Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-10 / 8. szám
Világ proletárjai egyesüljelek! r A* egyénekre felbontott terv egyik alapja a tervteljesítésnek Ismerjük meg az új begyűjtési rendeletet J AZ. MDP B É K ÉSME G Y EI PÁ R T BIZÖTTSÁGÁNA K LA P J A 11953 JANUAR 1#.. SZOMBAT Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Készüljünk Sei az üzemi kollektivszerződések beszámolóira Az üzemi kollektív szerződések sikeres teljesítésének a legfőbb és legdöntőbb feltétele a vállalt kötelezettségeit teljesítésének naponkénti ellenőrzése. Az üzemi kollektív szerződések végrehajtását, —• mely a szakszervezet sokoldalú munkájának egyik alapja — az üzemi bizottságok minden egyes tagjának központi feladatként kell tekintenie. Ebben a hónapban ismét be kell száinolniok vállalatvezetőinknek és üzemi bizottságainknak az elmúlt negyedévben vállalt kötelezettségükről, orról, mit teljesítettek, mit hajlottak abból végre. Az üzemi kollektív szerződések, melyeket vállalatvezetőink a dolgozókkal —, illetve azok megbízottjaival, az üzemi bizottságokkal — kötöttek, kétoldalú kötelezettségvállalást jelentenek. Ennek a kötelezettségvállalásnak eddig többé-kevésbbé eleget is teltek. Meg kell azonban említenünk, hogy vállalatvezetőink igen kevés gondot fordítanak arra, hogy erről a .munkájukról számot is adjanak. A Téglagyári1 ES-nél például Hámori igazgató elvtárs legutóbb az utolsó percben készítette el beszámolóját s a meghívott löt) küldött között csak két női .dolgozó volt. Az ebben a hónapban megtartandó kollektív szerződések beszámolójánál mindezeket a hiányosságokat fel kell számolnunk. Fokozott gondot kell fordítani arra, hogy a kollektív szerződések/ be nem tartásáért az illetékeseket felelősségre is vonják. Megállapíthatjuk, hogy szakszervezeti funkcionáriusaink is lazán kezelik ezt az ügyet. Minden funkcionárius előtt világossá kell, hogy váljon, hogy az üzemi kollektív szerződés törvény, amely kötelező a felekre. A vállalt kötelezettségek határidőre vagy előbb való teljesítése elősegíti ötéves tervünk sikeres megvalósulását, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelését. A kollektív szerződés ellenőrzésébe vonják be a/ üb k a bizalmiakat és ellenőrizzék, követeljék meg annak maradéktalan Végrehajtását. Világosan kell látnunk, hogy az, üzemi kollektív' szerződések ti? nem tartása anyányit jelent; nem teljesítet lük a dolgozókkal szemben fennálló kötelezettségeinket. a gyűlés befejezését a vonat indulásához kötötték. A beszámolóbanHámori elvtárs az intézőbizottságot bírálta több olyan pont iicmteljesítéséért, amelyek éppeju a vállalatot kötelezték volna. Tapasztalható volt az is, hogy sok, helyen a szakszervezet nem mozgósítóit megfelelően, például a a békéscsabai Bameválban, vagy a Ruhagyárban, ahol kétszer kellett megszervezni a gyűlést. Ahol pedig mozgósították, mint például a 65. sz. Magasépítő Trösztnél, ott meg az intézőbizottság titkára csak 3—4 szóban vázolta azt, hogy semilyen munkát nem végzett az üzemi kollektív szerződések megvalósításáért. A dolgozók ezért le is váltották ebbői a funkciójából. Hiányosság volt még az is ezen a gyűlésen, hogy A negyedévenkénti lömegellqn- őrzés fokozza a gazdasági, -szak- szervezeti vezetők felelősségét a szerződésbeni kötelezettségek teljesítéséért. A tapasztalat azt mutatja, ahol ezzel törődnek, mint a békéscsabai István-m alomban, ott jó eredményeket érnek el. A feladat tehát: a vállalat és a szakszervezeti’ vezetők már most készüljenek a beszámoló megtartásához. Ebbe pedig vonják be és támaszkodjanak a műszaki vezetőkre, a szakszervezeti bizalmiakra. Bízzák még a szerződés egy-egy részének felülvizsgálásával őket. így a dolgozók jobban magukénak érzik majd azt és az 1953-as esztendőben még jobb eredményeket érhetünk el. Udvarát Gyula SZMT szervező titkár, Békéscsaba. Községünk élenjárói Biiinyi József 13 holdas dolgozó paraszt élenjár községünkben." Adóját pontosan fizeti, beszolgáltatását jól teljesíti; a búza- vetésben, mélyszántásban is vezet a községben. Egyéni gazdálkodó, do mindenből többet termői, mint a többi egyénileg dolgozó. Birinyi József azt mondja, miié is tudna többet termelni, ha olvasna, meg rádiót hallgatna. * Ö például a rádióból hallotta, hogy vetik a krumplit a Szovjetunióban és ő is ugyanúgy veti mélyszántásba. Vetés után lehengerli, hogy a tavaszi szél nie szárítsa él a gyenge csirát. Nyáron, ha szárazság van,) 3—4-saer megkapálja. így biztos, hogy lesz krumpli. Az, elmúlt évben szárazság volt, mégis kvadrá- tradcént két és fél mázsa krumplit termelt. A többiek olyan darab földön 28—30 kilót termeltek. Elmondja Birinyi József azt is, hogy még négyzetesen nem vetett, de az idén megpróbálja. Elbeszélgettem Z. Mode István hét kát. holdas dolgozó paraszttal is, elmondta, neki jó kukoricája volt tavaly. Ősszel szántja a földet és 3—4- szer kapálja,. Volt egy darab kukoricája, azt csak kétszer kapálta, mert nem volt gyomos, de rá is fizetett, mert mig a' többi kukoricája zöld volt, ez már sárgulni kezdett. Azt mondta ő is, az idén négyzetesen veti a kukoricát és négyszer kapálja. Ezeknek a dolgozóknak a neve rajta is van a dicsőségtáblán egész éven keresztül, mórt. jó eredményeket érnek el. G. Tóth János, Nagykamarás. B zárszámadás áj életei hozott a dobozi „Petőfi“ Isz-ben »Petőfi« tsz ... Hagyjanak vele békét... Hiszen rossz csoport az. Sok ott a hiba — így vélekedtek Dobozon a község dolgozó parasztjai a »Petőfi« termelőszövetkezetről. Igaz! Valóban sok hiba volt a csoportnál. Tudták ezt a csoport tagjai iá. A zárszámadási közgyűlésen aztán meg is mondták. Így' nem mehet tovább. Valamit tenni kell, mert lejáratjuk szövetkezetünket, meg nagy szégyen az, hogy az egyénileg dolgozó parasztok lenézik szövetkezetünket, — mondták többen. Ott a közgyűlésen meg is beszélték mik is voltak azok a hibák. Sorba vették őket. Neui volt állandó növénytermesztési brigád Mindenki utasítást adott, de senki sem tudta mi az ő feladata. Korosén voltak az olvau ingok t akik rendesen kijárták dolgozni. Az asszonyok jóformán felé so néz tok a csoportnak. Volt róla szó a tavaszon, hogy jó leime, ha mindönki megkapná egyéni területét, do ezt, akik nem szerettek dolgozni, félték a munkától, lehurrogták. Nem osztották fel igy egyénekre a .területet. A vezetőség som igen szorgalmazta a torületkioSztást, Hibák voltak a munkafegyelemnél is Sokan minden szó nélkül elmar nullák a munkából. De senki sem Vonta felelősségre az elmaradókat. Nem mondták el azoknak, hogy saját magukat és a szövetkezetei károsítják meg azzal, ha nem járnak ki rendszeresen dolgozni. Hiszen , a kukoricát csak azért tudták egyszer megkapálni, mert kevés volt a munkaerő. Egész nyáron alig 5—6 asszony járt munkába. Kevesen voltak olyanok, mint Debreceni Andrásáé, akinek 12 gyermeke van és mégis mindén munkából becsülettel kivette a részét Beszéltek a tavaszon arról is, hogy jó lenne a kukoricát négyzetesen vetni. De aztán ejgymé- liúnyan azt mondták, hogy sose mint régen.(?) Ugyanígy voltak a a tavaszi árpánál is. Voltak olyanok, akik keresztsorosan akartál, vetni, de ezeket is lebeszélték hogy leikéi áz, ha csak sorosan vetik is. Hát ki is kelt, de termés aztán nem nagyon sok lett A közgyűlésen nemcsak a hí búkat sorakoztatták fel, hanem közösen azt is bajlódjanak vele, jó lesz az úgy, megbeszélték, hogyan lehetne kijavítani Első legfontosabb feladatunk — javasolták többen — állandó brigád-területet kijelölni és azt felosztani munkacsapatokra és azon belül egyénekre. A javaslatot cl is fogadta a vezetőség. Már megalakították a két növénytermelési brigádot, kimérték a területeket. Még most a tél folyamán kimérik a munkacsapatok részére és minden egyes tagnak a saját területét Már a vetés né! mindenki személyesen ügye’ arra, hogy jól előkészítsék vétót előtt a talajt és a vetéssel se legyen semmi hiba. Hiszen, ha a saját területükön többet termel nck, mint tervbe van véve, pro miumot kapnak utána. Tudjál ezt a csoport tagjai is. Arról ín beszéltek, hogy a tavaszi árpát keresztsorosan vetik, a kukoricát pedig négyzet ssen Nem ijedünk meg akkor sem, ha a gépállomás nem biztosít négyzetes vetőgépet, — mondja a párt titkár elv társ. A munkacsapatok tagjai már arról beszéltek, hogy elvetik a kukoricái -puskával« K Arról is szó esett a közgyűlésen. hogy nem lehet tétlenül nézni azt, hogy sokan elmarad nak a munkából, miért nem von ják felelősségre őket. Határozatot hoztak közösen, hogy az iga zolatlajuil elmaradóktól l<ét műn kacgységet levonnak a már meg lévő munkaegységükből. A »Petőfi« tsz-' tagjai részére nagy fordulatot jelentett a zárszámadási közgyűlés Az elmúlt év hiányosságain okulva, új lendülettel kezdtek az új esztendőhöz. A közgyűlésen egyhangúlag elhatározta a tagság: «Bebizonyítjuk a dobozi egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy közösen többet könnyebben lehet termelni." A vetést, mélyszántást már elvégezték. Alig van 3—1 hold szántatlan. Ha ebben az évben a tagok is jobban kiveszik részüket a munkából, az 53-as évi zárszámadási közgyűlésen már jobb eredményekről számolhat l>e az elnök elvtárs Lipcsei Márki A gépállomások téli gépjavítási versenyének, decemberi eredményei A téli gépjavítás! vorscjiybea: decemberben a megyék gépállomásai közül legjobb eredményt, a. békésmegyeiek érték el. Tervüket 123 százalékra teljesítették. A baj- dumegyeiek 108.0 százalékos eredménnyel a második helyre kerültek. A versenyben leghátul Báos és Somogy megye gépállomásai kullognak. A gépállomások között folyó gépjavitási versenyt.,,on a hajdú- megyei sárrétudvari -gépállomás vívta ki az első helyet. Decemberi előirányzatát 190 százalékra teljesítette. A borsodmegyoi baktat gépállomás 170, a hajdumegyei heneidai gépállomás pedig 163 százalékos eredményt ért el. Leggyengébben a somogymegyoi mer- nyei gépállomás dolgozott, A gépjavitási versenyben az élenjáró gépállomások eredményei • bet úgy érték el, hogy a javítást időben megszervezték, ^tfkjavik brigádok terveit nápofli^felbon tották és külön erőgép, cséplőgép munkagép és tartozékjavitó bri gádőkafc is alakit öltek. A műnk* kezdete előtt reggelenként rop gyűléseken beszélték meg a mun kában elmaradt dolgozóknál to pasztáit hiányosságokat. Egy nap alatt 25 holdat vetettünk be Mi, á kondoros! »Viharsarok« tszcs tagjai elhatároztuk, hogy a hátralévő búzát el fogjak vetni január elején. A vetést a tszcs elnöke, Szász Mihály és az üzemi pártvezotőség egyik tagja, Annáin Andrásáé röpgyűlésen beszéltek mag a tagokkal, a brigád- és munkacsapatvezetőkkel és a tszcs tagra- nómusával, Zöldi Györgygyel. Az elnök elvtárs vállalta, hogy a vetéshez a szükséges vetőmagot, biz tositja s ezt minden zökkenő nélkül végre is hajtotta. Egy nap alatt 26 holdat vetettünk el, elvégeztük rajta a vetéssel kapcsolatos munkákat. Sokat segített a munkánkban Ancsin Andrásáé is, alá a kondorosi AMG-nól dolgozik. A vetés megkezdése előtt a brigádvezetők megbeszélték az agronómuo- sal, majd a munkacsapat vezetőkkel, hogyan dolgoznak. Névsaerint beosztották azt is, kik kerülnek vetőgéphez, magtakaráshoz. A vetőmag kiszállítását Kusnyár György raktáros irányította. Litauszűi Anna, Kondoros, »Viharsarok« tszcs. Rövidesen kijelölik a törzsállattenyésztő termelőszövetkezeteket Az állattenyésztés és takarmány- termelés fejlesztéséről szóló pártós kormányhatározat értelmében még a, múlt óv végén létesített állami állattenyésztő állomások a szervezési munka befejezése után mindenütt feladataik megoldásához láttak. Egyik legfontosabb feladatuk, hogy a. termelőszövetkezeteket állattenyésztésük fejlesztésében minden eszközzel támogassák. A párt- és kormányhatározat előírja azt is, hogy az állattenyésztésben élenjáró termelőszövetkezetekben törzstenyészeteket kell létesíteni. Ezekből a törzs tény és ze tökből látják el majd jóminőségű apa- és anyaállatokkal a többi termelőszövetkezetet. Az állami állattenyésztő állomások mintegy harminc termelőszövetkezet állatállományának törzste- nyésaetté nyilvánítására tettek javas latot. A javaslatok alapján a közeli napokban megtörténik a törzstenyésztő termelőszövetkezetek kijelölése
