Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-22 / 45. szám
AZ HD P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1953 FEBRUÁR 22., VASÁRNAP Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusa elé írta: VIZSNYICZAI JÁNOS, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke Ügy válthatja valóra adott szavát Revenues, ha a verseny minden dolgozó ügyévé válik A SZOT határozata alapján a Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusát ez év február 27-én tartjuk meg. A kongresszus a magyar munkásosztály, a szakszervezetek számára komoly jelentőséggel bír a szocializmus további építése szempontjából. Itt kell számot vetnünk, hogyan róttuk le hálánkat felszabadítónknak, a dicső szovjet népnek, amely súlyos véráldozatok árún meg hozta számunkra a szabadságot. Számot Ítéli vetnünk, hogy a szocializmus építésében, hazánk védelmében ránkháruló feladatok végrehajtásából hogyan vettük ki részünket, hogyan hajtottuk végre pártunk, kormányunk határozatait, inennviben hasznosítottuk és tettük magunkévá Pártunk, Rákosi elvtárs állandó segítségét és útmutatását. A kongresszus feladata, hogy mindezeket felmérve újabb néhány évre megszabja a szakszervezetek fe1 adatait 5 éves tervünk végrehajtásában, a szocializmus építésében. Ha megvizsgáljuk megyénket, megállapíthatjuk, óriási ' fejlődésen mentünk leereszt ül az elmúlt kongresszus óta. Míg 1948-ban a munkanélküliség nehézségeivel küzdöttünk, addig ma a legnagyobb gondunk: kevés a szakmunkás. 1948- ban az üzemben dolgozó munkások és alkalmazottak száma megyénkben csak 11.135 volt. Ma 33.451 s külön a mezőgazdasági üzemoki ien foglalkoztatottak száma 16.8,3. (Szakszervezeti tagjaink száma ma már 41.957, akik közül 1049 sztahanovista. Ezek a számok mind azt igazolják, hogy az elmúlt 4 év alatt sokat fejlődtünk. Pártunk rendkívül nagy gondot fordít arra, hogy népgazdaságunk fejlesztésén, a termelés állandó fokozásán keresztül mind több jusson dolgozó népünknek. Ezt a gondoskodást nap mint nap érezhetik dolgozóink nemcsak a munkabéren keresztül, de a munkabéreken fölül az állandóan növekvő közvetett juttatásokon keresztül is. Az elmúlt évben pl. csak a dolgozók egészségvédelmére majdnem 200 millió forintot fordítottak Békés megyében. Társadalom- biztosításon keresztül, táppénz, szülési- és egyéb segélyekre 13.9 millió, családi pótlékokra 17.7 millió, gyógyszerre, gyógyfürdőkre, gyógyászati segédeszközökre és egyébre 24.3 millió, öregségi, rokkantsági nyugdíjakra több mint 3„0 millió forintot fordítottunk. A megyei tanácson keresztül 65 millió formtot kaptak a dolgozói:, kórházak, szülőotthonok és egyéb egészségügyi célokra, amit mindig díjtalanul vehetnek igénj'be. Hasításra, ami egyben a TBC elleni harcot is jelenti, több mint 5 millió . forintot költöttünk, Az üzemekben is állandóan növekszik a közvetett juttatás. Hogy csak néhányat említsünk, ina már megyénk területén 10 üzemi napközi otthon és bölcsőde működik. Majdnem minden üzemben, kultúr- etthónókban gondoskodnak dolgozóink szórakozásáról. Kétszázhuszon- híroin üzemi könyvtárunk van, 67.400 könyvvel. Létrehoztuk az üzemi társadalombiztosítási kifizető helyeket 53 üzemben. Ezenkívül 116 üzemben és állami gazdaságban vittük le a családipótlék kifizetését, de ez a szám is állandóan növekszik. Megmutatkozik a dolgozók életszínvonalúnak állandó emelkedése. abban is, hogy dolgozóink vásárlása állandóan növekedik. Hogy ez mennyire igy* van, elég ha csak néhány példát említünk. Például az 1952. éviién pamut méteráruból 70 százalékkal, kötöttáruból 3.7 millió forinttal többet vásároltak, mint 1951 ben, gyapjúszövetet 39.000 méterrel, cipőt 4793 párral, rádiót 1100-al, kerékpárt 1430 darabbaL többet vásároltak, mint 1951-lien. Az élelmi- szerfogyasztás 1951-hez viszonyítva 20 százalékkal növekedett. Ezek a számok mind azt igazolják, hogy népgazdaságunk, termelésünk állandó növekedése egyben azt is jelenti, hogy életszínvonalunk ál- •landóan növekszik. így mutatkozik meg a kongresszus határozati javaslat tervezetének megyénkben is az a megállapítása, mely hazánk eredményeit túrja fel. Hogy ezeket a z eredményeket tovább fokozhassuk, elsőrendű feladatunk, hogy a termelés minden területén szívósan harcoljunk a még meglévő hiányosságok kijavítása érdekében. Tervgazdálkodásunk igen fontos feltétele az állandóan növekvő egyenletes termelés biztosítása üzemeinkben. Gerő elvtárs igen élesen bírált bennünket a hévégi, de különösen az évvégi hajrázások miatt. S meg kell mondjuk, hogy etéren a szakszervezetek még igen keveset tettek. A terv teljesítés — a termelés lemaradását a szak- szervezeti funkcionáriusok is épp úgy, mint gazdasági vezetőink állandóan az objektiv nehézségek, nyersanyag és egyéb okokban keresik. Pedig, ha megvizsgáljuk az elmúlt év eseményeit, 'megállapíthatjuk, hogy a szakszervezetek versenyszervező munkája is döntően befolyásolta a termelést. Jellemző erre a szakszervezetek versenyszervező munkájának multévi hullámzása. Március 9 re 82, április 4-re 78, május 1-re 84, június 1 -re 77, augusztus 20-ra 83, november 7 re 73, december 21-re 82.9 százaléka állt versenyben dolgozóinknak. Amilyen mértékben hullámzott a dolgozók százalék- aránya a versenyvállalásban, úgy hullámzott a tervteljesités is. Nem fejlődik egyenletesen a Bőder, Gazda, Loy, Nazarova mozgalmak alkalmazása sem. Mindez azt bizonyítja, hogy a szakszervezetek jó, vagy rossz munkája döntően befolyásolhatja népgazdaságunk további fejlesztését, életszínvonalunk további emelkedését. Az 1953-as tervév beindítása komoly figyelmeztetés számunkra, hogy már most, év elején szívós, kitartó munkával küzdjünk a termelés egyenletes fejlesztéséért. Az o tény, hogy januárban egész sor üzemünk nem teljesítette tervét s ezek között nem egy olyan döntő üzeni is van, mint például a Ruhagyár, amely 94.3 százalékra, a me- zőberénvi Szövőgyár, mely 93.5 százalékra teljesítette tervét és az I. sz. Gépjavító Vállalat, mely hosszú idő óta nem teljesíti tervét, arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a versenyszervező munkánkban még mindig komoly hibák vannak. Pártunk többször figyelmeztetett már arra és az SZMT is számtalanszor felhívta az üzemi bizottságok figyelmét az egyéni és csoportos párosverseny fejlesztésére. Etéren még ma sem mutatkozik komoly eredmény. Vállalások megszervezése ugyan megy üzemeinkben, de a versenyszellem megjavításában lemaradtunk. Ennek egyik legdöntőbb oka, hogy műszaki dolgozóink és biaalmia- ink nem biztosítják annak feltételét, hogy dolgozóink napról-napra ismerjék a versenyben elért eredményeiket. Ezer négy ven ki lene sztahanovistánk további fejlődéséről, eredményeik hasznosításáról eem gondoskodnak a szakszervezetek kellőképpen. Ennek következménye, hogy meglevő sztahanovistáink nagy része már régen nem tartja a sztahanovista szintet. Feladatunk, hogy sürgősen megvizsgáljuk sztahanovistáink IHelyzetét s ny újtsunk segítséget nekik további fejlődésük biztosításához. Pártunk Központi Vezetőségének 1950 január 22-i határozata, — mely kimondja: »Fokozott figyelmet kell fordítani a Sztahánov-mozgalom további meg erősödésére, mint a szocialista munkaverseny magasabb formájára:! — munkánkban még ina sem érvényesül teljes egészében. Nem kisebb feladat vár a szakszerrezetekre a munkaverseny bon mutatkozó bürokrácia kiküszöbölésében. A kongresszus határozati javaslat-tervezete felhívja figyelmünket a munka verseny ben mutatkozó sematikus, bürokratikus módszer káros jelenségeire. Jellemző a bürokratikus munkaversenyszervezés re például a Kötöttárugyár üzemi bizottsága munkája. Itt ezév február 2-án kimutatták, hogy ná- fűk a Deák-mozgalomba 326 ( ?) dől gozó kapcsolódott be, holott köztudomású, hogy a Deák-mozgalomba általában csak műszaki vezetők, csoportvezetők kapcsolódnak be. Szakszervezeteink feladata, hogy a munkaverseny szervezése terén több terv-szerűséget vigyenek munkájukba és időről-időre mindig az üzem jellegének és szűk kereszt- metszetének megfelelő mozgalmakat indítsanak be és ezekét rendszeresen értékeljék is ld. Meg kell szüntetnünk azt az állapotot, hogy a versenytábIákon és egyéb szemléltető versenynyilvánossági helyékein csak az egyes dolgozók tervtel- jesitése legyen feltüntetve, emellett az egészséges versenyszellem kialakítása érdekében döntő, hogy az értékelést úgy végezzük el, hogy a versenyben vállalt kötelezettségek hány százalékát teljesítettük. Számtalan eset, bizonyítja, hogy dolgozóink szeretnek versenyezni és megértik aimak jelentőségét. Ezt bizonyítja az a tény, hogy megyénk dolgozóinak több mint 80 százaléka tett verseny vállalást április 4-re. Szakszervezeteink feladata. hogy ezt a kezdeményezést tervszerűvé tegyék s fokozottabb gondot fordítsanak az anyngtaka- íékosságul, a minű-ég ir.egjav itú-ára irányuló verseny mozgalom kiszól v sité'ére. Döntően vonatkozik ez elJanuár 28-án Revenues község dolgozói begyűjtési páros versenyre híviák a medgyesegyháziakat. Vállallak, hogy március 31-ig elsőnegyedévi tojásbeadási tervüket 105, baromfibeadási tervüket 125, hízottsertésbeadási tervüket pedig 110 százalékra teljesítik A versenykihívás után a község dolgozói új lendülettel kezdtek a beadási tervük teljesítéséhez! A községben 389 egyénileg dolgozó paraszt tett vállalást tervének ha- láridőelőlli teljesítésére, túlteljesítésére. A tanácsnál egy verseny- naplóba írták azoknak a dolgozóiénak a nevét, akik vállalásokat tettek és ide vezetik be azoknak a neveit is, akik már teljesítették vállalásukat. Az élenjárókat faliújságokon, versenytáblákon és hangoshíradón keresztül népszerűsítik. A vállalások teljesítésében a tanácstagok jártak elől jó példával K. Mag Béla 12 holdas tanácstag elsőnegyedévi tojásbeadását 110, baromfibeadását 102 százalékra teljesítette. P. Tóth József tanácstag félévi baromfibeadását mái' 110 százalékra teljesítette. A jó példának azlán akadtak követői szép számmal. Magyar Pál 4 holdas dolgozó paraszt, elsőnegyedévi baromfi-, tojásbeadását 110 százalékra teljesítette. I.ipai Ferenc tanyai dolgozó vállalta, hogy február 20-ra elsőnegyedévi tej- beadását rendezi. Február 18-ra vállalását 250 százalékra teljesítette. Lakatos Antal egyénileg dolgozó paraszt is 105 százalékra teljesítette elsőnegyedévi tojásbeadási tervét A községben összesen 182 dolgozó paraszt teljesítette ígéretét február 18-ig. így érte el a község, hogy elsőno- gyedévi 1 tervét baromfiból 180 százalékra, tejből 63, tojásból 11 százalékra teljesítette, sertésből pedig túlteljesítette elsőnegyedévi tervét A legnagyobb lemaradás a tojásnál van. Bizony szégyenszemre ezzel maradtunk le — mondja az elnökhelyettes elvtárs. A hiba ott \folt, hogy mi is elhitt ük az ellenségnek azt a rémhírét, hogy kevés a takarmány és nem tojnak a tyúkok. Persze, a valósáig más. A piacon lehet venni tojást, amennyit akarunk. Most megszerveztük az MNDSZ-szel közösen a piacok ellenőrzését. Pontosan ellenőrzik az MNDSZ asszonyok, hogy csak azok áruljanak a piacon tojást, akik teljesítették már beadási kötelezettségüket A kevermesi MNDSZ-asszonyok a tanáccsal megbeszéllek, hogy lemaradásaikat behozzák a töjásnál. Nőnevelők keresik fel a dolgozó parasztasszony okai és lie- szélgetnek velük a beadási kötelezettségük teljesítéséről. A tojás- beadási terv teljesítése úgyis az asszonyoknak a .kötelessége, liL szert az asszonyok etetik és gondozzák a baromfiakat. Teljesítenünk kell adóit szavunkat — mondják az MNDSZ-asszonyok. És ha hozzálátnak, be is tudják majd hozni lemaradásukat A község területét körzetekre osztották fel az állandó hizotts ági tagok között. Minden körzetben egy-egy állandó bizottsági : lag van, aki aktívákat szervezete maga mellé, künden utcában van egy-egy aktíva, aki figyelemmel kíséri, kik teljesítették az uIcájában a beadási kötelezettségüket. De még nagyobb eredményt tudtak volna elérni, ha az elmúlt évben meglévő utcák közötte ]>á- rosversenyt ez évben is felújítják. Mert csak úgy tudja a község teljesíteni adott szavát, ha a dolgozók még nagyobb tömege kapcsolódik be a versenybe. Lipcsei Bősorban állami gazdaságainkra, gépál'r,másainkra, ahol e téren legnagyobb a lemaradás, E feladatok végrehajtásában döntő szerep vár műszála dolgozóinkra és agronómusainkra. Űaemi bizottságaink tartsák fontos feladatuknak a műszaki dolgozókkal való kapcsolatuk megjavítását. A szakszervezetek legjobban akkor veszik fel a küzdelmet a lazaságok ellen, ha a kongresszus határozati javaslatának megfelelően nagy gondot fordítanak a pártós kormányhatározatok betartására. Etéren meg kell javítani munkánkat. Szakszervezeteink nem ve- pzik fel a harcot egyes vállalatoknál a helytelen béralapfelhasználás, a felelőtlen túlórázások ellen. Megmutatkozik ez a minisztertanács és a SZOT munkavédelmi rendeletének elhanyagolásábau is, A szak- szervezetek még mindig nem látják, hogy a termeléstől elválaszthatatlan a dolgozók érdekvédelme. Legyen a kongresszusra való felkészülés a szakszervezeti munka megjavításának fegyvere. Minden szakszervezeti tagnak tudnia kelt, hogy a szocialista építés arcvona- Iának fontos őrhelyén áll cs jó munkájával nagy segítséget ujt a munkásosztálynak, dolgozó népünknek a szocialista épitőmunka terveinek megvalósításában, a béke- front ránkesii szakaszának megerősítésében. -A szakszervezetek min den erejükkel azon legyenek, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának ve zotésévet becsülettel teljesítsék kötelezettségüket az új szocialista Magyarország felépíti-sálion. i
