Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-26 / 48. szám

T853 február 26., csütörtök 3 Nagy gondot fordítunk a takarmányra Nálunk a »Béke« termelőszövet­kezetben 82 darab szarvasmarha van., A taglétszámunk kevés és emiatt csalt három állatgondozónk van. Eddig még nem sikerült bevonni a nőket ebbe a munkába. Az új takarmányozási tervet december hónapban kaptuk meg. Azóta terv­szerint takarmányozunk. A takar­mányt az állatgondozók készítik elő. Minden szál takarmányra nagy gondot fordítunk, nehogy kárba menjen belőle. Bevezettük az új etetési módszert, amit a tagság igen helyesel. Rájöttek arra, hogy a szalmát éppúgy meg lehet etetni, mint a jobb takarmányokat, csak gondosan elő kell készítem. A szal­mát etetés előtt egy nappal leszecs­kázzuk Ibis bepácoljuk. így a jó­szág jobban elfogyasztja, mintha szálasán adnánk oda neki. A tsz pácolással, szalmafeltárással akarja biztosítani a jószág áttétel tetősét. A takarmányhiány miatt bevezet­tük még a juhoknál is a téli le­geltetést. Oláh Rozália ’levelező, * Vésztő, »Béke« tsz. Érdemesebb a csarnokba hordania tejet Nálunk, itt Békésen egyes dolgo­zók arra hivatkoztak, hogy a szűk takarmány termés miatt neim tud­nak több tejet behozni a csarnok­ba. Ha kiviszik a piacra, akkor há­rom forintért eladhatják és köny- nyebben tudnak venni négyforin- tos korpát — igy vélekedtek. Meg­magyaráztam nekik, hogy ha kivi­szik a piacra, akkor • nem minden esetben kapnak korpát, még ha lel is adják a tejet. És elmondtam nekik azt, hogy ha behozzák a csarnokba a tejet 70 fillérért, ak­kor 44 fillérért kapnak egy kiló korpát. Az elbeszélgetés után ja­nuár hónapban már több dolgozó szállított be a beszolgáltatásán fe­lül is tejet. Például Osorma La­jos 43, Szatmári János 24, Bállá, János 22, Papp László 20, Domo­kos András 20 ée V. Varga Já­nosaié 20 litert. De többen vannak még olyanok is, akik 5—10 liter tejet hoztak be a kötelező beszol­gáltatáson felül. Mindpn erőmmel azon leszek, hogy még több dol­gozót győzzek meg a tejbeezolgál- tatás jelentőségéről. így tudjuk -biztosítani bányászaink, gyári mun- Jkás&ink és a falu ellátatlanjai ré­szére a tejet. Kugyela Mihály tejkezelő, Békés. Cí |Nép* jKflhfJuitfi'bél \z űj agrotechnika alkalmazása — magasabb terméshozam Megírom, hogy milyen módszenei értük'el azt, hogy kukoricabeadá­sunkat és hízottsertésbeadásunkat maradéktalanul teljesíteni tudtuk a' nagy aszály és fagykárok ellenére. Ősszel a földet jó mélyen fel­szántottuk traktorral. Tavasszal fel- gevebl yéztük, utána megboronáz- tuk. ’A1 ’fölöd jterhanyós lett. Aztán a földet megvonalaztuk keresztben- hosszában s utánla a kukoricát bé- puskáztuk. Már évek óta kísérle­tezünk a négyzetes vetéssel s mivel nagyon bevált, igy az 1952-es év­ben mindent úgy vetettünk. Ezzel sok vetőmagot megtakarítottunk, mert egy helyre csak 2—3 szem esett. M|i a flagy és aszály ellenére is — mivel alkalmaztuk az új agrotechni­kát — holdanként 20—22 mázsa kukoricát termeltünk. Beadási kö­tő nézettségünknek maradéktalanul eleget tettünk és még nekünk is maradt1 Megendő. ki­Az »Uj Világ«, a »Rákóczi« és a »Béke« tszcs úgy határoztak, hogy a kukoricát és napraforgót négyze­tesen vetik. így vetőmagot takaríta­nak meg, kevesebb munkaerő kol.1 és sokkal több termést érnek el. Hajdú Hona levelező, Kö tégy Ám Végezzük el időben a gyapotterület simitózását Gyapotból csak akkor tudunk nagy terméseredményeket elérni, ha a növény életfeltételeit biztosítjuk, igy többek között a vizet is. Hiába tan a talajban tápanyag, ha nincs víz, amiben a táplálékanyagok fel­oldódjanak s igy a gyapot részé­re fel vehetővé váljanak. A kora tavaszi símítózás célja, hogy meg­őrizzük a talajban az ősz és tél fo­lyamán leesett és elraktározott csa­padékmennyiségeket. Kora tavosz- szal általában minden szántóföldi talaj tele van vízzel. Tudnunk kell azt, h«jgy minden talaj a párol­gás által azonos időegység alatt an­nál több vízmennyiséget veszít el, minél több vizet tartalmaz. A víz- veszteség oirai: a talaj felmelege­dése és főképpen a légmozgás okoz­ta párolgás. Ezért kell kora ta\ a-/.- szál a talajban lévő abszolút víz- mennyiség további elpárolgását a talaj elegyengetésével (símítózás) megakadályozni. Símítózással csökkentjük az őszi szántás nagy felületét. Természetes, hogy a kisebb talaj felületen nem tud annyi nedvesség elpárologni, mint egy elsímítatlan nagyobb fe- 1 Ceten. A símítózással porhanyód ta­laj szigetelő réteget képezünk, amely szintén hozzájárul a téli csapadék megőrzéséhez. Továbbá elősegítjük az 'áttelelt gyommagvak kikelését 6 ezeket első kultivátorozással meg tudjuk semmisíteni. Az első simi- tózás időben való elvégzésének aka­dálya az, hogy sok a sürgős tavaszi miiiika. Hyenkor történik a korai vetések előkészítése. Mindezeket az akadályokat azonban a munka he­lyes megszervezésével le kell és le is lehet küzdeni. Reingard akadémikus kísérletei bizonyítják azt, hogy a simitózás elhanyagolása milyen veszteségeket okoz a gyapot terméshozamában. Talajsimitás háromnapos késedelme folytán 30 kiló, hatnaposnál 60 kiló, kilenc nap késedelemnél pe­dig 94“ kiló magvasgyapot a vesz­teség. Ha az őszi szántás felülete ta­vasszal kevésbbé tömődött, akkor igen jó munkát végez a Viljamsz- féle szeges simító, amelyet min­den tsz házilag is elkészíthet. Tö­mődött talajon a nehezebb fogas­borona végez jó munkát, ha azt időben alkalmazzuk. A simitózást nem lehet az őszi szántás irányával párhuzamosan, vagy merőlegesen végezni, hanem annak a szántás irányára ferdén kell történnie. így a simító az or­mokat a barázdavölgyekbe húzza anélkül, hiogy a hosszú utón maga előtt hurcolná a földet. A trak­torok közül a simító vontatására a könnyű önsúlyú univerzál trak­torokat használhatjuk. Rendkívül fontos a símítózás idejének megválasztása. Simitózni csak akkor szabad, ha a talaj már annyira megszdkkadt, hogy nem kejiődik el a művelő eszközökön, különben a talaj szerkezetét hosszú időre tönkretesszük. Megtörténik laz, hogy a gyapotnak kijelölt te­rület egyrészén már megszikkadt a talaj, de a másik részén még nem. Ilyenkor nem szabad arra várni, hogy a még simitózható rész is simitózhatóvá váljék, hanem a megszikkadt részt simitójeai kell. A terület másik részét pedig ak­kor simitózBuk, amikor azt a ta­laj állapota megengedi. Galisz Aranka agronómuev Kultúrmunka a KTSZ-ekben Szövetségünk területén a szövet­kezeti bizottságok munkájában az utóbbi időben szép eredmények mu­tatkoznak, holott sok helyen ne­hézségeink vannak a helyiségekkel kapcsolatban, mivel megfelelő kul túrtermet sok helyen nem tudunk biztosítani. A szeghalmi szövetkezeti bízott ság 1952 tavaszán alakult és a volt KIOSZ szervezet helyiségét kapták meg, amit pár hónappal ké­sőbb a tanács intézkedése alap­ján elvettek tőlük és még ezideig sem biztosítottak részükre új ke lyiséget. A szövetkezeti bizottság irodahelyiségeket, munkatermeket használt arra huzamos ideig, hogy kultúrmunkát tudjon végezni, itt is próbáztak. A szervezeti élet még­is jó, ezt mutatja az, hogy meg tudtuk alakítani az énekkart, ami ma több mint 40 tagból all. Meg­alakítottuk a Petőfi irodalmi kört, továbbá orosz nyelvű oktatásra -jár a .szövetkezet tagjainak nagy százaiéira. A január 25-én megtar­tott járási versenyen az énekkar és a szúrjáftszócsoport több jutalom- tárgyat kapott.. Ezzel bebizonyította a szövetkezeti bizottság, hogy a nehézségek ellenére is tud kultúr- munkat végezni és szép eredményt elérni. Reméljük, hogy a községi tanács és pártszervezet is nagyobb segítséget ad a továbbiakban ré­szükre. Endrőd község alig nyolc—ki­lencezer lakosú. 1947-től 1951-ig csak egy szövetkezet volt a község­ben. 1952-bsn a szövetkezeti élet rohamosan fejlődött, ma már öt szövetkezet működik. Minden ipar­ág megtalálható és a munkájukban megyei viszonylatban is élenjár­nak. 1952 november elején meg­alakítottuk ;í szövetkezeti bizott­ságot és a kultúrélet is beindult. Alig pár hét leforgása alatt máris egy egész estét betöltő kultúr estet rendeztek. Abban az ’Tetőben már működött az endrődi Cipész KTSZ fúvószenekara, amit a szövetkezeti bizottság megalakulása után lét­számban is bővítettek. A kultúr­műsor megnyerte a község tetszését. Még nagyobb munkához fogtak s ezen munkájukban az OKISZ se­gítségét is kérték. Az OKISZ jó munkájukért meg is ajándékozta őket négy darab női táncruhával. Az endrődi Cipész Szövetkezet dol­gozói felajánlásban készítettek ré­szükre tánccsizmát teljesen díjta­lanul. Ezután újabb műsort állítot­tak össze, amit több este előadtak. Ezzel a műsorral felkeresték a kör­nyező községeket, igy Gyomán és Ilunyán is bemutatták előadásukat. A községi tanács és pártszervezet hozzájárult ahhoz, hogy 15.000 fo­rintot kaplak a zenekar fejlesztésé: e és most már a községi kultúrott- hont is állandóan rendelkezésükre bocsátják. Igen nagy öröm volt szá­mukra és nagy előrelendülést hozott- úgy az OKISZ által megkapott ajúsn dók ruha, mint a Cipész KTSZ munkafetlajánlásá, de nem utolsó sorban a pártszervezettől és a ta­nácstól kapott segítség. Szatmári János, KISZÖV Békésmegyei Szövetsége. __ ViUai&atoU PUpt __ „ Kérem a panaszkönyvel“ A vidéki Népszórakoztató Vállalat 30 tagú művészegyüttese nivós műsorral több napon át szerepel megyénk váro­saiban,# községeiben. Vendégszereplését 27-én és 28-án este 8 órakor Békéscsabán kezdi meg a vámosi színházban. Március 1-én Gyulára, 2-án Békésre, 3-án Oros­házára, 6-án pedig Szarvasra látogat. A műsorban élvonalbeli neves fővárosi szí­nészek, artisták lépnek fel kacagtató, vi­dám táncos, zenés számokkal: »Kérem a panaszkönyyet« címmel. Az üzemek, termelőszövetkezetek és a közületek dol­gozói kedvezményes jegyeket igényelhet­nek kulturfelelőseik utján Békéscsabán, a IV. sz. általános iskolában. Földművesszövetkezeteink feladata a tömegek mozgósításában A földműveeszövetkezet, mint a falu egyik legnagyobb tömegszer­vezete magában foglalja dolgozó parasztságunk többségét. Képvisel­ve van a falu gazdasági, kereske­dő) mi életének úgyszólván majd minden agában. Résztvesz a párt­ós kormányhatározatok végrehajtá­sában. Igen komoly feladat hárul á földművesszövetkezetekre a nép­nevelő, felvilágosító, agitációs mun­ka elősegítésében. Megyénkben föjdművesszövetkezeteink az elmúlt fejlődési szakaszok alatt többé-ke- vésbbó végrehajtották pártunk iránymutatása alapján feladataikat. Azonban fel kell vetnünk azokat a hiányosságokat is, amelyeket elkö­vettek a tömegekké) való kapcso­lat elmélyítése, felvilágosítása te­rén. Az elmúlt év során, ahol össze­kötötték f ö]dművesszö vetkezeteink munkájukat a jó felvilágosító és népnevelő munkával, ahol jó pél­dával járt elől szövetkezeteink vezetősége ée tagsága, az eredmé­nyeinkben is meglátszott. A me- zőkovácsházi járásban a magyar­dom begyházi földművesszövetkezet a termény begyűjtés munkáját a járás legjobbjaként végezte el. Gabona- begyűjtésben 110 százalékot értek el, baromfi-, (ojásbeadási tervüket is 12G százalékban teljesítették. Ezt úgy érték el, hogy a párt irányí­tásával szorosan ggyüttműködtek a tanáccsal és a többi tömegszervezet­tel. A szövetkezet vezetőit, aktí­váit mozgósítót tik dolgozó paraszt­ságunk felvilágosítására. Megma­gyarázták, hogy mit jelent az ál­lammal szembeni kötelezettség tel­jesítése. Biztosították a gyors és zavartalan átvételt. A medgyesbod- zási földmű vessző vetkezet dolgozói az elmúlt évben száz százalékon felül teljesítettek gabonabegyüjtési tervüket.. Eredményeik elérésit úgy biztosították, hogy Abonyi Gás­pár ügyvezető 'élvtárs' 'réndSíSá-lteBn igazgatósági ülésen a vezetőséggel értékelte az elért eredményeket, az aktívákat rendszeresen oktatta, ne vélte, valamint beszámoltatta a ta­pasztalatokról . A mezőkovácsházi járásban folyó jó népnevelő és agitációs munká­ból komoly mértékben kivették ré­szüket a földműyesszövetkezeti dol­gozók is. A földművesszövetkezeti tagok, személyes példamutatáson ke­resztül hozzájárultak ahhoz, hogy lei lene község lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Hogy mit je­lent a személyes példamutatás, igen szemléltetően bizonyítja Frankó Pál újkígyósi földművesszövetkezeti igazgatósági tagnak a magatartása. Mindenkor élenjárt az állammal fzcjrlx.ni kötelezettség teljesítésé­ben. Amikor belépett a III. tí­pusú termelőszövetkezetbe, kilenc igazgatósági tag, tizenöt szövetke­zeti tag követte példáját. Vagy például Táncos István tótkomlósi, f ö ldm űvessző ve tkezeti felügyel őbi- zottsági tag, aki amikor belépett a tszcs-be, még 25 szövetkezeti ta­got is Ijeszervezűtt. A tótkomlósi földművesszövetkezet dolgozóinak, aktíváinak felvilágo­sító munkája nyomán, a földműves- szövetkszst 1600 tagja közül mint­egy 90 százaléka lépett be a terme­lőszövetkezetbe. A feladatokra való mozgósítás mellett a mező herényi földművesszövetkezet nem feledke­zett meg az éberség fokozásáról, az ellenség ellen folytatott harcról feni. A legutóbbi taggyűlésen a szövet­kezeti tagság soraiból két kulákot zártak lg. Barna Mihályt és Pi­lisi Mihályt, akik befurakodnak a földmfivesszövetkezetbe, hogy ott romboló tevékenységet fejtsenek ki, A szövetkezet tagsága, leleplezett egy Komoróezi nevű egyént is, aki a kenyérellátás terén igyekezett za­vart kelteni úgy, hogy felvásárolta a kenyeret és a disznóival etette meg. Sok hibát követtünk el a töme­gek felvilágosítása, nevelése tekin­tetében. Megmutatkozott ez a so­ron levő feladatok elvégzésében ée gazdasági eredmények elérésében a nagykamarási földművesszövet­kezetnél például, ahol nem mozgó­sítottak a feladatokra. Mit kell tennünk a tömegekkel való kapcsolat elmélyítése, a jó népnevelőmunka érdekében, lrogy a reánk váró gazdasági, politikai, szociális és kulturális feladatokat megoldhassuk ? Agitációs munkánk tartalmát meg kell javítanunk.. El kell mondani a szövetkezeti aktívaknak azt is, hogy az ©lkövet­kezendő időben milyenné fogjuk termi országunkat, megyénket, já­rásunkat, községünket. Figyelem­mel kell meghallgatni a lakosság által felvetett egyes problémákat, javaslatokat és amennyiben a fel­vetett javaslatok jók, segíteni kell azoknak vaióraváltásában. Allan dóan szem előtt kell tartani, hogy az alulról jövő bírálatok, kezde­ményezések mindig a légért'keséb­bek és azt fel kell használni, illetve meg kell szívlelni. Használják fel a népnevelők agitációs munkájuk során a párta-ajtót, a Szabad Né­pet,, vagy a megyei sajtót, a Vi­harsarok Népét. Egy-egy fontosabb kérdés megvilágításánál, ismerteté­sénél a helyi viszonyokra konkre­tizálva mutassanak rá annak he­lyes végrehajtására. A szövetkezeti aktívák helyes kiválasztása igen fontos feladat. Csak olyan elvtár­sakat és becsületes pártonkivüli dolgozókat kell megbízni nevelő- munkával, akiknek tekintélye van a lakosság, a dolgozó parasztság kö­rében, akik a lakosság bizalmát él­vezik, de ugyanakkor személyes példamutatással járnak elől. Földművesszövetkezeteink ha ilyen módon megjavítják tömeg- mozgósító, nevelő munkájukat me­gyénk területén, akkor pártunk, Rákosi elvtárs irányításával a szé­les dolgozó tömegekre támaszkodva győzelemre tudjuk vinni az 1953-as t>v során a szocializmus épitésében reánk háruló nagy feladatokat. Se­gíteni tudjuk a tavaszi -szántás-ve­tési, növényápolási munkák gyors és sikeres befejezését, a gabonabe­gyüjtési terv határidőbeni teljesí­tését. De nem utolsó sorban a falu dolgozó parasztságának a nagyüze­mi gazdálkodás, a termelőszövetke­zetek útjára való irányítását. Paliig Sándor, a MÉSZÖV munkatársa. BÉKEMOZGALMI HÍR Tótkomlóson a III. kerület Garai-utca 4. sz. alatti házban két­hetenként kisgyűlést szoktunk tartani. Jó szervező munkával elértük azt, hogy az utca lakosainak 99 Százaléka résztvesz a kisgyű lésen. En­nek eredményeképpen az utcabeliek minden beadási köte-ezettségüket száz százalékig teljesítették. Ezért a munkáért az MNDSZ egy be- bezászlót ajándékozott a dolgozóknak és az utcát Réke-utcává avat­ták. Az avatáson résztvett a községi pártbizottság titkára és az MNDSZ titkára is. Az utca dolgozói nagy örömmel fogadták azt az elismerést, hogy utcájukat a békéről nevezték el s megígérték: még jobb munkát fognak végezni, mert a békét nemcsak óhajtják, hanem készek harcolni is érte. TÓSZEGI PÁL, Bekebizottrtg-i felelős, Tótkomlós. Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents