Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

Viliié; proletárjai egyesüljetek! Élenjáró DISZ-fiatalok tapasztalatcsere-értekezlete Úgy teljesíthetik ígéretüket a medgyesesyháziak a tavaszi mankóknál, ha minden dolgozó szívügyévé válik a verseny l ' J A L D P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP) A ? 1853 JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Gépállomásaink Az országgyűlés legutóbbi ült són Rákosi elvtárs beszédébe^ nyomatékosan húzta alá. azt, hogy milyen fontos a mezőgazdaságban a növényt,erme'ós, általában a hozam emelés©. Az ezért, folyó harc megyénk tor mel ős zö vetkező tőiben, egyénileg dolgozó ■paraszt­ságunknál már az elmúlt évben megkezdődött, amikor a tarlóhán­tást, az ősziek betakarítását ideje ben elvégezték, a gyapot;, a tavasza kapások és az ipari növények alá előkészítették a talajt, befejezték a mélyszántást. Termelőszövetkeze­teinkben, községeinkben ez a mun­ka ott haladt és ott halad jól, ahol abból megyénk gépállomásai jß ki­veszik a részüket. Elegei tettek a talaj- Ó3 a gépimunka szerződés­ben Vállalt kötelezettségeknek tszcs-’ink felé, ahol gépállomásaink vezetősége, dolgozói, DISZ fiatal­jai harcoltak a tervek teljesítésé­ért, túlteljesítéséért. Több olyan gépállomásunk van, mint a kondo­rost, füzeegyarmatí, gyomai, és a békéscsabai, gépállomás, amely ősza tervét 160 száza'ékra teljesítette^ hűt traktorista kapta meg jó mun­kájáért a békéscsabai gépállomáson m legnagyobb kitüntetést, a szta­hanovista oklevelet. E gépállo­mások jó munkájának eredménye aztán mutatkozik majd termelő-; szövetkezeteink munkájában, a ma­gasabb terméshozamokban. A tervteljesités iránti felelősség nem vált azonban közös ügyévé még gépállomásaink többségének. Mi sem bizonyítja azt jobban, mint *■/., hogy gépállomásaink kevés hij- ján 115.000 hold középmélyszántáfi- nak magfolelő munkával maradtak adósak az őszi tervük teljesítésé­nél termelőszövetkezeteinknek, nép­gazdaságunknak. Bizonyos, hogy a tervteljesitést befolyásolta a ked­vezőtlen időjárás, a nyári száraz­ság, az őszi bőséges csapadék, de hiba lenne, ha a lemaradás okát gépállomásaink vezetői, dolgozói csak az időjárásban keresnék és nem látnák azt, hogy ennek el­sősorban az idő .és a gépek ros sz iá- használása az oka, a munkák tervsze- rűtlensége, a munkafegyelem la­zasága. Különösen fontos ezt figyelembe venni most, amikor gépállomásain­kon az éves terveket készítik. Szá­mot kell vetni az előző év mun­kájának eredményeivel, hiányossá­gaival, le kell vonni azokból a jó tapasztalatokat. Éneikül gépállo­másaink a növekvő feladatokat, «me’yek ebben az évlx n rájuk várnak nem tudják elvégezni. A terv csak úgy lehet jó, ha azt gépállomásaink ezakemberei a való életre, az adott­ságra tervezik meg, annak elkészí­tésébe minél jobban bevonják a gépállomás dolgozóit, tszcs-k veze­tőit és tagságát. Most kell pontosan felmérni gépállmásainkon az ©ró és munkagépek kapacitását, meg beszólni közösen a tszcs-ink veze tőségével, hogy milyen munkát vé­geznek el ebben az évben a szán­tásban, vetésben, növényápolásban, aratásban, ' betakarításban, egyéb szállítási, illetve 1 gépi munkákban. Ezzel párhuzamban már most jelöl­jék ki a gépállomás traktoros bri­gádjának a területét. A munka nagyságúhoz és féleségéhez mór hm el kell osztani a gépekeitfe hogy a brigádok vezetői, tagjai, így már most ellenőrizzék a javítás tervkészítése elé minőségét, gondoskodjanak a gépek jó tárolásáról, azt szocialista va­gyonhoz méltóan ápolják és kezel­jék. Ezzel lehet elejét venni annak, ami az elmúlt, évben sok esetban szervezetlenségét, kapkodást idé­zett elő, hogy a gépeket állandóan diszponál,gatták egyik helyről a másikra, cserélgették a traktoroso­kat, munkagépkezelőkot. Ezeknek a gépeknek aztán igen nagy volt a műszak-kiesése, amiért senki, sem vállalt felelősséget. Gépállomásaink éves tervének tszcs-ink termelési tervén kell ala­pulni és a különféle szerződések megkötésénél figyelembe kell vonni azt, hogy milyen gépi munkát vé­geznek annak érdekében, hogy a termelési tervben lefektetett ter­mésátlagot teljesítsék, illetve túl­teljesítsék. Nem tehet az úgy, mint az elmúlt évben volt, hogy a ta­laj különféle gépi munkaszerző- dés megkötését egyszerűen admi­nisztratív intézkedésnek tekintet­ték, kevés esetben ellenőrizték a gépállomások, termelőszövetkezetek, hogy mennyibon tettek eleget az abban vállalt kötelezettségeknek. Nyilvánvalóan azért, mórt nőm kis hiba volt mind a két részről. A mostani tervkészítésnél és az ©zt követő szerződéskötésnél mind jobban be kell vonni a traktoro-’ Bokát-, a tszcs-k vezetőségét, a jiö- vónytermesztés i brigád dolgozóit. Figyelembe koll venni és felhasz­nálni javaslataikat, csak azon ke­resztül válhatnak részeseivé a terv­nek, érezhetik azt -magukénak. Es természetesen csak így tudnak har­colni annak teljesítéséért, túltel- teljesitéséórt. Nem fordulhat elő az, ami az elmúlt évben volt, hogy több gépállomáson — mint a önpző- gyáai —, a gépállomás vezetőeégíi sem ismerte a terv fontosabb szá­mait. Természetesen nem. ismerhet­ték maguk a .dolgozók fern. A munka aztán ebből kifolyólag nem volt tervszerű, azt a szervezetlenség és kapkodás jellemezte. Az idei tervkészítésnél a brigádoícnak már most adják át az éves tervüket^ meghatározva, hogy abból- mennyit és mit kell teljesíteni a tavaszit, nyári és az őszi munkákban, hogy maga a brigád elkészíthesse ab­ból az ©gyes gépeknek a menet­iránytervét, hogy a gépek legjob­ban. Legyenek kihasználva, minél kevesebb üzemanyagot használjanak fel, elkészíthessék az ollentervet, vállalást tehessenek arra, hogy mi­vel fogják fegiteni a tszcs-k nö­vénytermesztési brigádját a maga­sabb terméshozamért folyö munká­ban. Gépállomásaink tervkészítésénél jobban figyelembe kell venni az elmúlt évinél a földek minőségét, a gépek teherbírását. Ami azt je­lenti, hogy minden géppel ott dol­gozzunk, ahol annak a teherbírása a legjobban ki van használva. Nem megengedhető az, ami például az elmúlt évben -a sarkadi gépállomá­son is megvolt-, hogy a növényápo­lásra kapott Zetorokat erősebb munkára is használták, vagy az erősebb gépekkel olyan munkát vé­geztek, amit a kisebb gép is elbírt volna. Ezek aztán a gépek rossz kihasználását, vagy ami, még sú­lyosabb, idő előtti tönlcremenését eredményezik. Gépállomásaink tervkészítése ak­kor tehet jó, ha abban nemcsak fj vállalások április 4-e tiszteletére A Gyulai Tej porgyár dolgozói az, elmultévi tervüket 109 százalékra teljesítették. Ezzel több má­zsa oxportvajat és kazeint (szárítotttúrót.) adtak népgazdaságunknak terven felül. Időben teljesítették ex­portszállításaikat, ugyanakkor a belföldi fogyasztásra kerülő vajnál is biztosították a jó minőséget. Az általuk készített belföldi vaj mintegy 90 százaléka első osztályú volt. Még deoernbe-r végén ismertette a vállalat vezetőség® a dolgozók előtt múltévi eredményeiket éa az előttük álló feladatokat. Ismertéle tehát a dolgozók a megnövekedőit terv számait, azt, hogy miből mennyit kell termelni. Ezért elhatározták, hogy mindjárt az év elején új vállalásokat tesznek április 4-o tiszteletére. -Ez foglalkoztatta most már a dolgozókat az üzemben, a vajazóban, a tejporitóban, a pásztor üzemrészben és a többi üzemrészekben egyaránt. Arról beszélgettek, milyen vállalásokat tegyenek, amely méltó lesz április 4-h»z, felszabadulásunk 8. évfordulójához. Igen ám, de közlie jött az, amire ők nem számítottak, A fervot módosítani keltett. Ki tudja, mikor kapják mog az új tervszámúkat, addig viszont ők várjanak a verseny szervezésével? Nőm ezt tették. Mivel ismerték anyagnormájukat, azt, hogy száz liter tejből mennyi tejport, va­jat, sajtot, vagy kazeint kell gyártani, azt vállalták, hogy ©gésa évben betartják azt, sőt igen ko­moly megtakarítást érnek ©1 azon belül. így szülöttek meg azután a vállalások a különböző üzemré­szekben. A pasztőrműhelyben dolgozó Guth .Zoltán, Bertók János, Klinkovics Ferenc vállalták, hogy a fölözött tejnél a zsírtartalom 0.Ö5 százalék lasz, ezzel biztosítják a kazein exportminőségét. A vajmű- holyben dolgozó Dombos Erzsébet brigádja vállalta, hogy az általuk készített vaj víztartalma 0.3 szá­zaléknál nagyobb eltérést nem mutat elszállításkor. A kazein üzemrész dolgozói vállalták, hogy anyag­normán belül ogytízedszizalék megtakarítást érnek el, őzzel 100 kg kazein elkészítésénél 3 liter fölö­zött tejet takarítanak meg. A kocsikísérők a csarnokokban átvett tej mennyiségénél naponta 50 liter tej megtakarítóét vállaltak. A vállalat műszaki dolgozói ígéretet tettek orra, hogy az üzemükben ter­melt vaj 95 százaléka, a kazein 90 százaléka lesz exportképes. Do sorra megtették vállalásaikat a többi üzemrész dolgozói is, egyben, párosversenyro hívták ld a vállalat dolgozói a kaposvári tejüzem, a sajt- üzemrész dolgozói pedig arépcelaki sajtgyár. dolgozóit. Hsak az új módszerek segítségével küzdhetik le a takarmányhiáii} t az endrődí „Béke“ tsz-hen Az állatállomány átte’eltetése mindenütt nagy gond, de nem meg­oldhatatlan feladat. Hiszen szovjet módszerük alkalmazásával u meg­lévő takarmányok felhasználásával biztosítani tudják az állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek, ter­melőszövetkezeti csoportok ős egyé­nileg dolgozó parasztok az állatok olcsó ée jó áttétel totósét. Vannak termelőszövetkezetek, ahol most va­lóságos csapásnak tartják a meglé­vő állatokat és igyekeznek minden­féle módszerről megszabadulni tő­lük. Pedig a párt- és kormányhatá­rozat előírja, hogy állatállományun­kat nem csökkenteni, hanem most a takarmányhiány ellenére is nö­velni kell. Az endrődi »Béke« tsz tagjai novemberben még nem lát­tak kiutat aljból, hogyan tudják biztosítani a 85 darab szarvasmar­ha, 80 dax-ab ló, 70 darab juh, 450 darab sertés úttetöltetesét. A járás ugyan kiadta a szövetkezetnek nz 1050 köbméter siló készítésének ter­vét, de a tagság, nőt a vezetőség is takarmány .pocsékclásnaL tartották a silókészítést »Nagyapóink earn készítettek silót, mégis megvoltak az állatok«. Ilyen és ehliüz hasonló vélemények voltak és még ma is vannak a vezetőség­nél is. Ilyen véleményekkel aztán senldsem harcolt a szövetkezetben azért, hogy teljesítsék silózási ter­vüket, hogy munkájukat úgy osz- 6zák be, hogy erre is jusson idő. Hivatkoztak arra, hogy tagosítás van náluk, meg a betakarítással, vetéssel vannak elfoglalva. A tervü­ket nem teljesítették, eddig mind­össze 400 köbméter silót készítettek. Látta a vezetőség, a tagság is, hogy a régi módszerrel nem tudják teljesíteni pártunk és kormányunk állatte­nyésztésről szóló határozatának rá­I juk eső szakaszát. A teljesítéshez pedig szükségéé, hogy" pótolják hiá­nyosságaikat, teljesítsék silózási ter­vüket, Decemberben hat—nyolc tagból álló silózó brigádot alakí­tottak. Ezek közé bevonták azasz- szonyokat is. Jól kivettek részü­ket a munkából Erdődi Sándor- né, Szmarkó Mátyásné, Szakálas Mátyásné és még többen. De a 400 köbméter siló, amit most készítettek, nem elegendő, hogy biztosítani tudják továbbra is a teheneknél a 14 literes fejési át­lagot éa a többi álltatoknál is a tervbevett szaporulatot.. Ezért ve­zették be most a takarmányozás­nál ú giuoolást. A íakarmáuyozó brigád tagjai pelyvával, vagy szal­maszecskával keverik a reszelt ta­karmányrépát és ezt sós vízzel lo­csolják le. Négy napi állás után etetik. A pelyva-, vagy a szalma- ezsc-ska megpuhul és az állatok ré­szére igen ízletes takarmány lesz, amit szívesen is fogyasztanak. A sertések-részére pedig a roezalt ta­karmányrépát megfőzik, kevés me­laszai beverik és így azok is igen szívesen fogyasztják a tápláló ta­karmányt. De még így is komoly problémát okoz a szövetkezetnek az áttetelte- tés. Nem tudják ezzel a módszerrel sem megoldani, illetve pótolni az egész évi hiányosságokat. Ezért a silózó-brigád most is silózik, hiszen az időjárás még alkalmas si­lózásra. De igen komoly hiányosság ennél a silózásnál az, hogy pely­va és takarmányrépa keverékét le­öntik mésezel, mert a méssael le­öntött pelyva és takarmányrépa a silógödörben megromlik és értékbe len takarniánnyé válik. Ez ko­moly károkat okoz a szövetkezet­nek. Helyesebb lenne, ha kuko­ricaszárat silóznának be, hiszen ed- dig egyetlen , szál kukoricái, »cm silóztak. Arra számítanak, hogy a kukorioaszárat igy is lehet cl-táj. Pedig ez az elgondolás nojn he­lyes. A szeptemberi kukoriouszár mázsánként 30 kilogramm kexnónyí- tőértéket és 1.5 százalék emészt­hető fehérjét tartalmaz. Ha ezt mindjárt basilózzák, ez a takarmányérték meg is maiiul. Hiszen a silózásnál a keményítő értékveszteség 5—15 százalék, a kinthagyott, kúpokba rakott kuko ricaszámál 40—50 százalék. A siló zásnál a karotim ée a- nyersfeliérjc veszteség minimális, de a kúpok­ban hagyott, kukoricás zárnál a ka rotin teljesen elpusztul és igen nagy mennyiségű a fehérje vesz tőség is. Az állatok is szívesebben fogyasztanak olyan takarmányt, amely1 kevesebb rágást igényel, mát pedig a silózott takarmány ilyen. Helyes beosztással elérhetnék a szövetkezetben azt, hogy a- tél fo­lyamán sem csökkenne az állatok termelőképessége, sőt teljesíteni tudnák az állatezaporuLati tervü­ket is« Nem szabad idegenkedni a vezetőségnek, a tagságnak az új módszerektől és azok alkalmazásától. Szakkőny- vekből, vagy a szakemberektől ta­nácsokat, fefvilágositást kapnának, ha bizalommal fordulnak ezek felé. Nem történnének mog ofyan hiá­nyosságok, mint- most a silózásnál, ha elolvasnák a szakkönyv eket, meghallgatnák a szakemberek véle ményét. Nem szabad az elnök elv­társnak sem úgy vélekedni, hogy »ele­get tanultam már ée engem ne tan ít- son senki«.. Olvasni, tanulni kell, hi­szen ezt megköveteli tőlünk a min­dennapi munka, a feladatok sike­res elvégzés©, ötéves tervünk telje­sítése. a számokat látják, hanem úgy ké­szítik el, hogy azokból a tervekből mozgósítani lehessen a dolgozókat a tavaszi munkákra való jó fel­készülésre, a nyári és őszi tervei! teljesítésére. Éppen őzért ez a mun­ka elsősorban politikai munka. El­készítésében vegyen részt a párt- szervezet, adjon javaslatot első­sorban a gépállomás kommunistái­nak, de valamennyi dolgozójának. Folytasson a pártszervezet meg­győző politikai felvilágosító mun kát, hogy érezzék, a terv' teljesí­tésével, túl teljesítésével erősödne], termelőszövetkezeteink, fejlődi! népgazdaságaink. Farkas Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents