Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-11 / 35. szám
1953 február 11., szerda ______________________ ViUaí&aiok Hifit _ F eladataink a minisztertanács határozata alapján 3 Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozd parasztjai az 1952l.es év őszi vetési tervüket hiányosan teljesítették. De ugyanez vonatkozik a gépállomásokra is. A hiányos munkaszervezés következtében az őszi mélyszántás még a mai napig sincs befejezve. Ezekre a lemaradásokra hívta fel figyelmünket Rákosi és Gerő elvtárs beszéd© is. Gerő elv társ a Központi Vezetőség november 29-i ülésén beszámolójában elmondta, hogy az 1953-as év tavaszán úgy kell dolgoznunk, hogy az őszi hibákat kijavítsuk és teljesítsük feladatainkat. A tavaszi munkák végzését idejében jól kell megszervezni, de emellett nem szabad elhanyagolnunk a már meglévő őszi gabona vetését, ápolását sem. Az őszi vetések rendszeres ápolásával megalapozzuk a nagyobb termés- eredményeket. Legfontosabb feladatunk most minden talpalatnyi földet felszántani. A tavaszi növények terméshozam emelkedésének egyik feltétele, hogy a növények megfelelő mélységben szántott talaj- 'ba kerüljenek. Szükséges, hogy a gépállomás gépei mellett a községi tanácsok, a községben szán- tatlan terület megszántására a fogatlapokon keresztül mozgósítsák a község dolgozó parasztjait, hogy március 31-ig megyénk ösz- szes területén a szántást befejezzük. A tavaszi vetésterv időben és wiaradéktalan teljesítésének érdekében az őszi vetések tapasztalatai alapján már most meg kell kezdeni a tavaszi vetéshez szükséges vetőmag biztosítását. Ter-’ T^aántótéríBeT melőszövetkezeti csoportjaink a meglévő magféleségekből elsősorban a tavaszi vetéstervük tel- je sí léséhez szükséges vetőmagot biztosítsák. A helyes tárolásról gondoskodni kell és személyesen a tsz elnöke a felelős a vetőmag további megtartásáért. Érvényt kell szerezni a termelőszövetkezeti alapszabály rendelkezéseinek is, hogy az újonnan belépő tagok földterületük arányában a tavaszi vetőmagot beadják. A vetőmag biztosí’ását az egyénileg dolgozó parasztoknál is hasonlóan kell biztosítani. Egymás- közötti csere, szabadpiaci felvásárlás útján már most kell biztosítani a vetőmagot. Igen fontos, hogy a vetőmag megfelelő előkészítés után kerüljön a talajba. A vetésre készen fszelektorozott, csávázott vetőmagot kell biztosítani, amit a minisztertanács határozata is kötelezően előír, a haláridőt pedig február 28-ig szabja meg. A tavaszi lalajelőkészítést a legkorábban kell megkezdeni. Az első munkafolyamat a simitó- zás. A simitózás gyors végrehajtásához fontos, hogy a gépállomás simitói mellett a tsz-ek, termelőé,söpörtök saját maguk által házilag készített simitókkal fogjanak hozzá a talaj elegyenge- téséhez. A kigyomosodott őszi mélyszántásokat fogassal, kultivá- torral gyomtalanítsák. Olyan mélyen kell kultivátorozni, amilyen mélyen a vetőmag került. De ennél mélyebben nem szabad kultivátorozni, mert a mélylazítás a talaj süppedését idézi elő. Ez a fiatal növények gyökereit pedig megrongálja. \ vetőmag mennyiségénél igen fontos, hogy ismerjük a mag használati értékét. A vetőmag mennyisége és minősége a terméseredményekre is nagy kihatással van. A túlságosan ritka vetés mindég kevesebbet terem, mint a megfelelő sűrűségű növény. Ha túlságosan sűrűre vetjük, akkor a növények megint csak nem. lesznek megfelelőek, rosszul fejlődnek és keveset teremnek. A jól elkészített, időben bevetett talajba kell a legkevesebb vetőmag és a növény fejlődése és hozama is a legbiztosabb. A minisztertanács határozata egyes növények vetési határidejét a talaj hőmérsékletétől függően állapította meg, amely biztosítja a mag gyors csírázását, a növény fejlődését. Ezért fontos az, hogy minden alkalmas időt kihasználva, már most kezdjünk hozzá a Vetéshez. A vetéseknél alkalmazzuk a keresztsoros, valamint a négyzetes vetést, ami részben csökkenti a kézzel végzett munkákat, de egyben magasabb terméshozamot is jelent. A rétek és legelők széna, illetve fűhozamának nagy jelentősége van az állattenyésztésnél. A rét- és legelőhozam emelése érdekében szükséges, hogy a legelő és rét ápolását már möst kezdjük meg. Első teendőnk a vakondtúrások és egyéb dombok elrontása, valamint a gyomnövények és a tavaszi növényszárrészek megsemmisítése. Az istállótrágyát az eddigiektől eltérően, közvetlen a trágyázandó területen lévő szarvasban kell megfelelően kezelni. A helyesen kezelt trágya alapja a talajerő fenntartásának. A minisztertanács határozata előírja, hogy ez évben rtszét kell trágyázni. Ez azt jelenti, hogy a területet 4 évenként újból trágyázzuk. Ehhez nagymennyiségű trágyára van szükség, amelyet csak úgy tudunk biztosítani, ha elsősorban megfelelően almozunk, de ezenkívül minden felölelhető trágyamennyiséget felhasználunk. A trágya minőségének érdekében alkalmazni kell a nyersfoszfátos trágya erjesztését, de ezenkívül alkalmazni kell a szerves és a műtrágya használatát is. A minisztertanács határozata ezeknek a legfontosabb feladatoknak az elvégzését tűzi ki mező- gazdaságunk elé. A mezőgazda- sági szakemberekre vár elsősorban az a feladat, hogy segítsék, irányítsák ezeket a munkákat, hogy teljesítsük a minisztertanács határozata által megszabott feladatokat Időben végezzük el a szántás-vetési munkákat amivel biztosítjuk a magasabb terméseredmények elérését A járási és községi tanácsok el-' nőkei legyenek gazdái járásuknak, illetve községeiknek. Tudatosítsák kisgyűléseken, állandó bizottsági üléseken keresztül, mit jelent az, ha idejében gondoskodunk a vetőmagról és elkészítjük idejében Vetés alá a talajt Ha elkésünk a vetéssel, elkésünk már a növényápolással is. Ha ezekkel a munkákkal pedig elkésünk, kevesebb lesz a termésünk is. Nem lehet azonban megfeledkezni az ellenség elleni harcról sem. Az osztályellenség, a falu kulákjai igyekeznek mindenből tőkét kovácsolni saját maguk számára. Mindent elkövetnek, hogy akadályozzák szebb, boldogabb életünket Most a tavaszi munkák megkezdésénél kell különösen éberen figyelni a kulákok munkájára és visszaverni aljas rémhíreiket A községek kommunistáinak éberségén múlik, hogy a községek területén az ellenség ellen állandóan szívós, megalkuvás nélküli harcot vigyünk és megsemmisítsük romboló munkáját A tavaszi munkák időben való elvégzése harc kérdése. Ez arra int bennünket hogy felhasználjuk minden eddigi tapasztalatunkat, a meglévő hiányosságokat kijavítva nyerjük meg a magasabb terméseredményért folyó harcot a mezőgazdaságban. Vozár György megyei agronónuis. Tisza József miniszter beszéde a begyűjtés soron lévő feladatairól A begyűjtési miniszter szombaton délelőtt értekezletre hívta ösz- sza a minteztériumba a megyei tanácsok VB elnökhelyetteseit, a begyűjtési miniszter megyei meghatalmazottjait és a megyei tanácsok begyűjtési osztályvezetőit' a begyűjtés soron levő kérdéseinek, az 1952—53. éves begyűjtési tervnek teljesítése és az 1953—54. évi begyűjtési munka előkészületeinek megbeszélésére. Tasnádi Sándor, a miniszter első helyettese -megnyitója után Tisza József begyűjtési miniszter mondotta el beszámolóját. Ismertette az 1952—53 óv begyűjtési munkájának eredményeit, majt áttérve az 1953—54. éves tervekkel kapcsolatos kérdésekre, a miniszter megállapította: a begyűjtés jelenlegi helyzete azt -mutatja, hogy nagy a lemaradás különösen p. tej és a tojás begyűjtésében. Sok megyében a tej- és tojás begyűjtés januári eredményei messze elmaradnak a decemberi eredmények mögött. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a hátralékos mennyiségek és a jelenlegi mennyiségek begyűjtésénél egyik főfeladat, rászorítani a ku- lakokat a kötelezettségek teljesítésére!. Ahhoz, hogy o hátralékokat és az azévi kötelezettségeket begyújtsuk — folytatta a miniszter — szükséges, hogy a párt maximális segítségével az ipari üzemek példájára haladéktalanul megszeld vezzük a hazánk felszabadítása 8, évfordulójának tiszteletére indiian. dó széleskörű, a dolgozó parasztok zömét magával ragadó begyűjtés* vereenymo/galmat. Részletesen foglalkozott ezután a miniszter a tervfolbontás kérdéseivel. Az elkövetkezendő hetek legdön. több feliadata — mondotta befejezésül a miniszter — felszámolni a hátralékokat, teljesíteni a terveket. A tanácsok és begyűjtő szervek ebben a munkában is támaszkodjanak dolgozó parasztságunk döntő többségére, amely becsülettel teljesítette a haza" iránti kötelezettségét. A miniszter beszéde után eol hozzászólás hangzott el. A jó kultúrmunka segíti a fervfeljesítési Megyénk fü 1 dmű vess zö vetkezet óinak: kultúrmunkája terén igen jó kezdeményezések iß vannak, A jó kultúrmunka meglátszik az egész szövetkezet gazdasági feladatainak elvégzésében is. A békéssámsoni föl-dművesszövotkezet kultúrgárdája 1953 január 25-én Békéscsabán megtartott körzeti kultúfbemutatión a »legjobb« helyezést érte el. A szövetkezet életéről merített egyfelvonásos műsort mutatta be, melyben a részjegyhátralék befizetése és a szabad felvásárlás kérdéseivel foglalkozva nagy sikert értek el. A kultúrgardí egyik 'tágját, a szakszervezeti”'bl* zottság továbbképzésre javasolta. Látszott a csoport munkáján a jó alapos előkészítő munka. A bemutatón résztvett a békési földművosszövetkezst kultúrgárdája Befejeződtek az öthónapos mezőgazdasági szaktanfolyamok Január folyamán valamennyi gépesítési, növénytermelési és állattenyésztési öthónapos tanfolyam befejeződött. A növénytermelési szaktanfolyamokról mintegy 700 hallgató került ki, akiknek nagyrésze elnyerte az I. osztályú növénytermelés mesteri címet. Az állattenyésztési szaktanfolyamokról ötszázan kerültek ki, akik ugyancsak mesterévé váltak szakmájuknak. Az újabb szaktanfolyamok rövidesen megkezdődnek. A helyiipari szakszervezet versenyszervező munkája A néhány hónapja alakult Helyiipari Szakszervezet is elsőrendű feladatának tekintette a versenyszervező munkát. Igaz, nehezen indult ez a munka, de máris mutatkoznak eredmények. Az idei termelés beindításával kapcsolatban az üzemi bizottsági elnökök részére egy értekezletet tartottunk, ahol megtárgyaltuk a fontosabb feladatokat. Ennek alapján szép eredményeket értünk el az április 4-i-e tett vállalások szervezésénél, a vállalások teljesítésére való mozgósításnál, a terv teljesítésénél, Például az Orosházi Seprűgyárban a kommunisták példamutatását követve minden dolgozó vállalást tett és nyolc brigád áll egymással páros- versenyben. Olyan felajánlások születtek, mint Szilágyi József kétszeri sztahanovistáé, aki vállalta, hogy első negyedévi tervét 18 nappal előbb fejezi be. A versenysaer- vezés jó munkája annak köszönhető, hogy az üzemi bizottság megfogadva a területi bizottság útmutatásait, ebben a munkában is a bizalmiakra támaszkodott. így érték el azt, hogy míg ez elmúlt évben lemaradtak tervük teljesítésével, januári tervüket már jóval túlteljesítették, De ugyanilyen jő eredményeket értek él a békési Kosáripari Váldamutató munkája tette lehetővé már az elmúlt évben, hogy tervüket állandóan tervszerűién teljesítsék és jó minőségi árut gyártsanak, — mely teljes mértékben exportképes volt. Ez tette lehetővé számukra azt is, hogy legutóbb elnyerjék a Megyei Bizottság vándorzászlóját is. Ma is jó munkát végeztek a vállalások megtételénél, A bizalmiak jól mozgósítottak a tervfeladatok megvalósítására, azért, hogy továbbra is biztosítsák maguknak laiatnál. Itt is a kommunisták pél- mz első helyet, valamint a versenyzászJó megtartásét, A területi bizottság 'jő eredményt ért el a versenyszervező munkákban a műszakiak bevonásánál, ezt mutatja az, hegy a termelő üzemeinkben minden műszaki tett vállalást április 4-re Az 2 munkájuk nagyban elősegítette a verseny szervezését. Hiányosság volt a területi bizottságunk munkájában, hogy nem foglalkoztunk megfelelően az egyes mozgalmak kiszélesítésével, pedig ez a verseny további lendítőereje lett volna. Ezenkívül egyes vállalatoknál — mint pl. a Békéscsabai Autójavítónál — többszöri segítésünk ellenére az üzemi bizottság nem mozgósítja a dolgozókat a munkaversenyre és a versenyben lévő dolgozók vállalásait podig nem értékeli rendszeresen. Természetesen a dolgozók nem tudják, hol állnak tervük, vállalásuk teljesítésében. Ezen úgy segítünk, hogy az üzemi bizottság elnökét és a termelési felelőst tapasztalatcserére visszük az Orosházi Seprűgyárba. Továbbá, hogy az ©gyes mozgalmak is tovább fejlődhessenek, üzemeinkben ankétokat tartunk még február hó folyamán. KAR AB A GYÖRGY Holyiipari Szakszervezet TB oln. is, amely »jó« helyezést ért el, de nem végeztek olyan munkát, amelyet elvárt volna tőlük mind a békési szövetkezőt tagsága, mind a megye többi kultúrcsoport ja iß, 1952-ben megyei elsők lőttek jó munkájuk eredményeként és igen szép jutalomban is részesültek: 3000 forintos rádiót Inptok» Úgy látszik, hogy ez elbizakodottá tette a békési bultúrosoportot és a mostani szereplésük során sokszor meglátszott, hogy nem éléggé mé- lyedtek el a szerepükben. Különben most is sokkal jobb helye- rddtak volna elérni. " ígen’jó hatást váltott ki a te rösladányi föld m ű vess zövet kezet. Írül túrcsoportja által bemutatott egyfelvonásos színdarab, de tovább ra, is sokat kell gyakorolniok, hogy eredményeiket javítani tudják. Sok kívánnivaló van még; ha a kultúrcsoportok számát nézzük, már az is visszatükrözi a kulturális kérdések elhanyagolását földmű vés zö vetkezet cinkben. Megyénk területén mindössze 14 földműves- szövetkezeti kultúrgárda működik, ebből öt kultúrcsoport az elmúlt hónap alatt alakult. Nagymértékben szükség van ezen a té ren a munka megjavítására. Például a mezőkovácsházi járásban és a earkadi járásban egyetlenegy kultúrcsoport sem működik, pedig az előfeltétele éppenúgy megvan ezekben a járásokban is, mint me gyénk többi járásaiban. Éppenúgy vannak jó aktiv szövetkezeti dől gozók és szövetkezeti tagok, akik szívesen résztvennónek kulturális megmozdulásokban, de sem a járási szövetségek, sem a földmű- vesszö vetkezeti vezetőségek nem fordítottak kellő gondot erre a kérdésre. Ez a néhány kiragadott példa is szemléltetően mutatja, ahol a kul- túragitációs munkával foglalkoznak, ott jó eredmények mutatkoznak. A további feladatunk az, hogy a kultúragiíáció vonalán felismerjük a kultúrmunka tömegmozgó- sitó erejét. Színesebbé, ünnepélyessé, vonzóvá tegyük a tagérteke®» leteinket kultúrműsor beiktatásával, hogy kultúrcsoportjaink egyre több segítséget nyújtsanak földmű- vesszői etkezeteinknek azzal, hogy kultúragitációs tevékenységükkel segítik elő munkájuk minél eredményesebb elvégzését. Kultúrcsoportjaink jó munkája nagymértékben járul hozzá soronlévő feladatok: a tavaszi mezőgazdasági munka, a termelőszövetkezeti mozgalom eredményes viteléhez. Pallag Sándor,
