Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

1*53 február 15., w^iriuii i/iUaisai&k VU^t Fárt éa párlcpítés IViHokliitŰN a iiiFxokoiáFsliá/i jstrsts kot termdo^zövetkFKFtélien | Mexőkováeshúxi„Bajesi-Zsilin8xkyu tax Hatalmas fejlődés» meat át Mo- iőkováesháaa az elmúlt évtao. A régi, megszokott egyéni termelés­ről a község nagyüzemi termalésra tört út. Kom volt im könnyű. Szívós felvilágosító munkára volt szükség. Az ősz folyamán egymás­után alakultak meg a termelőszö­vetkezeti csoportok. Ekkor alakult fe Bajesi Zsilinszky III. típusú cso­port is. Valamennyien kis- és ki>- »ópparasztok léptek ide s valamony- íiyien új életet kezdtek. Az is­meretlen, járatlan utat csak messzi­ről ismerték, csak annyit tudtak, Amennyit gyűléseken hallottak és a környék csoportjainál láttak, keve­set forgattak kezükben könyvet, füzetet, ami még közelebb hozta volna okot a közte gazdálkodáshoz. Az 1952 —53 oktatási cv megkezdésekor H Bajesi Zsilinszky feűmalőcöoport vezetőség© is kérte, mivel náluk is varrnak tanulni ■vágyó embaiek, jó- lem® megszervezni legalább egy alapfokú oktatást. A vezetőség el­beszélgetett a csoport tagjaival és tizenhatan jelentkeztek az oktatás­ra. Az első szemináriumon a párt­tagok valamennyien ott voltak, a pártonldvüliek közül kávéson jelen­tek meg. Az első este is nagyon sokat tanultak a hallgatók, egész héten volt miről beszélni a csoport­ban, sokan ígérték, hogy a legköze­lebbin már ők is rósztvosznek. TIgy is lett. Következő alkalommal már húszán jelentek meg. Azóta minden foglalkozáson többen és többen je­lennek meg1. A legutóbbi szeminá­riumokon 35—40 hallgató rendsze­resen részt vesz. ■ Nagy gondot okozott Harangozó Biros kának, a propagandistának az. hogy mii von formában adja át a hallgatóknak az anyagot, hogymin- idanki számára érthető tegyen. Ez nagyon nehéz volt, mert sokan vol­tak olyanok is, akik csak gyermek­korukban forgattak könyvet a ke­zükben. Harangozó elvtársnő új módszerek, szerint kezdett tanítani dődik. de már fél ö-kor valamennyien a jól (»fűtött szo­bában várják az előadót. ’Pontosan kezdenek, A legnagyobb érdeklődés a XIX. kongresszus anyagánál az ötéves terv ipari és mezőgazdasá­gi kérdései iránt volt. A kongresz- szus anyagának tárgyalásánál szó volt a takarmány biztosításról, — ezzel le volt maradva a tsz. A szeminárium után, másnap, iisz- szehozták a takarmányt. Az állat­állomány növelésével és nevelésé­vel is foglalkoztak. Harangozó elv­társnő szépirodalomból olvasta föl, hogy a Szovjetunió kolhozaiban sem ment minden simán. Nem volt kellő állatállomány te ezt a kol- hoztagok adták össze. Majd képen bemutatta, hogy milyen hatalmas fejlődésen mentek keresztül, móri azóta szépen kifejlődött baromfi­telepek állnak a kolhozok rendel­kezésére. Ekkor többen javasolták, hogy létesítsenek ők is baromfite­lepet. Két nap múlva már a Baj- csi Zsilinszky' isz-nok 250 ba­romfija volt, ezen túl minden tag 6—6 kiló takarmányt is hozott. A termel őcsoportban uz ín to min­den egyes szeminárium után meg­mutatkozik a saemm©lláiható ered­mény: az elmélet a mindennapi munkában gyakorlattá válik Például a kongresszusi anyagnál áriái is beszélgettek, hogy a szov­jet gépállomásokon kolboztagok van­nak te ők a saját kolhozuk föld­jét művelik a gépállomás gépével. Addig senki som akart menni trak­torosnak, hiába adta M a kovács­házi gépállomás, hogy a »Bajosi- Zsilmszkynoh« hat traktorost kell biztosítani földje megmunkálására. A szeminárium után még többen is jelentkeztek traktoristának, mint a kijelölt létszám, azért, hogy a saját földjüket maguk műveljék meg. A mezőgazdaság mellett kedvelt anyag az iparosítás volt. Hazánk iparosításának megvitatásánál is igen sok szemléltető anyagot használt fel Harangozó elv táranő. Kopek­ben bemutatta az új hidak, üze­mek mellett a földalatti gyorsva­sút egy-egy részeit. Ehhez nagyon sokan szóltak hozzá. Az öreg Zsom- ba György, aki már 60 óv kö­rül jár, azt mondotta, hogy ha ad- dig gyűjti is a pénzét, de addig nem hal mag, míg nőm utazik egy­szer azon a nagyon szép alkotásai A hiba azonban ott volt, hogy a szeminárium valamennyi hallgató­ja férfi volt. De amikor a nők egyenjogúságáról volt szó, bizony elmondták, hogy szégyen, hogy az asszonyok kihúzzák magukat a ta­nulásból. Következő kedden már 6 nő is rteztvett a foglalkozáson. A férfiak elkísérték feleségeiket és az asszonyok azóta is rendszeresen jár­nak oktatásra. így tanulnák s a tanultakat al­kalmazzák munkájukban a »Bajcsi- Zsilinszky« tszcs dolgozói gazdasá­guk felvirágoztatásáért. A kunágotai „Petőfi* inx | Nem éppen fiatal tennelőszövet- • as agitáció, a pro}xigmida helyessé­kozet, még 1949-ben alakult, azóta nőm Ms utat tett meg, sokat fejlő­dött mind gazdaságilag, mind po­litikailag. Ez a fejlődés mégsem kielégítő. A tsz pártszervezet» nem tesz meg mindent a továbbfejlő­dés érdekében. Meg is van a kö­vetkezmény©-. »Az elméleti műnk® gát, jóságát szinte azonyomban számszerűleg le lehet olvasni a ter­melés, a begyűjtés, a szántás-vetés adataiból.« Erie tanít bennünket. Rákosi elvtárB. Ezt példázza a két termelőszövetkezet munkája is. A kunágotai »Petőfi« tsz párt­szervezetének: vezetősége az ősszel megszervezte ugyan a páriokiatást, de azóta alig törődtek vele Nem vált be az a módszer, hogy Egyik óra szeminárium, a másik Blőadás. Ebből nagyon keveset tud­tak megjegyezni a hallgatók, étert nagyon passzív volt a szeminári­um. A másik alkalomkor már nem választották külön a szemináriumot és az előadást, a megadott anyagot úgy vitatták meg, hogy Haran­gozó elvtársnő felolvasott egy részt az anyagból, majd saját szavaival elmondta, mindjárt konkrétan kap­csolatba hozta a termelőcsoporttel és ezt színes képekkel, rajzokkal il­lusztrálva valamennyien meg tud­ták érteni és a saját termelőceo- portjukra alkalmazni. így vala­mennyien egyszerre akartok beszél­ni, elmondani, hogy náluk mit kell javítani. Minden résznél minden­kinek vo.lt mondanivalója. Hogy ki a legjobb a szemináriumon? Bi­zony nehéz volna eldönteni, mert valamennyien felkészülnek, otthon a feladott anyagot átolvassák, M- jegyzetelik, te »így felkészülve jár­nak a szemináriumra. A legaktí­vabb mégis Zsaruba György, Fü- löp Gábor és Mejrovios elvtársak. . A szeminárium este 6 órakor kez­Idojárásjelentés Várható időjárás ma estig: Felhős illő, néhány helyen kisebb havazás, Helyeu- kint köd. Mérsékelt északi-északkeleti szél. A hőmérséklet lassan tovább csök­ken. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: ma reggel északon mínusz 3—mínusz 6, délen mínusz 2— mínusz 5 fok; délben: mínusz 1 és 2 fok között. A várható napi középliőmér- séklet négy fok alatt lesz. A másodéves politikai iskolán — melyre 25 hallgatót osztottak be —, sokszor csak 4—5-en jelennek meg. Zámbori András elvtárs, a pártit­kár nőm segít és nőm ellenőriz. Itt a községi pártbizottság mulasztott, amiért Zámbori elvtársat a »Ber­csényi« csoportba osztotta be pro­pagandistának. így a »Bercsényi« csoportnál fejlődte volt, sokkal jobb volt aa oktatás, A »Petőfi ('-női pe­dig állandó lemorzsolódás voH jel­lemző. Mtg a pártbizalmiak sem járnak A rossz politikai munkának ott ifi fnegmutatkoák a hátránya, lngy a felfejlesztés idejében a csoportok közül a »Petőfi« fejlődött legkeve­sebbet, A másik igen komoly hiba, hegy a népnevelők som foglalkoznak az oktatás fontosságával. De hogyan is foglalkoznának, amikor teljesen ismeretlen a népnevelő fogalom a szövetkezetnél. A titkár elvtárs nem is emlékezik, hogy mikor volt nép­nevei őórtokozlet. »Talán nem is volt még a »Petőfi« tíz-bon« — mond­EUsösarban a vezetőség tagjai ta­nuljanak, törődjenek többet a párt­tagság oktatásával, ellenőriztek, se­gítsék a politikai iskolák munkáját rendszeresen a foglalkozásokra. S a párivazetőség tűri ezt. Éppen azok, akiknek fontos feladatuk vol­na, hegy a kommunistákat az el­mélet elsajátítására ösztönöztek, ta­nulásukat •ellenőriztek, — elhanya­golják marxista-leninista képzésü­ket. Az ősz folyamán, még az oktatási bizottságot sem hozták létre, amely — ha jól működne — nagy segítsé­get jelentene a pártszervezet ve­zetőségének A legnagyobb hiba ott van, hogy ja. Ennek hiánya bizony nagyon megmutatkozik. Rossz a hangulat, nincs aki felvilágosíts?, a tagokat. A pártszervezet nem gondoskodott kellően a párttagok oktatásáról, igy azok nem ismerték fel, hogy fülük hallatára ellenséges nézetokot ter­jesztenek te igy nem is küzdenek, nem is tudják visszaverni ez el­lenséges hangokat, mert nem. tanul­nak. Az elmélet lebecsülést), a párt- oktatás elhanyagolása az éberség eltompulását, az olleniig elleni harc megszüntetését eredményezi. hajukat. Ebben adjon nagyobb se­gítséget a községi pártbizottság is. Csephó Eleik«. a „Petőfi" tsz pártvezetőségének tagjai saját tanulásukra, elméleti továbbképzésükre sem fordítanak elég gondot A „Petőfi" tsz pártszervezete tanuljon a mezőkovácsházi „Bajcsi-Zsilinszky“ tsz példájából és javítsák meg' a mindomrapi mua­DISZ-ÉLET Középiskolai DISZ-szervezeteink félévi munkájának mérlege Középiskolai DISZ-szervezeteink legfontosabb feladata alátámaszteni az iskola nevelő munkáját. Az 1952 —53. tanév első félévi eredménye azt bizonyítja, hogy DlSZ-szarve- zeteink egyre jobban ismerik fel­adatukat. A múlt év félévi eredmé­nyeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 3.04-ről 3.27-re javult a tanulmányi eredmény, az a most folyó tanévben kétségtelen fejlő­dést mutat DlSZ-szorrezoteirrknél is. Középiskoláink DlSZ-szorveze- toinsk nagyobb része hatyason fog­lalkozott a tanulás megszarvozésé- vol és a tanulmányi színvonal eme­lésével. Pl. n, battonyai gimnázium­ban, ahol ebben az évben igen. jól dolgoztak a tanul ópárok, 3.26- ról 3.54-1® emelkedett a tanulmá­nyi eredmény. Ehhez nagyban hoz­zájárult az élénk verseny ós annak ériákaiéso is. Első osztályos tanu­lóink is igán jól megálltak helyü­ket. Jó eredményt ért el a bé­késcsabai fiúgimnázium orosz ta­gozatának I. osztálya. Tanulmányi eredményük 3.82 lett. Első osztályosaink közül nemegy olyan fiatal van, mint Szakadáili Hermina, a Gyulai Román Gim­názium tanulója, aki a negyedév­hez viszonyítva félévre hat tizedet javított. Ezekbe//, az eredményekhez hozzájárult a nevelők segítsége, a DISZ-oktatás bevezetés© középisko­láinkban. Azok az eredményiek, amelyeket elértek a DlSZ-szorvozotek és isko­lák, azonban korán team Melegítők. Különösen sok tennivaló van. a IY. osztályokban. Ezekben az osztályok­ban nőm megfelelő a tanulmányi epedigjgiy, sok %. bukott jUauilé és ami meg súlyosabb, gyakran a dol­gozók , gyermekei hanyagolják cl a tanulást. Kevés olyan tanuló van, mint Grúber Lajos, a gyulai ált. gimnázium DISZ-titkára, akinek ta­nulmányi eredmény® jeles és a Le­nin intézetben szeretné folytatni tanulmányait. Vamnak olyan IV. osztályos fiatalok — mint pl. * gyulai gimnáziumban Nagy El.: mér, akinek tanulmányi eredmé­nye elégséges —, aMk nem érzik azt a felelősséget, ami rájuk vb a tanulásban. Hiányosság az is, hogy közepi— kóláink egy része mág most <•••> tette magáévá a DISZ I. országa- értekszbtének anyagát és annak feladatait. Gyakran megtűrnek osz- tályidegeh ©temeket, hanyag, fe- gyalmozetleu tanulókat n ezinv zetekbsn, aMk gyengítik a DISZ szervezetek erősségét, mint pl. a Román Gimnázium IV. osztályúi ű között is több hanyag, «lusta» te nuló van már évek óta. Ennek az iskolának DISZ-szerveaeto non; követi a békéscsabai Szlovák Gim­názium példáját, almi az osztiK - idegen, ©lomokét ós a fegyelme/"'- leneket Mzárják a DISZ-ből. Hiányosságnak vetl»tő fel a n r kielégítő politikai nevelőmmé » különösen a tanítóképzőben. A DLSZ-vezetők ©gyes problén ál megoldásánál megallkueznak fiz «at— fenséggel szemben, mint pl. a gyo­mai óvónőképzőben, ahol hossz» időn keresztül tűrtek meg asztál y- idegeu és fegyelmezetlen tanulókat A politikai nevelőinunka hiányos­sága a középiskolák ten nzonl re nein egyedül az iskolai szervezetei hibája, de nem hevésbbé a felsői)! DISZ-bizottságok hibája is. A bó- késtarhosi énekiskol* politikai is­koláit el'ben az oktatási évben meg a járási bizottság nem ellenőrizte egyetlen esetben sem. Ugyanígy a DISZ Megyei Bizottság is kévé* politikai iskolát ellenőrzött és se­gített munkájában. El kell érni DISKMwmrveaioteÍDk vezetőinek, hogy a DJSZ-togStg kö­telességének (ártsa a tanulást, így emelve a tanulmányi színvonalat, egyben irányítsa a továbbtanulást ANCSIN PALNE. DISZ Megyei Bízotton«.' diákifjúsági felelős Lelkiismeretesebb bemásmódof művészeti csoportjainkkal szemben Kötegyánban 1950 és 1951 évben igen jó mővésaeti csoport mű­ködött. Minden Szabad Eöld Téli Estre műsorral készült, álkvn- doan szórakoztatta a falu dolgozóit. Munkájáért egy szép rádiót kapott a DISZ művészeti csoportja. Sajnos ez a művészeti csoport felbomlott, mert nem volt, aH összetartsa. Azóta a pártszervezst <* a. tömegszervezetek összefogva újra' szerveztek egy művészeti cső portot. A csoport egy igen tanulságos és szórakoztató darabot, »Mélyszántást« tanulta te. Közkívánatra újra elő kellett adni, A sikert látva elhatároztuk, hogy a darabot bemutatjuk a járás más községeiben ie, do sehol sem fogadtak bennünket. Ezek öten művészeti csoportunk továbbra is élt, de nem működött. Pált szervezetünk újra segítségére sietett és maga a községi alapszer vezet titkára, Csíkos Imre elvtárs tanította be a műsorszámoteré Január 30-án értesítettek bennünket, hogy február elsején jelenjünk meg a művészeti csoportok járási versenyén. A sarkadi járási nép művelési ügyvezető o DISZ-titkár elv társnak ígérte, hogy műiden előkészület meg lesz, mire odaérünk. Ennek ellenére hideg, fű tetten szoba és üres helyiség várt bennünket, Délután fél 4-től 7 óráig1 ücsörögtünk azt sem tudva, hogy szerepe!ünk-e, vagy sem Vártuk a bíráló bizottságot, amely majd értékeli az előadásunkat Meg is érkezett öt perccel előbb/ mint ahogy előadásunkat beftv jeztük. Előadás után Kovács elvtárs, a járási népművelőd előad.) megköszönte szereplésünket és kért bennünket, hogy végezzünk ' vábbra is jó munkát, neveljük és tanítsuk községünk dolgozóit Ez mind nagyon szép, csak az szükséges hozzá, hogy a járást népművelési osztály sokkal többet törődjön csoportunkkal, adjon több segítséget és főként ügyeljen arra, hogy a fentiekhez h) eonló eset a jövőben ne forduljon elő, mert ilyesmi munkánk vására megy. Hajdú Hona levelező, Kötegv» . Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents