Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-21 / 17. szám

1I9S junior 21.. szerda ViUai&awU Héfi* 350 ezer forinttal túlteljesítjuh terrihtkel ÍPRILIS 1 TISZTELETKRK Mi, a békéscsabai Ruhagyár dolgozói felszabadulásunk 8, évfordulójára, április tec tisz- teleiére vállaljuk: 1. 1953 első negyedévi tervünket 350.000 fölállttal túlteljesítjük. Enuek érdekében a je­lenlegi 30 százalékról, 15-re csökkentjük a 100 százalékon alul teljesítők számát, Ezt munka-- módszerábadással és a Rőder_<roozgalom kiszélesítésével érjük el. 2. A hétfői napokon rendszeresen tapasztalható üzemünkben a teljesítmények visszaesése, Ennek megakadályozása érdekében kommunista hétfőket szervezünk. Ezzel kívánjuk elérni, hogy ■ hétfői napok termelése ne essen a heti átlagos termelés alá­3. Üzemünkben egy szalagot Sztahánov-szalaggá fejlesztünk. 4. Az elmúlt negyedévi 98.1 százalékos átlaggal szemben 98.9 százalékra emeljük az első­osztályú áru részarányát. Ennek érdekében a társadalmi ellenőrzést minden szalagon megszilár­dítjuk 5. Ónköltségcsökkentési .tervünket 100.000 forinttal túlteljesítjük. Ennek elérése érdekébejn kidolgozunk egy tervezetet, melyben konkréten meghatározzuk azokat a feladatokat, melyek meg­oldásával önköltségcsökkentési tervünket túl tudjuk teljesíteni. Akidolgozott terv alapján a Gazda­mozgalmat kiszélesítjük és az elért eredményeket minden hónapban értékeljük. Ugyancsak kidol­gozzuk minden üzemrészre az önköltségcsökkentési tervfeladatokat is. Ezen vállalásunkat a tagkönyvkiosztó taggyűlésen a kommunisták megvitatták és a tag­gyűlést üdvözlő tömegszervezetek is örömmel csatlakoztak a taggyűlés határozatához és aktív részi­vételüket biztosították a feladat végrehajtásában IJrbáu András Blahút Jánosáé Barna Lászlón.- Kacséra Zsófia párttillcár. igazgató. üb-clnök. DISZ-’tkár. A gépjavítás hibái később a munka akadályozóivá válhatnak a mezőhegyes! állami gazdaságban is A mezőhegyesi állami gazdaság «z elmúlt évben a gazdaságok kö­zötti versenyben országosan az el­sők' között volt. Nem a véletlen folytán érték el ezt, benne volt óbban a párt- és a ezakszeTver zet jó ne ve I ortranká ja. Ennek ered­ményeként javult a munkafegye­lem, a gazdaság dolgozóinak fele­ségei, családtagjai, asszonyok és lányok is bekapcsolódtak a mun kába, szerződésben vállalták a kü­lönféle növénytermesztési munkák alvégzését. Ezenkívül a gépek szé­leskörű és bátor alkalmazása tette lehetővé a határidők betartását. A tavaszi Szántás-vetést csaknem tel­jesem, a növényápolást 65 százalékban géppel végezték, n nyári aratási, betakarítási mun­kát is gépesítették, a Bredjűk-féle gyorsosépléssel elérték a napi 400 mázsán felüli c&éplést. A nagy­mennyiségű szónakaszálást, betáka vitásat is : teljesen géppel végezték, • gépek használata eredményezte ttzí is, hogy az őszi vetőmag idő­ben a jól előkészített talajba ke­rült. Az Állatni Faluszinház zsúfolt néeőtér előtt mutatta be Orosházán a »Nyugtalan boldogság« című operettet. A bírálattal, amely a Viharsarok Népében jelent meg a csabai előadásról, egyetértünk. Oaupán néhány komoly hiányos ságra akarjuk felhívni a figyelmet. Az előadás este fél 8-ra volt hir­detve és bevés hijján egy' órát késett, a megjelentek először szór­ványos tapssal, később füttykon­certtel tiltakoztak. Ha egy olyan komoly és szép hivatást betöltő kulturális szerv, mint a Faluszin­ház, komolytalanul viselkedik a kö­zönség türelmével, úgy megtör­hetik, hogy a legközelebbi elő­adásra csak kevesen mennek el. A másik nagy és komoly hiá­Most a téti időt fiam töltik tét­lenül a gazdaság dolgozói. Pótol­ják a hiányzó mélyszántást, 13-án, egyetlen nap több mint 50 holdat szántottak fel. Emellett folyik a gépjavítás, előkészítik az erő- és a munkagépeket a tavaszi nagy munkára. A gépeknek mintegy 75 százaléka, van már kijavítva, ütem.' tervszerűit azonban 10 százalékos lemaradás van. Nincs minden rend­ben a gépjavítás körül, azt lehet megállapítani a pártbizottság leg­utóbbi értékeléséből iß. A javítási tervet kevéssé ismerik » gazda­ság műszaki dolgozói és ami még nagyobb hiba: javító brigádot ^ sem szerveztek mindenütt A munkát így egyes helyeken spon­tán végzik, ahelyett, .hogy a gé­pek szétszerelése után a hibákat a munkalapokra a gépcsoportvezető vezetné rá, mindenki maga állítja üci a munkalapot, igy van ez pél­dául az újmezőhegyesi űzemegy-, ségnél. Ezért eztán a gépjavítás­ban nincs egyéni felelősség az elvégzett munkáért, ha gépki­esések lesznek a felületes javítás nyossóg » rendezés gyengesége volt. A nézőket nem tudták meg­felelő helyre ültetni, mi több, ké­sőbb hordták be a szükséges ülő­helyeket. Hiba volt az is, hogy a termet nem fűtötték s a hideg még türelmetlenebbé tette a vára- kozőkat. A közönségszervező irodá­nak és a városi népművelési osz­tálynak sokkal gondosabban kell előkészítenie az egyes rendezvé­nyeket. Nem szabad egy szép és ilyen kedves darabot mostoha kö­rülmények között előadni. Mi tud­juk, hogy az Állami Faluszinház nak nincsenek korlátlan lehetősé­gei, de a meglevőket sokkal job­ban használják ki. Ezt joggal el­várják a dolgozók. Patakfalvi István, Orosháza. miatt, nem .akad majd annak gaz­dája, nem lehet megállapítani, ki­nek a rossz munkájából adódott. A tervszerfitlenségből adódik az is, hogy a gépjavítás! munka nincs rendszeresen értékelve, nem tud­ják azt, hogy hány forint értékű alkatrészt állítottak elő házilag, milyen újításokat alkalmaznak a gépjavításnál, milyen megtakarítást érnek eí 'az anyagfelhasználásban. Ezért hiányos a rendelkezésre álló anyag és alkatréftzfelosatás is az üzemegységek között. Azért van az, hogy a kamráspusztai üzem­egységben például már kijaviíották a négy cséplőgépet, Ujmezőhegye- sem pedig anyaghiányra, hivatkozva hozzá sem fogtak. A másik hiba az, hogy a női traktorosokat nem vonják be a munkába Ujmezőhegyesen öt női traktoros (Volt a nyáron a gépeken, de csak egy dolgozik most a gépjavításnál, annak is két hónapja nem adtak fiaetést.(I) A tennivalókat a gépjavitási munkában világosan megszabta a pártbizottság javas latala. A legfon­tosabb, hogy elsősorban az igazga tóság, de az üzemegységek veze­tői is javítsák meg az ellenőrzést Sokkal jobban meg kell szilárdí­tani a gépjavításnál az egyéni fele­lősséget. Az igazgatóság értékelje, tartsa pontosan nyilván a gépjavi­tási munkát, igy követelheti ezt meg az üzemegységektől is. így láthatják csak, hogy hol van le­maradás, vagy hiba a javítás minő­ségében. Nagyobb gondot kell for­dítani arra is, hogy a gépesítési tanfolyamokon, minél több női hall­gató is részt vegyen. Ha azonban nem vonják be Mezőhegyesen a női dolgozókat a gépjavításba és a szakoktatásba, lemaradnak azok a tavaszi munka megkezdésekor is a gépekről. Es minduntalan, újra le­het kezdeni a női munkaerők be­szervezését, kiképzését, hogy a ha­tározatnak megfelelően meglegyen a létszám. Levelek az Állami Faluszinház előadásairól Nagyobb gondot a rendezvények előkészítésére Először is köszönetét mondok a nagy kamarád dolgozók nevében az Állami .Faluszinház nálunk szere­pelt együttesének. Örülünk, hogy kultúrát hozott a mi falunkba is. Nagyon kérjük a Faluszinliázat, hogy gyakrabban látogassanak el községünkbe s ha lehet, olyan jó darabokkal, mint a »Két kapitány«. ' Január 13-án este 7 órakor zsu folt ház várta az előadást. Aztán mindenki izgult, hogy mi lesz a kőt kapitánnyal. A második darab, »Két vetélytárs« is nagyon jó volt. Az előadott darabokból sokat tanultam én is, meg mások is, akik nem akarják, hogy feleségük részt; vegyen a munkában. A »Két ve­télytárs« című darab még jobban széjjel rombolta, azt a nézetet, hogy a nők kezébe csak a fakanál való. Így voltam én is, mig rá nem jöt­tem, hogy az asszony sokat tud segíteni a munkában. G. Tóth János levelező, Nagykamarás. , A mezőhegyes! állami gazdaságra komoly munka vár ebben az év­ben is. Megnagyobbodott területen kell elvégezni a tavaszi szántás- vetés,!, növényápolást, folytatni a harcot a magasabb terméshozamért. Ezt a munkát a gépek jó kijavi tása, az eddiginél fokozottabb ki­használása nélkül nem tudják elvé­gezni. Még van idő a hiányosságok kijavítására. Lássanak tehát hoz­zá, készítsék elő a gépeket a le­hető legjobban a nagy munkára, a magasabb terméseredményekért fo­lyó harcra. Farkas Sándor. Gyakrabban látogasson el a Faluszinház községünkbe a 3 Az SZMT az elmúlt negyedévi munka alapján értékelte a Gazda- és Rőder-mozgalmaf A tervek teljesítését sagítík slő a különböző szocialista mojgalmak, melyeket a Szovjetuniótól kaptunk és szovjet tapasztala-, tok alapján alkalmazunk megyénk üzemeiben. A szocialista mozgal­mak, a Nazarova-, Vorosin-, Csutkih- és a többi mozgalmak azé és körben elterjedtek nálunk. De ugyanígy előbbre segítik munkánkat, a hazánkban született különböző szocialista mozgalmak, mint, a Gazda. Rőder, Deák elvtársak által kezdeményezett mozgalmak. Úgy a szov­jet, mint a magyar szocialista mozgalmak alkalmazásánál hiányos­ság munkánkban az^ hogy egyes üzemek szakszervezeti funkcionáriu­sai elfelejtik értékelni a dolgozóknak konkréten erre tett vállalásait. A mozgalmakkal való nemtörődömség így hátráltatja annak tovább­fejlődését. Ez a nemtörődömség a területi bizottságoktól indul ki. melyek szántón elfelejtik ellenőrizni, hogyan foglalkoznak és alkalmaz­zák üaemeinkbsn azokat. Azt, hogj- súlypont szerint alkalmazzák-e ' az egyes üzomrészekbon a különböző mozgalmakat, amelyek <eilőbbr< segítik a tervek teljesítését. Ez a jövőben, de már a mostani ne­gyedévben is fontos feladata lesz a, területi bizottságainknak. Az cílliult negyedév értékelése alapján a Szakszervaze- tek Megyei Tanácsa által elindított Gazda-mozgalmi vándorzádzlót a Mezőhegyes! Cukorgyár nyerte el, mivel az elmúlt negyedévben 45.460 forint megtakarítást értek ©1 a-z üzem dolgozói. Jó eredményükhöz az is hozzájárult, hogy még a cukorfőzési idényben is hulladék anyag­ból javították az elromlott gépeket, alkatrészeket. A Rőder-m ozga- íom verssnyzászlóját pedig a Békéscsabai Kötöttárugyár nyerte él. mivel a 100 százalékon álul teljesítők létszámát 9.4 százalékra osök- kenteitek az elmúlt negyedévben. Míg a Békéscsabai Ruhagyár 11, a Gyulai Harisnyagyár pedig csak 12 százalékra csökkentette a 100 százalékon alul teljesítők létszámát ezidő alatt. A két üzem eredménye példaképül kell, hogy- álljon többi üzemünk dolgozói előtt. Ha a következő negyedévben jobb mun­kát- végeznek a Gazda- és a Rőder-mozgalmak oélkitfizésBiért, bizo­nyára gazdát cserélnek a versenyzászlók. JOŐS ISTVÁN, SZMT termelési felelős. A takarmány készletek helyes felhasználásával az állatok jő átteleltetéséért Etessünk n baromfiakkal zöldfakarmányt A multévi fagykár és aszályt» időjárás k ö vetkezmény óként terme­lésünk veszteséget szenvedett, ez­ért kevesebb takarmányt tudtunk betakarítani. Állattenyésztőinknek tehát, a felmerülő telmfmáriyozási problémákat, ésszerűen és találé­konyan, minden lehetőséget fel­használva kell megoldani. Sokan azt tartják, hogy csak a szarvasmarhákat, lovakat, juhokat és esetleg a sertéseket lehet na- gyobbmennyiségü terméssel, zöld- és vizenyős takarmányokkal tartani. A gyakorlat azonban mást igazol; még pedig azt, hogy a baromfiak is előnyösen tenyészthetők és tart­hatók a fentebb említett tákar- manyféieségekkiel. Megfigyelésem, hogy a tanyai, szabad tartásban) tartott baromfiak, mindenhol lele­gelik, leea?ik a j 1 -ideg nagy meny, nyiségben kikelt és jól megnőtt árva keléseket és a vadrepcét. Ba­romfiakat láttam levágni gg tele van a begye az efféle zöldekkel. A baj, a hiba azonban az, hogy a tanya környezetét rövid idő alatt lelegelték a baromfiak és a távolabbi helyekre már nem men­nek el, igy ott marad a dúsan diszlő vad repce és árva kelés jó zöld levélzete, majd leszántják, ami. különben jó takarmány lenne. Az udvarban tartott baromfiak pedig ezt teljesen mellőzik. Azok a baromfiak pedig, melyek sok zöld takarmányt fogyasztanak, sok­kal erőteljesebbek, súlyosabbak és fejlettebbek, jobban tojnak. Mun­katerületem körzetében két ház­tájon tartott baromfiaknál arról is tudomással bírok és megfigyel­tem, hogy a, naponta összevágott zöldnövényféléket és konyhakerti hulladékokat kevés korpával, vagy egyéb darafélékkel összekeverve letetik és ez a tyúkoknak igen hasz­nos hatású. Sokkal jobb erőbeni ál­lapotban vannak, súlyosabbak és télen is igen jól tojnak. Például Békéscsabán Fajó György és Csi- esei elvtárs Keltető Központ dol­gozójának az ilyen összevágott zöld káposztalevéllel és kevés korpával, darával összekevert lágyeleségen tartott tyúkjaik 30—35 százaléka megtojik. Ezzel szemben megfigye léseim szerint, ugyanebben a» időben, « tisztán szemes k ukori pávai és gabonával tartott tyu kok egyáltalán nem tojnak. Isme rek olyan tsz-fszcs-ket, hogy a tisztán csak szem ©tőséggel; küko rioával és gabonával etetik állo­mányukat és a 200—300 darabból álló tyúkokból alig egy-két száza léka tojik csak. Ugyancsak sok egyénileg dolgozóknál fennáll ezen utóbbi állapot. Békés megyében nagy lehetőség van a zöldtakarmány etetésére, igen sok az árva kelés, de főleg a vadrepcekelés. Továbbá zöldség­kerti hulladékok; káposzta és egyéb zöldfevélzet is még sok helyen található. Most mi a teendőnk, hogyan kezdjük el és hogyan oldjak meg a végrehajtást. A szabadon talál ható zöld növényzetből előzőleg pár nappal az etetés előtt vigyünk fedél alá, épületbe azért, hogy fagyos hidegtől kiengedjen. A zöl det jó apróra összevágjuk és ezt kevés korpával, hús-liszttel, vagy más etetésre alkalmas darafélé vei jól összekeverjen ©tatjuk. Csak annyi vizet adjunk a darához, hogy üz a zöldre jól reá tapadjon. Ezen eljárás bevezetéséhez, a föl dőlten kinn található zöldek be szerzéséhez aztán már tényleg nem kell sem pénz, sem külö­nösebb berendezés, sőt igénylés sem. Tehát azonnal megoldható, illetőleg bevezethető gyakorlati ki vitel. Tisztán és csupán az akara ton és végrehajtáson múlik. Ha igy eljárunk, könnyebb lesz baromfiéi loinányunk átteleltetése, biztosabb a csibeneveléshez, a beadáshoz és fogyasztáshoz szükséges tojás­terme’és biztosítása és jövedelme­zőbb a baromfitenyésztésünk. Ber«3t Zsigmond, állattenyésztő állomás Békéscsaba. Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
Thumbnails
Contents