Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-17 / 14. szám

1953 jaUtuár 17.. .H/ombal \/ilunso*ok Hifi* Megvitattuk a begyűjtési rendelet pontjait A Népköztársaság Elnöki Tana nsdnak 1952. évi 26-os számú tör­vényerejű rom letetet az 1953. évi állami begyűjtésről, szeminárium formájában tanulmányoztuk a bé­késcsabai Állami Állattenyésztő Ál­lomáson, •Voltak kérdések, melyeket egyik, vagy másik dolgozó nőm ér­teti; rrog azonna', aki jól é.telmezte, az magyarázta meg. Utólag a sze­mináriumvezető összefoglalva érté­kelte .i. begyűjtésről szóló anyagot. * ------------------------­F ontos a begyűjtési rendelet is­mertetése azért, mert csak úgy vé­gezhetjük jól saját munkánkat ie. Ha telje-són ismerjük annak min­den pontját., csak akkor tudunk felvilágoeitáet adni a hozzánk for­duló tszek-nek, valamint az egyéni­leg dolgozó parasztoknak. Milyen helytelen állapot tenne az például, ha egy állattenyésztési, előadótól a tsz tag, vagy egyénileg dolgozó paraszt tájékoztatást kérne a be- ------------------BMHK ------------------­g yűjtésről és arm nem tudna vá­laszt adni az előadó. Mi, a békéscsabai Állattenyésztő Állomás dolgozói a sikeresebb be­gyűjtési eredmény elérés© érdeké­ben javasoljuk más szervezetek­nek, más területek dolgozóinak is, hogy a begyűjtésről szóló rende­letét szemináriumon ismertessék, illetőleg' vitassák mag-. Berek ZtigmonA Békéscsaba, Állami Állattenyésztő Állomás. Eiifien az évben maradéktalanul, határidőre teljesítjük szerződésben vállalt kötelezettségeinket GÉPÁLLOMÁSAINKON az el­múlt évben vezettük be pártunk és kormányunk határozata alapján a ta'aj és gépi mnnkaSzerződéBkötést, » termel«szövetkezeteinkben vég- (gondő touinknira. Erit azonban sem uii. sem a hozzánk tartozó tszcs k. nem mértek tel kellően. Az elmúlt évben a talajművelési szer­ződést a legtöbb esetben a. gépál­lomás vezetője és tszcs-elnökei kö­töttek meg az irodában, egysze­rűen csak beírták a számokat, de arról note, tudtak sem a gépállo­más traktoristái, akik a munkát vé­gezték, sem a t-szos tagsága. A vá­rosi tárnics mezőgazdasági osztálya is minden ellenőrzés nélkül elfo­gadta a szerződést. Ha nagyritkán előfordult, hogy meg akarták nézni: * szerződésben a gépállomás meny­nyi ős milyen munkát vállalt, nem találták azt- meg. így történt az s békéscsabai »Előre« tsz-bon, hogy az egyes munkákat már b» is fe­jezték és a szerződést arra osak utólag kötötték meg, A MÁSIK HIBA AZ volt a •szerződéskötésnél, hogy gépállomá­sunk vezotőségo nem mérte fel he­lyesen gépparkunk teherbírását, több munkát Vállalt, mint amennyit elbirt végteihi. A »Petőfi« tszcs- ben például 809 mázsa gabonaszál­lítást vállaltunk szerződésileg, de ebből egy mázsát sem tudtunk el­szállítani. Mindezeket a hiányossá­gokat tSzes-ink is elnézték, ami adó­dott abból, hogy sok esetben ők som tettek eleget annak, amit a szerző­désijén vállaltak, például a földe­ket. nem takarították 1© időben, ami akadályozta a munkát. Es ahe­lyett hogy egymás munkáját bí­ráltuk. és alkalmaztuk volna a 15 százalékos munkadíj felemelést, vagy annak 15 százalékkal való csökken­tését, ha az a gépállomás hibájá­ból adódott, úgy voltunk vele, hogy ne bántsuk egymást, van hiányos­ság mindkettőnk munkájában. Ta­nulnunk kell azonban oz»kből. A A talaj ós gépi munkaszerződés megkötése termelőszövetetkezeieink- ben politikai és gazdasági kérdés kell, hogy legyen. Az csak a gép­állomás és a tszcsk közötti köl­csönös megértés alapján jöhet létre és úgy lehet a legjobb, ha abba bevonjuk a gépállomás dolgozóit, a tszcs tagságát is. RÁKOSI ELVTÁRS MON­DOTTA az országgyűlés legutóbbi ülésén: »Gépállomásainkban a kom­bájnok számát Tiü'irháromPzorozzuk, az univerzális traktorok számát dup­lájára,, a kulíivátorok és aratógé­pek számát eg3rhwmaddol akarjuk ■M» A tavaszi munkák sikere a jó felkészülésen is múlik A lavaszi munkák sikere sok­ban függ attól, hogy termelő- csoportjaink, egyénileg dolgozó parasztjaink hogyan készülnek fel rá már most a téli hónapok­ban. Az időben való felkészülés­re Gerő elvtárs hívta fel figyel­münket, mikor elmondotta töb­bek között, hogy az őszi lemara­dásnak nem kis részben volt oka az is, hogy nem készültek fel időben a munkára dolgozó pa­rasztjaink. Ebből levonva a ta­nulságot, szövetkezeteink és egyé­nileg dolgozó parasztjaink készül­jenek fel a tavaszi munkák sike­res végrehajtására. Ennek érdeke­ljen kezdjék meg a műhelyekben a talajművelő eszközök javítását, a vetőgépek üzemképes állapot­ba helyezését. Nehogy altkor le­gyen fennakadás, amikor már itt a tavaszi munkák elvégzésének ideje. Először a tavaszi munkált meg­kezdésénél a Viijamsz-féle la- Lajsimitót használjuk. Ezt kell tehát először kijavítani, hogy mi­kor a tavaszi szeleit megszik­kasztják a föld tetejét, a lovak már nem tesznek kárt a talaj szerkezetében, megkezdhessék a simitózást. A simitózással meg­akadályozzuk a talaj kiszáradá­sát Ugyancsak gondoskodni kell már most a vetőmag beszerzésé­ről és a vetőmag tisztításáról is. Nem szabad, hogy előforduljon az, ami az ősz folyamán, hogy a Jszös-k, de még az egyénileg dote gozó parasztok is várták, majd máshonnan kapnak vetőmagot és emiatt elmaradtak a vetéssel. Már most a tél folyamán gondoskod­é janak tehát a minőségi vetőmag­ról, hogy tavasszal, amint az idő megengedi, azonnal hozzá lehes­sen fogni a vetéshez. Számos gya­korlati tapasztalat bizonyítja: a korai vetés jóval bőségesebb ter­mést hoz, mert a növény meg­erősödik, mire a szárazság beáll. Készüljünk fel alaposan az új módszerek alkalmazására is. Gép­állomásaink, termelőcsoportjaink alakítsanak át minél több vetőgé­pet négyzetes vetésre. A négy­zetes vetésnél könnyebb, keve­sebb kézierő kell a sorm (ívelésre s bőségesebb terméseredményt is érhetünk el A négyzetes vetésnél, mivel alkalmazni lehet a sormtí- velésnél a gépi erőt, többször el tudjuk végezni a növény ápolási munkákat s munkaerőt takarí­tunk meg. Termelőcsoportjainkbau már most meg kell szervezni a mun­kát, a brigádokat, munkacsapa­tokat. Már az elmúlt esztendő­ben is jónéhány példa bizonyí­totta, ahol a területeket felosztot­ták a brigádok közt, a brigádon belül pedig egyénekre, ott na­gyobb volt a felelősség, jobban végezték a növényápolást, a be­takarítást s éppen ezért maga­sabbak voltak a terméseredmé­nyek is. Már most M kell tehát jelölni, hogy a brigádok és mun­kacsapatok hol dolgozzanak, hogy tavasszal, mikor elkezdjük a ve­tést, mindeu brigád, minden mun­kacsapat tudja, melyik az ő te­rülete, ahol késedelem nélkül hozzá kell látni a munkához. Ferericzi Mihály megyei agropropagandista. növelni«. Ezekből a gépekből a, mi gépáll omlásunk is kap kilenc trak­tort, három; univerzális gépet, két kombájnt, négy darab traktorvon- tatású aratót és egyéb munkagépe­ket. A legfontosabb feladatunk, hogy a meglévő és ezeket a,z új gé­peket a lehető legjobban használ­juk ki, hozzáértő szakembereket ál­lítsunk b© a gépek kezelésére. Ezért szerveztünk gépállomásunkon egy háromhónapos gépesítési iskolát 26 hallgatóval és egy továbbképző tan- folyamot azok részére, akiknek az alapképzettségük már megvan. Ezenkívül négy dolgozót küldtünk kombájnvözstő, öt traktorost pe­dig öthónapos traktorvezetői isko­lára, kilőne dolgozó most végzi el a különféle szakiskolákat. Dolgozó­ink szakmái képzése nagyban elő­segíti art, hogy tezcs-inkbcn jó minőségi munkát tudjanak végezni, A TRAKTOROS-BRIGÁDOKAT úgy szervezzük meg, hogy egy gaz­dasági évben, egy helyen dolgozza­nak, egy növénytermesztési bri­gádban végezzék munkájukat. A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésénél a legfőbb szempont a minél magasabb terméshozam el­érői». Ennek érdekében egyénekre bontjuk fel a tervet, elkészítjük a brigádokon belül az eUonüervet úgy, hogy a traktoros és a növényter­mesztési brigádok közti en hívják ki versenyre egymást. A brigá­dokban felállítjuk a verseny táb­lát, az elért eredményeket rendsze­resen értékeljük. Mindezeket a fel­adatokat a gépállomás és a tszcs-k pártszervezetével, kommunistáival beszéljük mag, de bevonjuk a munkába a DISZ és a MEDOSZ- saarvezeteket is, így akarjuk elérni azt, hogy gépállomásnak vezető­sége Ibö dolgozói a termelőszövetke­zeteinkkel kötött szerződért tör­vénynek tekintsék, az abban vállalt kötelezettségeket — a fnult évinél jobban—, maradéktalanul és ha­táridőben teljesíthessük, FŐDRE LÁSZLÓ, békéscsabai gépállomás pol. h. 0. Ki»» Istvánt brigádja vállalta A csabai Martincsek­telep építkezésén D. Kiss Ist­ván hattagú kőműves-brigád­ja április 4-e tiszteletére az alábbi vállalást tette: Az előirányzott 68453 órai munkát 615 óra alatt végez­zük eL A selejtet a lehető legkisebbre csökkentjük az­zal, hogy a hulladékanyagot |s felhasználjuk munkánkban. Igazolatlanul nem hiányzunk és minőségi munkát végzünk. Vállaljuk továbbá, hogy a tíz­perces-mozgalomban résztve- I szűrik. Vállalásunkkal aka- I rank hozzájárulni éves ter- I vünk mielőbbi sikeres befe­jezéséhez. D. Kiss István brigádve­zető, Pólyák György szak- szervezeti bizalmi, Anka Mi­hály, Csak Mihály, Kovács Jánosné és Pikó László bri­gádtagok ; Segítsék az állattenyésztésben dolgozó nőket Megyénk dolgozói egyre jobban kezdik felismerni azt, hogy a szer­kesztőségbe beküldött leveleik el­sősorban is az ő munkájukat segítik elő es megszüntetik mindazokat n hiányosságokat, melyek munkájuk­ban megmutatkoznak. Ilyen biza­lommal fordult szerkesztőségünk­höz B. Saabé Erzsébet mezőhegyesi levelezőnk is. Levelében megírt i azt, hogy a tehenészet. férfi dol­gozói lebecsülik a női munkát és azt szeretnék, ha egyetlen nő vem dolgozna ott. Szabó elvtársnő levels arra j ész- tette szerkesztőségünket, hogy kinn a munkaterületen is megnézze, mi a fő oka annak, hogy a női mun­kaerők egymásután hagyják ott a tehenészetet. Mint ismeretes is, Me­zőhegyesen igen sok női dolgozó van. Többé-kevósbbé valamennyien kiveszik részüket a munkából. Van olyan, aki csak mezőgazdasági mun­kát szarut végezni, de ©gyro na­gyobb érdeklődéssel fordulnak az állattenyésztés iránt is. Eb­ben a tehenészetijén már működött egy női brigád, de a helytelen nevelés és a gúnyolódás arra kész­tette őket, hogy hagyják ott a te. henésaetet. Ennek azonban még több oka is volt. Megmutatkozott a közös munkánál a férfi dolgo-. zók részéről: nem magyarázták meg kellően, hogyan lehetne hamarább és jobban elvégezni. De fennáll ez Major Imre dolgozónál is, aki a legjobban hangoztatta azt, hogy a fejes nem női munka és a nő ke­zébe csak fakanál való. Megtörtént Uz is, hogy a nők vállára dobják •a darászsákokat és ha leesik, jót ne­vetnek rajta. így vhjj ez- Kától— sonyi Mártonná): is.. Mindazokból arra lehet következtetni, hogy a fér­fi dolgozók azért nem segítik a nők munkáját, mert féltik az állásukat. Ez helytelen, mert a párt- ós kor­mányhatározat kimondja, hogy mi­nél több nőt vonjunk b© n termei, lőmunkára. Rákosi elvtárs a já­rási párttitkárok országos értekez­letén többek között ezeket mondot­ta: »A fejes tipikusan női munka, a Szovjetunióban, nálunk meg nem akarnak asszonyokat odaengod- ni«. Rákosi elvtárs beszédét nagyon jól ismerik 'Mezőhegyesen úgy a dolgozók, mint a gazdaság veze­tősége. Laszliné elvtársnő, az üzem­egység vezetője már nem egyszer próbálta megmagyarázni a dolgo­zóknak, hogy milyen jelentősége van a női munkaerők bevonásának. Ez többé-kevósbbé sikerült te ne­ki. Ezzel azonban még nem .eléged­het meg Lászlóié elvtársnő eern. Megtörtént az, hogy Pontos Lajos- né három hónapon keresztül kérte arra, hogy fejős szeretne lenni, Pon­tos Lajosnó kérés© osak akkor ta­lált meghallgatásra, amikor a gaz­daság igagatójához, Özo elvtársi­hoz fordult panaszával. Alig pár napja dolgozik mint fejős a tehe­nészetben és naponta 104—106 szá­zalékra ‘teljesíti normáját. Ez; a példa tanulság lehet minden mező- hegyesi férfi dolgozó előtt, arra vonatkozóan, hogy a nők is meg tudják állni helyüket a termelés­ben. Súlyos hiányosság van még Se­ben. Lajos brigád vezetőnél, oki nem a legjobban irányítja a te­henészet munkáját. Nem egy eset­len megtörtént az, hogy durva sza­vakkal illette a nőket. Ezért is hagyják ott a női brigád dolgozói a tehenészetet és már alig 4—5 nő dolgozik csak. A brigád vezetőt nőm érdekli a dolgozók véleménye, de még javaslataik sem. Több mint három hónapja nem tartott bri­gádérteko-zbtet. Éjjel szívesebben alszik, mint em, hogy ellenőrizné a dolgozók munkájút. Pontos La­jos olvtárs megbírálta Seben hri- gádvezotőt azért, mert rossz mun­kát végez. Ennek következtében ki­helyezték mezőgazdasági munkára. Pedig Pontos elvtárs a legjobb tehenészek közé tartozik. Helyébe olyan dolgozó terült, mint Antal Mátyás, aki nsm is volt hozzászok­va a’ fejőshez, így négy liter tói helyett csak hat decit, tudott ki­fejni. Ez aztán rontotta n többi dolgozók fejéri átlagát is. Erre a hiányosságra nem figyelt fel sem a. brigád vezető, som pádig Boldvai zoológus, akik egész magatartá­sukkal azt bizonyították, hogy p tervi élj B ütést akarják akadályozni. Ez megmutatkozik még abban is, amikor a darát 15 napra kelleti volna kimérni, és csak 12 napra biztosították.-' Már nem egy eset­ben megbírálták a dolgozó^ a bri­gád-vezetőt, a helytelen faka» mi nyozás iniattj mert _ nagyon jól tudták, hogy ez a termelés rovására megy. A brigádvozotő ós az üzem­egység vezetősége nem jól bontott - fel az óvás tervet a dolgozók kö­zött. Többen vannak olyanok, mint Baracri Lajos elvtárs, akinek húsz­ezer liter tejjel teli többet tériről, ni, mint Rácz munkacsapat vezető nek, aki nem bírálja a brigádve zetőt és elismeri, hogy Jó munkát végez. így aztán egyik hibn a másikat éri. A vereonyértókelósnél például, megtörtént az, hogy Se­ben Lajos brigádvezető nem tudta egyénenként értékelni a versenyt, mivel nem él a dolgozók között ét nem ismeri munkájukat sem. Kény­telen volt az istái tóát'ug szerint értékelni . a versenyt. így- -Írtéul meg, íiogy Baracri elvtárs, aki az elmúlt. évi tervét 12 okot liter tejjel túlteljesítette, nem részesül premizálásban. A brigádvozetőt, aki rosszul dolgozott és nőm segítette a női dolgozókat, »jó munkáért« két könyvvel jutalmazták meg. «tó bri- gádvozetómek tartja az üzem veze­tősége azért, mert »kemény kéz­zel« tud bánni a dolgozókkal. (Ez a dicsért ksménykszűség vezetett a nődolgozók ©'távolodására.) Seben Laj-ts úgy tudná logjo n b©- bizTTvitani, hogy valóban jó bri­gádvezető, ha tanácsaival, ós rend- szűrés ellenőrzéseivel segítené a te­henészet munkáját. De nem erre mutat az a megnyilvánulás sem, ami igen sokszor elhangzik az aj­káról: »Egy© meg a fene, ón nem ellenőrzőm a »Viharsarok-istállót« A dolgozók igyekeznek segíteni Se­ben Lajos brigád vezetőnek olyan formában, hogy rámutatnak a mun­kájában meglévő hiányosságokra, mert tudják ós érzik, hogy ha jobb volna az ellenőrzés, nagyobb ered­ményeket tudnának elérni az, eddi­ginél, Az üzemegység vezetői fc apáirt- saervezet vizsgálja felül Síeben La­jos brigádvezető, valamint Bold­vai zoológus miunkáját, akik jgye- keznok ellenséges nézeteket szítani a dolgozók ós az üzemegység veze­tői között. Ezt mielőbb meg keli szüntetni és arra növelni mindkél dolgozót: adjanak sokkal 4öbb re- gítséget a nőknek, hogy örömmel végezzék munkájukat és megállják helyüket az állattenyésztésben. Rá­kosi elvtáre a járási titkárok ér- teke/,lótén ezt in mondotta: »Hiácu beszélünk egyenjogúságról és nem építhetjük addig a' szocializmust, amíg a nőket úgy fel nem sza­badítjuk, hogy mindenüvé odaáll- hatnak, an.ol dolgozni akarnak ét­tudnak«. Ktovdcs Erzs. le' Olvasd a Viharsarok Népét!- ' I

Next

/
Thumbnails
Contents