Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-15 / 12. szám
(•53 jaiinar lő., oiilörtök Agy teüesHhetik ígéreteket a mettgyesegyháziafc a tavaszi munkáknál, ka minden áelgozá szívügyévé válik a verseny ________________________ VtUtMWMk Hifi*8 V asárnap reggel tanácsülésre készültek Modgyesogyházán. Bent a tanácsteremben a kályha mellett halkon beszélgettek. Az. időjárásra, a jsweaánwik kijavítását«, aztán u köaeli tavaszi munkákra toroló dö+t a szú. Kilenc óra után pároenyakkutidÁH. áttörő -kislányok vidám éneke es» kitette félte- a •teszélsetéet. Az ál talános iskola V. osztályos tanulót jöttek a tanácsüléssé, hogy énekükkel, táncukkal köszöutsek « tanácstagokat és a twimvéikai, beadót ban élenjáró dolgozó parasztokat. •A titkár elvtársnő felöl vaste az elsj.'í negyedévi tervet, az elnök elvtárs pedig beszámolt az elmúlt hónap munkájáról. . 1 Beszámolójánál) sokat foglalkozott a tavasii mankókkal is A boatószólá&okbcuj i> nagyrészben a tavaszi munkákról 'testeitek. Elsőnek Fii« dános mezőgazda sági állandó bizottsági tag szólt liozzá. De aztán jelentkezik sorba a többiek is. Szavai Istvánná) a. »Moravs-zkis toraiéi ős zö vetkeeei tagja i.s szót kért. — Mi a szövetkezetünkben beszélgettünk már arról, hogy a ta vaszi. munkálj időben való elvég- Bófór.s- a többtermelés eléréséért parooveraenyre hívjuk a „Oózsa“' tszcs tagjait — mondta Szávai -elv társnő, — Vállaljuk, hogy minden. munkát határidő előtt elvégzőnk, a gépe inket pedig, a tél folyamán kija vitjuk, hogy ezzel ne tegyen báj • munkák megkezdésénél. — A mi tagságunk » beezéLy idár arról, lwgy versenyre hívjuk a »Mouavszki« t»z tagjait, — mond-; te a »Dózsa; tszcs elnöke. —jj ■De nem baj igy nem. JülfqgHdjuk a veraenykiluvátít, de jól vigyázzanak, ha velünk akarnák versenyezni, le ne maradjanak .,. — Mar diabizonyosedott 'nem egy esetben — kezdte- Biondal TTános 1.0 holdas küzéppnraissjt, Fogyott, anol elére jói felkészültök e tavaszi munkákra, megasebt) tormtaeredmenyt tudnak elérni Ein eb bon « m unkában kihívom pa.roKvBrtsen> te Gs. Szabó Istvánt. Karon:.1 Béla dűlöfelelős dűlője nevébeai hívta ki páros versenyre .-a többtonnás ráéi-éséru Kas jár Má :tyás dűlőjét. — Tíln csak azt akarom mondani, hogy vigyázzatok azzal a verseny- nyel — állt tel Hofeoáka Janó bácsi. — 'Vigyázzatok, nehogy a gyoiv munka a vote minőségének a. rovására -tnaayjon, • — De féljen János bácsi, ma nemcsak a gyón munkára tónak szánk, hanem arra is, hogy a. szántást jiíl végaeziik el, jó magágyat kéeziteüuk. Ha valaki négyzetesen veti kukoricá ját és három - szor-négysaer kapálja meg, idejében veti el a terasza árpát, a búzát megacatolja, bizony több lesz a -termése is — magyarázza Zii- latnai Mihály — -akinek jobb lesz a vetése, több lesz -a termése és könnyebben teljesiti beadását, de ezenfelül bőven jut még szabadpiacra is. Ezekre .« munkákra 'hívom én is pávosversenyr© üszkaij Györgyöt. Aztán még egymásután hangzottéit el; versjnykitnvasok Ztttefcimi Andrásáé-ötholdaí dolgozó! parasztasszony , tanácstag Bevesz Miliályné tanácstagot párosverseny A begyűjtési rendelet jó ismertetése a tervteljesítést segít? »A íej, baromit ** ta}te lieadá -ii • beadási IvSny.ek «IkdazitteeWI Wg getle ttll jane*- 1-W! teuMMáen, tolvnniitiotan teljesitali teli.; flte -MBka Évi begyűjtési rendeletből.) A begyűjtési rendelet -végnehaj-* Usa érdekében a szarvasi tanács’ végrehajtó bizottsága úgy hattá-' rozott a rendeletnek megfelelően, hogy az 53-as év első be- leiben már mozgósítják a dolgozó parasztokat — főleg az asszonyokat — a tojás-, baromíibeadási terv teljesítésére. Az 52-es év decemberében a népnevelők, a begyűjtési állandó bizottság tagjai, aktívái már beszélgetlek a dolgozókkal az 53-as évi tojása, baromfibeadásról is. Ennék az eredménye volt az, hogy decemberijén már H0 kg baromfit és 398 darab tojást vittek be a dolgozó parasztok az 53-as évi terv teljesítésére. Az 52-es év végén azonban az állandó bizottság munkája ellaposod itt. Ebijen hibás a tanács is, n in vetlek részt az állandó bizottsági ölésieken, nem ellenőrizték és nem segítették azokat munkájukban. Olyan emberek is voltak a begyűjtési állandó bi- zollság tagjai között, akik tehernek, népszerűtlen feladatnak vették a népnevelő f elvilágosító munkát, nem jártak el rendesen az ülésekre'. Ezért december utolján Újjászervezték a begyűjtési állandó bizottságot. Most bevonlak tagjai közé a beadásban. élenjáró dolgozó parasztokat, az olyanokat, mint például Kozma Mihály 5 holdas dolgozó paraszt, aki az 52-es évi beadását ^00 százalékban, sőt löt) százalékon felül teljesítette. Már most nz 53-as évre is 2 és fél kg boté remiit, Ili darab tojást «doll be. Az újjászervezett, 12 főből álló ál-* landó bizottság tagjai között fel-j osztották a község terű le lét 12j körzetre. Minden körzetért egy-j egy állandó bizottsági tag felelős. Az állandó bizottsági tagok aktívákat szerveznek körzetükben a begyűjtésijén élen járó dolgozó parasztok közül. Minden utcában egy, vagy kél állandó bizottsági; aktíva kíséri figyelemmel, hogyan teljesítik utcájukban a dolgozó parasztok a beadási kötelezettségeiket így érték el « községben, hogy az 58-as évijén már 42 > kq baromfit és #99 db tojást udtak be a dolgozó parasztok. Többen vannak már olyanok, mint például Urbancsok Pál 3 holdas dolgozó paraszt, aki G kg 30 dkg baromfit adott be az 53-as évre. Lancsa Mihály (belterület 332 szám alatti 4 holdas dolgozó paraszt) 4 és íél kg baromfit, özv. Eedorják Pálné 7 kg-ot, Kovács Lajos 9 kg baromfit vitt be az 53-as évi terv I el jesílésére. Hogy Szarvason a kezdeti eredményeket megtartsák, sőt tovább fokozzák; a tanácsnak több gondot kell fordítani a dolgozó parasztok, dűlők közötti verseny- iuozgaloin kiszélesítésére is. Most jelenleg egyetlen Uolgostó .paraszt, dűlő, utca sincs versenyben a Ijeadási terv teljesítéséért, túlteljesítéséért. Nem szabad egy'percre sem megfeledkezni a jövőben a népnevelő, felvilágosító munkáitól, ft/ élenjárók népszerűsítéséről ;re iiivta h beadási kötelezettség1 batáridőéi őtrí való teljesítését© *és a tavaszi munkák idejében vaüó ab: végzésére. Zsilinszki Mihály 10 hob ■das közóppuraBzi 'Simon Pétert, Fiió dános Hégi Györgyöt hivtsa: Iri. szocialista páros verseny*». A mi községünk mindig első; volt a járásban, minden munkánál — mondta Borzán András tanács-! tag. — Szeretném. ha. a közsógiinlc továbbra ií első lenne a beadás-, ban, mas a tavasza, munkákban áe i fjn is úgy dolgozok, hogy az elsőséget további« is megtartsuk, bae- retnem, ha valamelyik községet párosversenyre hívnánk ki. — Javasolom, hogy Magyarbán- hegyes községet — szólt -közbe iileitdel János Ebben aztán mag. •is állapodtak. *Még a gyűlés beíojezese után is arról fcesiélgettek a tanácstagok, az éten járó dolgozó parasztok, hogyan is kellőm' hnrUibra dolgozni. hogy vafi?,hasaikat teljesítsek és megtartsak «z elsőbbséget. A tanácsnak is segíteni kell a dolgozók között, a dűlők között a verseny továbbfejlesztését, az eredmények értékelésével, nt^jeaerüsi- tésóvel. Hadd tudja meg a köz ségben minden dolgozó azt, kik jártak -élen a vettteben. A (tanácstagoknak, az állandó bizottság, tagjainak, aktíváinak most az a feladata, hogy mondják el a községben minden egyes dolgozó parasztunk, hogy csak úgy tudják teljesíteni vállalásukat, Ígéretüket,; -ha azért, minden, egyes becsületen dolgom', « munkák időben való elvégzésével harcol. Lipcííi Márta. laupljmtk a -»urovjel kolhozoktól flliíusík meg egy szóra Melyik u ti ztály inlésüné éí... Valaki az egyik éjszaka az- * aal j»szócakoaott« Békéscsabán, í hogy letörte a BélöiamúsK utca ; kútján levő vizosapot. Tjelld- iemeretlen cselekedet volt, hiszen ezaet u viaszólgáltatúst gátolta Reggelre kelve ugyanis hiába mentek vázért a dojgo zók, nam tudták vizet meríteni. A pénzügyőrség dolgozói látva ezt a tűrhetetlen helyzetet, telefonáltak a‘tanácsnak, (telefonáltak egyszer.* Te te fonó. look kétezer... Aztán többsiör is ... Biztató választ nem kaptak egyik osztályon sem, mindegyik a má eilcra hivatkozott. A letört viz- osap megjavításához nem akadt gazda. Végre háromnapi telefonálgatás után kivonultak a vizvezetókeaerelük megjavítani , a kutat. De báron y n©m sok J| köszönet, volt b«nno. A »feie- J dékeny« vizvezetélcszerelők ugyanis összeforrasztották a csövet, de köziben bennetelej- totték (?!) a oeőben a cső nyílását -elzáró kukoricacsutkát. Megint csak nem volt viz. Kezdődött a telefonálás élőiről, de gazdája a rossz munkának megint arak nem «Jcadt. A környék dolgozói most mór azt szeretnék tudni, a békéscsabai tanáe6 melyik osztálya intézi el végre, hogy a Beloinnmsz- utoai kút ismét működjön. A .Xiusnyikovo kolhoz eredményes trágyakezelési módszere Békési elvtárs országgyűlési beszedőben megemlítette, hogy amikor májusban nálunk jártak n Német Demokratikus Köztársa ág me- -. zőgazdosági szakértői, nem győztek osodálkozni a mi alacsony termés- cersdményeinkisn. Ezeknek az idaosony eredményeknek fő okát a rossz tnigyakezelósben .látták. Lépton-nyomon felhívták figyel műnket a helytelen trágyakezelósre, amelynek következtében a földbe már értékét -veeztetü, gyakran szinte csak szalmából álló trágya kerül. A német elvtársak véleménye szerint egyedül a helyes trágyázás következtében — amelynek végrehajtása úgyszólván jemmi befektetést -vagy munkatöbbletet nem igényel — 25-30 száza’ékkáj mag tudnék omolni terméshozajnunkatc — mondotta Rákosi elvtárs ‘Ätlandä magas terméshozam A szovjet, mezőgazda-«..; példája mindenben igazolja Rákosi ©Ívta,rs szavait. Ninos ma már olyan kolhoz a Szovjetunióban, ahol a kolhozpavaswték saját tapasztalataik alapján meg ne győződtek volna a jó teiá.l ló trágya termésfokozó hatásáról. Ezzel magyarázható ok a nagy igyekezet, amelynek célja mennél több és mennél jobb minőségű trágya biztosítása. A tu in boád terület kolhozai például tavaly télen március 10-ig 21-t «ser safes'rel több istállótrágvár, gyűjtöttek és hordtak ki a földökre, mint se előző év telén. igei, fígyetenrro méltóak a moszkvai terűiéit »Klusnyikovo« koi- koHio,iáinak -módsE-jnű és er-'drjényei. Ebben a kolhozban a gabonafélék állag (érméséi az utóbbi tíz évben, beleszámítva a legkedvezőt, tenc&b időjárású évelcot is, 24—24 mázsa hektáronkint, burgonyából pedig 200 máasa. Ez «7. n Umiíló magas terméshozam jelentős mértékben azzal magyaiááható, hogy s kolhoz komoly figyelmet fordít az istálló- trágya felírásai iái :tsára is. A szántóföldi füves vetésforgóban a meg- -művett terület minden hektárjára körülbelül 10 tómra értékes -szer- vestrrógya jut, három nagyobb táblám pedig hfiktá.roukint 20—30 tonna trágyát 'hordanak ki évente. TuágyagyUjkés a háztáji gazdaságokban A kolhoz tulajdonában száaasál több, a kolhozparasztok ház táji, gazdaságában, pedig közel .«záz «zarvaemarha .van. A 'kolhoz ál- lattenyfeztő ‘telepén az egy-egy nanrvasmarhára számított trágyamsny nyisép évente l*i tonna. Ezenkiviii m.mdon -évben 7—8 tonna érett, "vagy fölig érett istái lótrágyát hordanak ki egy-egy háztáji gazdaságból. Ez az aránylag magas trágyahoznm főleg azzal magyarázható, hogy az állatok alá kellő mennyiségű almot használnak: négy kiló gramm szalmát naponta egy ló calá és hat kilógrammot egy szarvas marha alá. Az álom fő fajtái az őszi és -tavaszi kalászosok szalmája, valamint a tőzeg-. Ritkábban alkalmaznak almozásra fürészport, fa levelet és ogyolí anyagot. Kiszámító(ták, hogy száz rész búzaszalma 170—300, száz rósz tölgjifálevél 400, száz rétó sikláp-tőzeg 500—700,, száz rész felEp-tőzog 1000—1500, száz rész faforgács 300, száz. rész fűrészpoi- 400—445, száz rész burgonyaszár p© ij 180—220 rész -vizet szív fel. Sfennol szárazabb az alom, annál nagyobb a nedvszívó kópesficspe és .igy annál kövesebb kell belőle. Almozáe — scecskénttt «uz»!inával ismareté-j hagy mennél több levelet tartalmaz a trágya, annál értékesebb. A kolhoz istállóiban mar évek óta 8—10 centiméter hosz szü-ságuiíi, azscskázott, szalmát használnak alomnak. A flzalmaszeosk« nedvszivúképessége igen .nagy, még .agyszer annyi nedvességet szív fel, mint a rendes szabna. Az ilyen apróazalma egyenlő mértékben •jmdveaedit át, a trágya gyorsabban érik be és — ami 'különösen fontos —- egyenletesen szórható szót a f öldön és jól alá lehet szán tani A tapasztalatok alapján megállapították, hogy -szalmaszecskát használva alommik, az fetóltúéragya •bermésfokozó hatása 30—35 szá Zalákkal nagyobb lösz. A kolhozparasztofc nagy -fontosságot tulajdonítanak annak, hogy helyesen gyűjtsék össze a trágya levet. Az istállókban hidlásokat kó bzibottek e a “tfiíagyulé a lefolyón koicssdül a tiágyalékulalcba folyik A trágya!ókutok, vagy medeneók falát 25 centiméter vastagságé agyagiébeggel szigetellek, hogy megakadátyózzák az elszivárgást A nagyobb kolhozokban, valamint szovhozoldjan betonból építik atrá gyalékutakat és jól z’áriiátó fedéllel látják el, a trágyalé tetojéiti pociig' olajat öntenék, hogy a nitrogóaolbomldst ezzel i« csökkentsek. A trágyalevet tavasszal és nyáron leginkább a konyhakerti vote ményekbeij használják, ősszál és tólen az istállótrágyát öntözik vele, de felhasználják tőzegkomposzt készítő ére is. A háztáji gazdaságokban öSfwegyüjtöfct ée a kolhozföldekre ki hordott istállótrágyáért a kolhozparasztoknak megfe’elű munkaegy -ségeket számítanak fel. Egy szekér istállótrár-ya. illetve egy mázé» baromfitrágya ösezegjuijtéséért és kihordásáért egy-egy munkuegy séget imák jóvá. »Bút a trágya, de szép cipő lesz belőle'; — tartja egy magyar közmondás. Bizonyítják ezt a kolhozok és az élenjáró magyar tor melőszövetkezstek eredményei is. A trágyakertéé3 ói a trágyázás új módszerei hozzásegítenek, hogy gj’ümölesózöbb legyen munkánk. Csakis a jól trágyázott föld hálálja meg á be’éje fektetett munkát! Upabb vállalások március 9-re Jannál’ első napjaiban jelent meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1063-as évre szóló begyűjtési rendelet». Orosházán a begyűjtési óztály és ae állandó bizottság ák- tivabálózrf.on iaeiesatül, len-gyűlések' alkalmával ismerteti a dolgozó pa- parasztok között az új begyűjtési rendeletét. Máris szép számmal vannak olyan dolgozó parasztok, akik az 1953-as évi tojás- és baromfi- beadási kötalezettségukmek maradéktalanul eleget tettek. Ilyen például Bartus Ferenc do'gjzú paraszt, áld ezevi baromfikivetését 229 százalékra teljesített». Mint dűlő- biztos vállalta azt, hogy Bákosi olvtárs születésnapja tkzteletére 1953-as évi tojáskivetését' száz százalékig teljesíti. Ugyancsak vállalást tett március 9-re Miszlái Bálint ötholdas dolgozó paraszt, áld egészévi baromfilieadását száz százalékig, tójáéi :eiulását pedig 40 százalékig teljesíti Rábo-si -elvtárs szü. tetésnapjánab tiszteletére. így se. gíti az új begyűjtési rendelet ismerteié« a dogozó parasztságot ahhoz, hogy beadási tervüket 'maradéktalanul teljesíteni "tudják b«- táridőre.
