Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-29 / 75. szám

l/iUai&atak Héfte 1953 nárríiM 29., vasárnap Maurice Thorez rövidesen hazatér Franciaországba Párizs. (MTI) Csütörtökön érkezett hír Franciaországba, hogy Laurent Casanova, a Fran­cia Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, aki jelenleg a Szovjetunióban tartózkodik, fel­kérte a moszkvai francia nagykövetséget, tegye meg a szükséges lépéseket az angol megszálló hatóságoknál, hogy Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára, valamint felesége Jeanette Versmeersch, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja megkapják a Németországon át érvényes átutazó vízumot. A hír nagy lelkesedést keltett Franciaországban. A francia munkásosztály és Franciaország népének óriási többsége határtalan örömmel fogadta a hirt Ma mice Thorez közeli hazatéréséről. A burzsoá köröket félelemmel tölti el a Francia Kommunista Párt főtitkára hazatérésé­nek híre, mert tudják, hogy Maurice Thorez visszatérése segítséget jelent a munkásosztálynak és a francia dolgozók tömegeinek a nemzet ellenségei ellen folyhatott harcukban. A SZOT távirata a CGT-hez és a francia kormányhoz A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa táviratot intézett a CGT-hez, amelyben felháboro­dását fejezte ki André Stil és társai letartóztatása miatt. Ugyan­csak táviratban bitakozott a fran­cia kormánynál a törvénytelen cselekedete ellen. A táviratok szövege a következő: »CGT Párizs. A magyar szervezett dolgozók mélységes felháborodással sze­reztek tudomást a francia kor­mány újabb terrorintézkedéséről, amellyel ismét lábbal tiporja a francia nép sok dicső harcban szerzett szabadságjogait. A CGT főtitkárának, Benoit Frachonnak illegalitásba kénysze­rítésével, Andre Stil és a CGT titkárainak törvénytelen letartóz­tatásával akarja ez a kormány a jogaiért és a békéért harcoló francia dolgozókat eloéinítani. Harcailokban veletek vagyunk. Biztosak vagyunk abban, hogy egységes kiállásotok és a nemzet­közi proletár szolidaritás meg fog­ja akadályozni a francia kor­mányt céljainak keresztülvitelé­ben és győzelemre viszi a világ szervezett dolgozóinak közös nagy ügyét A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége.! ♦ ♦ ♦ »Francia kormány, Benő Mayer miniszterelnöknek. Párizs­A magyar szervezett dolgozók mélységes felháborodással szerez­tek tudomást arról, hogy önök újabb terror intézkedéssel a CGT főtitkárának, Frachonnak illega­litásba kényszerítésével, André Stílnek, a »l’Humanité* főszer- kcszlöjének és a CGT titkárainak törvénytelen letartóztatásával is­mételten lábbal tiporják a dolgo­zók legelemibb szabadságjogait. A magyai- szervezett dolgozók a leghatározottabban, liilakoznak e népellenes cselekedet ellen. Kö­vetelik a F'raehon elleni elfoga­tási parancs azonnali visszavoná­sát, Slil és a CGT titkárainak, valamint a többi békeharcosnak sza bad onbocsá I ását. A Magyar Szakszervezetek Or­Továhltra is (ivőr megye vezet a begyűjtési versenyben A begyűjtési minisztérium je­lenti: a »Felszabadulási Ilét -en továbbra is országosan jó lendü­lettel haladt a begyűjtés. A legutóbbi értékelés szerint az ország első községe a baranya- megyei Szebény község. A pest­ül vezércikk folytatása tópusztai állami gazdaságban. Az 6 teljhatalmára van bízva a ser­téstenyésztés, a sertések törzs­könyvvezetése. Néhány, de jéÖem- ző példa arra a politikai vak­ságra, amely egyes funkcionáriu­sainknál megmutatkozik. kell őrködni alkotásaink, dolgozó népűnk vagyona, jóléte és nem utolsó sorban békénk felett Egy pillanatra sem felejtsék és té­vesszék szem elől pártszervezete­ink és kommunistáink azt, hogy az ellenséges elemek minden sza­A feladat az, hogy pártszerve-1 botátása, minden mesterkedése zetcink vezetői, a kommunisták levetkőzzék a megelégedettség hályogát szemükről, jól szerve­zett és még keményebb, kímélet­lenebb harcot folytassanak né­pünk ellenségei ellen. Éberebben szerves része és kiegészitöje an­nak a nagy összeesküvésnek, amit az imperialisták hoztak létre a világ dolgozóinak elnyomására,, kizsákmányolására, vér özön tői és pusztítástól sem rettenve meg. megyei Diósd megtartotta má­sodik helyezését. A harmadik helyre Bedő község került Haj­dú megyéből. A negyedik és ölő* dik a zalamegyei Gnlorföíde és a hevesmegyei Kisfüzes. A járások versenyében tovább­ra is a soproni járás vezet A zalaegerszegi járás is megtartotta második helyeiését. A harmadik a' zálaszénfgrőti," á negyedik a gödöllői és az ötödik a szerencsi járás. A megyék rangsorában to­vábbra is Győr megye az első. Komárom második, harmadik Vas, negyedik Nógrád és ötödik Zala megye. A hatodik helyre Pest megye került s utána követ­kezik Szolnok, Fejér, Veszprém, Heves, Tolna, Borsod, Szabolcs, Baranya megye. Az utolsó öt megye: Békés, Somogy, Csong- rád Bács és Hajdú. GORKIJ Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1868. március 28-án született A. M. Gorkij, nagy szovjet író, a béke és a dolgozók ügyének láng­lelkű harcosa. V. I. Ijenin azt írta Gorkijról, hogy müveiben szorosan összefűzi Oroszország munkásosztályának érdekeit az egész világ munkásosztályának érdekeivel. Gorkij meggyőződéssel védíe a dolgozók érdekeit és hősie­sen harcolt a szocializmus építőinek élcsapatában. A szen­vedélyes szocialista humanizmus, az őszinte emberi szeretet váltotta ki Gorkijból az engesztelhetetlen gyűlöletet a hábo­rút, nyomort előidéző imperialisták, az emberiség ellenségei ellen. Gorkij az amerikai monopolisták uralkodóköreiben a pénz­emberek csoportjának nagy összeesküvését látta a népek bé­kéje és boldogsága ellem Élesen és sokoldalúan világította meg a kapitalizmus valóságos embertelen arculatát, amely ellentmond a kultúrának és az erkölcsnek. »A tőkés dollárját védi — írta Gorkij —, mert a dollár számára drágább az embernél, bármilyen is legyen ez az ember.« Gorkij a világ becsületes embereit a béke és a kultúra védelmére hívta fel Lelkesen támogatta a függetlenségért, szabadságért és mindenfajta imperialista elnyomás elten küzdő népek harcát. Megbélyegezte az Egyesült Államokban a nége­rek faji megkülönböztetését, az angol elnyomás alatt élő in­diai dolgozók elviselhetetlen helyzetei- A nagy orosz író sok­szor fordult a rokonszenv szavaival a harcoló kínai nép felé és felhívta a világ dolgozóit, bogy támogassák a nagy kínai nép hősies harcát Megingathatatlan hite a kínai felszabadító harcok győzelmébe® napjainkban nyert történelmi tanúbi­zonyságot. A munka témája a munkásosztály rabsága ellen, a világ és az ember forradalmi átalakításáért vívott harc témája Gor­kij műveiben egységbe olvad, sőt Gorkij a közvetlen forra­dalmi tevékenységet a ínunka és a cselekvés legmagasabb for­májaként értelmezi. A szovjet ember munkája, — hangsúlyozta Gorkij —, mindenekelőtt alkotó mimka. Míg a kapitalista társadalom elnyomta a »kis emberekben « a művészeti és alkotó tevékeny­séget, a szocialista társadalom az öröm teljes alkotó munka mérhetetlen tehetőségéi nyitja meg az emberek előtt. Gorkij »A szocialista realizmusról« írt cikkében így szólta néphez: »Nálunk az ember iránti szeretetnek meg kell szü- lelnie és meg is születik az alkotó erő csodáltából,; az ■’emberek kölcsönös 'tisztéleléből, a kollektív munka hatalmas erejéből, amely megteremti az étet szocialista formáját, a párt iránt érzett szerétéiből, amely az egész ország népé­nek vezetője és a világ profstáriátusának tanítója.« Építőipari értekezlet Az építőipari fciö&ztök igazgatói,, üfcb-tk- iá”ai közös értekezleten vitatták meg Építésügyi Miniszté-kim és az Építők Szakszervezete Elnöksége biatároralát. hogy a »Felszabadulási Hét<t tapaszta­latait összegezve, a hiányosságok fel­számolásával meghatározzák a mtmka- verseny trovábbezélesítésévd kapcsolatos feladatokat és ezzel elősegítsék az építő­ipar IL negyedévi - terve sikeres telje­sítését. Brntyo János építésügyi minisztei he­ly eiíes tartott beszámolót a verseny moz­galom fejlődéséről a múlt. év utolsó negyedé vébea, majd Köböl József, az Építők Szakszervezete elnöke beszélt a II. negyedév feladataitól. B szovjetek a tömésekre támaszkodnak Az 1950-ben megválasztott. om«z ki területi szovjet 143 küldötte nem tehetett volna elegei felelős- sógtelejes feladatának, nem irá­nyíthatta volna példásan a terület tik össze ülésszakra. Az ülésszak«» sokoldalú gazdasági, kulturális & politikai életét, ha munkájában nem támaszkodik a városi, kerülete, fa­lusi szovjetekre, a munkások, kol­hozparasztok, értelmiségiek ezrei­nek a helyi államhatalmi szervek működésében való tevékeny rész­vételeié. Omszk város közvetlenül az Oroszországi Szövetségi Szov­jet Szó iaiste Köztáisaság kormá­nyának fennhatósága alá tartozik. A te: ü éti szovjet hatáskörébe há ,om városi, 37 kerületi és 538 fa- usi és lakótetepi szovjet tartozik. 1953-ben kb 11 ezer küldöttet vá- asztot ak az omszki terület helyi szovjetjeibe. Hatalmas erőt jelant ez a 11 ezer küldött. A területi szovjet az 6 segítségükkel dolgo­zik és erősíti szüntelenül a válasz­tókkal való kapesoatait A tömö­rek gazdag tapasztalatát elsősor­ban a helyi szovjetek küldöttei viszik el a szovjetekhez. A szov­jetek eredményes munkájának el­engedhetetlen feltétele, hogy rend szeresen ülésszakra gyűljenek ösz- iaö és ilyenkor megvitassák a gazdasági és kulturális épitőmunka ontos kérdéseit. Az OSzSzSzK a! kotmánya megszabja, bogy a helyi szovjetek milyen időközönként tart­sanak ülésszakot. Az omszki terű feti szovjet negyedé venkf-nt gyü­ininden küldött részt vesz. Az ősz szes küldött részvételével oldják meg & területi szovjet előtt álló fontos feladatokat. A küldöttek munkájában jelentős helyet foglal el annuli ellenőrzése, hogy hogyan 1 teljesítik a területi szovjet, a szov­jet kormány és a Szovjetunió Kom­munista Pálija Központi Bizottsá­gának határozatait. A területi szovjet megválasztása óta eltelt két év alatt a küldöttek a munkások, kolhozpaiasztok és értelmiségiek ezreinek részvételé­vel ellmőrizték, hogy hogyan hajt­ják végre a terület összes kerüle­teiben a területi szovjet és a kor­mány határozatait. A terü'eti szov­jet ülésszakán, vagy a területi szovjet végTeha jt ‘ i:o t-ágán .k ü é- sén valamennyi kerületi szovjet végrehajtó bizottsága beszámolt munkájáról. A kerületi szovjetek munkájának megítélésénél döntő tényező vo’t, hogy milyen mérték ben vonják be munkájukba a f:- kórság széles tömegeit. 1952 áprilisában a területi Szov­jet VI. ülésszakán Gvegye! ív kül­dött beszámolót tartott a köret kező címen. »Az uljanon kerület szovjetjeinek tömegszervező mun kaja.« A beszámoló ós a vita alap­ján az omszki terü’eti szovjet ülés szaka határozatot hozott, amely ben a többi között megállapítja: »A legutóbbi választások óta az uíjanovi kerület kerületi szovjet je és falusi szovjetjei felemeltél tömegszervező munkájuk színvo­nal át, megjavították a gazdasági ás kulturális épitőmunka felett gyakorolt vezetést, értékes munkát végeztek a tömegekkel való kap cső! at megerősítése és a tömegek nek a gazdasági és politikai fel adatok megoldásába való bevonása terén. A kerü'eti szovjet és a fa­lusi szovjetek rend-szz e en tartot­tak üiéssrakot. Jeientőren megja­vult a kerületi szovjet és a fa­lusi szovjetek állandó bizottságai­nak munkája. Ennek eiedménye- kéat a küldötteket és az aktíva- hálózatot sikerült még jobban be­vonni a gazdasági és knAuráik építés gyakorlati munkájába. Az á landó bizottágok résztveoznek n mcgtárgya’ásru ):e ülő kérések elő­készítésében. Az állandó bizottsá­gok vezetői, a szovjetek üléssza­kain beszámolókat tartanak és je­lenté eket tesznek a gazda-ági és kn’tmális épitőmunka kérdi“ íréi. javaslatokat nyujt-mak be a szov­jetszervek: és a gazdasági szervek munkájának megjavítása érdeké­ben.« A területi szovjet végrehajtó bizottsága meghallgatta több fa­lusi szovjet beszámolóját is. Ezek között volt a utarjanovi kerület Sarapov falujának szovjetje. A sarapovl szovjet munkájára a nagyszabású tömegszervező mun­ka je llemző. Mintegy 120 kolhoz- paraszt, kolhozparasztnő és falusi értelmiségi vesz részt a sarapovi szovjetnek óe állandó bizottságai nak munkájában. Távolról sem tel 12 ezer lakos teljesíti rendszeresen a területi szovjet, a kerületi és falusi szovjetek valamilyen meg­bízását. Emellett a területi szov Jet a jó ót'®, a közoktatásra, a m p egészségügyi o, stb. vonatkozó kér- dósok ímgy részét a töroegszerveze tok: a szakszervezetek, a Komszo- mol, a fogyasztás i szövetkezetek részvételével oldja meg. Az omszki területi szovjet vég­rehajtó .bizottsága gondoskodik ar­ról, hogy a kerületi és falusi szovjetek küldöttei — az Orosz­országi Szovjet Szociálisra Köz- (ársazjg alkotmányának megfelelő­en — rendszeresen beszámoljanak vá as,.t ii-nak a helyi államhatalmi sz&rvek munkájáról. A kerületi, városi és falusi szovjetek küldöt­tei. lök túlnyomó többsége a k-1- év svait U> is a/ámolt a választóknak a szovjetek munkájáról. Sok küt «lőtt kétezer-három szór is tartott ilyen beszámolót. A választók szá -iizdasági és kulturális épi tőmunkára vonatkozó kérdést tet­tek fel a küklötteknak. A küldöt­tek beszámolói hozzájárultak, hogy a helyi szovjetek még jobban, kon­krétabbon tűzhessék ki további fel­adataikat és terveikbe befoglalhas­sák a dolgozók sok fontos javas­latát. A. területi szovjet a szov­jetek és a tömegek kapcsolatának egy má ik formájának rendszeres megvalósítás áról is gondoskodik. jee adatok szerint is több mini Eta a forma: a küldöttek választó­kerületükben, az államapparátus felelős munkatársai hivatalukban fogadják a vá’asztókat. A területi szovjetben minden nap fogadóórát éarfc a végrehajtó bizottság elnöke, vagy valamelyik helyettese, s a végrehajtó bizottság titkára. A vég­rehajtó bizottság osztályain és hi­vatalaiban ugyancsak nendsreiescn tartanak fogadóórát. A területi szovjet fe’elős munkatársainak köz­vetlen érintkezői» a választókkal — akik a legkülönbözőbb kérdések­ben fordulnak a végrehajtó bizott­sághoz — igen jó hatást gyakorol a szovjet munkájára és elősdigiíi, hogy a szovjet gvorsan geo-* i • •, ke iha -ék az időszerű és kérdések megoldásáról. A helyi szovjet.áinsztásl ■ kam­pány, amely 1952 végén és 18.1 “ t‘tejé.1 zajlóit ia- a Szovjetunióba.!, megsokszo’roztn az omszki terű Inti szovjet akii »hálózatát és a. lényeges áílarnpolgátofc új.n?>b ezreit bs a szovjetek roue.-rá fal*».

Next

/
Thumbnails
Contents