Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-13 / 10. szám

1)153 január IX. kedd Vikai&ai&U héfif, Második lett a Békésmegyei Beruházási Vállalat a megyék közti versenyben GYORSÜZEM-MOZGALOM A GYULAI HARISNYAGYÁRBAN A belügyminisztérium vándorzászlól tűzött ki a megyék beruházási vállalatai között a be­ütemezett térvek időben való teljesítésére, valamint az anyagíakarékossúg betartására. A legutolsó kiértékelés szerint a Békésmegyei Beruházási Vállalat a második helyezést érte el a megyék kör­zőit. A versenyzászlót ünnepélyes keretek között adták át a. belügyminisztérium részéről kikül­dött Szabó Ervin és Beck Rezső elv társak, azzal, liogy az elmúlt év nehéz munkájában megálltak, helyüket a vállalat dolgozói és törekedjenek arra, hogy a mostani. 1953. évben még jobb ered­ményeket érjenek el. Kérte az elvtársakat, javítsák lei a még meglévő hibákat és akkor még eredmé­nyesebb lesz munkájuk. Majd további jó munkát és sok sikert kívánva nyújtotta át a vándor­zászlót a vállalat igazgatójának, Filipinyi János elvtársnak, aki ígéretet tett a vállalat dolgozói nevében arra, hogy olyan munkát végeznek a jövőben is, hogy a zászlót megtarthassák maguk­nak. Az ünnepségen megjelent a megyei tanács terv-* és statisztikai osztálya részéről dr. Far­kas Emőné és jelen volt a vállalat valamennyi dolgozója Az ünnepség színvonalát nagyban melle a vállalat knltúrosoportjának kitűnő műsora A kötegyáni termelőcsopcrtsk életéből A vezetőség szilárdítsa A »Béke termölőoeoportnak szép gazdasága és főj lőtt állatállomá­nya yan. A tszcs sokat fejlődött, Do a tsaes-'bagok közül nem mind, mert varrnak olyanok is, akik nem vették ki részüket a munkából. Lengyel József rendszeresen kijárt a feleségével dolgozni és szépen kereseti:-. De varrnak olyanok, akik a nyári időszakban is csak nyolo óra után mentek dolgozni. A, tor­meg a munkafegyelmet nrelőcsoport vezetőinek elsősorban is a munkafegyelmet kellene - meg­szilárdítani és a meglévő hiányos­ságokat kijavítani. Az elmúlt öv­ben is alkalmazták az agrotechni­kát és most is keresztsorosan ve­tették a kalászos növényeket, hogy ebben az évben nagyobb termést tudjanak elérni. S hta, a tagság ösz- szefog, jól kiveszik részüket a mun­kából, akkor ez valóra is válik, Kik a felelősek mindezekért? Mintogy másfél, két hónapja- áll egy sztalinyec MagyarMnhogyes és Kunágota közötti út mellett elha­gyatottan. Gyula és Békéscsaba között né­hány nappal ezelőtt otthagytak egy vontatót, mintegy 40 mázsa fával. Két nap múlva a fa már csalt félóra apadt, elhordták, akár a Négyzetesen vetik a kukoricát, alkalmazzák a pótbeporzást Az »TJj Világ« termolőcsoport 19-51 tavaszán alakult, mint I-e-s típusú tszcs. Az elnök Kelemen Mihály lett, jó munkát végez és munkája mellett tanul is. Az eL- íuuít év őszén átalakultak IIX-as típusra. Sok olyan, tsz-tag van, aki még egyénileg gazdálkodott, már ak kor kísérletezett az új agrotech­nikai módszerekkel. Például Hajdú Mihály is négyzetesen vetette a kukoricáját. Most Kelemen elv­társ, a tszcs elnök© és a tagsági úgy határozott, hogy a csoportban is négyzetesén vetik a. kukoricát, a napraforgót, cfo alkalmazzák tv pótbeporzást is. Már az ősszel ke­resztse rosan vetették az árpát B ta­vasszal is így lakarjjáÜf ;i vetést el­végezni. A területet felosztják egyé­nekre, hogy no legyen probléma a tavaszi munkák, elvégzésénél. .A termelőosoport első negyedévi bo- romfibeadésámak már ©leget tett, A munkák mellett nagy gondot for­dítanak arra is, hogy minden tag politikailag is képezze magát. A „Rákóczi" tszcs-ben is alkalmazzák A »Rákóczi« termelőcsoportban az egyik gyűlésen megbeszélték azt, hogyan és milyen módon alkal­mazzák a szovjet agrotechnikát. Nagy Lajos, — aki 15 hold földjé­vel lépett 1» a csoportba — azt mondotta: Mig egyénileg dolgoz­tam, úgy kísérleteztem a kuko­rica vetésével, hogy vetettem ren­des sorokban és négyzetesen is. Az a szovjet agrotechnikát __ is négyzetesen vetik a kukoricát, mert igy 14—15 mázsával tudnak többet termelni. A »Rákóczi« úszás­ban is felbontják egyénékre a te­rületet, mert igy minden tszos- tag felelős lesz a saját munkájáért. Hajdú Ilona levelező, Kötegyán. csald szalmáját. Gyoma és Mezőberény közötti kövesükön három hete áll egy von­tató és rajta egy traktor, nem messze tői© az árokban pedig egy traktor süllyed mind mélyebben a sárba. Felháborító, példátlan esetek ezek. Az illetékesek sürgősen vizs­gálják ki és a legszigorúbban von­ják felelősségre azokat, akik ilyen hanyag szívtelenséggel bánnak a dolgozó nép közös vagyonával.: Vonják felelősségre elsősorban az illetékes gépállomások igazgatóit, akik mit sem törődnek azzal, hogy a hozzájuk beosztott traktorosok ‘ból'áízattált-e a gondjaikra biüött traktort, vagy éppen Kd,aliir ceí. Az ilyen hanyagság édes testvére a szabotálúsnak, hiszen a gépek ki vannak téve a rongálódásnak, az időjárás viszontagságainak és an­nak, hogy a drága alkatrészeket ki­kezdje a rozsda. Szabó Zoltán, megyei tanács dolgozója. Az egész országban saebaú a burgonya forgalma egyik holdon a pótbeporzást is al­kalmaztam. S ahol négyzetesen ve­tettem, ott 22 mázsa termett, ahol alkalmaztam a pótbeporzást, ott 25 mázsa, ahol rendes sorba vetettem, ott pedig csak 15 mázsa volt a kukoricám. Ebből a példából ta­nultak a- tszcs tagjai, most már ők Dolgozó parasztságunk és ter­melőszövetkezeteink. túlnyomó többség© mái- a begyűjtés ver­senyének őszi szakaszán, novem­ber 30 ig becsülettel teljesítette burgonyabeadási kötelezettségét. Ennek eredményeképpen már no­vember 30-a előtt sokszáz köz­ség, termelőszövetkezet, több já­rás és hét mjQgy© nyerte vissza a burgonya szabadpiaci forgal­mát. Mivel a még hátralékos termelők jelentős rész® burgo- myaboadási kötelezettségét no­vember 30 óta teljesítette, a be­gyűjtési miniskor január 10-én az ország minden megyéjében engedélyezte a burgonya szabad- forgalmát. Azok a termelők tehát, Iák burg-anyabeadáöi kötelezettségü­ket teljesítették, az ország egész területén értékesíthetik felesle­güket. Ez nagy kedvezményt), komoly anyagi hasznot jelent az állam iránti kötelességüket teljesítő dolgozó parasztok és ter­melőszövetkezetek számára. A hátralékosoknak a burgonya sza­badforgalmi korlátozásának meg­szüntetése Után is teljesiteniök kell kötelezettségüket és visel­niük kell a hanyagságukból szár­mazó következményeket: a köte­lezettségek felemelését, a kártérí­tés megfizetését is. Kormányunk semmiféle hátralékot nem en­ged el. A burgonya szabadforgalmá­nak engedélyezése buzdítsa még jobb munkára az egész ország te­rületén a begyűjtési bizottságo­kat, a tanácsokat, a tanácstago­kat és pártszervezeteket. Az új begyűjtési redetet ismertetésével, az esedékes tej-, tojás-, baromfi-, hizottsertés- és borbegyüjtési ter­vek teljesítésé vei együtt fáradha­tatlanul dolgozzanak azért is, hogy ne tegyen egyetlen hátra­lékos sem községükben. Tszcs levelezőink írják Csoportunk a járás legjobbjai közé tartozik A «Rákóczi» csoport 1952 augusztus 24-én alakult. Rövid 30 nap atett 158 családot szerveztünk be, 199 kát. holddal. Ma már büsz­kén jelenthetem, hogy csoportunk a járás egyik legjobban működő csoportja. A csoporton beliül állandóan folyik a népnevdíőmmikja B azok a tagok is, akik nem látták teljesem a _ közös gaadáRíodás jetontőeé- gé,t, már másképp gondolkoznak. Az őszibúza., ősziá-rpa és takarmány- keverék vetését mi még batáridő eJőtb 6 nappal beífejeztük. Re­mélem, a tavaszi növény-ápolásnál sem tesz hiba, derekasan kiveszik belőle, részüfoet a csoport tagjai. Adcűc Péter, Kaszaper, «Rákóczi» tszcs, # Hozzáláttunk a szerszámok kijavításához Csoportunk életében az elmúlt év nagyjelentőségű volt. 700 hol­das gazdaságunk 1680 holdra növekedett. Állatállományunk is nagy szá­zalékban nőtt, épületekben is gazdagodott csoportunk. Uj sertésfiaz- tatót és százférőhelyes korszerű tehénistállöt építettünk. Ezek mellett ionban sok volt míg a hiba is, főleg az őszi betakarítás es vetés terén. Most a, vezetőség a tagsággal megbeszélte, milyen hibákat kö­vettünk el az elmúlt esztendőben, hogy fogjunk hozzá az uj évben a hibák Idjavításához, hogy zárszámadásunk az idén más képet mu­tasson. Aktívan zártunk most ie, 73.400 forintot osztottunk szét a tag­ság között, ea munkaegységenként 8 forint 90 fillért jelent. Ezekkel, az eredményekkel nem vagyunk, d© nem is lehetünk meg­elégedve. Ezért már hozzáláttunk a jó gazda gondosságával szerszá­maink kijavításához* munkába állítottunk két kovácsot és ^ egy bog­nárt, hogy mire a tavaszi munkák megkezdődnek, szerszámaink ki legyenek javítva Ifj, $arf6& József, Kö*ö$tad4ny, *■ Dózsa* -tsz. V Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa előírta « szovjet ipar növelésének hatalmas arányait az ötödik ötéves terv- bon. A fejlesztés eszközéül új üzemóriások építését, a meglévő üzemek kibővítését jelölte meg a kongresszus. Do ezenkívül úgy Malenkov, mint Szaburov elvtársak nagy jelentőséggel ömölték ld a meglévő gépek kihasználásának fokozását, mint a termelés növelésének legki­sebb ráfordítással elérhető módját az ötödik ötéves tervben. Többek között a nversvastermelés öt év alatti növelésének 30, a szén terme­lésének 25 és a oementtermelés növelésének 30 százalékát írta ©lő a kongresszus, amelyet a meglévő gépek jobb kihasználásával kell el­érniük- az említett iparoknak. Rejtett tartalékok feltárása A XIX. kongresszus anyagának ©z a része is komoly tanulságul szolgál iparunk minden vezetője számára. Ötéves tervünkben a be­ruházások mértékét a meglévő gépek jobb kihasználásának figyelem­bevételével állapítottuk meg. Ezen a téren a rejtett tartalékoknak az előirányzatnál nagyobb mértékű feltárása az egyik legjobb eszköz, amellyel ötéves tervünket túlteljesíthetjük, amellyel' az ipar be tud­ja hozni az elmúlt évi rossz időjárás következtében a mezőgazda­ságban jelentkező károkat. Üzemünkben, a Gyulai Harisnyagyárban mind az álló, mind a forgó eszközök terén nagy gondot fordítunk a gépek jobb kihasználásából eredő megtakarításokra. A forgó eszközök jobb kihasználása tarén nagy eredményt értünk el azzal, hogy nem­csak nálunk, Magyarországon, hanem az eddigi értesülések szerint egész Köaép-Európában először alkalmaztuk eredményesen a zárt- ciklusú harisnyagyártást. Ez módot adott arra, hogy forgóeszköze­inknek körülbelül huszonöt százalékát népgazdaságunk rendelkezé­sére bocsáthatók, Teljes gépsor gyorsítása A következő lépést az állóeszközök jobb kihasználása terén tesz- (szük. a gépek gyorsításával, a gyorsüzem-mozga.lommal. Itt is értünk el már eredményeket, amennyiben az elmúlt év tavaszán ötven jBzególygép sabeaBÓgváltóvál való felszerelése a gépok ötvenszázalékos gyorsítását eredményezte. Ez az intézkedés 23.000 forintos megtaka­rítást jelentett, do ezen felül a »patent« harisnyában, jelentkező ma­gasabb szükséglet Irielégitését is lehetővé tette. A gyorsüzem-moz- galom folytatásaképpen agy hónappal ezelőtt- egy teljes gépsor sebes­ségét 15 százalékkal felemeltük anélkül, hogy akár a termékek minő­sége, akár a gépek futási biztonsága a fegksvésbbé is romlott vol­na. A további munkát ugyancsak ezen a gépsoron folytatják és « gépek sebességének emelését 22 százalékban határoztuk meg a bizton­ság teljes.,.mértékű , fenntartása mellett. Természetes, hogy a sebes­ségnek ezen újabb hétszázalékos émeiése sokkal nagyobb munkát je- tent, mint az előző 15 százalékos gyorsítás. Éppen ezért n munká­nak ezt a részét már sokkal nagyobb gonddal, az erre vonatkozó tu­rn. .ukák alapos áttanulmányozásával és a 'legtervszerűb­ben végezzük ©1 a következőképpen: Szovjet tapasztalatok alapján Felkutatjuk és beszerezzük a gyorsuzem-mozgalommal kapcso­latban eddig megjelent irodalmat, elsősorban a szovjet fordításokat. Ezeknek áttanulmányozásával különösen az élenjáró szovjet ipar ren­delkezésünkre bocsátott tapasztalatait használjuk fel munkánkban. A saját gyakorlati tudásunk és a tudományos munka felhasználásával egy gépen nagyjavítást végzünk, úgy, hogy üzembiztosán elbírja a tervezett magasabb fordulatszámot. Ezt a gépet kétheti próba alatt a tervezett 22 százalékos gyorsítás helyett 30 százalékkal magasabb foTdulatszámmal hajtjuk meg. Minden nap megvizsgáljuk a termé­kek minőségét-, valamint a gép alkatrészeinek kopását is. A kísérteti futás végén lerögzítjük a gép beállítását és ennek megfelelően old­juk meg az egész gépsor magasabb fordulatra való beállítását. Egy­ben meghatározzuk a magasabb fordulatszám által előállott követel­ményeket: megfelelő gépkezelés! és gépápolási módokat, a tisztítást, olajozást, műszaki ellenőrzést, stb., nehogy a fokozott sebesség a gé­pek élettartamának rovására menjen. A gépsort a gyorsítás után hosszabb időn keresztül, állandóan tüzetesen figyeljük az esetleg még felmerülő hibák kijavítása, valamint a további munkához szükséges tapasztalatok megszerzése érdekében. Az első gépsor gyorsítását és a kísérletek megfigyelését 1953. év első felére tervezzük, de ugyan­csak ezidő alatt megtesszük az előkészületeket arra, hogy a következő két év alatt elvégezzük az egész tizem gyorsítását, Gyorsabb gép — főbb áru Meggyőződésünk, hogy üzemünk gyorsítása nem rontani, hanem el­lenkezőleg, javítani fogja gépeink állapotát, amennyiben a gyor­sabb járat megköveteli a tervszerű megelőző karbantartás fejleszté­sét, a rendszeres gépápolást, a műszaki ellenőrzés teljes kiépítését, valamint a szakképzettség emelését'. Ezeknek a -funkcióknak a megerő­sítése nyilván a gépek jobb állapotát fogja eredményezni. Üzemünk gyorsításával készülünk- fel arra, hogy dolgozó népünk életszínvo­nalának emelését pártunk politikájának megfelelően a legteljesebb mértékben előmozdítsuk. Ezt a feladatot a kötelező takarékosság szem- előtt tartásával, a lehető legkisebb beruházásokkal valósítjuk meg. Vermes 'Tibor főmérnök, G yulai Harisnyagyár. Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
Thumbnails
Contents