Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-28 / 50. szám
1*53 február 28., szombat 3 Vikaisai&U Híf*e Az ellenség garázdálkodása a kiskőrösi járási tanácsban n vetést váltott műszakban végezzük Gazdaságiinkban a tavaszi munka megkezdésének első napján szép eredményeket értünk el a talajelőkészíiési munkáknál. A ta- lajsimlézást 20(1 kai. holdon elvégeztük. Nehéz és közép nehéz fogasolást szintén 2()í) holdon végeztünk, 50 hold földet kuítiváto- roztunk, 300 holdon elszórtok a műtrágyát és az előre elkészíteti míílrágyázöH területem azonnal megkezdtük a vetést, hogy a mag mielőbb a földbe kerüljön. Fikerült 5# hold lakarmányborsót elvetnünk. A tavaszi búza vetéséi váltott műszakban megkezdtük» Ezt a mnnkalendületel továbbra is fokozzuk és igyekszünk a minisztertanács határozatának eleget tenni. A gazdaság vezetősége, maguk a dolgozók Is azon vannak, hogy ezeket a munkákat mielőbb befejezzék. Gyenes Mihály Mezőhegyes, Csatókamarás. Jó vetés — gazdag aratás Lapzártakor jelentik: Az orosházi »Uj Élet« és »Dózsa« termelöcsoportok megkezdték a tavaszi búza vetését. A kondoros! »Dolgozók« tszcs tagjai a tavaszi árpa, a csorvási »Uj Élet« a borsó, a mezőntegyeri »Haladás« tszcs tagjai pedig a mák vetését kezdték meg. Az eleki »Villám« tszcs eddig már 17 hold, a »llákóczi« tszcs pedig 12 hold tavaszi árpát vetett el. fiz új módszerek alkalmazásával a múlt évben is jó terméseredményeket ért el Varjú János Id. Varjú János, a mezőberényí III-as típusú »Uj Barázda- terme] őszövetkezetnek a tagja. Az elmúlt évben egyénileg dolgozott A rossz időjárás ellenére is, 11 mázsás átlagtermést tudott elérni. Búzáját fejtrágyázta, tavasszal a fellazult földet lehengerelte és a legjelentékenyebb eső után fogasolta búzáját. Varjú János a szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásával harcolt az aszály ellen. Négyzetesen vetette a kukoricáját. Olyan termést tudott elemi, hogy az állammal szembeni kötelezettségét teljesítette és még feleslege is maradt. Varjú János a csoportban sem sajnálja a fáradságot azért hogy jobb terméseredményt tudjanak elérni. Tudja, hogy a Lermelés fokozásával nemcsak ’ államunkat, hanem önmagunkat segítjük. Gombos Andrásné levelező Mezőberénv, Kereki-tanya. Nem mindennapos ebem séges kártevés;re derült fény Bács megye kiskőrösi járásában. A járási tanácsba ellenséges elemek fu- rakodtak bie s hosszú ideig végeztél« romboló munkájukat, a bűnök egész sorozatát követték el a falu dolgozói ellen. A kiskőrösi járást a megyei ta- íiácskázán és a belügyminisztériumban Bács megye legjobb járásának ismerték és dicsérgették. A jelentések, a papírok igazolni látszottak a járás jóhirét: a gabonabeadás tavalyi tervét és a sertésbeadás második félén tervét túlteljesítette. A jelentések mögé, a számok mögé pedig senki sem nézett. Pedig más kép alakult volna ki a járási tanácsról és sokat dicsért elnökéről. Később már a számok is riadót jelezhettek volna. A járás a kukoricabead áo tervét már csak mintegy 61 százalékra, a tojásbeadásét csupán 12.5 százalékra teljeisiteilte s oa ősszel az előirt búza- és rozsterü- letnek csupán háromnegyed részét vetette be. Ezek a sötét számok azonban különösképpen nem tűntek fel, továbbra is a járás korábba eredményei vakították ei a felettesek szemét. A járási tanácsban igy zavartalanul garázdálkodhatott az ellenség s a tanács nevében a gyalázatos törvényszegések egész sorozatát követhette el. A járási tanács elnöke Pülöp Gyula kulák volt, sötétmultú horthysta tiszt. Ilyen volt vezetése Blatt a járási tanács politikája is: védte, pártfogolta a Mákokat — viszont ott ártott a dolgozó parasztoknak, ahol csak tudott. A kulákok Bács megyének ebben a »minta«-járásában szabotálhatták leginkább az adófizetést es a beadást, a hajukszáLa sem görbült meg érte. Sokhelyütt befurakodtak a termelőszövetkezetekbe. A járási tanács segítségével a tázlári Baj- társ és Aranykalász, a császártöltési Kossuth és a csengődi Lenin tezcs-ben és máshol a vezető tisztségek egy részét is a kulákok kerítették a markukba. Belülről, alattomosan, mint a fában a szú, rombolták a szövetkezetét. Több községben »eltűntek« a knüákok a tanács nyilvántartásának egyik lapjáról s megjelentek a másik lapon, mint újdonsült »dolgozó parasztok«. Koskantyún például mindenki ismeri Brada József es Brada Pál Mákokat, mindenki gyűlöli őket, tudják, hogyan szívták a múltban a dolgozó parasztok vérét. A két kulák a járási és a községi tanács jóvoltából mégis »dolgozó paraszt«-tá vedlett át. Ugyanakkor ebben a községben az egész falu nagy felháborodására mintegy tiz dolgozó parasztot kuláklistára tettek. A kulákoknak elengedték adójukat s a beadást — a dolgozó parasztokra hárítottak mindent. Miközben a kulákokat, »jánosbácsizták«, »pistabácsizták« — a tanácsban gyalázatosán durva hangot használtak a dolgozó parasztokkal 6zemben. A járási tanács egyik sokszorosított körlevelében utasította a községi tanácsokat, hogy a dolgozó parasztokkal, akik elmaradták a beadással, adófizetéssel, »mint a nép ellenségeivel szemben a legnagyobb szigorral« kell eljárni. Ezt Kecelen és és több más községben ki is dobolták. Természetesen ez nem nevelt egyetlen dolgozó parasztot sem állampolgári hűségre, adójának, beadásának pontos teljesítésére — ellenkezőleg, elkeseredést szült, törvényeinknek, államunknak tekintélyét rombolta. Ez is volt a cél. Ezért vált rendszerré az is, hogy a kiskőrösi járásban a tanácsok odkhelyütt feleslegesen beidézgették, zaklatták a dolgozó parasztokat, vagy éppen jogtalanul megbüntettek őket. Kiskőrösön egyezerre 600—-700 dolgozó parasztot idéztek bo. várakoztatták őket, elvonták a munkától. Kecelen sok dolgozó parasztot egyik nap a mezőgazdasági csoport, másnap a ba- gyüjtési csoport, harmadnap a pénzügyi csoport, negyednap a tanácselnök parancsolt tel a tanács- házára. Kecelen összesen 3585 termelő van, a község 90 százalékra teljesítette a baromfibeadás és 69 százalékra a tojásbeadás tervét. A tanács mégis több mint 3000 termelőre vetett Id kártérítést. Néhány nap alatt 130 dolgozó paraszt tiltakozott a jogtalan büntetés ellen, s igazolta, hogy pontosan teljesítette az állam iránti kötelezettségét. A keceli tanácsháza embertelen bürokratáinak erre csupán annyi volt a szavuk:. »Ha a dolgozó parasztnak sérelmes valami, úgyis bejön«. Sokhelyütt felelőtlenül, vagy sehogysem intézték el á dolgozók kérelmét, panaszát. Kiskőrösön a pénzügyi csoport íróasztalán 300 olyan kérvény porosodik, melynek zömét még 1949- ben adták be: helytelenül kivetett házadó, vagy másféle adó felülvizsgálását kérték a dolgozók. De mintha csak a pénzügyi csoport Íróasztalai mögött nem is emberek, hanoin érzésnélküli fabábok ülnének ! Begyepesedett fejű bürokraták, kiknek mitsem számítanak az emberek) s látókörük csak az aktahegyek alsó szélétől a felső széléig terjed. Ezért volt az a véleményük erről az esetről, hogy a kérvények elintézése »várhat, -mert nőm segíti elő a pénzügyi terv teljesítését«. Csengődön Szépéné és Kovácsné, a községi tanács alkalmazottai szégyenteljesen goromba hangon, arcátlanul szitkozódva támadtak a dolgozó parasztokra. A Horthy-faeizmus mindenható főjegyző urai ripakodtak rá igy a parasztra. " < > i Még gyalázatosabban bántak a dolgozó parasztokkal az elszámoltató bizottságokba becsempészett ellenséges figurák: elcsapott régi tisztviselők, különböző lecsúszott, foglalkozásnélküli napló pók. Ezek aztán nap, mint nap résaegesked- tók, loptak, zsaroltak, megvásároltattál« magukat. Az egyik züllött csirkefogó Kecelen nagy rántottás ebédet csapott a begyűjtött tojásokból. A tanácsalkalmazottak egy része együtt dorbézolt ezzel a söpredékkel, együtt itták el a törvénytelenül szerzett forintokat. Kecelen maga a tanácselnök is eljárt dinoni- dánomokra ezekkel a züllött alakokkal a koaláitokhoz. Mindezt látták, tudták a dolgozó parasztok. Császártöltésen például arról beszéltek, ha valaki el akarja intézni adósságát az elszámoltató bizottsággal, a községi, vagy a járási tanáccsal, vigyen bütyköst magával, ékesebben beszél az minden szónál. S mig a feleslegesen zaklatott, jogtalanul megbüntetett dolgozó parasztok a tanács ellen méltatlankodtak, addig a senkiliázi, ellenséges elemek a markukba nevettek: hadd szidják csak a dolgozó parasztok a tanácsot. A dolgozó parasztok felháborító zaklatása, az embertelen bánásmód az ellenséges politikának csupán az egyik oldala volt. A kiskőrösi járási tanács a termelőszövetkezeti mozgalmat is fondorlatos módon igyekezett támadni. Fondorlatos módon, hiszen a járási tanácsházán mostanában éppen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről esett a legtöbb szó. Olyannyira, hogy közben »megfeledkeztek« az égető feladatokról, például a tavaszi munkáról. De a járási tanács tsz- fejlesztési terve: körmönfont provokáció volt, amelynek az volt a célja, hogy az egyénileg dolgozó parasztok jóidőre meggyölöljék a szövelkezeti mozgalmat. Noha a járás szántóföldjeinek, csupán 12 százaléka volt szövetkezetben, a járási tanácson nemrég kiadták a jelszót: »Néhány hét múlva tsz- járássá kell lennünk«. A szövetkezeteket ugyanakkor árván hagyták, nem segítették. A császártöltési termelőcsoportok például hiába kértek, vártak segítséget a járási tanácstól, az év első öt hetében senki sem látogatott el hozzájuk. Ahelyett, hogy a szövetkezeteket erősítették volna és ezek példájával győzték volna meg az egyénileg dolgozó parasztokat — aljas fenyegetésekkel, vagy elvtelen ígérgetésekkel, jogtalan engedményekkel igyekeztek a termelőszövetkezetbe kényszerítem vagy csábítani őket. Kaskanlyun a tanácstitkár fenyegetőzni kezdett. Azzal »érvelt«: aki nem lép be a szövetkezetbe, annak felemeli az adóját. TöbbhelyiUt elárverezéssel ijesztgették a dolgozó parasztokat. Kecelen pedig a hangoshíradóban a következő »jó hírt« hozták a falu tudomására: »Felhívjuk a dolgozó parasztok figyelmét, hogy minél többen lépjenek be, ezzel megszabadulnak a terhektől (az adófizetéstől, a beadástól, stb1.)« A kis- gyűléseken, amelyeket a tanács rendezett, hasonló módon »érveltek« az előadók. S hogy . az alávaló provokáció teljes legyen, az ellenség mindezt »Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére« jelszóval végezte. A járási tanácsházán és a községi tanácsokba! terméssíetéSen sok becsületes ember dolgozik, akinek feltűnt, hogy valahol hiba van a tanács munkájában. Már nem egyszer élesen megbírálták a járási tanácselnököt és az operatív csoportot, ahol a tanácselnöknek több cinkosa volt. Ezek azonban durván elfojtották, visszaverték a bírálatot. A járási tanács elnökhelyettesét — mert bírálta őket — megrágalmazták, üldözték. A járási tanács több munkatársát bíráló fellépésük után elhelyezték a járási tanácstól, alacsonyabb beosztásba tették. A tanácselnök és cimborái úgy féltek a pártszervezettől, mint a tűztől, meg akarták bénítani a pártszervezet működését. Azon mesterkedtek, hogy a járási tanács párt- szervezetében soha ne legyen párttitkár, vagy olyan emberre bízzák az alapszervezet vezetését, aki az ő bandájukból kerül ki. S a bírálat elfojtása a községi tanácsoknál is mind gyakoribbá vált. Üldözték mindazokat, akik »rosszat mertek szólni« róluk. A császártöltési Búzakalász termelőszövetkezet elnöke nyiltan meg is mondta: mindenről hajlandó beszélni, csak a tanács hibáiról nem, mert abból előbb- utóbb baja lenne. A dolgozó parasztok a járásban sokhelyütt ezt vallják: »Ne szólj szám, nem fáj fejem». Nem merik bírálni a tanácsot, bár saját bőrükön érzik a zaklatásokat, a törvénysértéseket. Hogyan fajulhatott idáig a dolog? Miért csúszhatott a kiskőrösi járási tanács vezetése az ellenség kezébe? Mintha csak vattát dugtak volna a megyei tanács vezetői fülükbe, hogy ne hallják meg a becsületes tanácsalkalmazottak és dolgozó parasztok hangját! Mintha csak arra rendezkedtek volna be a bácsmegyei tanácsházán, hogy csupán a különböző számok és jelentések alapján bírálják el a tanácsok munkáját! Az utóbbi időben már az is gyakori volt, hogy a kiskőrösi járási tanácselnök hamis jelentésekkel árasztotta el a megyei tanácsot. Bács megye járásai közül például elsőnek jelentette, hogy járása teljesítette az őszi vetés tervét — holott a föld egynegyedrésze véletlen maradt. EzqJí a hamis jelentések azonban csak megerősítették a megyében az ellenség hadállásait. A megyei tanács nem ellenőrizte az adatokat, hanem agyba-főbe dicsérte a járási tanácselnököt s így szájlátásával támogatta a kártevést. A megyei tanácsházán állandó a pánik. A kapkodó munka sorozatos túlkapásokhoz, hibákhoz is vezet. Ilyen légkörben kiválóan érzi magát az ellenség, jobban álcázhatja magát, huzamosabb ideig folytathatja gyalázatos, népellenes tevékenységét A kiskőrösi kártevés ügyében súlyos felelősség terheli a belügyminisztériumot is, amely elhanyagolta a bácsmegyei tanács munkájának az ellenőrzését. De emellett a minisztérium Fülöp Gyulát, a kiskőrösi járási tanács volt elnökét — akit azóta már sikkasztás és más bűncselekmények mialt letartóztattak — az egekig magasztalta: »...jó közigazgatási gyakorlata van, a járás területén a munka is jól megy... kemény, határozott... aigy politikai, mint szakmai téren jól fejlődik». Pedig a minisztérium személyzeti osztályának adatai is félreérthetetlenül bizonyították, hogy kicsoda Fülöp: kulák, volt horthysta tiszt. A belügyminisztériumban az egyik irattartó mélységes fenekére süllyesztették azt a levelet is, melyben a tanácselnökhelyettes bejelentette Fülöp kártevéseit — eleresztették fülük mellett a figyelmeztetést Igen nagy felelősség terheli a járási pártbizottságot és a megyei pártbizottságot is, mert nem őrködött éberen, harcosan a párt politikája felett Sőt a járási pártbizottság még segítséget is adott az ellenségnek, maga is támogatta a járási tanács provokál ciós tsz-fejlesztési tervét. Csak a járási és a megyei pártbizottság politikai vaksága, passzivitása tette lehetővé, hogy a befurakodott ellenség durván megsértse a párt politikáját, nyiltan felhasználhassa a tanácsot gaz céljaira, elfojtsa a bírálatot, szembeállítsa a dolgozó parasztok egy részét a párttal és az állammal. Ami a kiskőrösi járásban törtKmt, nem mindennapos esek De nem is egyedülálló. A kiskőrösi járás nem az egyetlen hely az országban, ahol a kommunisták, a párt- szervezetek és a pártbizottságok szájíátísága, politikai vaksága akadályozza az ellenség leleplezését s ahol bürokrácia uralkodott el a tanácsban, elszakítva azt a dolgozó parasztok tömegeitől. Az állami és pártszerveknek okulniok kell a kiskőrösi esetből: éberen kell őrködniük mindenütt a párt politikája felett; be kell vonniok mindenütt a tanácsok ellenőrzésének munkájába a dolgozók legszélesebb tömegeit Rántsák le a leplet kimületlenül azokról az ellenséges vagy elfajult elemekről, akik méltatlanul viselik a tanácsban betöltött tisztségüket, visszaélnek a nép bizalmával, az állam bizalmával. s (Megjelent a Szabad Nép 1953. február 27-i számában.)
