Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-06 / 31. szám
Világ proletárjai egyesüljetek Gyulaváriban csoportos beszélgetéseken vitatják meg a begyűjtést Egyes helyeken miért nincs, más helyeken miért van kenyér ? V. _________________________J A Z HD P B É K É S M EGYEI PÁRTBIZ O TTSÁGÁ N A K LAP 1953 FEBRUÁR 8.. PÉNTEK Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM A februári tanácsülések feladatai Mind szélesebb az a feladatkör, amelyet tanácsainknak el kell látniok politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A régi államigazgatási apparátussal szemben, amely jórészt csak igazgatási feladatokat látott el, a tanácsok feladatköre nevezett terület egész életére kiterjed. A szovjetekről lanítolta Sztálin elv- társ : »A szovjetek a proletáriátus diktatúrájának közvetlen kifejezői. A szovjeteken megy keresztül minden néven nevezendő intézkedés, mely a diktatúra megerősítését és a szocializmus építését célozza.i Tanácsainknak mindinkább e tanítás szellemében kell tevékenységüket kifejteni. Ennek előfeltétele: a dolgozó tömegekkel való kapcsolat további erősítése. Lenin elvtárs az államépítésről a következőket tanítja: »Ahogy a hűbériség korszakában százan és százan vetlek részt az állam építésében, amint a kapitalizmus korszakában ezrek építették az államot, úgy most a szocialista forradalmi változást az állam vezetésében csak a tízmilliók aktív, közvetlen gyakorlati részvétele mellett lehet megvalósítani.« Hogy nagy tanítónk szavai mindinkább élő, eleven valósággá váljanak, az szükséges, hogy a dolgozók széles tömegeiben mindjobban felkeltsük az érdeklődést az állami munka iránL. A tanácsok tömegkapcsolata kiszélesítésének és megerősítésének egyik igen fontos eszköze a tanácsülés, amelyen a tanács tagjai megtárgyalják az elnöki beszámoló alapján a végrehajtó bizottság egy hónap alatt végzett munkáját, egyben meghatározzák a következő hónap feladatait. A tanácsok tömegkapcsolatának megerősítésére különböző formák állnak rendelkezésünkre, például a tanácstagi beszámolók, fogadó órák, állandó bizottságok, olyan fórum azonban, ahol valamennyi terület feladatát együttesen vitatják meg a tanácstagok — a tanácsülésen kívül más nincs. Éppen ezért rendkívül fontos a tanácstagok teljes számban való részvétele a tanácsüléseken. De ezen túl fontos az is, hogy a tanácsüléseken minél több dolgozó vegyen részt. így ismerik meg közvetlenül is a tanácsok munkáját, így ismerik meg, hogy a tanácstagok mit teltek eddig és mit akarnak tenni a jövőben községük további fejlesztése, az állami tervek végrehajtása érdekében. Az elmúlt hónapokban tartott tanácsüléseken résztvevő tanácstagok és kívülálló dolgozók számaránya örvendetesen javult. Például a novemberi ép a januári tanácsüléseket összehasonlítva, a részvevő tanácstagok száma 5 százalékkal, a kívülállók száma több mint egyezerrel emelkedett. A részvétel azonban nem minden községben, járásban mutat ilyen egyenletesen emelkedő arányt. Amíg az orosházi járásban a tanácstagok 80 százaléka vesz vészt a tar nácsüléseken, addig a gyomai, a gyulai járásban ez a szám csak 63 -64 százalék. E járások tanácsülésein a kívülállók részvétele is kevés, például a gyomai járásban az elmúlt hónapban mindössze 56-an vettek részt. Ehhez elsősorban az a hanyagság járul hozza, ami egyes tanácsainknál megmutatkozik. Például a dombegyházi tanács a decemberi tanácsülésre »elfelejtette« kiadni a meghívókat, valamint az, hogy több helyen tapasztalható a beszámoló felületes elkészítése, melynek következtében e helyeken nem érik el tanácsüléseink a megfelelő színvonalai. Februári tanácsüléseink jelentőségét emeli az a tény, hogy olyan feladatokat kell megtárgyalniok, mint például a tavaszi munkák jó végrehajtása, az új begyűjtési rendelettel kapcsolatos tennivalók. Nem kis feladat például a tavaszi munkák jó végrehajtása, hiszen a mezőgazdaságban megmutatkozó lemaradásokat most kell pótolnunk, tehát c munka egész népgazdaságunk fejlődésére kihatással bír. E feladatokkal csak akkor tudnak tanácsaink sikeresen megbirkózni, ha ezek végrehajtásába bevonják a dolgozók legszélesebb tömegeit. E téren példamutató munkát végez a szarvasi községi tanács, amikor valamennyi állandó bizottságot és azok aktíváit konkrét feladatokkal bízza meg. Nem kismértékben függ megyénk mezőgazdasági, begyűjtési, pénzügyi és egyéb tervének teljesítése a februári tanácsülések munkájától. Éppen ezért a községi és a járási végrehajtó bizottságok az eddigi tapasztalatok alapján kövessenek el mindent, hogy a februárban tartandó tanácsülések úgy a részvevők számát illetően, mint színvonalukban megfelelőek legyenek. Ehhez szükséges az is, hogy az eddiginél sokkal jobban támaszkodjanak a helyi pártszervezetekre s a helyi pártszervezetek pedig még nagyobb gonddat ellenőrizzék a tanácsok munkáját* Rákosi elvtárs az országgyűlés decemberi ülésén a többek között ezeket mondotta: »Erősítenünk kell államunk gazdasági erejét, hogy népgazdásági tervünk fontos szakaszát jelentő negyedik tervévünket is jól teljesítsük. Ezt tartsák szem előtt végrehajtó bizottságaink a februári tanácsülések előkészületeinél, ennek megértetését segítsék helyi pártszervezeteink, ennek a célnak szolgálatába kell, hogy állítsuk tanácsüléseink e havi üléseit, ennek a cékiak a végrehajtása érdekében kell, hogy végezzék munkájukat államhatalmunk helyi szervei. Zalai Lajos Az ellenség elleni fokozott harccal tudjak teljesíteni begyűjtési tervünket (A Menyei Tanács begyűjtési oss- ttljua jelenti.) Január hónapban legnagyobb lemaradás a tojásbegyüjtéeben tapasztalható, mindössze 15.3 százalékra teljesítettük havi tervünket, ezen belül azonban a kulákok csak alig 4 százalékot toljfesítettek. Különösön visszahúzza a megye eredményét a gyomai járás teljesítése, amely mindössze 4.2 százalékra teljesítette tojásbeadási tervét, ezen beiül a kulákok csak 1 százalékra teljesítették. A szarvasi járás is azért került a tojásbegyiijtéeben a hatodik helyre, mivel a kulákok csak 4.6 százalékra teljesítették kivetésüket. Megállapítható az eredményekből, hogy a tanácsok nem foglalkoznak megfelelően elsősorban a kulákok beadásának figye'eirfmel kisérésével. Vésztőn is a járási begyűjtési cs zt á ly vezetőnek kellett megkezdeni a tojás-, baromfibeadással hátralékos kulákok elszámoltatását, már az első napon 1000 darab tojás és 30 kiló baromfi kerülik beadásra. Többet kell foglalkozniuk tanácsainknak a teruelőcsoportok beadási kötelezettségének teljesítésével is. Szeghalmon, Telekgerendáson a helyi tanács már tárgyal n csoportokkal, a tagság is. megártott» a kötelezettség teljesítéséért való felelősséget. Ennek eredményeképpen a szeghalmi «Uj Élet» tsz pl. mái’ közel 3000 darab tojást adott be, a telekgerendást «Aranykalász» pedig 140 kiló baromfit. Itt ft tagok vállalták, hogy a. háztáji gazdaságukból fogják kisegíteni a tszcs-t azért, hogy folyamatosan tudjon teljesíteni addig is, amíg megfelelő állománnyal nem rendelkezik. A gyulai és sarkad! járásokban viszont még nem történt a tazes-k részéről to- j ásbeadá.si tervteljesítés. Az orosházi járás területén főként a a spekulánsok elleni küzdelmet kell fokozni, ahhoz, hogy megjavuljon a tojásbegyüjíés eredménye. A járási tanáosnak fel kell számolnia azt a hangulatot, amely a járásban elterjedt: »Nincs takarmány, nem tojnak a tyúkok«. Ugyanakkor mind Orosházán, mind más községekben is a piacon a nem teljesítők árulják a tojást és baromfit. A mezőkováosházá járás területén ezzel szemben megszervezték a társadalmi ellenőrzést. Me- zőkováosházán többek közt leleplezték Sárközi Lászlóné spekulánst, aki 104 darab tojást akart Budapestre szállítani, mert »jó ára van«. Eredményes a társadalmi ellenőrzés Medgyesbodzáeon és a békési járásban Mezőboróny községben,, ahol a begyűjtési állandó bizottság külön piacellenőrző bizottságot létesített. A mezőberényi állandó bizottság aktivái leleplezték Komoróczky György ötholdas nyugalmazott vasutast, aki annak ellenére, hogy liszttel rendelkeaett, kenyeret vásárolt és az ellenőrzéskor is 25—30 kg kenyeret a sertésekkel akart feletetni. Az utóbbi héten 725 dolgozó paraszt tett felajánlást I. negyedévi baadtjsi kötelezettségének túlteljesítéséi», illetve határidő előtti teljesítésére. Ezzel együtt a megyében 2630 dolgozó paraszt lépett egymással versenybe. Legtöbb versenyző van a gyulai járásban, ahol 435 en tettek vállalást, de ez érthető is, hiszen a járásban eddig a legtöbb kisgyűlést tartották: összesen 179 el. Legeredményesebb versenyszervesz ős volt eddig Gyulavári községben, ahol eddig 46 kisgyűléet tartottak, már minden utcában volt kisgyűlés és azon mintegy 700-an vettek részt. Kevermes, Medgyesegyliáza községek verseny kezdeményezéséhez elsőnek a szarvasi járásból Örménykút község csatlakozott. Az örmény buti állandó bizottság januárban a tszcs-tagok és egyéni dolgozó parasztok részéről több mint 300 felajánlást gyűjtött és ennek alapján január 30-án mintegy 100 dolgozó paraszt jelenlétében tartott állandó bizottsági ülésen versenyre hívták Kondoros községet. Az á'landó «bizottság elnöke Ya a-lyán i’ál vei »any re hívta Raif-ai Jánost, a »Kossuth« tea elnökét és vállalta, hogy április 4-ig 70 százalékra teljesiti éri tojás- és baromfi bead ását. A jelenlévő dolgozó parasztok egyhangúlag elfogadták az előterjesztett versenykihívást és vállalták, hogy március 31-ig I. negyedévi tojáskivetésüket 105 százalékra, barom; fildvetésüket 120 százalékra, tejbeadásukat 105 százalékra teljesítik. Megyei viszonylatban ezideig 588 állandó bizottsági tag 3395 aktivá val kapcsolódott be a begyűjtési munkálatokba. A járási tanácsok nagyrésze a területi felelősökön keresztül segíti az állandó bizott ságok munkáját, ebben főleg u a sarkadi járás halad az élen. Nem mondható ez el a gyulai járásra, ahol például az «Jaki begyűjtés állandó bizottság legutóbbi ülésén is elsősorban mezőgazdasági kérdéseidre!, vetőmag problémával foglalkoztak. A békési járásban, Békésen január 5 óta nem ülésezett az állandó bizottság és a járási tanács még semmit sem tett « bizottság munkájának megjavítására. A járások begyűjtési eredménye a január 31-i értékelés szerint a következő: Tojás 1. Mezőkovácsházi j. 23.8 o/o 2. Gyu'ai járás 18.7 o/0 3. Szeghalmi járás 17.8 o/o 4. Sara ad i járás 14.8 0/9 5. Orosházi járás 12.9 o/o 6. Szarvasi járás 8.7 o/o 7. Békési járás 8.4 o/o 8. Gyomai járás 4.2 o/o Békéscsaba város 9 0/0 Sertés 1. Orosházi járás 206.5 o/o 2. Sarkadi járás 194.2 o/o 3. Szarvasi járás 160.6 o/o 4. Mezőkovácsházl j. 147 o/o S. Szeghalmi járás 131.5 o/o 6. Gyulai járás 122.2 o/o 7, Békési járás « 121 o/0 8. Gyomai járás 73.8 o/o Békéscsaba város 167 o/o Baromfi 1. Orosházi járás 167.1 o/o 2. Mezőkovácsházi j. 145.5 o/o 3. Gyulai járás 136.6 o/o 4. Sarkadi járás 109 o/o 5. Szarvasi járás 104.8 o/o 6. Békési járás 46.2 o/o 7. Szeghalmi járás 40.4 o/o 8. Gyomai járás 35.4 o/n Békéscsaba város 42.8 o/o Kijavítjuk az elmúlt évi hibákat Az almáskamarás! »Sallai« lsz_ nél az 52t.es évben komoly hibák voltak. Az elnökök az 1952-es évben szinte egymást váltották. Ennek a következménye lett az, hogy a brigádokon és munkacsapatokon belül is felborult a rend, hiszen a lazaság már a vezetőségitől indult ki. Ebből következtek aztán az őszi betakarításnál mui- tatkozó hibák. A cirokszakáll még a mai napig is a kúpok alatt alussza léli álmát. Megmutatkozik a lazaság a takarmány bizlosílái- sánál is. Az 1952.es évben takarmányunk szűkösen lermett, mégis a kukoricaszár máig is a szántóföldön rothad. A gyapot betakarítása január 7-én lelt elvégezve. Komoly károkat jelent a jószágápolás terén mutatkozó hiár nyosság is. Október 1. óta igen nagyszámú sertésállomány pusztult el a rossz gondozás miatt. Szekeres Ferenc elvtárs, a községünkbe jött mezőgazdasági előadó mindezeket látta és a pártszervezettel, tanáccsal közösen segített kijavítani a csoportban meglévő hibákat. Uj vezetőséget választottunk. Egy brigád helyett két brigádot szerveztünk, jószág- gondozóknak pedig a legjobb dolgozókat választottuk. Ennek az eredménye már meg is mutatkozik, mert szépen javul a csoport állal állománya. A munkafegyelem (erén is már szép eredményeket ériünk el. A tagság határozatot hozott arra, hogy aki az 1953-as évben nem végzi cl a rája váró munkát, azzal szemben a vezetőség alkalmazza a minisztertanács határozatát A csoport tagjai vállalást tettek arra, h ogy a tavaszi munkákat idejében elvégzik, a kukoricát négyzetesen vélik. Igyekszünk a munkát úgy megszervezni, hogy az állatgondozóknál egész éven keresztül ugyanazok a tagok végezzék a munkát. Ha így kijavítjuk az 1952-es év hibáit, az 1953-as évi zárszamádasi közgyűlésen nagyobb eredményekről tudunk beszámolni. Parádi Dezső Almáskamarás, »Sallai« tsz.
