Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-13 / 37. szám

1/íUaitaurfc Hé Vádirat népünk elnyomóiról Hóhérok, csendőrök, papok a Horthy-rendszer szolgálatában .4 gyulai lcözlevéHárbfln őrzött sotessázezer okmány egy-egy sú­lyos vádimtjcémt fedi fel azt a temérdek bűnt és aljmabbnál-al- psabb cselekményt, amit a Horthy-fasizmus is hűséges Tci- szfagálói követtek el népünk el­nyomására. Az okmányok éhes bizonyságát adják annak, hogy a népgyilkos bankárok, pénz mágná­sok, földbirtokosok hóhérokkal, csendőrökkel és papokkal igyehez- . lek fenntartani nemzettipró urál- tmikat. A hóhérokkal a nép igaza mellett kiálló Icommimistálfat vé­geztették ki. A csendőrükkel azo­kat fogdostatlák ossza, börtönöz- tették ha és kínozta fiák, akik lá­zadozni merlek embertelenül rossz sorsuk, elnyomatásuk és nélkülö­zésük miatt. A papokat azért dé­delgették, fizették, hogy «szent* álarc mögé és reverendába, búj­va a kegyetlen sorsba, ti nélkülö­zésbe és szenvedésbe való bele­sig ug vast hirdessék és oltsák belé ti dolgozók szívébe. Tizedelt a nyomor Az okmányokból kitűnik, bogy például Mezőhegyesen 1931-ben 66, 1932-ben 87 csecsemőhalálozás tör­tént és így tovább a többi évek­ben. Az eset-ok túlnyomó részében bélliurút idézte elő a csecsemők hálád át. A bélhurútot elégtelen, gyenge táplálkozásuk okozta, "hi­szen az anyák nélkülöztek, lesová­nyodtak, elgyengültek és maguk is betegeskedtek a sok gondtól, nyo­modtól. Hogyan táplálhatták volna csecsemőjüket, mikor saját szerve- aetük nélkülözéstől sínylődött, asza­lódott. Vagy nem így lett volna? A kételkedők számára ima néhány hivatalos adat a felszabadulás utáni időkből: 1948-ban 24, 1949-ben 20, 1950-ben pedig 16 csecsemőhalálo­zás történt Mezőhegyesen. Mi csök­kentette és csökkenti egyre inkább a csecsemőhalandóságot? A dolgo­zók megváltozott élete, emberhez méltó és állandóan növekvő jóléte, az egyre javuló közegészségügyi szolgálat. A múltat jellemző kétségbeejtő helyzetre való emlékeztetőül idé­zünk néhány sort az úgynevezett «Család- és Csecsemővédő . Egyesü­let» csór vári elnökének 1932 jú­lius 25-én keltezett, a gyulai alis- pánnak küldött leveléből: »Cso'väs 7070 lelket számlál. 00 szá­zaidra őstermeléssel foglalkozik. 20 százaléka, azaz m'níegy 250—200 bir­tokos tudta csak megőrizni vagyonát a nehéz helyzetben... De m'ndazok a nincstelen földmunkások, gazdaság! munkások, akik napszámkeresetükre vannak utalva, valósággal élet halál­harcot vívnak a kenyérért, téli fiitőért, alsó és felső ruházatukért. Ma a nyár dacára, 3800-an nélkülöznek. Mi lesz a télen, amely szinte kibirhatatiannak látszik. 850—900 családban 2300 fő-, vei, ahol se kenyér, se tüzreváló .. 60 asszony SÍI szülés előtt, akik egy ruha, vagy rongydarabot sem tudnak besze­rezni majdan gyermekeiknek, inelv- lyel megmosSsuk után betakarnák őket. S a családfők cjem lesznek ké­pesek egy kis fejet, egy kis meleg levest adni elgyengült asszonyaiknak Éhező zsellérek ellen csendőrörsöt Mit tettek abban az, időben a csendőrök, hogy féken tartsák a. nélkülözés és munkanélküliség mi­att jnincl jobban lázadozó dolgozó 'tömeg-okot? lm© néhány sor a szarvasi főszolgabíró 1932 február 9-én kelt leveléből, melyben csendőr- őrs fölállítását kéri a főispántól: »Romlott a lakosság fegyelme s a politikai viszonyok indokolttá teszik a cnenilörürs Bckésszentandiáson való felállítását.. Egy 6500 lelket számláló község, aineljbrtl 2500 zsellér és nap­számos földmunkás, cséndőrség nélkül nem maradhat.« Ima egy másik főszolgabírói át­iratból kiragadott adatok, melyek­kel a osandőrörs felállításának szük­ségességét igyekszik indokolni a fő­ispán előtt: Köröetaresa határa 15 ezer 493 hold. Az 5872 lélek 00 százaléka mezőgazdasági munkás, 30 százaléka zsellér. ..V lakosság egyre romló fogy ‘Ima, megbízhatósága s a politikai viszonyok indokolttá te­szik a oaondőrörs felállítását». köve teli sürgősön az átirat. Ál szenteskedő papok cselszövései Es ime néhóny példa n leiket mérgező, a dolgozó tömegeket félre­vezető papok mesterkedéseiből: »Nagyságos Alispán untak! Alulírott áron a ;i .atos kérelemmel fordulok a nagyságos Alispán ur színe elé, hogy részemre egy kis segélyt szíveskedjék kiutalni valamely alapból. Én 74 éves szegény napszámos va­gyok, aki Uzenketiedinagammal a je­lenlegi rossz viszonyok közölt, a leg­nagyobb nyomorban élek, úgyszólván kenyerein sincs, — bár dolgozom, de munkám után nincs meg a megélhe­tésem. A áza.os kérelmemet megújítva, ma­radtam nagyságos Alispán urnák alá­zatos szolgálja Kajó József, Körösladány. Sajtófogadás a Szovjet Film Ünnepe alkalmából A Szovjet Film Ünnapo alkalmán hói a Magyar-Szovjet Társaság, az Országos Moziüzami Igazgatóság és a Moképforgalmazási Vállalat csü­törtökön délelőtt sajtófogadást ren­dezett a Művéé »éti Szövetségek Házában. A sajtófogadáson Szi­lárd György, az Országos Mozi­üzemi Igazgatóság vezetője szá­molt be a Szovjet Film Ünnepe ellő­készületeiről, programmjáról. Hazánkban Budapesten, február 13-án, vidéken pedig 18-án kezdő­dik a Szovjet Film Ünnepe, mondotta a többi között. — Tavaly 15 új filmet mutattak bo hazánkban a a filmünnepség során, az idén 18 új film és két korábban bemuta­tott játékfilm szinkronizált válto­zata szerepel a műsoron. Igen nagy örömet szerzett tavaly a keskeny fii mveti t ő mozival rcn delkező községek lakóinak az, hogy a S7,ovjetunióból a filmíi nnopro küldött színes keskenyfilm-kópiák alapján ezekben a falvakban is mutathattak bo színes szovjet fil- mokat. A Szovjet Film Ünnepe alatt idén színes kópiákról közel 400 esetben vetítenek filmet a falvak lakóinak. A többi között a »Fe­ledhetetlen 1919« és a »Széttört bilincsek« című filmeket is vetítik majd falun. A községek dolgozóinak kérése teljesült azáltal — mondotta a to­vábbiakban Szilárd György —, hogy községi mozibérletet bocsá­tanak ki. Ez is lehetővé teszi, hogy dolgozó parasztságunk minél nagyobb számban láthassa a haladó filmművészet legújabb alkotásait. A. kérvényben fógltHak « -iV lóságnak meg faliéin eh. Körösladány, 7033. április 1. WEHER LAJOS, pápai kamarás plébános;s A magát a nép barátjának, segí­tőjének és eo(rsa jobbra fordulá­sáért imádkozónak feltüntetni igyekvő pápai kamarás «ajánlatára» a nyomorban élő Eajó csalód 15 nap múlva 15 pengő (!) köáyör- adományt kapott, Buosai László, a búcsúi telepi re­formátus pap is akcióba léptette tol­lát. Levelet küldött az alispánnak. Leírja, hogy a bucsatelepi küldöt­tek hiába keresték fel az alispánt, mégsem kapták meg a szeghalmi-, akasztói-, keréfeszigeti csatorna, to­vábbá a Füzesgyarmat—pázmány- veltróti csatorna építésének munká­latait. ' Eiscnhoivcr elutasította a Rosenberg-házaspár kegyelmi kérvényét (MTI) A nyugati hírügynökségek jelentései szerint Eisen­hower amerikai elnök, az egósa békeszerető emberiség felháboro­dott tiltakozása ellenére elutasította az ártatlanul halálraítélt Ro- senberg-házaspár kegyelmi kérvényét. A »DPA« szerint az Egyesült Államokban meghonosodott gya­korlat értelmében »minden valószínűség szerint öt napon belül sor kerül, a Rosenborg-házas pár kivégzésére«. Az »AFP« ugyanakkor közli, hogy Emanuel Bloch, a Rosenberg-házaspár védőügyvédje be­jelentette, hogy megkísérel egy utolsó fellebbezéssel fordulni az Egyesült Államok legfelső bíróságához. Az Országos Béketanács távirata Eisenliowerhez A Magyar Országos Béketanács tiltakozó táviratot intézett Eisen- bowerkez, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez azzal kapcso­latban, hogy elutasította a Ro­eenberg-házaspár kegyelmi kérvé­nyét: »Az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Washington, A, Magyar Országos Béketanács mélységes felháborodással értesült arról, hogy elnök ór elutasította a Rosenberg házaspár kegyelmi kér­vény ét és ezzel jogerőre emelt égy igazságtalan Ítéletét — hangzik a többi között a távirat. Ezt a halálos ítéletet minden becsületes és józan gondolkozása ember közönséges gyilkosságként bélyegzi meg. Elnök urat magas hivatala az amerikai nép igazi ér­dekeinek szolgálatára, a becsület ée az igazság szolgálatára kötelezi/ Önnek nincs joga két ártatlan éle­tét kioltani. Eletet és szabadságot követe­lünk Ethel és Julius Rosenbergnek! Életükért elnök úr személyesen is felelős a történelem ítélőszéke el ott. Magyar Országos Béketanács. »Nagyságos Alispán ur! Méltöztas- sék minőén lehetőt megtenni ezen munkálatok beindítására, mert a mi munkásíümegeink sorsa sokkal kétsíg- beejtöbb, mint azt a hivatalos jelenté­sek feltüntetni igyekeznek. Én, aki a nép életét közvetlen közelről szemlé­lem, tudom, hogy ha munkaalkalmak nem szereztetnek, nem sok idő múlva a legrettenetesebb dolgoknak kell be­következni.« A buosai ezientatya kettős célból írta a levelet. Egyrészt azért, hogy magát a félrevezetett, a klerikális burzsoá ideológiával megmételyezett tömeg szemében jótevőnek igyekez­zen feltüntetni, másrészt azért, mert félt attól, hogy a mérhetetlen nyo­morban élő tömegek felháborodása elsöpri azt a bűnös, vérfoltokkal teli rendszert, amely néki ée má- koayhirdető társainak semmittevő, | banya és minden jóban dúskáló éle-" tét biztosít. Hiúba állították fel egymásután a eaendőrörsöket, hiába ágáltak cs cEelszövősködísk a papok, egyszer és mindenkorra végoszakadt az el­nyomók véres terroruralmáaak. 8 pz a sors vár a még fennálló min­den kapitalista burzsoá rendszerre is az imperialisták minden erőlkö­dés© ellenére. Kukk Imre. 1953 február 13.. péntek Hazánk fővárosa felszabadítóinak emlékére Hazánkban ma már termé­szetes, hogy hatalmas gyáruk épülnek, új városok születnek. A munkások, dolgozó parasz­tok gyermekei egyetemre, fő­iskolákra járnak, volt cselédek traktorokra ülnek, agroiiómu- sok, katonatisztek lesznek. Ter­mészetes az is, hogy Fekécs Irma, akinek szülei dolgozó pa­rasztok Endrőd-öregszöllőn, a következőket írta: »Tanítónő, vagy óvónő akarok lenni, taní­tani akarom a dolgozók gyer­mekeit.« Ehhez azonban a d i-* cső Szovjet Hadsereg felsza­badítása kellett. Hazánk felsza­badításáért folyó harcban ki­emelkedő, hősies és önfeláldozó esemény volt Budapest felsza­badítása. Másfél hónapig dúlt a csata Magyarország főváro­sáért. Ez volt a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja utol­só szakaszának egyik legelke- sercdellebb ütközete. A német fasiszta parancsnokság rendkí­vül- nagy jelentőséget tulajdoní­tott Budapestnek, mert 26 vas­éit és országút kereszteződésé­ben fekszik. A háború előli itt már több, mint 900 üzem volt, köztük több nagy hadiüzem is. A hitleristák a fővárost hatal­mas erődítménnyé változtatták, hogy fedezzék az osztrák terü­let felé vezető utat A várost több védelmi gyűrűvel vették körűig Az utakon barikádokat építettek, tankcsapdákat, akna­mezőket létesítettek. Sok házat előkészítettek a -robbantáshoz, hogy a kellő pillanatban áthág­hatatlan akadályokkal torla­szolják el az utcákat. Ilyen kö­rülmények közölt kezdődőit el január első napjaiban Budapest ostroma. Hazánk fővárosának felszabadításáig, február 13-ig azonban igen sok szovjet ha­zafi vére öntözte Budapest ut­cáit, Ahol csak lehetett, a Szov­jet Hadsereg kímélte főváro­sunkat s ez több véráldozatol követelt. Sztálingrád nagyszerű hősei, a dicső szovjet nép nem­zetünk legnehezebb óráiban - vérözön és tűz közepette, drá­ga emberi életek feláldozásával bizonyította be őszin le barát­ságát a magyar nép iránt. Ami ­kor ma, Budapest felszabadí­tásának 8. évfordulóján meg­emlékezünk a szovjet hősökről hazánk dolgozói, hűséges fiai újra és éijra megfogadják. Mindvégig —, ha kell, fegyver­rel is — kitartunk nagy bará­tunk, hősi felszabad! tőnk, a szovjet nép mellett. Mindent, napi munkánkkal úgy építjük fel szocialista hazánkat, erő­sítjük Magyarországot, hogy az méltó emlékműve legyen fővá­rosunk, népünk, hősi felszaba­dítói nagyszerű emlékének. A. szovjet kormásiy jegyzéke Izrael kormáiiyáilíoz a diplomát*: ói kapcsolatok megszakításáról _ Moszkva, (TASZSZ) Február 9-én a Szovjetunió izraeli, követ­ségének területűn gonosztevők előre megfontolt szándékkal, a rendőrség nyilvánvaló elnézésével, bombát robbantottak fel, aminek következ­tében megsebesült K. V. .Tensor köret felesége és A. P. Sziszojev- nek, a követség munkatársának fe­leség©, valamint I. G. Grisin, a követség munkatársa. A követség épületének egy rész© megrongáló­dott. Február 10-én Izrael elnöke és külügyminisztériuma levelet into zott a szovjet követséghez, amely­bon kijelentik, hogy elítélik a fentemlitett gaztettet és az, izraeli kormány nevében bocsánatot kér­niük. Az izraeli kormánynak ez a nyi­latkozata és bocsánatkérés© azon­ban teljes ellentétbon áll számos ténnyel, amelyek azt mutatják, hegy az izraeli kormány képviselői közvetlenül részt vesznek a Szov­jetunió elleni gyűlölet szitásában Ó3 a Szovjetunió ellen irányuló ellenséges cselekményekre való haj­togatásban. Február 11-én a szov­jet kormány a következő jegy­zéket intézte az izraeli kormány­hoz: »Február 9-én a Szovjetunió iz­raeli követségének területén go­nosztevők előre megfontolt szán­dékkal, a rendőrség nyilvánvaló elnézésével, bombát robbantottak fel, aminek következtében súlyosan megsebesült K. V. Jersov követ felesége, A. P. Sziszojevnek, a követség munkatársának feleség® és I. G. Gmi.n, a követség munka­társa. A robbanás • megrongálta a Szovjetunió követségének épületét. Február 10-én Izrael elnök© és külügyminisztériuma levelet inté­zett a Szovjetunió követségéhez, amelyben bocsánatot kémek a gaz­OLVASD a Viharsarok Népét! tett miatt és kijelentik, hogy : izraeli kormány elitélL ezt a bűn cselekményt és intézkedéseket fi gauatosit a tettesek felkutatásai’, és megbüntetésére. A közismert és vitathatatlan ti nyék fényében azonban teljesen nyilvánvaló, hogy az izraeli kor mány képviselői részt vesznek - Szovjetunió elleni gyűlölet és eb lens égés kod és rendszeres szitásában és a Szovjetunió iránt ellensé/«:,- cselekményekre való hajtogatásban és ezért az izraeli kormány nyi latkoaata és bocsánatkérése abbé az alkalomból, hogy február 9-éj a szovjet követség területén tet rorisfa cselekmény történt, hami- játék, amelynek célja a Szovjrt unió ellen elkövetett bűntett nyu mainak eltüntetése és az, hogy ki bújjanak a felelősség alól, umeh e gaztett miatt az izraeli kormány; terheli. Nemcsak az izraeli kormánypái tok sajtójában közölt cikkeknél van provokációs jellege, de e pár­tok képviselői és az izraeli kor mány tagjai parlamentben mondott nyilatkozatainak is, többek közöli Sárét külügyminiszter ezév janiiní 19-én mondott felszólalásának, ak, nyíltan ellenséges cselekményekre bujtogatott a Szovjetunió ellen. A február 9i terrorcselekmény arról tanúskodik, hogy Izraelben nincsenek meg az eleim fettéte­lek a Szovjetunió képviselőinél normális diplomáciai tevékenység/ hoz. A fentiek következtében a ezo\ jöt kormány visszahívja a Szó. jetunió követét és az izraeli ezo\ jet követség személyzetét és meg szakítja a kapcsolatokat Izrael kői mány óval. A szovjet kormány egyúttal ki jelenti, hogy Izrael követsége nem tartózkodhat tovább Moszkvában és követeli, hogy a követség személy zete haladéktalanul hagyja el » Szovjetunió területét.«

Next

/
Thumbnails
Contents