Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-21 / 44. szám
1*53 február 21.. szómba! Vituíi&auUt lityi* ó Az elcki MNDSZ csasztuska brigádja » begyűjtési terv teljesítésére buzdítja az asszonyokat • Kvas/( l’óláaó MNDSZ-asszony a napokban, mikor Kiss Kálnián- nóval talá]kozott,6Z0D3orúan mondta ol, hogy a Ebvét u tanács előtt « vorsenytábláu a lemaradók között. látta. — Dn az, elmúlt évben is becsülettel teljesítettem beadásomat — magyarázta —, most arra gondoltam, ráírok még, liiszsn a határidő nem tolt el. Még csak az hiányzik, hogy az. MNDSZ csasztuska brigádja is kiénekeljen, mert nem teljesítettem beadásomat. — Aki elhanyagolja az állammal. szembeni kötelezettségét, megérdemli, hogy a csasztuska brigádunk cgjr-két strófát róla is elénekeljen, hogy tanuljon belőle minden lemaradó — válaszolta Kiss Kálmánná. Nem régen alakult meg az. oleki MNDSZ csasztuska brigádja, mégis sokat beszélnek róla »községben. A tagjai között ott van* Matusba .Tánosné, Veszprémi Lászlónó, Kiss Kálmánné, Fazekas Bálintnú, Paulcslkné, Erdődi Imréné, meg még többen. Smud- láné kíséri a csasztuska-brigádot liarmonikával. A brigád tagjai egész héten figyelik, kik jártak élen. a beadásban, ki feledkezett meg róla. Vasárnaponként aztán a kultúrottkonban, mikor összejönnek, a dolgozók, a csasztuska-brigád megdicséri azokat, akik jó enedínónyt értek ol a begyűjtésben, do a hanyagokról sem feledkeznek ol. Azoknak is megmondják, ami nekik jár. Az asszonyok gondoltak arra, mikor a ceasztuska-brigádot megalakították, hogy elsőnek nekik kell teljesíteni állammal szembeni kötelez Mtségükct. Kiss Kál- mskmé már teljesítette is első félévi baromfibeadását. Matuska Janóménak "earn kell szégyenkeznie, már rendezte tojásbeadását. De nemcsak a csasztuska-brigád tagjai segítik a tanács munkáját ya begyűjtési terv teljesítésében, hanem minden MNDSZ- nsszony. A vezetőség minden héten megnézi a tanács nyilvántartójánál, hogy kik teljesítették beadásukat, kik maradtak le. A Ír maradóiért a nőcevelőpi, a tízescsoport- vezetők felkeresik és elbeszélgetnek velük, Kiss Kálmánné tízes- csoportvozctő. Ö is figyelemmel kíséri, hogy a csoportjába tartozó asszonyok hogyan teljesítik beadási kötelezettségüket. Hám Balázsnóval is többször elboszélga- tett a beadási kötalezotfcsógrő 1. Ennek az eredménye lett az. bogy Hűm Balázsné már teljesítette első negyedévi tojás- és baromíi- lieadási kötelezettségét. A kétegyházi MNDSZ-asszo-1 nyok vorssnyra hívták ki az elcki MNDSZ-asszonyokat. A verseny- pontok között volt pl. az is, hogy elindítják az «ültess több kotlát» mozgalmat. A versenykihívást előbb kibővített vezetőségi ülésen, majd taggyűlésen beszélték m<«g az elcki asszonyok. A kihívást elfogadták és már több asszony vállalást tett, hogy ő 2—3 koriéval többet ültet, vagy a köttök ültetését már rnost megkezdi. így biztosítják a II. félévi baromfi- beadást. Március 8-ra készülnek az MNDSZ-asszényok, Többen tettok vállalást beadási tervük teljesítésére, tú.lteljosítésérc közülük. A csasztuska-brigád tagjai megnézik, hogyan teljasítsttók az asszonyok: adott szavukat. Be majd március 8-án az ünnepélyen megdicsérik azokat, akik teljesítették, vagy túlteljesítették: Ígéretüket, akik pedig’ elhanyagolták vállalásaik teljesítését, megkapják a nekik járó strófákat. (lipcsei) Még mindig nem ért el a vándor mozi Kisnyék-pusztára Kisnyékpuszla SarkadLeresz- túr községhez tai’tozik. A községtől 5 kilométerre lévő puszta mintegy ezer lakosú. A községi i'öldni űvesszöve tkeze 1 kintié vő fiókja mindennel ellátja a lakosságot. A hároméves tervbeli telefont,' ártézikutat kapott a község és 1950-bgn egy , tanteremmel bővült az iskola, a 8 osztályában jelenleg négy tanerő tanít. A kisnyéki gyermekek és a felnőttek is mind nagyobb érdeklődéssel fordulnak a kultúra különböző termékei felé. Számosán olvasgatják a vándorkönyvtár köteteit és azokat a könyveket is, amelyeket az egyik tanítónő kölcsönöz saját könyvtárából. A korábbi években művészeti csoport is működött Kisnyékpusztán és rendszeresen megtartották a Szabad Föld Téli Estéket is az iskola tantermében. A tantermeket azonban tanításon kívül egyébre nem lehet használni és így a Szabad Föld Téli Esték előadásai megszűntek. Az egyik közeli gazdaság elvitte a színfalat és minden más kelléket; fiatalság is kevés van s emiatt nem működik a művészeti csoport. Nagy- nyékpusztán megalakulta a DISZ-szervezet és a mi fiatalságunk is odajár. Két héttel ezelőtt háromfelvonásos színdarabot mutattak be. Jól sikerült, ügyesen szerepeltek. Most ismét készülnek egy háromfel- vonásos színdarabbal. Bízom benne, hogy Kisnyékpusztán is felélénkül a korábbi művészeti élet. A felnőtt dolgozók azonban . várják a mozit is. Az ifjúság talál magának szórakozást, de az idősek gyermekeik szereplése mellett a mozit szeretik a legjobban. A legtöbb helyen az a beszéd fő tárgya: »Amikor a mozi itt volt, ez volt, az voltáé talán már el is feledkeztek Kisnyékről?« Nagy Csilla tanítónő Sarkadkeresztűr, Kisnyékpuszta Új öntözési módszereket honosítunk meg Mikor visszamegyek a szövet kezet Ónkba, igyekszem haszno-sifoni ez iskolán tanultakat. Tarmelőszövetkszstoink dolgopól még elpggé idegenkednek az új agkotochnikai módszerek alkalmazásától. Tagságunk is húzódozott a zöldségtea-masztósbon a barázdás öntözéstől. Pv dig ez sokkal előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodásra és semmi ©setra Bőm jöhet számításba az elavult, kisüzemi boüg-ár öntözési mód, mert ezzel az öntözési móddal » növényápoló gépek munkája tehetetlenné van téve. A jó tedajszorkeeet fenntartására sem közömbös, hogy milyen módszerrel öntözünk. A barázdás öntözésed. biztosítani tudjuk • növények .számára szükséges Mtéte'ekeifci íi levegőt, vizet, meleget, fényt, táplálékot. Növénymnk csak abban az esetbán fejlődnek kielégítően, ha özeket egyidőban megkapják. A bolgár rendszerű öntözéssé!! azonban tehetetlen ezeket ©gyidőban biztosítani, mert amikor (fárasztják a területet « talajból a levegőt kiszorítjuk és a talajt is lehűtjük. így a növényeknek kétféle életfeltételt nem tudunk megadni egyszerre. Hátránya még az is, hogy talajunk a régi, bolgár- féla öntözéssel eliszaposodik, mart az egész talajfelszínt ejárasat- juk. Da ezenkívül még óriási jelentőségei van a vízgazdálkodás szempontjából is. Bebizonyosodott az, hogy a barázdás öntözéssel kisebb vízfelületet teremtünk s ezáltal jóval kisebb lesz a párolgási felület ja és az ebből emlő veastesóg. Zábrák István, GyuDp, mezőgazdasági szakiskolai hallgató. Tovább növeljük tanulmányi eredményeinket Diákotthonunkban megtartottuk a félévi m unkaér létezte tel. Ezen az értekezleten számot .adtunk fél év alatt végzett munkánkról. A megbeszélésen megjelent a III. kerületi pártszervezet titkára és a szülői munkaközösség elnöke is. Igazgatónk ismertette a nemzetközi helyzetet és kapcsolatba hozta a mi életünkkel. Majd rámutatott arra, hogy negyedévkor tanulóink azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy tanulmányi eredményeiket 3.24-ről 3.45-re emelik s ezt a célkitűzést 3.57_re teljesítettük. Több tanulónk jó tanulmányi eredményével elérte azt, hogy csökkentették számára az ellátási díjat. Diákotthonunkban a legjobb tanulmányi eredményt az I. b. osztály érte el 3.77 átlaggal. II. helyezést a II. osztály érte el 3.52 s harmadik helyet pedig a III. osztály 3.22 tanulmányi átlaggal. A III. osztálynak alaposan hozzá kell látnia a munkához, mert ők vannak legjobban lemaradva. Akik érettségi után kikerülnek az életbe, csak akkor tudják megállni a helyüket, ha alapos tudást szereznek. Ezulán minden tanulócsoportvezető beszámolt csoportja eredményéről A még jobb tanulást gátolta az, hogy nem működtek kellően a tanulópárok, elhanyagolták az esti kikérdezést, nem volt elég szilárd a munkafegyelem és a tanulók nem értették meg eléggé, mit jelent az ő és egész népünk számára a jó tanulás. A jövőben ezeket a hibákat igyekszünk kiküszöbölni annál is inkább, mert átlagunkat év végére 3.85-re kell emelnünk. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy kijavítjuk a hibákat és jó tanulási módszerek terjesztésével minden negyedik tanuló emelni fogja általános tanulmányi eredményét. Például Erdei Zsuzsanna, Gál Piroska, Molnár Erzsébet jelesrendű tanulók kitűnőek lesznek, Sziklai Mária, Laczó Irén, Szirmai Anna és még több tanuló jelesrendűre igyekszik javítani tanulmányi eredményét. Az értekezleten felszólalt „Vizsnyiczai elvtársinő a III. kerületi pártszervezet titkára is. Rámutatott a tanulás jelentőségére és megígérte, hogy figyelemmel kísérik, hogyan teljesíjük ígéretüket. Ezután a tanulók részéről felajánlások hangzottak el áp- nilis 4-rc, felszabadulásunk 8. évfordulójára. Jancsik Ilona Békéscsaba, Mélyépítőipari Technikum tanulója. Szövetkezeti vezetőink megvitatták az állatállomány átfeleltetésének tapasztalatait Az elmúlt aszályos esztendő komoly feladatok elé állította termelőszövetkezeteink állattenyésztőit is. A takarmányhiány ellenére is az állatok átteleltetését, az állomány fejlesztését több termelte szövetkezetben eredményesen oldották meg. A tél már félig elmúlt, de még komoly feladatok várnak az állatgondozókra. Az eddig elért eredményeket, hiányosságokat beszélték meig a (megye termelő- szövetkezeti elnökei, brigádvezetői, állatgondozói a megyei tanácsnál. Szenliványi elv társ, a megyei tanács vb elnökhelyettesének beszámolója után a hozzászólásokban a tsz-elnökök, brigádvezetők állatgondozók elmondták, milyen eredményeket értek el, vagy milyen hiányosságok vannak a szövetkezetükben. Elsőnek Kovács Ferenc elvtárs, az orosházi «Október 6» tsz elnöke szólt hozzá. EL mondta, hogy náluk is volt olyan hangulat a tcnnelőcsoportban, hogy nem tudják az állatokat átleleltetni, nincs takarmány, főleg a sertéseiméi. De közösen megbeszélte a vezetőség a tagsággal és a sok hasznos javaslat alapján megoldották a nehézségeket A sertéseket most a tél folyamán is állandóan legeltetik. Legeltetés előtt langyos moslékot adnak ta sertéseknek, melyben szára? répaszeletet áztatnak. Hankó elvtársi a békéscsabai «Kossuth.» termelőszövetkezet állattenyésztője elmondta, hogy náluk is nehézségek voltak kezdetben az állatok íeü takarmányozásánál, kevés volt a széna, azzal sem jól gazdálkodtak. Sokáig a renden hagyták és a kocsisok is sokat elhordták belőle. Úgy oldották meg a 128 szarvasmarha átteleltetését, hogy gyorssilót készítettek Az állatok szeretik és jó kondícióban is vannak. A sertéseket is silóval takarmányozzák és nem egy 100 kilós anyakoca van. De még jobb eredményeket tudtak volna elérni, ha a párt- szervezet nevelő munkával jobban segíti az átteleltetésért folyó harcot. Soós elvtárs, a sarkadi járási tanács mezőgazdasági osztályáról, a sarkadi «Lenin» tsz juhászának, Szilágyi Sándornak jó munkájáról számolt be. Szilágyi Sándor 509 darab juhot gondoz. A juhok takarmányozásánál bevezette a siló etetését. Ezzel csupán abraktakarmányból 32 mázsa 31 kilót takarít meg. Szénánál is komoly megtakar!tást ért el. A jó gondozással, a takarmányozásnál az új módszerek bevezetésével összesen 80.880 forintot takarított meg. A nagyszénás! „Dózsa« tsz elnöke .hozzászólásában elmondotta azt, hogy az ősz folyamán ő maga is mindent elkövetett, hogy megszabaduljon az állatoktól, mert az volt a véleménye, nem tudják az állatállományi átbeleltelni. De mikor megbeszélték az állatgondozókkal, megnéz tóig milyen új módszerekéi lőhet bevezetni, hogyan lehet takarékoskodni a meglévő takarmánnyal, megoldották az álteleUetést. A szarvasmarhák részére bevezették a pácolást, aminek eredménye az lett, hogy a tejhozam a tél folyamán igen keveset csökkent. A sertések részére pedig makkot vásároltak és minden alkalmas időt kihasználtak a legeltetésre. így elérték azt, hogy nemcsak a saját állatállományaikat teleltetik át, hanem még •10 tinó átteleltetését is vállalták. A vésztői «Vörös Csillag» termelőszövetkezetből Jámbor elvlárs arról számolt be, hogy bizony náluk a tagság az ősz folyamán minden áron meg akart szabadulni az állatoktól. A tagság több része azon a véleményen volt: adják el az állatokat, hiszen úgy sincsen takarmány. A szövetkezet kommunistái és a vezetőség nem nyugodott bele, hanem mcgbe_ szelték, hogy bevezetik a gyorssilót és minden alkalmas időt kihasználnak az állatok legeltetésére. így az elhullást csaknem 100 százalékig megakadályozták Most már a tagság is azon a véleményen van: helyes volt, hogy nem adták el az állatokat. De nem minden termelőszövetkezetben tudták ilyen eredményesen megoldani az álteleltelésL A sarkadi «Dózsa» termelőszö- yetkezet állattenyésztési brigádvezelője elmondta, hogy bizony náluk komoly hiányosságok voltak. Nem úgy gazdálkodtak a takarmánnyal, ahogyan kellett volna és bizony nem igen volt mit adni az állatoknak. Harminc hold kukoricát kint a földön hagytak, 40 hold maglucerna még ma is a földön van renden. Sitiózni sem silóztak, nem volt silógödör sem. Persze, tanultak az elmúlt évi hibákból és már megfogadták, hogy a tavaszon folyamatosan megkezdik a silózást. Az orosházi «Vörös Csillag» ag- ronómusa hozzászólásában elmondta, hogy náluk a vezetőség rossz munkájából kifolyólag igen sok állat elhullott. 150 hold legelője volt a szövetkezetnek, amit nem használtak ki, nem legeltettek. A szövetkezet területén a búza és árpakelés is igen szép volt, de ezt senki sem kaszálta le, nem is legeltették. Most már láLja a vezetőség is rossz munkájának következményét, de hiba, hogy senkit sem vontak felelősségre. Bujdosó Sándor, a kö- tegyáni «Béke» tsz elnöke elmondta, hogy náluk bizony még most is komoly hiányosságok vannak az állattenyésztésben. A tsz-tagok jószágai a csoport állataival vannak közösen, egy istállóban és bizony sok esetben megtörténik, hogy a közös állatállomány takarmányát a csoporttagok a saját jószágaik etetésére használják fel. Elmondta, hogy hiányosság volt a vezetőség munkájában is, mert nem ellenőrizte, nem vonla felelősségre az állatgondozókat. Az értekezleten sok hasznos tapasztalattal lettek gazdagabbak a tsz-elnökök, munkacsapatok, brigádvezetők. Tanultak az eredményekből, a hiányosságokból is s ha a tanultakat jól alkalmazzák, a hátralévő időben veszteség nélkül átteleltethetik a jószágáltománvt.
