Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-27 / 73. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r-------—;---------\ Hogyan fogjuk végrehajtani a minisztertanács határozatát a gépállomáson A faliújság segít a hibák kij&yitsssbsii • •• V._____________________________J I "AZ H DP B É K É $ 1 IEGYEI PÁRT BÍZOTT! iÁGÁN A K LAP 3 A 1953 MÁRCIUS 27., PÉNTEK Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM II béke minden becsületes ember ügye... Béke. Ez a szó az emberi tár­sadalom, a dolgozók millióinak többévezredes álmát tömöríti ma­gában. Béke. Boldog családi élet, mosolygó ember, víg gyermekka- caj, építő, «lkotó munka, virágzó gazdaság. Az ember leghőbb vá­gya, félelem nélkül élni, dolgoz­ni, otthonát, munkahelyét szép­pé, modernné tenni. Korszerű gépekkel ellátni az üzemet, a me­zőgazdaságot Olyan gépekkel, amelyek megkímélik az embei-t a nehéz fizikai erőkifejtéstől. Dia a békét nem elég csak óhaj­tani. Sztálin elvtárs tanította meg a világ dolgozó népét arra, hogy a békéért kemény, szívós harcot kell folytatni, olyan harcot, amely megálljt parancsol a háborús gyújtogató imperialistáknak, a mindenre kapható külső és belső ügynökeiknek. Sztálin elvtárs ta­nította meg a világ békeszerető embereit arra is, hogy a béke- mozgalom nem szocialista moz­galom és a béke megvédésének harcában minden becsületes em­bert nemre és korra, világnézeti és társadalmi helyzetére való te­kintet nélkül be lehet és he is kelt vonni, ha őszintén akarja a békét és kész érte harcolni, áldozatot hozni. Ez a világ dolgozóinak legjobb­jait egy táborba tömörítő mozga­lom akkor tudja eddigi eredmé­nyeit lovábbfokozni, továbbfej­leszteni itt, Békés megyében is, ha pártszervezeteink és felsőbb párlszerveink segítik a békebi- zoltságok munkáját, ha minden­ben segítik a dolgozók békehar­cát, ha tudásuk legjavával járul­nak hozzá ahhoz, hogy kellő tartalommal töltsék meg dolgozó népünk békéért folytatott küz­delmét. Pártszervezeteink és felsőbb pártszerveink egyik legfontosabb feladatához tartozik, hogy me­gyénkben egyszer és mindenkor­ra megszűnjön az itt-ott megmu­tatkozó széktáriánus jellegű bé­keharc. Az olyan jelenség, mint a csorvási. Csorváson például a békekisgyűlést semmivel sem le­het megkülönböztetni a tanács, az MNDSZ, vagy éppen a párt- szervezetek által szervezett kis- gyfílé-seklől. Még az előadók sze­mélye sem igen változik. Ha­sonló a . helyzet pl. Szarvason,, ahol Janurik elv társ, a köz­ségi békebizottság felelőse még a békegyülésen jelenlévő papokat is elvtársaknak nevezte. Ez egy­általán nem helyes, mert ezzel akaratlanul is úgy tünteti fel bárki a békemozgalmal, mintha ott csak a kommunistákra volna szükség. Már pedig ez nem így van. A vallásos, de becsületes em­bereknek más a világnézetük, de a békét ezek is éppen úgy óhajt­ják, mint a materiális világnéze-1 tét valló kommunisták, vagy pár- Sonkívüli dolgozók. Tehát a béke- Wzottságok akkor tudnak jó munkál végezni, ha helyesen vég- tík a réicg-agitációt, az em- h*,.v»k körű I menyeinek, társa­dalmi helyzetének és világnézeti szemléletének megfelelően. Nyil­ván más eszközökkel harcol a bé­kéért a pap, mint a dolgozó pa­raszt, vagy az ipari munkás. Más eszközökkel harcol a műszaki értelmiség, mint a tanár, a ta­nító, vagy a dolgozó népünk egészségét őrző, egészségéért har­coló orvos. Tehát a pártszerveze­teknek és a pártbizottságoknak ilyenformán kell segítséget nyuj-; tani a békebizottságok mun­kájához is és felhívni figyelmüket a réteg-agitációra és segíteni őket abban, hogy azt meg is tudják valósítani. A béke megvédése, megőrzése, nemre és korra való tekintet- nélkül érdeke minden hazáját és családját szerető embernek, Me­gyénkben mégis kevés asszonyt találunk a békebizotlságolcban és még kevesebb fiatalt. Tehát olyan1 embereket, akik legtöbbet szen­vednének, ha az imperialista fe­nevadak kirobbantanák a háborúk Eredményeket értünk el me­gyénkben is a pacifizmus elleni harcban. Dolgozó népünk nap- ról-napra mindinkább felismeri, hogy nem akármilyen békére van szükség. Csak olyan békére, amelyben a dolgozóké a döntő szó. Petőfi Sándor szavaival élve: Békét, békét a világnak. De ne zsarnok kénytől, Békét csupán a szabadság Fölszentelt kezéből. A pacifizmus felszámolása te' rén elért eredmény azonban nem jelenti azt, hogy e téren minden rendben van. Vannak még belső bitangok és imperialista ügynö­kök, akik fondorlatos módon igyekszenek a pacifizmus mérgét terjeszteni. Ilyen például a domb- egyházi pap is. Ő azt mondja: »A hazafiság és a hazavédelem pogány fogalom.« A'z ilyen múl­tat visszakívánó imperialista ügy­nököt le kell leplezni a dolgozók előtt és meg kell nekik, magya­rázni, aki hisz neki, az önmaga, családja és embertársai ellensé­geit segíti, még akkor is, ha csak hallgatólagosan veszi ezt tudomá­sul és nem bélyegzi meg a liaza- áruló bitangok Tehát a pártszervezelek az ilyen és ehhez hasonló megnyil­vánulások leleplezéséhez is nyújt­sanak segítséget a békebizottsá­gok munkájában. Hazánkat is az a megtisztelő kitüntetés érte, hogy Sztálin elv' társ az SZKP XIX. kongresszu­sán a nemzetközi rohambrigádok közé sorolta. Országépítő, társa­dalmat formáló nagy munkánk­ban nagy és hatalmas eredmé­nyeket .értünk el. Eredményeink, elsősorban elősegítették békehar­cunkat. Hazánkat most az a ki­tüntetés is érte, hogy a nagy- Sztálin szervezte Béke-Világta- nács áprilisban összeülő érte­kezletét szeretett hazánk főváro­sában, Budapesten tartja meg. Adjon ez még nagyobb lendüle­tet, még jobb, még gazdagabb eredményeket békeharcunkban. „Felszabadulási Hél” sikere — az adóit szó íelfesílése Békéscsabai 65/4. sz. Építőipari Vállalat dolgozói is derekasan kiveszik ré­szüket a Felszabadulási Héten vég­zett munkából. Szerdán az MDP építkezés dolgozói 121 százalékos átlagteljesítményt, értek el. ígéretükhöz híven mutatnak példát ebben a munkában Major András segédmunkás 133, Kiss Juhász Já­nos kőműves 131, Sándor Ferenc segédmunkás 130 százalékos telje­sítménnyel. De nagyszerű teljesít­ményeket értek el a Martincsek-te- lepi építkezés dolgozói is. Egyenle­tesen napról-napra emelkedik a dol­gozók teljesítménye. Anka. kőműves brigád kedden 121, szerdán 124 szá­zalékra teljesítette normáját. A Tímár ácsbrigád 117-ről 119-re, a Szász segédmunkás brigád 124-ről 131-re, a Kovács segédmunkás bri­gád pedig 124-ről 128 százalékra emelte teljesítményét. A Kazinczy- úti építkezésen Anosin János kőmű­ves brigádja szerdán 140, Hofmann Adűm kőműves brigádja viszont 161 százalékra teljesítette normáját. Az ő példájukból keltene tanulnia Sza­bó István brigádjának is, akik rosz- szul szervezik meg munkájukat éa így csak 96 százalékos teljesítményt értek el. ' Békésmegyei Tatarozó I Vállalat- |. nál a «Petőfi» betonozó brigád és a «Béke» vasbetonszerelő brigád egymással páros versenyben állnak a Felszabadulási Héten. A 25-i ér­tékelés alapján a «Petőfi» brigád 183 százalékos tervteljesítéssel ve­zet, a «Béke» brigád 145 százaléká­val szemben. A Felszabadulási Hét egy napján, keddien a «Jteke» bri­gád tagjai egy újítás bevezetésé­vel 26 óra normaidőre kiszabott munkát 7 óra alatt végeztek el, ez­zel 371 százalékos teljesítményt él­tek ©1 a brigád tagjai. A Szahai ácsbrigádban egy nemrégen felsza­badult szaktársnő is dolgozik. A bri­gád tagjai egy 281 ójára kiszabott munkát 169 óra alatt végeztek el. Megtakarított idejük 112 óra volt. A kondoros! Komszomol-brígád öt erőgéppel két műszak alatt 80 normálholdat szántott fel Békés megye gépállomás traktoros-brigádjainak versenyében a kondorost gépállomás Kotnszomol-brigádja jár az élen. Hazánk felszabadulásának 8, évfordulója tiszteletére megfogad­tak, hogy műszakonként egy-egy erőgéppel nyolc normálholdat szántanak fel. A »Felszabadulási Hét« versenyének első napján öt erőgéppel 5ö normálholdat munkáltai!; meg, egy gép teljesítmé­nye két műszak alatt 11.2 normálhold volt. Vasárnap egy erőgép teljesítménye már 7.1 normál- hold volt műszakonként. A verseny valójában kedden bontakozott lei a legélesebben, amikor ér­tesültek arról, hogy a brigádok országos versenyében a negyedik helyen állnak. Röpgyülésükön megfogadták, hogy az élre törnek. Kedd reggeltől szerda reggelig őt erőgéppel 80 normálholdat szántottak fel, egy gép átlagteljesítménye egy műszakban nyolc normálhold volt. A Komszomol-brigád dolgozói a kondorost »Dolgozók« tsz tagjai, saját szövetkezetük föld­jén szántanak. Valamennyien már a váltás előtt egy negyedórával munkahelyükön vannak. Váltó- párjukkal megbeszélik az előző műszak tapasztalatait, közösen végzik minden műszak megkez­dése előtt a gép karbantartását. Gesznák György brigádvezetőjük rendszeresen átadja tapaszta­latait. 11a valamelyik gépnél hiba mutatkozik, azonnal kijavítja. Fiisztaottlakán jól harcolnak a vetési határidők betartásáért Kevés embert találni most ott­hon a falvakban. Kint a földeken az egyik táblán qjóg az eke ha­sít fekete barázdát, de nyomában már ott. jár a simító, a borona, Másutt már vetnek. A korai ve­tés — gazdag aratás — így tanít­ják a falu népnevelői a dolgozó­kat « szavuk, igazát a minden­napi gyakorlat bizonyítja.. Bent a tanácsnál is mozgalmas az élet ott, ahol a tanács vezetői megér­tették, hogy felelősek a tavaszi munkák gyors elvégzéséért. Es ahol ezt megértették, ott halad is a munka, — bizonyítja ezt Pusz- taottlafca példája is. Pusztaottlakán határidő előtt befejezték a tavaszibúza, mák, meg a többi koratavaszi növény vetését 6 egyetlen barázda E©m maradt szántaiban. Az első sikert nem követte tétlenség, megelége­dettség, hanem tovább folyt a munka. Március 23-ra már 100 százalékban elvetették a tavasziárpát Jól hajad a munka, de nem hullt az ölükbe a siker. Meg kellett azért harcolni keményen. Bírókra kelt ám a régi szokás, az «apám is úgy csinálta» — és az új győzött. Még jól benn jártunk a télben, mikor Pusztaottlakán a mezőgaz­dasági állandó bizottság tagjai, meg az aktívák már a tavaszról beszéltek a dolgozókkal. Arról, hogy érdemes ám korán vetni. Példa is volt rá ott a faluban, a tszcs terméseredménye. ■ Sehol sem takarítottak be 10 mázsás ár­patermést holdanként a tavasziár­pából, osak a csoportban. Hogy mindenkivel beszélgesse­nek, feloszioiíák egymásközt a határt Négy területnek négy felelőse lett, Likerecz Pál, Sebők János, Bodea Péter, Zatykó Pál. A négy felelős persze nem maradt magá­ra.. A legjobb aktívák segítették munkájukat; Géczi János, Pópa Tivadar, meg a többiek. Az első eredmény aztán az volt, hogy március 1-én, mikor a csoport vetni kezdte a tavaszibúzáját, hozzálátott a munkához az egész falu. Gyebrovszki János, Szilágyi Péter elsőnek kezdték meg a cso­port után a símítózást, a vetést, Arról is gondoskodtak, hogy a fogatokkal se legyen baj. Kiad--. tá;k a fogatlapokat e ellenőrizték is a körzetfelelősök, meg az aktí­vák, hogy minden fogat ott dol­gozzon, ahol a talaj állapota meg­engedi és ott, ahoL szükség volt] rá. Összefogtak két pár igát is, hogy elég mély legyen a szántás, A munkát az egész falu meg­kezdte, de azért akadtak késleke­dők is. Botás Demeter igája vétle­nül állt az istállóban. — Ráérünk még — mondogatta. Az aktívák nem sajnálták a fáradságot, fel­keresték. Eleinte nem akart se­hogy sem «kötélnek állni», de aztán megértett©: saját maga látja kárát, ha tovább halogatja'a mun­kát. Azóta már utolérte a töb­bieket. Persze, nem mindé Vitt használt a jó szó, de arra való a szégyentábla, hogy kiírják rá a nevét annak, aki az egész köz­ségi© szégyent hoz hanyagságá­val. így jártak Pilán János, Vi­lin József, meg Áos Sándor. Ott van a nevük a lemaradók között — de úgy ígérik, nem sokáig. Szívós, nevelő munka a dolgo­zókkal szemben, kérlelhetetlen ke­mény haro az ellenséggel — így vallják Pusztaottlakán éa így :is dolgoznak. Szigorúan ellenőrizték a kulákokat hogyan teljesítik ft vetéstervet s nem elégedtek meg az ígérgetés­sel, kint a földeken -1 lenőrizték őket. így akadályozták meg a kulákezabotálásokat, a népnevelő munka meg gátat vetett annak, hogy a küiáikok a dolgozó parádé­tokat félrevezethessék. Pusztaottlaká község élenjár * tavaszi munkában. Ebben is ki­fejezésre jut az egvenj ogii súgót, ezabadságot élvező román doljo- zók szeretet«, hálája a párt iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents