Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-07 / 32. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!--------------------- : 'n H ogyan teljesítsék tejbeadásukat a tehénállománnyal nem rendelkező tszes-k ? Megérdemelt büntetést kap minden rágalmazó, feketéző, sikkasztó V_____________J wm WíH ■ AZ M D P BÉK ÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK L A P] 1953 FEBRUÁR 7., SZOMBAT Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 32. sZaVI Alkalmazzunk új módszereket az állattenyésztésben Pái tank Központi Veze lóságé, november 29—i ülésének hrtúro- t, 11, Rákosi Mátyás elvtárs országgyűlési beszéde figyelmeztetett arra, hogy a mezőgazdaságban a növénytermesztés és állattenyésztés hozamának növelése központi feladat. Állattenyésztésünkben a Szovjetunió élenjáró állettenyész- toinek példájára az utóbbi időben egész sor új módszert vezettünk be megyénkben. A napi háromszori fejés, a borjak itatásos nevelése, a szálas siló és vizenyős takarmányok fokozott felhasználása több termést jelent népgazdaságunknak. Ma már sok olyan állami gazdaságunk és termelőszövetkezetink van a megyében, ámeneknek vezetői és dolgozói nem fél—i nck az új módszerei tál, bátran Ljuszkova szovjet állattenyésztő nő példája is bizonyítja, hogy milyen eredményes az új módszerek alkalmazása. 1947-ben a gondjaira lí'.itt sertések takarmányozására az előirányzott 85 tonna abrak éte 6 tonna széna helyi f 26 tonna szénát, 6 tonna síié takarmányt s csak 15 tonna abrakot használt fel. Ezzel a módszerrel egyötödére csökkentette a sei t'shizlalás költségeit. Most, amikor szűkiben- vagyunk az abrak takarmánynak, különösen nagy jelentősége van annak a felfedezésnek, hogy a sok nyersros- toL tartalmazó takarmányon tartott sertések kiválóan fejlődnek. Ugyanez von: tkozik a takarmány pácolására, feldarabolására, a szalma tápanyagainak mészszel és más módon való fe tíráalkalmazzák területeiken. A gyulai »Pi t ifi« tsz tehenésze 5.4 kg fejési i' t agát 7.8 kg-ra emelte fel a napi háromszori fejős beveze- t sível. Vagy az eleki »József Ab- ti.u« tsz tehenésze, aki 7.3 kg-rói ÍÖ.2 kg-ra emelte fel fejési átlagát azzal, hogy az állattenyész- t'-s’ie bevezették a háromszori fejőst De nemcsak a szarvasmarha állománynál műt ilkozik meg az új módszerek eredménye, hanem a se: t :stenyésztésben is. A körösladányi »Uj Barázda« tsz s\ t 'sgondozója 20 darab mangalica anyakoca után 238 darab malacot nevelt fel. Hasonló példák hosszú sorát lehetne elmondani, mit jelent állattenyésztőinknek az új módszerek alkalmar zása. De vannak a megye területén olyan járások is, mint például a szeghalmi járás, ahol az elmúlt évben több termelőszövetkezetben bevezették a napi háromszori fejőst és most a takarmányhiányra hivatkozva, csak kétszer fejnek. Nem helyes az az elgondolás, hogy ezekit a módszereket csak akkor lehet alkalmazni, ha mindenféle takarmány bőségesen rendelkezésünkre áll. Ellenkezőleg. Ezek az új módszerek legtöbb -esetben segítenek a takarmány hiány ok leküzdésében. A háromszori fejés bevezs tésc például semmiféle külön bef eh tétessél nem jár, viszont ahol alkalmazzák, 'nő a jövedelem. Ugyanez vonatkozik a borjak il t sós módszerének bevezetésére is. Ezzel a módszerrel nagy terme! őképességű, szilárd szervezetű t nyészállatokat nevelhetünk, fis így nem drágul, hanem sokkal olcsóbbá válik a nevelés. A tenyésztésre szánt borjak felnevelésére csak 400—500 liter teljes tejet és 500 —700 liter fölözött tejet használunk fel, ez a módszer lehetővé teszi, hogy borjanként 20 —25 kg vajnak megfelelő tej- s Int takarítsunk meg. Ez a jelen- t s megtakaiítás megkönnyíti azt is, hogy szükség esetén pénzért vásároljunk kiegészítő takarmányt sóra is. Sok helyen a; t ál’ítják, hogy’ nincs munkaerő ennek az új módszernek az alkalmazására. A szalmáié tárás ezen a téren is se: ítiéget jelent. Ugyanez áll az abrak takarmány ékszlősítésére is. Ez igen kevés kő t -éggel és fáradsággal jár, mégis ugyanannyi takarmány felhasználásával jobban megkímak az álUtak. Igen súlyos feleli f enség tehát áz, hogy egyik, vagy másik állami gazdaságban, vagy t ermelőszövet- kezct'ien abbahagyják a már be- vezi telt ríj módszereket. Hiszen éppen azé. t mert az állaláttetel* tetős gondokkal jár, sokkal nagyobb -erőfes ít-seket kell tenni - az alapvi tp állategészségügyi és állattenyésztési rendszabályok -alkalmazása mellett — a fejlett, új módszerek -elterjesztéséért. Az új módszerek alkalmazása állat- tenyésztésünk fejlesztésének, a terméshozam növelésének óriási tartaléka. Az új módszerek elterjesztése többszörösen harci kérdés is. Harci kérdés, mei t a szocializmus éj íU'sét szolgálja, mert egész országunk jó -ellátását és iparunk további fejlődését is elősegíti. Az ellenség látja ennek fontosságát és mindert elkövet, hogy az új módszerek alkalmazása ellen 1 lángolja a dolgozókat Az -ellenség több pelyfin például arról ho szél, hogy. a szalmafe'tárás felesleges munka, hiszen a szalma, az csak szalma marad. Az ellenség is azokra a dolgozókra épít, akik még nem isméi tik fel az új módszerek jelentőségét, és még most is a régi, maradi nézi t ikét vallják. Hiszen sokan vannak még állami gazdaságainkban, termelőszövetkezetünkben olyan dolgozók, akiket könnyen megtéveszt az ellenség hangja, mert nem ismerik milyen vegyi változások azok, amelyek a szalmát szénával egyénéi tikű takarmánnyá teszik. Ugyanígy van a háromszori fejősnél is. Ahol a dolgozók szakmai nevelésével törődnek, ott az állattenyésztők tudják: a szalma tápanyagai vízben oldhatatlan sejtekbe vannak zárva s ha ezeÖrménykűt versenyre hívta Kondoros szövetkezeti községet Az örménykúfci tanácsházán 80 szövetkezeti tag és 6 egyénileg dolgozó paraszt koszéit© meg a legyűjtéssel kapcsolatos fe adató' a1-. A községben. eddig 30 dolgozó paraszt tett vállalást első negyedévi beadási kötelezettségének haláridő előtti teljesítésére, túlteljesítésére. Ezen a begyűjtési állandó bizottsági ülésen új vállalások születtek. A III. típusú «Uj Elet» tszcs elnöke, Iíru-ska elvtárs párosversenyre hívta a «Petőfi» tsz-t. Az «Uj Élet» tszcs vállalta, hogy március 31-ig első negyedévi tojás-, tej- és baromfibeadását 105 százalékra teljesíti és egész évben minden mezőgazdasági munkát határidőié elvégeznek. Dékány János, az I. tipusú «Előlié» tszcs elnöke párosveraenyre hívta az I. típusú «Kossuth» tszcs-ti Az «Előre» tizes tagjai vállalják, hogy április 4-g tiszteletére fejéri tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket rendezik. Jánosé elvtársat, a «Kossuth» tszcs elnökét Dékány elvtárs külön párosvereeny- re hívta, hogy éri beadási kötelezettségének baromfiból és tojásból március 31-ig 100 százalékig eleget tesz. Boros Máitó, a «Bébe» tszos elnöke Kohut elvtársat, az «Előre» tszcs tagját hívta pálosversenyre, hogy március 31-ig félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét 120 százalékra teljesíti. Kohut elvtárs a kihívást elfogadta. Sutyinszki, Csatztvan elvtársak és még több dolgozó javasolta, hogy hívják begyűjtési páros versenyre Kondoros szövetkezeti községet. Az ülésen részvevők egyhangúlag elfogadták a javaslatot. Örménykút község dolgozói vállalják: Első negyedévi fjyásbeadási kötelezettségüket március 31-ig 105 százalékra, baromfibeadási köteve- zettségüket 120 százalékra, első negyedévi tej beadási tervüket pedig 105 százalékra teljesítik. Vállalásukat úgy teljesítik, hogy az I. típusú termel őcsoportokon be’ül elsősorban a párttagok, a vezetőség és az intéző bizottság tagjai mutatnak jó példát a beadási kötelezettség teljesítésében. A községben még néhány egyénileg dolgozó parasztot pedig az élenjáró szövetkezeti tagok, népnevelők keresik fel és beszélgstnok el velük a beadási terv teljesítésének fontosságáról. A verseny értékelésére a járási tanács begyűjtési osztályát kérték meg. DANDB MIHÁLY, szarvasi járás területi felelőse. Gépállomásaink már most foglalkozzanak a négyzetesen vető gépek megszerkesztésével Az elmúlt évben a szarvasi gépállomás négyzit's vetőgépe ivet nagy segítséget nyújtott a termelőszövetkezeteknek. A »Petőfi« tszcsí-nek 150 holdat, az Uj alkotmány -nak 20 hold napraforgót, 60 hold kukoricát, a »Táncsics« tsz-nek 60 hold kur kurocát, a »Bőké -nek 20 hold, a »Dózsá -nak 80 hold kukoricát vetettek el négyzetesen. A gépállomás az elmúlt év tavaszán négy vetőgépet alakított át négyz. t s Vetésre, de a vetőgépek nem vollak tökéletesek. Nem vetették pontosan a magot és nem tudták keresztben is megekeka- pázni. Persze, így is sokat jelentett a munkánál, mert nem keltett az egyeléssel tölteni az időt, meg vetőmag is kevesebb keltett. A betakarításnál is megmutatkozott az eredménye a négyzetes velés- jiek. Ritkább volt a kukorica- jobban szellőzött, a gyökerei is jobban tudtak nedvességhez jutni; nagyobb lelt a termés. Több szövetkezetben a tagok egyrésze az elmúlt évben még azt mondogatta, hogy régen is megtermett a kukorica a barázdára vetve, most is jó tesz úgy. A gépállomás agronómusai nem sajnállak a fáradságot és elbeszél- gctlek a szövetkezetek tagjaival. Most, a tervkészítés előtt mind a 26 termelőszövetkezetben, termelőcsoportban értekezletet tartót tak, ahol ismertették a szovjet agrotechnika jelentőségét.. Ennek az eredményeként elhatározták, hogy minden szövetkezetben négyzetesen vetik a kukoricát Megnövelted F, megszaporodott a termelőszövetkezetek területe az elmúlt év őszén. Nagyobi) feladatok várnak a gépállomás gépeire is. Az elmúlt évben mindössze négy gép volt átalakítva négyzetes vetésre, de ezek sem voltait tökéletesek. A mag magasról esett le és.néhány centivel arrébb került A veze« tőség már gondolkozott, hogy milyen újítással lehetne tökéletesíteni a gépet. De hiba, hogy nem kérdik meg a dolgozókat, milyen javaslataik vannak a gépek lökéit t sí'ősére. A gépállomáson vannak idős szakemberek, akik komoly segítséget tudnának nyujtökéletesítésében. Snájder elvlárs most is azon gondolkozik, hogyan lehetne megvalósítani ezeken a vetőgépeken is — mint a szovjet Sz 6-os gépeken van — a mutató- láncot Ennek segítségével meg lehetne állapítani, hogy az előző sorba hová tette a gép a magot és lehetne úgy irányítani, hogy a másik sorban is pontosan egy irányba vesse el a gép a kukoricát. Komoly hiányosság, hogy a gépállomás vezetősége azon a véleményen van ,hogy »az ilyen újításokra, észszerűsí lésekre most a Javítás időszaka alatt nincs idő. Majd, ha az erögépiek javításával végeznek’, február utolján, március elején jobban ráérnek az újítással foglalkozni«. Ennek az lesz az eredménye, hogy elkésnek a velőgépek rend- behozatalával, kevés idő jut majd a kísérletezésekhez, a vetőgépek kipróbálásához. A termelőszövetkezeteknek sem tudnak megfelelő segítséget nyújtani abban az esetben, ha a vetés ideje alatt aIárki Iják át a gépeket négyzete« vetésre. Rákosi elvtárs az országgyűlési beszámolójában foglalkozott a gépállomások munkájával is. Többek között a következőket mondotta: »Termelőszövetkezeteink megerősítésében, de mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében is egy ill legfontosabb tényezőt a gépállomások jelentik, i Rákosi elvtárs útmutatása alapján kell a szarvasi gépállomásnak is végezni a munkát. Nem szabad egy percre sem megfeledkezni arról, hogy a gépállomásra vár az a feladat, hogy előbbre segítsék a magasabb terméseredményekért folyó harcot. Lipcisti Mária tani a vezetőségnek a velőgépek Vállalásunkat tíz nappal a határidő előtt teljesítettük A csorvási gépállomás dolgozói Rákosi élvtára születésnapjának évfordulójára vállalást tettek. Vállalták, hogy február 10-r& az összes száufcóképes traktorokat és munkagépeket kijavítják. Február elsejére a dolgozók teljesítették ígéretüket, az összes erőgépeket kijavították. A javítási munkáknál jó munkát végzett Csermaj Pál brigádvezető, Ungor Mihály szerelő, Párkány Mihály traktorvezető, Simon István, Poór István, Janics Mária traktorvezetők. Az ekejavító brigádnál Ancsái R. István brigádvezető, Kecskés Feienc kovács, Mihálka János, Szlancsik Pál, Jancsó József traktorvezetők végeztek jó munkát. A tárcsajavító brigádnál Lehóczki János brigádvezető, Popol András traktorvezető, a vetőgépjavító brigádnál Szabó Sándor brigádvezető, Sütő István traktorvezető végeztek jó munkát. Jó munkájukkal bebizonyították saeretetüket éa háláj ültet a párt és Rákosi elvtárs iránt, hiszen vállalásukat 10 nappal határidő előtt teljesítették. Gombkötő Gergely, Csórva*. két a sejteket szétmorzsoljuk, a| tápanyagokat feltárjuk, használ-}módszerek elterjesztéséért folyhatóvá tesszük. Ahol jól szervezték meg a szakoktatást, ott a dolgozók tudják, hogy a többszöri fejés, a tőgyjnasszázás növeli a tejképződést az állatok szervezetében. Éppen ezért azújla szakemberek, állatorvosok feladata. Nekik kell az új mód szétütött harc egyik legfontosabb fettétele a mezőgazdasági szakoktatás. Az állattenyésztés fejlett módszerének elterjesztése elsősorban rek e’terjesztésének tárgyi feltételeit megteremteni. Pata] Mihály Megyei Tanács állattenyésztési csop. vez.
