Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-19 / 42. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r------------------------­Felszabadulásunk évfordulóját ünnepeljük begyűjtési tervünk teljesítésével V J AZ MOP BÉKÉSMEGYEI PARTBIZ O TT SAGAN AK L APJA :r^.:r.üíA 1953 FEBRUÁR 19,, CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Á pártszervezetek és tanácsok közötti helyes viszonyról »Pártszervezeteink felelősek a/. ál am! szervek munkájáért is Irányító és el­lenőrző munkájuk ielj.s kibontakozásá­hoz jobban meg kell tanulnunk, hogy pártbizottságaink az ált am feladatait, az állam szerveivel végeztessék el«-— mondotta Horváth Máidon elv­társ Pártunk Központi Vezetőcégé­nek 1952 június 27-i ülésén. Pártszervezeteink a tanácsok megalakulása óta jelentős lépést tet­tek, hogy megszilárdítsák a párt- ellenőrzés pártjaUegét az állami feladatok végrehajtásában. Pártszer­vezetein kirak a tanácsok felállítása előtt, különösen közvetlenül a fel- szabadulást követő években, igen. sokat kellett foglalkozatok a köz- igazgatás kérdéseivel. Közvetlenül éj nem az állam szervein keresztül irányították a közigazgatás munká­ját. Ez azt vonta maga után, hogy pártszervezeteink figyelnie eltere- lődütt a p&rtmunka más igen fon­tos területeitől. A tanács választá­sával az államigazgatás a dolgo­zók kezébe került. A tanácsok a párt irányítása mellett el tudják látni az összes állami feladatokat, igv pártszervezeteinknek nem kell részletekbe menően, a politikai irá­nyítás munkáján túlmenően fog- lalkozniok az államigazgatás kér­déseivel. Azonban, «a mindenes mun­ka», cannak maradványa* megmutat­kozik abban, hogy felcserélik sz> repübet egyes pártbizottságok, vég­rehajtó bizottságok, a párt- és kor­mány!) a t ároz-a to k v c- g re ha j tál áb an. A párt és a tanácsok közötti helyes viszony megértése az, ami megszünteti a helyenként még meg­mutatkozó <átnyúlásokat->. A pártszervezetek feladata, hagy biz­tosítsák a tárnicsok önállóságát és össze- hangobák munkájukat a tanácséval. Az így közösen megszervezett munkából születnek jó eredmények. Ahol a pártszervezet behatóan fog­lalkozik a tanácsok munkájával, ott a dolgozók mégiukább magukénak érzik a tanácsot. Például Nagyszé­náson, — ahol a tanácsülések a pártszervezet segítségével példásan folynak le — a tanácstagok felszó­lalnak, ami azt mutatja, hogy a tanácstagok- megértik, milyen fon­tosak a feladataik. Beadási verseny­re hívják egymást, népnevelőmun­kát végeznek, énnek hatására- a község a tojásl eadásban, egyik leg­jobb eredményt érte el a megyében (pl. az elmúlt héten is 0 százalék­kal emelkedett»tojásbeadás). Azok­ban a községekben, ahol a pártszer­vezet ős a tanácsok közötti viszonyt a kölcsönös megbeszélés jellemezte, megfelelő eredményeket értek el az, őszi mezőgazdasági munkában, azt megelőzően a békekölcsön jegyzésben is. A pártszervezetek és tanácsok kö­zötti viszony azonban nem minde­nütt alakult ilyen kedvezően. Alap­szervezeteink, de gyakran járási pártbizottságaink is igen helytele­nül, közvetlenül nyúlnak bele a tanácsok munkájába és nem veszik tekintetbe azok állami jellegét. Egyesek lebecsülik a tanács képes­ségét. Például a- szeghalmi járási párt­bizottság a népnevelőkkel a begyűj­tés során végrehajtó munkát vé­geztet. De van ennek megfordí- tottja is, chol a tanács zárkózik el a párt segítésétől, mint pl. Kasza­peren, ahol meg a tanácstitkár úgy nyilatkozott: «tin a pártnak aktívá­kat nem adok, végezze mindenki a maga feladatát.» Mindkét álláspont helytelen és megengedhetetlen. A pártszervezet és tanács viszonya- megmutatkozik a termelő munká­ban. A szeghalmi járásban és Ka­szaperen majd alig tettek va’aruit a begyűjtési, valamint a szántási terv teljesítéséért. Helyenként megmutatkozik a ta­nácsok lebecsülése olyanformán, hogy pártszervezeteink titkárai nem vesznek részt a vb ülésein, vagy csak az ülés egy napirendi pontján. A vb-elnök részéről így jelentkez­nek súlyos hibák, hogy nem kere­sik a kapcsolatot a pártszervezet titkárával és nem adnák megfelelő felviÜágosítást, munkájuk terütetére, A jó kapcsolat a pártszervezet ás a tanács között úgy jelentkezik, hogy a pártszervezet megadja a szükséges poli­tikai irányítást, ellenőrzi a végrehajtást. A tanács feladata az, hogy a párt irányítása mel'fett állami vonalon mozgósítsa a feladatok megoldá­sára a dolgozó tömegeket. A tanácsok megszilárdításához, munkájuk még eredményesebbé te­véséhez elsősorban pártszervezete­ink jó politikai munkája szükséges. Ahhoz, hogy megyénkben minden dolgozó paraszt megismerje az új begyűjtési rendeletet, pártszerveze­teink meg kelt, hogy adják a leg­nagyobb segítséget a politikai tel *■ világosító munkával,. A jó begyűj­tés alapját most kell megteremteni, a tavaszi munkák idejében való el­végzésére mórt kell mozgósítani. Pártbizottságainknak, pártszervezete­inknek tisztán kell látniuk, hogy a 18- inegkapcsotat kiszélesítésében a helyi tanácsok munkájában igen nagy szere­pet játszanak ta különböző állandó bizott­ságok. Az ezekkel való foglalkozás nagy­ban segíti, előre viszi a falu mun­káját. Az állandó bizottságok és aktívahálózatuk megindítja a tö­megek alkotó kezdeményezéseit. Az állandó bizottságok működése azt; jelenti, hogy a tanács minden tag­ját, egész aktívahálózatát mozgó­sítják a különböző feladatok végre­hajtására, A végrehajtó bizottság elé viszik a dolgozók kezdeménye­zését és maguk is — mint akik a legközvet'enebb kapcsolatban van­nak a tömegekkel — lcezdeménye- zőem 'lépnek fel a tanács, illetve a végrehajtó bizottság előtt. Párt- szervezeteinknek' fái un a legna­gyobb támasza a tömegmozgósítás- ban a helyi tanácsokon keresztül az állandó bízott-ág. Majdnem min­den községben megszervezték a köz­ség vetéstervének, a tavaszi munka előkészületeinek ©lenőrzését, ör- ménykútön az állandó bizottság tag­jai tél világosító munkával ismer­tették a begyűjtési rendeletet, ami­nek eredménye, hogy 800 felaján­lás történt a begyűjtés idejében való teljesítésére. Az állandó bi­zottság feladata, hogy elsősorban legyenek a magasabb terméshozam mesterei. Az állandó bizottság csak akkor dolgozik jól, ha az é lepj áró falusi dolgozókból nagyszámú ak­tívát neve* tel és állandóan erősíti kapcsolatát a dolgozó tömegekkel. Az állandó bizottság e szervező szerepének fontos feltétele, hogy a tanács végrehajtó bizottsága szó­rók kapcsolatban a helyű pártszer­vezettel, annak irányításával dol­gozzon. Tanácsaink legnagyobb gátja az opportunizmus, ami ellen pártszer­vezeteink úgy küzdhetnek legjob­ban, ha mind szélesebbre, mind mé­lyebbre engedik gyökereiket falun Ünnepélyes keretek között nyilt meg megyénkben a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap Február 17-én lelkes hangulatú ünneplő közönség gyűlt össae Békéscsabán, a Városi Színház­ban. A széksorokban helyet foglaltak Nagy Antal elvtárs, a Megveii Pártbizottság titkára, Lipták Pál ed v- társ, a Városi Pártbizottság titkára, az üzemek, termelőszövetkezetek, hivatalok dolgozói, párfcfujjk- cionáríusok s a megyei tömegszer vezetek vezetői.. A magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Bla- hut János elvtára, a megyeji tanács elnöke nyitotta mag az ünnepséget, mely kezdetét, megnyitását jelentette a magyar-szovjet barátsági hónapnak, a hála és szeretet ünnepi eseményei, megnyilvánu’ásai egész sorozatának. Hiszen minden faluban, minden városban, minden munkahelyen száz éa száz formá­ban. imuep.lik, nyilatkoztatják ki a dolgozók szeretőtöket, ragaszkodásukat a Szovjetunió iránt s mon­danak újra és újra köszönetét az éltető magyar-szovjet barátság országunkat széppé, életünket bol­doggá formáló vívmányaiért. Sokat, temérdek sokai; kapott megyénk is a Szovjetuniótól, köztük a legdrágábbat, a legtöbből jelentőt, a szabadságot, az ország és saját sorsunk birtoklását, tág lehetsőógei az alkotásra, a te­hetségek kibontakozására, a tudomány megszerzésére, a jólét és a kultúra magas fokra való emolésér?. '8 hogy mennyire tudtunk élni a lehetőségekkel, mennyire megváltozott dolgozóink élete, azt jó részben tükrözte az ünnepi beszédet követő gazdag kultúrműsor is. Idős doldogó parasztok, derűs arcú pa­rasztfiúk, tehetséges tanulók, ifjú művészek váltogatták egymást a színpadon. Daluknak, táncuknak a Szovjetunió barátsága, a szabad élet, a jövőbe vetett biztos hit adott derűs hangulatot; optimizmust, bájos szépséget, művésziességet. — Kellős ünnepe van ma a ma­gyar népnek — mondotta többek közölt ünnepi beszédében Le~ hóczki Mihály elvlárs, MSZT me­gyei titkár. Ma ö éve annak, hogy Moszkvában aláírták a szovjet­magyar együttműködési és köl­csönös segélynyújtási egyezményt és ma kezdődik a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap, amelyet ötöd­ször ünnepelünk, amely minden évben tovább gazdagítja népün­ket a szovjet tudomány, irodalom és művészet vívmányaival. Min­den évben még mélyebbé teszi a magyar nép forró szeretelét az idősebb testvér, a szovjet nép iránt. A magyar-szovjet barátság nem a szerződés aláírásának napján kezdődött, hanem sokkal régeb­ben. A magyar és szovjet nép ba­rátsága a Nagy Októbert Szo­cialista Forradalom győzeL mével született meg és ;a szovjet rend megszilárdulásá­val párhuzamosan niélyiiit. A magyar nép legjobbjai, a győ­zelmes Oklóber óta a Szovjet­uniót tekintették vezércsillaguk­nak, felszabadulásunk zálogának. De, ha a barátság régebben kezdődött is — mondotta a to­vábbiakban Lehóczki elvtárs — a szerződés aláírása mégis óriási jelentőségű esemény számunkra. Ez a szerződés elismerése volt annak, hogy szabadok vagyunk, hogy képesek és méltók vagyunk elfogadni a szovjet nép felénk nyújtott jobbját Hazánk azért válhatott a Szovjetunió szövetsé­gesévé, mert megvédelmeztük a Szovjetuniótól kapott szabadsá­got és élni tudtunk vele. A ma­gyar nép pártunk vezetésével le­győzte a belső ellenséget, gyöke­resen szakított mindazzal, ami nemzetünk múltjában rossz, gyű­löletes volt s megteremtette a dolgozó nép államát. Lehóczki elvtárs a továbbiak­ban az imperialisták gálád mes­terkedéseiről beszélt, melyekkel újabb háború kirobbantására, a világ békéjének felborítására, a dolgozók millióinak elnyomására, kizsákmányolására törekszik. Az imperial is Iák a mi hazánk felé is kiterjesztenék csápjaikat, de a Szovjetunió erős karjára támaszkodva viss&averliik az imperialisták nieg-megújiló támadásait. A Szovjetunió azonban nemcsak szabadságunk, függetlenségünk és békénk őre, hanem segítője, tá­mogatója és ililetője nagy mű­vünk, a szocializmus építésének. — Nagy szövetségesünktől — folytatta Lehóczki elvtárs — a Szovjetuniótól megkapjuk mind­azt, amire terveink végrehajtásá­hoz szükségünk van. A Szegedi Textilkombinát gépei szovjet gyártmányúak. A békéscsabai Ru­hagyárban és Kötöttárugyárban szovjet gépek egész sora dolgo­zik. A szovjet emberek testvéri segítsége egyre mélyebbre vési a magyar dolgozók szívébe a hála és szeretet érzését a szovjet nép iránt. Aki egyszer találkozott, be­szélt, haUgalla a szocializmus or­szága fiainak tanításait, az soha nem tudja elfelejteni életének ezeket a gazdag élményeit A szovjet emberekkel való találkozás terméloeiiyebbé te­szi a dolgozók munkáját és "I értelmet ad az életének. A békéslarhosi Zeneművészei* Iskola tanárai és tanulói so­hasem fogják elfelejteni No­vikov elvtárs segítségét, út- niuíutását. A békéscsabai Pamulszövő dol­gozói nem felejtik el Marija Vol- konszkája elvlársnő útmutatá­sait, segítségét. A békési Tégla­gyárban Duvanov elvtárs gyors- égetési módszerének alkalmazá­sával elérték azt, hogy 1932-ben az 1951. évhez viszonyítva, meg. kétszerezték a kemencék négyzet­méterenkénti napi kihasználását. Megyénk dolgozó parasztjai min­dig emlékezni fognak az ukrajnai kolhozparasztküldöUségre. A sar- kadi »Lenin» tsz tagjai Galina Nyikolajeva elvtársnő útmutatá­sai alapján állandósították a bri­gádvezetői tisztséget s azóta ve­zették be az egyedi takarmányo­zást az állattenyésztésben. Számos példával bizonyította még be Lehóczki elvlárs, hogy a Szovjetunió segítsége, a szov­jet dolgozók gazdag tapasztalatai­nak átvétele mennyire lendítene előre termelő munkánkat, meny­nyire növelte a szocializmus épí­tésének sikereit. — Fogadjuk meg — mondotta befejezésül —, hogy mindvégig követni fogjuk munkánkban a magyar-szovjet barátság legnagyobb harcosát, szerétéit Rákosi elvlársunkat és mindig követjük a világi>éke leg­főbb őrét, népünk legnagyobb barálját és jótevőjét, a forrón szeretett Sztálin elvtársát. Az ünnepi beszéd elhangzása után a jelenlévők felállva, hosz- szú percekig ünnepellek a ma­gyar-szovjet barátság élharco­sait, a bölcs Sztálin elvtársat és szeretett vezérünket, Rákosi elv- társat. Az ünnepi beszédei magasszín­vonalú kultúrműsor követte Nagyszerű számokat adotL elő a békéscsabai Zeneiskola ének- és zenekara, a Kötöttárugyár táno- csoporlja, a békéslarhosi Zene­művészeti Iskola tehetséges cseL lósai, hegedűsei és kórusa. Nagy­szerű élményt jelentett a megje­lentek számára a dobozi MNDSZ sok bájjal, derűvel bővelkedő népi játéka s a békéscsabai Ba­lassa tánccsoport szilaj ritmus sú táncszámai. A jelenlévők az­zal a megelégedett tudattal távoz­tak az ünnepségről, hogy a Ba­rátsági Hónap idején még számos hasonló művészi élményben lesz részük. :is a tömegben. Az opportunizmus fakui való megnyilvánulásról Hor­váth Márton elvtárs, a Központi Vezetőség 1952 június 27-i ülésén azt mondotta: »Nem nevezhető másnak, mint az osz­tályérzék eltompulásának az a gyakor­lat, hogy gyakran a kulik beadási terhét hditjdk át a dolgozó parasztok villáira, ahelyett, hogy érvényt szereznének álfá­in unk rendelkezéseinek, amelyek tudva lévőleg a dolgozó parasztot védik a kólákkal szemben és nem megfordítva.« Javulás tapasztalható tanácsaink ezirányu munkájában. Azonban még mindig megtalálható, mint például Kevermesen, hogy a dol­gozó parasztokkal túlteljes ittette beadási tervét a tanács,. ugyanakkor a kulákok 1952. évi hátraléka itt 33.508 darab tojás, 3920 kg sertés, 407.144 forint adó. Minderre Bá lint) József, a tanács pénzügyi dől gozója azt mondja, hogy azért van, mert ».sok tett a kulákokra ld ‘róva«. Hogy ez a nagyfokú libe ralízmus megtörténhetett, adódik elsősorban abból, hogy nem voll meg a megfelelő eltenörzés a párt szervezet részéről. A párt-szén ezel (Folytatás a 2. oldalon-)

Next

/
Thumbnails
Contents