952-ben már 7 millió 715 ezer forint. Jelentősen emelkedett az olyan iparcikkek forgalma, mint a kerékpár és a rádió. A dolgozók szükségletednek kielégítését fogja szolgálni a közeljövőben 60 eaor forintos költséggel épülő földművesszövetkezeti sütőüzem is. Akik csak cselédek lehettek volna — mérnökök, tanárok lesznek A fiatalság; nevelésében nagy fejlődés tapasztalható. Igen sokat segítettek azok az építkezések, amelyekkel a tanvai iskoláinkat takarítottak be. 1951-ben a tsz dolgozói 14 mázsás átlagtermést értek el búzából és cukorrépából 60 mázsa helvett 285 mázsát. A rendbehoztuk. A felszabadulás előtt J »Lenin« tsz vagyona 1949-től a parasztfiatalok, számára nem volt nyitva az út a tanuláshoz. Sorsuk cseléd§ors, kulák-béres sors volt. Ma már ipari tanulók, katonatisztek, főiskolai hallgatók, tanárok, mérnökök lesznek. Szepesi Ilona, Molnár István a Szovjetunióban tanúinak és ott készülnek fel a nagy feladatok végrehajtására. Négy millió forint tsz vagyon A terme! őszövetkezetek dolgozói alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket és ennek megmutatkozik az eredménye. Arról a területről, ahol most a »Dózisa« termelőszövetkezet van, a Szeká. csők négy-öt mázsa búzatermést ---------------------------,------------------1 952-ig 426 ezer forintról négymillió 39 ezer forintra gyarapodott. Nem felejtik el a dolgozó parasztok, hogy a felszabadulás után nálunk is megpróbálkoztak a hatalmukat vesztett földesurak, kulá- kolt, hogy rátérjenek a régi nótára. A ráérés szellemét igyekeztek hangoztatni ősszel a szántásnál, vetésnél, nyáron pedig az aratásnál. A nagyszénási dolgozók úgy válaszolnak az ellenség ilyenfajta megnyilvánulására, hogy a tavasa munkákat határidőre elvégzik és az állammal szembeni kötelezettségüket teljesitik. így készülnek megünnepelni április 4-ét, hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulóját. „ .... Nádat Árpád, Nagyszénás. Fémgyüjtőhónap indul április elsejétől A DISZ javaslatára a minisztertanács a tavalyi fémgyüj tő hónaphoz hasonlóan ebben az évben is mozgósítja a dolgozókat a vas- és fémhulladékok felkutatására és ősz- szegy üj térére. Április 1-től 30-ig — egy teljes hónapon keresztül — városban, falun, gyárakban, hivatalokban és lakótelepeken egyaránt folyik majd a felhaszná atlanul heverő vas, acél, színes fém és a többi értékes hulladék összegyűjtése. A fémgyüj tő hónap fontos eseménye gazdasági életünknek. A fémgyűjtés síi remi komoly segítséget adnak nehéziparunk további fej lesztóséhez, ötéves tervünk sikeres végrehajtásához. A fémgyűjtés elsősorban a DISZ-ifjak feladata, de nem egyedül az övéké A minisztertanács határozata külön feladatot ró a felnőttekre, az üzemek dolgozóira. Az elrendelt gyár-takarítás fontos nemzetgazdasági érdek és saját munkánkat teszi könnyebbé. Gondoljanak az üzemek dolgozói arra, hogy a gyárakban szelte heverő hulladék nemcsak anyagpocsékolás, hanem a tervszerű munka akadálya is. Használják fel a 'fémgyüjtő hónapot arra, hogy fokozzák üzemük tisztaságát, csinosítsák a munkahelyeket. Az üzemi bizottságok, szakszervezetek legyenek gazdái a fémgyűjtésnek, szaktudásukkal, anyagismeíetükkel irányítsák a fémgyűjtés munkáját. Tartsák fontos kötelességüknek az összeszedett hulladék gyors elszállításának megszervezését. Az üzemi gyűjtéseken túlmenőéin nagy jelentősége van a háztartási gyűjtésnek is. Az üzemek dolgozói mutassanak otthon is példát, kutassak át lakásukat, házuk minden nej tekét, a pincéket, kamrákat, padlásokat, minden kilogramm vasat és fémet összegyűjtve juttassák iparunknak. A fémgyüjtő hónap eikere érdekében megalakult a megyei fémgyüjtő bizottság is, melynek ülésén részt vettek a DISZ, a tanácsok ipari osztályai, am oktatási és az egyes tömegszervezetek képviselői. Megbeszélték a 'fémgyüjtő hónap feladatait. Az egyes felszólalások azt bizonyították, hogy a gondos gazda szemével nézik a termelés minden Mozzanatát. Az orosházi járás kezdeményezése volt az, hogy a gépállomás brigádjai munkájuk során a mezőkön elfekvő anyagokat is összegyűjtik. Ezzel biztosítani akarják maguk számára az első helyet a megye gépállomásai között folyó hulladékgyűjtési versenyben. A fémgyüjtő hónap sikere érdekében induljon nemes vetélkedés minden dolgozó között, — mely hazafias kötelesség is. A legeredményesebb gyűjtőknek járó «Kiváló fémgyüjtő»-jelvény megszerzéséért versenyezzenek a fiatalok és felnőttek egyaránt. EGY KIVÁLÓ SZOVJET ASSZONY... Vera Jufimova 1931- ben került a «Vörös Tálka» textilgyárira. Hamarosan ,kitűnt szorgalmú' val és munkaszeretetével, Három hónap alatt el is sajátította a fonószakmát. Vera Jeíimovát az új iránti fogékonyság, az új munkamódszerek állandó keresése jellemzi ma is. Jefimova ma már a gyár legjobb fonónője, aki rendszeresen 125 százalékra teljesíti előírta: D. Bolsakov irányzatát. A negyedik já(k a művezetők a fiatal ötéves terv feladatait 18 fonónőknek, akik szívé- hónappal a határidő előtt sen és bizalommal for- teljesítette. dúlnak Verához. Jefimova a fonónők közül elsőnek fejezte be multévi tervét is. 1952- ben 3500 kilogramm fonalat készített terven felül. Az önköltséget is jelentősen csökkentette: havonta 100 rubelt takarít meg az államnak. — Tanuljatok Vera Jefimovától — tanácsolA neves sztahánovista fonónő tizenhárom esztendős kislánya, Alja,, a középiskola hetedik osztályába jár és kitűnő tanuló. Jefimova gyakran ellátogat az iskolába és mindig résztvesz a szülői értekezleten. Itt is sokan fordulnak hozzá tanácsért a gyermekek nevelése kérdéseiben. Az Ivanovo terület lakói Vera Jefimovát, a tevékeny társadalmi munkást, a «Vörös Talka» gyár legkiválóbb fonó- nőjét már többször választották küldődnek a helyi szovjetbe. így történt ez a legutóbbi helyi szovjet választásokon is. Vera Jefimova most is rászolgált a dolgozók bizalmára. Április 4-ét a beadás teljesítésével ünnepük a mestőberényi „Előre“ tss-ben A minisztertanács határozata előírja: »A beadási kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelősek a termelőszövetkezet tagjai. Háetáji gazdaságuktól, vagy más forrásból kell tel- jesiteniök a beadási kötelezettséget abban az esetben, ha a szövetkezet saját hibájából nem tett eleget e kötelezettségének.« A mezőberényi «Előre» termelőszövetkezetnek sinos még olyan nagy baromfiállománya, hogy teljesíteni tudja az első negyedévi tojás- és baromfibeadáai tervét. Mindössze 30 darab baromfi van, de azt meg akarják hagyni törzsállománynak, így az első negyedévi tervié’, jeeí- fcés komoly problémát okozott- Voltak ugyan, akik azt mondták, hogy hagyják, majd teljesítik félévkor, de nem sokan. Ezeket is hamar meggyőzték a többiek, hogy szégyen lenne adósa maradni az államnak, aztán meg is büntetnék a szövetkezetét-, amit szintén a tagságinak kellene kifizetni. Sokat beszélgettek, tanakodtak, míg 20-án a szövetkezet legjobb kommunistái a pártvezetőeégi ülésen elhatározták: mozgósítják a dolgozókat, hogy minden tag, aki természetbeni juttatásban részesül, 1 baromfit vigyen a szövetkezetbe. Elsőnek Kohut György párttiikár elviárs ajánlotta fel a baromfit és a tojást. Példáját követték: Plavecz György elvtárs és a többiek. Másnap, 21-én az intézőbizotteági ülésen is a beadásról beszéltek. Az intézőbizotteági tagok is elfogadták a javaslatot. Plavecz János brigád vezető is mindjárt felajánlotta a tojást, baromfit. — Nem nézhetem, ölhetett kezekkel én sem, hogy szövetkezetünk lemaradjon tervének teljesítésével — mondta Plavecz eivtárs. Március 22-én, vasárnap termelőszövetkezeti taggyűlés volt. Egyik i^pirandi pontnak a beadási tervek teljesítését tűzték. — Éppen.ideje már, hogy megbeszéljük, hiszen mindjárt lejár a határidő és jön a szégyen, a kártérítés — mondták többen az értekezleten. Mikor a szövetkezet vezetőségének határozatát felolvasták, voltak olyanok is, akik először zúgolódtak — nincs miből bevinni a baromfit, nem tojnak a tyúkok, honnan adjuk be, vegyék meg a piacon — mondták néhányon. De a tagság 'többsége helyeselte. Hogyan ünnepelnénk április 4-ét, ha adósságunk lenne — szólt hozzá az értekezleten Pé’d- müller József. — Ezen a napon ünnepeljük felszabadulásunkat. Azóta is annyi mindennel segítette államunk szövetkezetünket. Lenne-e istállónk, szarvasmarháink, sertésts- nyésztörzsüak, ha államunk nem segít? Tudnánk:-© jó termést . elérni gépek nélkül, amit szintén ál- ianuinktól kaptunk? i így kezdték mag hétfőn, 23-án a háztájiból a közös beadás teljesítését. A beadásnál a kommunistái jártak elöl példamutatóan. Nemcsak vállalták, hanem ígéretükéi teljesítették is. A tojásbeadásnal egy részét piacon vásárolták, d< az már nem volt olyan nagy költség. így biztosították az «Előre tsz tagjai, hogy április 4-ét máj nyugodt lelkiismeretiéi ünnepeljék Lipcsei Mária II pártszervezet védelmezi levelezőit, példásan bünteti a levelezők üldözőiét Lapunk január 8-i számában irtunk Józsa B-alázsné kondoméi levelezőnk üldözéséről. Ugyanis Gergely Imre, a »Micsurin« tsz ein ölre gátolta levelezési munkájában és cenzúrázni akarta leveleit. Nem- egyszer hangosan kijelentette, hogy »Majd én elveszem a kedvét a levelezési munkától«. Arra azonban nem gondolt Gergely elvtárs, hogy a párt és a szerkesztőség megvédi levelezőit, a párt harcos katonáit. A szarvasi járási párt- bizottság amikor tudomást szerzett a levelező üldözéséről, azonnal kivizsgálta az ügyet. Megnézték, vájjon mi is lehet annak az oka, hogy a kondorosi tsz-elnők üldözi a levelezőt. Jó- zsa Balázsné, aki pártonkivüli elvtársnő, leveleiben megbírálta az elnök elvtárs rossz munkáját. Ö ahelyett, bogy javított volna a hibáin, el akarta folytam az alulról jövő bírálatot, nem akarta, hogy hibáiról az egész megye tudomást szerezzen. -Gergely Imre elvtárs párttag és nagyon jól kell ismernie pártunk politikáját és pártunk határozatát a levelezők üldözésével és a levelek cenzúrázásával kapcsolatban. Mégis, ezzel ellentétjen elnyomta a bírálatot és kiskirály módjára bánt Józsa Balázsné levelezővel. Amikor látta, hogy ezzel a módszerrel nem boldogul, még lakásán is felkereste és igyekezett meggyőzni Jo- zsa elvtáranőt, hogy ne Írjon levelet a párt megyei lapjának munkájáról. Józsa Balázsné elvtársnő nem hallgatott a csoportelnök magyarázkodására, hanem továbbra is bátran ismertette szerkesztőségünkkel az eredményeket és a hiányosságokat is. A kondorosi pártbizottság is felfigyelt Gergely elvtárs munkájára és március 14-én felelősségre vonták a levelező üldözé- ’éért. A kondorosi »Micsurin« tsz elnöke a fegyelmi bizottság előtt elismerte, hogy cenzúrázni akarta a leveleket és gátolni Jó- zsa Balázsmét a levelezési munkában. A pártbizottság kommunistához nem méltó m&gataitasert Gergely elvtársat megrovásban lészesitette. flz üzletek nyitvatartása április 2-ánf 3-án, 4-én és 5-én A közeledő kettős ünnepre tekintettel, az üzletek nyitvatartása az alábbiak szerint alakul: Az iparcikk-üzletek áprilip 1—3. között egy órával, az illatszerüzletek 3-án két órával tovább tartanak nyitva a szokásosnál. Április 2-án a. husboltok 7—12 óráig és 13—19 óráig, 3-án az élelmiszer- és tejüzletek a szokásosnál két ó-rával tovább, a husboltok 6—12 óráig és 13—20 óráig tartanak nyitva. Az este húsz óráig, vagy tovább nyitvatartó üzletek zárórája változatlan. Április 4-én az üzletek zárva lesznek. 5-én, vasárnapi (élelmiszer és iparcikk), 6-án hétköznapi nyitvatartás lesz. A cukorkaüzletek április 4-én és 5-én, vasárnapi nyitvatartás szerint árusítanak A vendéglátóipari üzletek április 4-én meghosszabbított szombati, április 5-én, vasárnapi rend szerint üzemelnek. A fodrászüzletek április 4-én zárva, 5-én déli 12 óráig nyitvántartamk. A csarnokok és piacok nyitvatartása a fentieknek megfelelően alakul. Az április 4-i ünnepnap és április 5-e, vasárnap miatt a tejet árusító boltok április 2-án kétnapi, április 3-án szintén kétnapi csecsemő és minőségi tejet szolgáltatnak ki az arra jogosultaknak.
