Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-12 / 36. szám

(Mitorittk 5 1953 r 12,. {/tUatsúiak Héft-t TAWAC \ U KLKTKIIOL fl tanácsok tömegkapcsolata a nép hatalmának erőforrása ».„A polgári álamgépezet a tö­megek Ízlett áll, aminek következ­tében áthághatatlan korlát választ­ja el a lakosságtól... A szovjet ál­lamgépezet ezzel szemben összeol­vad a tömegekkel... fca valóban tel akarja ölelni a dolgozók milliós tö­megeit! — tanítja Sztálin elvtárs. E tanítás a Szovjetunió min­dennapi gyakorlati életének ere­jévé vált, a szovjet-apparátus kö­rül ráz ösztönösen keletkező szer­vezeteknek, bizottságoknak és ér­tekezleteknek egész hangyabolyai nyüzsögnek, amelyek felölelik a párkmkívüli munkások és pa­rasztok milliós tömegeit, oly han­gácsaink tömegkapcsolataik kiépí­tésében nagy utat tettek meg. Az államhatalon helyi szervei­nek funkcionáriusai egyre inkább' látják, hogy a tanácsok tömeg­szervezeti jellegét csak a fel»- adatok végrehajtásában tevéke­nyen résztvevő bizottságok biz­tosíthatják. Egyre inkább vérükké válnak alkotmányunk e szavai; »A helyi tanácsok munkájuk­ban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzé­sét az államhatalom helyi gya­korlásában.« Ennek kitűnő példáját látjuk a szarvasi tanács végrehajtóbizott- sága munkájában. Például a még egyénileg művelt 8880 holdnyi érintkezzen, arra is gondot for­dít, hogy az aktívák munkájához közvetlenül is segítséget nyújt­son. Például a végrehajtó bizott­ság titkára, Varga elv társ a be­gyűjtési rendeletét ismertette előttük. Ezt követően ■z aktívák kisgyűléseken tár­gyalták meg az új begyűjtési rendelet«!, amelyeken számos páros versenyszerződést kötöt­tek a dolgozó parasztok egy­mással a begyűjtés elsőnegyedévi telje­sítéséért, túlteljesítéséért PéL­Nem kisebb eredménnyel -végzi munkájúi a mezőgazdasági ál­landó bizottság sem, amelynek 19 tagja van. Egy-egy tag 20—25 (anyás körzetért felelős, amely­nek szintén aktívái vannak. Kü­lönösen figyelemre méltó munká­jában, hogy különböző albizott­ságokat hoz létre. Ilyen például a növényvédelmi, silózási albizott­ság. Ezek mezőőri körzetek sze­rint működnek. Például a növényvédelmi albizottság munkájának eredménye, hogy ■z czüslszöllői részén a nagy esőzések következtében öosze- gyüleinletl vadvizei, amely már a házakat is fenyegette, Idejé­ben levezették a közelben lévő homokbányába s ezzel meg­mentették nz őszi vetésekét, va­lamint a lakásokat Is. Vagy például a silózási albizott­ság munkájának eredménye, hogy az ősz folyamán az iskolások kör zőtt lombgyüjtési verseny indult meg. A végrehajtó bizottság e kezdeményezést is felkarolta és jutalmat tűzött ki a legjobb eredc gyabolyok, amelyek mindenna­pos, észrevétlen, szorgalmas zaj­talan munkájukkal megteremtik a szovjetek alapját és életét, a szovjet állam erőforrását«. Ez azt jelenti, hogy a szovjetek mun­kájukba bevonják a dolgozók leg­szélesebb tömegeit a különböző állandó bizottságokon és aktívá­kon keresztül. Ennek a lönieg- mozgósítö munkának eredménye a szovjet mezőgazdaság, a helyi ipar és kereskedelem, az egész­ségügy, a kultúra hatalmas fejlő­désében mutatkozik meg. zetre osztották. Egy-egy körzet­ért a begyűjtési állandó bizottsági egy tagja felelős, aki aktívák segítségével végzi feladatát. Egy-egy aktívára 1*—15 tanya jut Jelenleg 122 aktívája van a begyűjtési állandó bizottság­nak. Az állandó bizottságok munkáját a végrehajtó bizottság azzal is segíti, hogy egy-egy tagja rend­szeresen instruál és ellenőriz egy- egy állandó bizottságot, valamint azzal, hogy szakelőadókat osztott be az állandó bizottságok méltó. Ennek eredménye, hogy az ál­landó bizottságok rendszeresen üléseznek. Ezeken az üléseken a bizottságok tagjai számot adnak munkájukról, valamint megszab­ják a teendőket. ki versenyre. A 7 holdas Furár Pál, az 5 holdas Pribelszki Já­nossal, a tanya V. kerületi 6 hote das Borgulya Gábor pedig a 9 holdas Paulovics Mihállyal lépett párosversenybe. A versenykihí­vások, párosversenyek annak je­gyében születtek, hogy a lema­radt őszi mélyszántást február 28-ig befejezik, valamint a mi­nisztertanács határozata által elő­írt határidők pontos betartásával végeznek el minden tavaszi me­zőgazdasági munkát Verseny az aktívák között Az állandó bizottság munkáját bizonyítja az is, hogy a község silózási tervét túlteljesítette és kétéves állattenyésztési tervét 108 százalékra teljesítette. Jól végzi munkáját a pénzügyi állandó bizottság is. Kilenc kör­zetre osztották a községet, me­lyeknek élén 1—1 állandó bizott­sági tag áll. Ugyanakkor a végre­hajtó bizottság a körzetekhez egy- egy szakelőadót is biztosított. A szakelőadók minden esetben resztvesznek az úgynevezett adói­gyűléseken, melyeket 2—3 he­lyen. tartanak körzetenként Ezek előadói az állandó bizottság tag­jai. E íömegmozgósító munká­nak eredménye, hogy a háztömbök páros versenyre léptek egymással, az aktívák vallatták, hogy a negyedévi adófizetési előirányzatot már­cius 9-ig teljesítik. Mindezek mellett a szarvasi ta­nács a tömegek bevonását az ál­lamhatalom gyakorlásába azzal is. elősegíti, bogy a tanács tagjai a havonként megtartott tanács­ülés határozatait az ülést követő 10 napon belül kisgyűléseken is­mertetik. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók széles tömegei állan­dóan figyelemmel kísérhetik a ta­nács munkáját és megtehetik az államapparátus munkájának meg­javítására vonatkozó javaslatai­kat s ezzel mintegy együtt léleb- zenek, élnek a dolgozókkal A pártbizottság nevelje állandóan a végrehajtó bizottság tagjait Nem kétséges, ha a szarvasi tar nács végrehajtó bizottsága tor vább erősíti, szilárdítja kapcso­latát a széles dolgozó tömegek­kel, ha az állandó bizottságok, aktívák munkájának segítését elsőrendű feladatának tartja, en­nek eredményei a begyűjtés, a tavaszi munkák sikerében mutat­kozik meg. Ez pedig nem keve­sebbet jelent: a párt- és kor­mányba! ározatok végrehajtásáért jól harcolnak, s ezzel hazánk gazdasági, kulturális erejét növe­lik. Növelik nem utolsó sorban a dolgozók öntuda­tát, saját államuk iránti szere le­tét, növelik a dolgozók kezde­ményezését, ami a helyi állam- apparátus munkájának a megja­vítását segíti elő. E munkában a helyi pártbi­zottság azzal nyújtson segítséget, hogy ellenőrizze a végrehajtó bi­zottság ezirányú munkáját s a hiányosságokra idejében hívja fel figyelmét. Nevelje állandóan a végrehajtó bizottság tagjait arra, hogy méginkább vérükké váljék: a dolgozó tömegekkel való kap­csolat erősítése, a mindennapi munkában való együttélés a dol­gozókkal a tanács alapját, életét, a nép hatalmának erőforrását je_ lenti. Cserei Pál A begyűjtési állandó bizottság munkája ó bizottság ugyan- úszki Pál 8 holdas dolgozó pa-' akkor nem "elégszik meg csupáir azzal, hogy a bizottság tagjaival raszt fcestyto-Pál 3"b©hferr-Tteí­gozó paraszttal kötött verseny­dául a kákái részen lakó Lita­A1 bizottságokat szerveznek szerződést. Lilauszki Pál első- negyedévi tojásbeadását február 1-ig 100 százalékig teljesítette, baromfibeadását pedig túlteljesí­tette. Versenytársa, Eestyán Pál Is 100 százalékig teljesítette to­jásbeadását, baromfibeadását pe­dig szintén túlteljesítette. A vég­rehajtó bizottság e nemes vetél­kedés szélesítését úgy is segítette, bogy a versenyszerződést kötő dolgozó parasztokat értekezletre hívta össze február 1-én. Ennek eredménye, hogy ma már 286 dolgozó paraszt van párosver­senyben a begyűjtési előirányzat időben való teljesítéséért ményt elérő iskolai tanulók ré­szére; versenyzászlót, valamint 20 könyvet. Eredménye ennek, hogy 40 mázsa lombot gyűjtöttek ösz- sze Szarvason, amit a szarvasi »Táncsics« és »Dózsa« termelő­szövetkezeti csoportok mint sí- lózolt takarmányt most, a tél folyamán jól fel tudnak használ­ni. Most e napokban alakítják meg a talajelőkészítő és a vetör magbeszerző albizottságot Az al­bizottságok egy-egy állandó bi­zottsági tagból és 5—5 aktívából állnak. Vasárnap, február 8-án a me­zőgazdasági állandó bizottság tag. jai kisgyfitóseket tartottak, ame­lyeken ismertették a miniszter­tanács tavaszi munkákról szóló határozatát A kisgyűléseken versenykihí­vások születtek. Dűlök, dolgozó parasztok léptek egymással pá­rosversenyre. Például a Gyurcsik-dűlő a Me- lich-dülőt, a Korelási-tábla aKö- zéphalmí-dfitőt, a Krajcsovics­dűlő pedig a Balczó-dülőt hívta A szarvasi tanács végrehajtó bizottsága ló két esztendeje működő ta­földterületet 14 begyűjtési kör­Hz újitámszgalom segíti munkánkat Üzemünkben tűssé nehezen kezdett megindulni az újítási moz­galom. Az első újítás 1949 február 24-én lett benyújtva. Azóta állandóim erősödött az újító mozgatom. Ma már az újítási javas­latok száma elérte a 487-et Ezekből az elfogadott javaslatok szá-# ina; 148. Ha ezt a számot nézzük, azt látjuk, bizony a javaslatok nagyrésze nem felelt meg a kívánalmaknak, de sok olyan újítás van köztük, ami nem tartozott a mi munkaterületünkre. Meg kell azonban.vallani azt is, hogy a beadott újítások nagy megtakarítási ■jelentettek úgy anyagban, mint munkaidőben népgazdaságunk szá mára a villamosítás területén. Ilyen nagyjelentőségű újítás voll Ambrus István spirál földelése, Zsil) rí la Mátyás és Arany János nagyfeszültségű rövidrezáró és feszültségvizsgáló készülék egyesi tése. Továbbá Mocsári Zoltán szekunder vaskereszttarló szer ki zete, Iliid György újításával az elavult fogyasztásmérők felliasz hálása feszültség és árammérésre. Üzemünkben Is, mint másutt ugyancsak tapasztalható az a hi­ányosság, hogy sok újítás elfckszik, olyanformában, hogy bár is­merik dolgozóink, »légis sokszor azt kell tapasztalni, nem hasz­nálják azt. Hiba van az ötletek bevezetésénél is. Nem sokkal több, mint egy hónapja tartottunk egy ötletnapot vállalatunknál, mond- hatjuk, jó eredménnyel. Azonban itt meg kell jegyezni azt, hogy az elhahgzott ötletekből még sok nincs nálunk megvalósítva. Az újítások állandó emelkedését jó politikai nevelőmunkái al értük el; fizikai, műszaki és értelmiségi dolgozóink megértettél;, bogy a beadott újítások előbbre segítik munkánkat, az ország vil­lamosítását. A március 28-án Budapesten megnyíló II. Országos Újító Kiállításon újból meggyőződhetünk újító- és Sztahánov mozgalmunk fejlődéséről. Ezen a kiállításon mi is résztveszünk Vágvftigvl Károly Békéscsaba, Dcilmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat így lett falusi levelező Iván Gyenyiszenkó Iván Gyenyiszenkó, az azovi, Le- nin-renddel kitüntetett, gépállomás ©gyík traktoros brigádjának veze­tője hazafelé tartott Peskovpba. Alighogy elindult, felhangzott mö­götte ogy tehorgópbocei dudájának rekedtes hangja. Nemsokára csi­korogtak a fékek, megállt a teher­autó. A vezető odaszólt: — Kapaszkodj fel. Ne unatkozz. Gysnyiszonkó szempillantás alatt felugrott. — Jo estéi lányÉaa! —^üÄvÖzof-' !fce a toliergóptoesi padján kuncogó' három peskovoi traktoros lányt, — Joestét! — válaszolták kó­rusban. — Hol jártatok? — A szomszédos traktoros brigád­nál. A »Kalapács« eimö rosztovi újság mezőgazdasági rovatvezetője beszélt a falusi levelezők fontos­ságáról, — hangzott a válasz. — Vájja! Valja! — csóválta a fejét tettetett szigorral a fejkendős. — Valid bo az igazat: I'otyka mi­att jöttél velünk. — Ugyan! Miket fecsegsz itt őseza-vissza — válaszolt orrát £in- torgutva Valja, de nem nézett a lányok szeme közé. Gyenyiszenkó felé fordulva igy folytatta: — Iván Pavlovic3Í Maga ügye traktoros- brigádot vezet? — Jól tudod. — Rendben van. Do mondja csak meg nekem, miért nem szokott ma­ga cikket Imi a »Kalapácsnak«? — Én? Hogy miért nem írok cikket? — kérdezte meglepődve Gyenyiszenkó. Nem vagyok én új­ságíró, Valjuska. — Az jobbra bil­lentette fejét, magasra húzta szem­öldökét : — Akinek nincs mondanivalója, azt hiába erőltetjük. 'Majd írok én... Pádig maga is megírhatná a sakktáblaszerű traktorjavítási rendszert. Minek azt • titkolni. — Hogy én titkolom új munka­módszereimet? — nézett most már bosszúsan Gyenyiszenkó a kötöz- ködő lányra. — Hát nőm átadom a ti brigádotoknak is a tapasztala­taimat? Valja kicsinyIcon legyintett. — Az semmi. Mleg kell írni az újságnak, hadd tanulja meg a jól tevált módszereket minél több trak­torista a szovjet hazában. Országos mórotokban kell dolgozni. így ám! — bólintott csúfondárosan a bri- gádvezető felé. — Te, Valja! Ida hallgass! — nyomta meg a szót Gyenyiszenkó. Fenyegetés rezgeti n hangjában. — Ha azt hiszed, hogy én képes va­gyok reklámot csinálni magam­nak ... Ha azt hiszed, hogy un.. y — Hagyjuk! — legyintett most már fölényeskedő gúnnyal Valja. — Ismerem már az ©fajta kifogásokat Az újság az nem reklám, hanem a mi segítőtársunk és szószékünk. A gépkocsi nagyot zökkent és megállt * A lányok megérkeztek. . — No haragudjék, Ivan Pavlo­vié-!. Tudom, maga mégis csak. ír majd az újságnak, maga rendes em­ber — mondotta Valja búcsúzéban. A vezető ismét rákapcsolt. Gyt> nyiszonkí» elgondolkozva töi-őlgette gyöngyöző homlokát. Mint derült égből a villám, úgy hatottak rá Valja szavai. Ahogy fogytak a ki­lométerek, egyre inkább igazat adott a lánynak. Eszébe jutott: vala­hányszor közeledett a vetés, min­dig nagy nyugtalanság fogta eí. Nehéz volt kijönni a szűkre sza­bott határidővel. Sokat töprengett, hogyan javíthatná meg a munka- módszereket. Végül aztán megta­lálta a megoldást. Elhatározta, hogy ezután már kinn a mezőn hozzák rendbe a traktorokat sakktáhlaSzc- rűen. Elgondolását meg :s va,ásí­totta gyakorlatban. Kiosztotta a javítók, traktorosok és a pótkocsi­sok között felülvizsgálatra a gép egyes részeit. Ezzel a módszerről 4 óra helyett már osak 2 óra volt szükséges a javításhoz. Hosszú idő telt el, amíg Gys> nyiszanko végre rászánta magát, hogy megírja módszereit a lapnak. Egyik éjszaka, amikor a brigád ta­nyán már nyugovóra tértek a trak- , toristák, nagy elhatározással meg- nyájazta A tintacoruzát. Eleinte csak pusztította a papirost. Reggelre azonban mégis csak megszületett az első cikk. A lapot összehajtogatta* borítékba tette, majd elküldte a 1©* velőt a rosztovi «Kalapáss»-nak. A cikk megjelsné-o után tucatjá­val kapta a tevőiét. Traktoristák ír­ták ezeket a tevétekét, akik a sakk- táblaszerűen végzett traktor javítás 1 egyes részletéi iránt érdeklődtek. Ezek a tevetek arra indították, hogy minden új módszert; átgon­doljon. Régebben úgy vélte, hogy az újság, habár izgalmas és érde­kes dolgokról ír, mégis csak valami különálló dolog a hétköznapi ©let­től. És most egyezerre megérezte, hogy a nyomtatott szó igenis nagy segítség az újért vívott harcban. Most már igazat adott Váljanak: országos méretekben kell gondol­koznia minden szovjet polgárnak. Gyenyiszenkó elvtárs amióta ál­landó levelezője tett a «Kalapács»- nak, megtanult állami méretekben gondolkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents