Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

6 1*58 január 22., csücüriäü A látszat csal néha így van ez a mi szövetkeze- tünkben is. Aki ide eljön, úgy látja, hogy minden rendben mn, a munka megy, a dolgozók közöli megvan a kollektív szel­lem. Pedig csalódik az, aki így látja, mert akad hiba nálunk is bőven. Csak néhány példát aka­rok felhozni az ügyvezetőnk munkájáról. Például, ha megy az utcán, vagy bejön az iro­dába, boltba, vagy más üzem­ághoz, nem köszön. Ez még csak megjárná, mert mi lassan hozzászoktunk ehhez, de így vi­selkedik a dolgozó parasztokkal is, ha azok bejönnek a szövet­kezeti irodába. És aztán csodál­kozik azon, hogy nem sikerül­nek a laggy ü lések, a tagok nem jönnek el a vezetőségi ti lésekre,. Ezek úgy zajlanak le, hogy az ügyvezető elvtárs tart egy hosz- szú politikai előadást, de a szö­vetkezet ügyeiről nem sok szó esik. A sok példa közül még egyet akarok kiemelni. A múltkor ösz- szeült egy üzemi értekezlet, hogy megtárgyaljuk a másnapi tennivalókat Itt megbíráltuk az ügyvezető munkáját, ő azonban visszautasította a bírálatot s többek között igen durván ki­jelentette, hogy őt nem azért tartja a járási szövetség és nem azért fizeti a szövetkezet, hogy dolgozzon, hanem azért, hogy a dolgozókat »munkára hajtsa«(?) Mi úgy gondoljuk, hogy elmúlt az az idő, mikor a »főnökök« hajcsárok voltak. Közöttünk so­kan vaunak párttagok és mind­annyian öntudatos dolgozók va­gyunk, nem kell bennünket munkába hajlani, ismerjük a kötelességünket, fis furcsa-ilyen kijelentés olyan embertől, aki lúgja a végrehajtó bizottságnak, meg a pártvezetőségnek. Ledzényi Pálné mezőmegyeri fmsz. Igen helyesen bírálta meg levelében Ledzényi Pálné a szövet­kezeit ügyvezetőt, ez a bírálat egyben figyelmeztetés a járási szövetség felé is, hogy a továbbiakban sokkal jobban ellenőrizze a munkát ezen a téren is. De bizonyára tanul belőle az ügyvezető elvtárs is s a dolgozók bírálatát jobban megszívleli. A Megyei Könyvtár hírei Községi tanácsaink nem sziveaien törődnek a »bagatell ügyekkel. Hyen ügy számukra, ha a Népkönyvtár apró-cseprő ügyeire kell egy kis időt szánni. Ennek tulajdonítható, hogy míg egyik helyen Világítás nincs, a másik községben tüzelőhiány, vagy törött ablak őkoz dermesztő hideget, holott íjémi jóindulattal valamennyi hiá­nyosság megoldható lenne. Álljon itt néhány elrettentő példa okulásul azoknak, akik még segíthetnek egy elhanyagolt népkönyvtáron. SZEGHALOM: Kétszer hetenként kölcsönöz a könyvtár. Havi fűtéséhez alig egy mázsa tüzelőre van szükség. A szeghalmi tanács azonban nem tud ennyit »kiszorítani . Szerencse, hogy a könyvtár vezeté-ére (társadalmi munkában) olyan elvtárs vállalkozott, aki már a 19 es forradalom életében is jelentős szerepet játszott s akit a .kultúrforradalom jelentőségéről nem kell meggyőzni. Zaila Gyula elvtárs, betegségével mit sem törődve, ha ágynak dől is egyik kölcsönzéstől a másikig, rendületlenül kölcsönöz. Sőt elszántsága már' odáig fokozódott, hogy mint azt őmaga mondotta: »Ha buzogánnyal kell is hadakoznom, bebizonyítom, hogy lesz könyvtár Szeghalmon«. Reméljük azonban, az ő fáradhatatlan igyekezetét hálásan fi­gyelő, most még hidegben topogó olvasókkal együtt, hogy a bu­zogány használatára nem kerül sor s lesz meleg a szeghalmi Könyvtár Iran. KÖRÖSLADANY: Ezen az ajtón talán Bolond vágta azt a hatalmas rést? — nyit be az egyik olvasó a körösladányi nép­könyvtárba, ahol már vagy öten bújnak a »eug« elől. — Dehogy elvtárs! — felel vissza egy szipogó kedves hang — Kovács Gizella. — Oak a tanács Ígéri október óla, hogy majd rendbehozatja áz ajtót és fűteni is fog. Az olvasók, ha nem is nagy örömmel, de megnyugvással veszik tudomásul, hogy nem so­káig fagyoskodnak, a kölcsönzések alkalmával, mert a tanács meg­ígérte ... s ha előbb nem is, de mire kitavaszodik, Botond bárd- jának nyomai is eltűnnek. R áil i ó Január 24., szombat Kossuth Rádió 6XK) Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Melegített takarmánnyal etessük a sertéseket. 3. Földmüvesszövetkezeteink feladatairól. 4. Pártszervezetek munkája a gépállomáson a téli gépjavítások sike­réért. 7.45 Levelezőink jelentik. 11.30 Pólenyka. Elbeszélés. 12.30 A hajdú- bihari népi együttes hangversenye. 13.00 A Rádió művészeti híradója. 13.20 Hang­lemezek. 14.15 Filmdalok. 14.30 Balcescu- müsor. 15.00 Lengyel zenei hét. 15.30 Beszélő atlasz. 15.45 Állami vállalatok hí­rei- 15.50 Hangszerszólók. 16.10 Szovjet nélkülözhetett«!* ere agitócíói # munkában J napok — szovjet emberek. 16.20 Puszták dalai. 17.15 A Lengyel zenei hét záfós hangversenye. 18.00 Falurádió. Szövet­kezeti híradó. 18.30 Szív küldi... 20.10 Vidám szombaiesti zenés műsor. 22.25 Tánc éfjélig. Petőfi Rádió 7.00 Sportfiimek zenéjéből. 7.35 Ope- rettrészletck. 8.40 Színes muzsika. 9.45 Görög gyermekek műsora* 10.10 Mozart miiveiből. 10.50 Régi magyar operákból. 15.00 Vidéki kórusok énekelnek. 15.25 Inota.l történet. 15.35 Népdalok. 16.00 Em­lékezés Verdire- 16.35 Közgazdasági ne­gyedóra. 16.50 Sáv küldi... 17.10 Tanul­junk énekszóra oroszul! 17.30 Tiszapart-i ján elaludtam. Népdalciklus. 18.45 Min­denki operája. 19.35 A Rádió kisegyüttese A/, élsportoló fejlődését is elő­segíti a mindennldaliiságra nevelő MI1K leslnevelési rend­szer. *£Éí7fílfe a Az Orosházi líázáipari Termelő Szövetkezel Irat hónappal ezelőtt alakult és igen sokat fejlődött. A szövetkezetben közel 250 tag dolgo­zik és hat részlege vaoi. Itt készüli az országoshíiű csuhójpapucs, ha­vonta 3 ezer pár. De emellett még szebbnél-saebb csuhéjtáskák, szan­dálok. A hulladékbőrfc is felhasz­nálják aktatáskák, uzsonnatáskák, szemüvegtokok, írósaertároa készíté­séhez. (Sz, Tóth Mihály.) ■ A békési járási kereskedelmi ál­landó bizottság értekez'etet tartott az aktívák és a bizottsági tagok részére, melyen ismertették a szo­cialista kereskedelem tervének tel­jesítését. Az áUiandóbiaottsági ta­gok a jövőben nagyobb gondot for­dítanak arra, hogy a dolgozók ho­gyan használják fel a pan a zköny- vekfit és az il'etékes szervek hogyan vizsgálják Id a fogyasztók pana­szait. A panaszkönyvek használa­tával és gondos elsnőffisésévial » ke­reskedelmi dolgozók munkáját se­gítjük elő. (Fábi Jusztina.) ♦ Füzesgyarmalon összevont népne- velőértekezletet tartottak a napok­ban, melyen ismertették az 53-aa évi begyűjtési rendeletét. Ezen az ■értekezleten 500 egyénileg dolgozó és termelőszövetkezeti íag vett részt. A földm ű vessző vetkezet dolgozói is megjelentek a begyűjtési rendetek ismertetésén, hogy jobban meg tud­ják magyarázni az új begyűjtési rendelet jelentőségét a dolgozó pa­rasztoknak. (Nagy Lajosnó.) ■ A pusztaföldvári MDP alap- saerveaeCben pénteken este ünnepé­lyes keretek között osztották ki a párttagok között az új tagsági könyvet'. Dér János, aki jó nép­nevelő munkát végzett a gabona- begyiijtés, valamint az adófiz.“to­teren, ígéretet tett arra, hogy az 1953-as évben is elsőnek akarja teljesíteni állammal szembeni köte­lezettségét, valamint az adófizetését is. (Dévay Géza.) _ \/iUaisaioU VUf*c — Idő járás jelentés Várható időjárás ma estig: Növekvő -felhőzet, legfeljebb az északi megyékben néhány helyen kisebb hóesés* Többfelé' köd, mérsékelt északnyugati-nyugati széí, a hideg tovább tart. Várható hőmérsék­leti értékek az ország területére: ma reg­gel mínusz hét—mínusz biz, a hóborKotta helyeken ininusz 10—mínusz 13, délben &—mirtusz 3 fok között. A vágható napi középhőmérséklet ma- minusz négy fok alatt lesz. MOZI MINDENT a DOLGOZÓKÉRT! A Békéscsabai Moaülzenti Vál­lalat kSzönségszarvezS irodá­jában. TI., Sztálin ut 18. **. a. kedvezménye* áru mozijegy­igénylés üzemek, vállalatok, tü- megszervezetek, csoportos láto­gatók részére. Nyitva reggel 8—délután 4-ig TELEFON: 21-28. SZÁBADSAG FILMSZÍNHÁZ, Bé­késcsaba. Január 22—február 4-ig: »Ál­lami Aruház.« BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ, Békéscsa­ba. január 22-től 23-ig: »Ludas Matyi.« TERV FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. Január 21— 23-ig: »Kafka.« PARTIZÁN FILMSZÍNHÁZ, Oroshá­za. Január 22—február 4*ig: »Állami ■áruház.« BÉKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Ja­nuár 22—27-ig: »GSgös hercegnő.« PETöfI FILMSZÍNHÁZ, Gyula. Ja­nuár 22—28-ig-. »Holnapra mindenki táifcraperdiil.« VIHARSAROK Ní:PE az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, SztáÜn-ut 7. I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál. „Állami Áruháí” Zenés magyar filmvígjáték Ez a mulatságos, dallal, sjelö­lőmmel, vidám muzsikával átszőtt fiLmvigjátók a hasonló című — Budapesten nagy sikert aratott — színdarabból készült. A film eszkö­zeivel a történet még szín esőbb, sokrétűbb és érdekesebb tett, mint a színpadi vígjáték. Az Állami Aruház történet© vol­taképpen a raktári munkásból igaz­gatóvá lelt Kocsis Ferenc történe­te. Dó egyben leleplezi a befő* »Nem az a fontos, hopy a vevő gnik akar venni, hanem, hogy én mit akarok eladni.« A cselekmény közben szmelem szövődik az áruház dolgozói kö­zött, életkedvet kap az öreg köny­velő, aki a vele való nemtö­rődömségből azőlőtt belefáradt 40 éves munkájába. Közben Dane« mesterkedik. Húszezer forintot ad ki a letűnt rend »lovagjainak«, hogy vásároljanak és jobban fel­Petress Zsuzsa és Latabár Kálmá 1 as »Altami Áruház« című uj magyar fűmben. rakodott ellenséget, aki a régi rend arainak közreműködésével felvásár­lási pánikot akar előidézni. Kocsis Ferenc kedves, talpraesett fiatal­ember, aki az iskolából a szocia­lista keieskedelem új eszméit hozta magával. Megküzd az álcázott el­lenséggel, az áruház régi igazgató­jával s legyőzi munkatársait is, akikben él a régi fasiszta keres* kedeiem maradi szelleme. Ezt a szellemet Dániel, a női konfekció osztály vezetője igy foglalja össze: élénkítsék azt a pánikot, hogy le­bélyegzik a 100 forintosokat. Meg is rohanják az áruházát, felvásár- rolják az áruház összes készleteit^ nem számit, hogy haszontalan, vagy hasznos dísztárgyak e, fő, hogy mi­nél nagyobb legyen a fejveeztett- ség. Az összefogás, iparunk ter­melése, a bőséges áru azonban ve­reséget mér az ellenségre. (Január 22-től február 4-ig Békéscsaba, Sza­badság mozgó, Orosháza Partizán O mozgó. Budapesttel e^vjflöl: or.tW<\ I gyulai járási TSB nagyaktiva értekezlete Folyó hó 17-én tartotta meg a gyulai járási TSB* nagyaktiva-értekezletét a vá­rosi tanács kistermében* Az értekezlet­nek közel 100 részvevője volt, a. járási és városi pártbizottságtól, a gyulai és a községi sportkörökből, valamint az MTSB-től. Az értekezletet Hokiics István nyitotta meg, majd felkérte a TSB-eLnököt, hogy tartsa meg beszámolóját. Hargitai József beszámolójában elmon­dotta többek között: ...»az elmúlt' •év elején fő feladata volt a TSB-fnelc^ megerősíteni a bizottságot, kiépíteni a társadalmi akti Fahálózatot. Az elmúlt évben sokszor nem adtunk kellő támo­gatást a sportköri vezetőknek. Belete­metkeztünk az adminisztrációs munkába, Így a gyakorlati munka az első félévben visszaesett és csak az «év második felében küzdötte fel magát. MHK-vonalon a 888-as előirányzattal szemben 1614 részvevőt próbáz tat tunk >, s ez igen jó eredmény. j Atlétikában a gyulai j«pás igen ko­moly eredményeket ért el. A tavaszi me­zei futóversenynek 275 indulója volt. Több járási, megyei versenyt rendezett az atlétikai szakszövetség. összesen 1336ran indultak atlétikai versenyen a gyulai járásból. A Szpárrákiad versenyek is kb. 500 részvevőt mozgattak meg. Asztalitenisz­ben ' 246 sportoló vett részt az elmúlt évben. Hiba volt, hogy a társadalmi sportszövetség az első félévben csak egy taggal dolgozott és az, hogy a faluéi sportköröket nem vonták be ebbe a sportágba. Labdarúgásban úgy a bajnokságban, mint a Falusi Kupában 16 csapat vett részt a gyulai járásból és Gyuláról. Jól működött a társadalmi sportszövetség az év kezdetétől, bár voltak hibák is, pl. Elek község három Ízben is mérkőzés nélkül maradt, mert nem mentek el hozzájuk a csapatok. Röplabdában 308 sportolót mozgattunk meg. Itt nem volt fejlődés az elmük évben. Teke vonalon is fejlődés mutatkozik. Rendeztünk járási, városi egyéni és csa* pat versenyeket. Sakk a on álon, ami a szellemi nevelést segi.i elő, hiba volt, hogy nem tudunk megfelelő helyiséget biztosítani a sakko­zóknak. Kerékpárban is rendeztünk több »versenyt. Motorsportban az elmúlt évben kisebb tömeget mozgattunk meg, amennyit kel­lett volna. Ebben «a szak-'.» .-'.ségbén «ak egy ember dolgozott és tv k vés­nek bizonyult. Úszásban 100 sportolót mozgattunk meg 1952-ben. Igen fontos feladat v olna a gyulai versenyuszoda építésének be­fejezése. . ökölvívásban, teniszben és tornában nem mutatkozott úgy meg a fejlődés, ahogy vártuk, bár ilyen versenyeket is rendeztünk. Lovassportban hót versenyt rendeztünk.« Az MTSB részéről Baranyai Kálmán szólt a beszámolóhoz, majd további jó munkát kívánt a TSB «elnöknek s gratu­lált az OTSB-től kapott okleveléhez. A Gyulai Építő SK-tőI Bányai Béla beszélt a sokoldalú MHK fontosságáról, majd az eleki* ujkigyósi és. sznbadkigyósi vezetők szólaltak fel. íVmucz Péter elvtárs 3. írok fokozot­tabb sportbeli bevonásáról beszélt. Még néhány hozzászólás után a TSB oklevél és könyvjutalmakat osztott ki a jól dolgozó üzemieknek, sportköröknek, valamint szakszövetségi vezetőknek. Oklevelet kaptak (Gyula): 1. Gyulai Építők, 2. Gyulai Spáxtákusz, 3. Gyulai Traktor. Falusi: 1. Gyulavári FSK, 2. Eleki FSK, t Dobozi FSK. Középiskolák: 1. Állami gimnázium (Gyula), 2. Ro­mán gimnázium (Gyula), 3. Tanító« képző (Gyula). Általános iskolák: 1. Gyula I. sz. isk., 2. Gyula II. n. isk., 3. Eleki isk. MHKJban Gyulán: 1. Kinizsi SK, 2. Traktor, 3. Fáklya. Középiskolák, MHK: 1. Tanítóképző Gyula, 2. Alt. gimn. Gyula, 3. Román gimnázium Gyula. Falun: 1. Ujkigyósi FSK, 2. Lőkösházi FSK, 9. Gyulavári FSK. Ált. isk., MHK: 1. Ujkigyósi ált. isk., 2, Kétegyházi élt. isk., 3. Gyulai I. sz. ált. isk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents