Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-08 / 6. szám
Vihaisúiak Képe IÍI53 jnuuár 8., esütöil-lik Párt és púrtépítés /( pártoktatás tapasztalataiból A vietnámi néphadsereg bevonulása a felszabadított területekre A Központi Vezotőség 1952 október 23-i határozata felhívta a párt tagjait, mindenekelőtt p. pártaktívát: taaulmá-nyozsa meyhiitönböx- t&tett gonddal és elméig ülés&al a loongresszu s okmányait és Sztálin élvtárs lángeszű útmutatásáét., melyek felmérhetetlen jelentőségű segítségeit nyújtanak a mi ‘népünk számára is a szocializmus építésének minden területén. Megyénkben pártbizottságaink, pártvezetőségeink a. Központi Vezetőség útmutatásának széliemében, láttak munkához. E megtisztelő feladat megoldására mozgósították a kommunistákat. Több helyen éppen a kongresszus anyagának jó megismerése utáni törekvés különböző mozgalmakat hozott létre azzal a céllal, hogy lehető legtöbben hasznosít ;ák saját munkájukban a nagy szovjet nép tapasztalatait, A kommunisták megértették a. kongresszus világtörténelmi jelentőségét, ami megmutatkozott abban is, hogy mind többen vesznek részt a foglalkozásokon. Számos olyan szeminárium van megyénkben, ahol közel 100 százalékos a megjelenés a kongresszusi anyag tanulmányozásánál. A sikerek mellett azonban észre kell venni azokat a hibákat, molyok fékezik a további lendületet. Helyenként- indokolatlanul nagy a lemorzsolódás, ami már úgy is megmutatkozott, hogy ©sebenként két szemináriumot össze kellett- \ormi. A másik az, hogy nem minden ©sebben kapják meg a politikai iskola hallgatók a megfelelő választ- az elvi kérdésekre, ami adódik a szórni náriunrvezető felkészületlenségéből. A főláncszem tehát megjavítani a propagandista szemináriumok színvonalát, amivel aztán általános színvqp aloméi kedést tehet elérni. Á propagandista szemináriumokon már eddig is sok jó propagandista nevelődött ki. Az idei oktatási évben a propagandista szemináriumok vezetőinek nagy része elméletileg szilárdabb tett. A propagandista szemináriumok általában, teljesítik főfal-adataikat: elméletileg felkészítik a politikai iskolák vezetőit. Tisztázzák az elvi kérdéseket. A hiányosság elsősorban az elmélet és u gyakorlat összekapcsolásánál mutatkozik meg az oktatás minden ágában. Az 8ZKP történet első évfolyamánál pedig különösképpen az mutatkozik »reg, hogy a történeti kérdések háttérbe szorítják az elvi vonatkozású problémákat. A XIX. kongresszus anyagának tanulmányozásánál több ßzernir.áriumon megtörtént, hogy Sztálin elvtárs beszéde világtörténelmi jelentőségének tudatosítdsa elsikkadt. A hibák forrása ott kéretendő, hogy vannak még olyan propagandisták is, akik a-zt gondolják, nincs szükségük propagandista szemináriumra és a pártszervezetek» vezetőségei hagyják, hogy az ilyen propagandisták szemináriumot vezessenek. Egyes propagandisták elfoglaltságukra hivatkozva nem vesznek tészt sok esetben a propagandista szemináriumon, mások elfoglaltságukra való hivatkozással nem tartják meg a szemináriumokat. Példa erre Gyulavári község, ahol a propagandista szemináriumok megtartását haWztgatjúk szerdáról péntekre. "A tanulási fegyelem itt egyenesen tűrhetetlen. Kovács elv- tára községi párttitkár, akitől joggal várják a dolgozók, hogy példát mutasson, öt konferenciából egyen jelent meg. Ebből következik aztán, hogy nem vonják felelősségre a községben som azokat a hallgató-, kát, akik elmaradoznak a konferenciákról. így az elmúlt héten a megjelenés 30 százalékos volt. Két szemináriumot össze kelleti vonni, a. DISZ politikai iskola, II. évfolyamán pl. 2-5 hallgatóból 3 jelent meg. A megjelentek egy részénél a felkészülés is gyenge. Pl. Ki>s élvtárs a «Felszabadítók Hagyatéka» tea- ben azt mondta, nem ér rá felkészülni. A szeminárium munkáját akadályozza, formálissá teszi az, hogy a hallgatók egy része nőin, vagy csak hiányosan készül fal. Az a propagandista, vagy hallgató, aki felkészületlenül megy a szemináriumra, rontja a politikai iskola színvonalát, fegyelmét. A tanulásból való elmaradás rányomja a bélyeget a többi munkákra- is. Például az, hagy Szilágyi elvtárs, Gyulavári község tanácselnöke nem képezi magát, azt is eredményezte, hogy fontosabbnak tartotta a disznóvágást, mini hogy olyan kimutatást készítsen a népnevelők számára-, melyen megvan, kik vetettek el, kik nem. Gyulaváriban az oktatási fegyelem nagyfokú rneglflzulásából következik aztán az is, hogy a vetés 66.4 százalék, mert hiányzik a megfelelő meggyőző politikai munka. Vagy a szarvasi járásban, ahol az oktatásban 65 százalékos a megjelenés, ami Visszatükröződik az egész gazdasági munkában. Például a bsgyüjtés napraforgóból 33, búr- gúnyából 46, sertésből 77, kukoricából 93 százalék. A vetés pádig 87, a mélyszántás 49 százalék, Alihoz, hogy gazdasági eredményeink növekedjenek, elsődleges, hogy elméleti tudásunkat gyarapítjuk. A jól felkészült propagandista munkája lehetővé teszi, hogy a hallgatók ideológiailag fejlődjenek, politikailag szilárdakká váljanak és harcoljanak minden ellenséges megnyilvánulás elten és következetesen végrehajtsák pártunk, kormányunk határozatát. A. szemináriumok alacsony színvonalához hozzájárul helyenként a propagandisták túlterhelése is. Például Gyulaváriban minden propagandista még káderképző tanfolyamra is be van osztva. Azon túl a politikai iskolán és káder- képző tanfolyamon tanul több hallgató. A propagandisták túlterhelésére jellemző a gyulavári, példa: tudvalevő, hogy a pedagógusok állami oktatásban .vesznek részt és csak azok oszthatók be- propagandista munkára, akik önként vállalják. A községi pártbizottság ezzel szemben így «oldotta» meg; Csonka. István elvtárs, iskolaigazgató ötféle oktatásban vesz részt. 1. szakmai, 2. tanácsnál pártoktatás- ban, 3. káderképző tanfolyamon, 4. másodéves prop, szem, vezető, 5. politikai iskola vezető. De hasonlít a többi pedagógus helyzete is erre. Nyilvánvaló, az ilyen túlterhelt propagandisták a legbecsületesebb akaratuk mellett sem képesek tökéletes munkát végezni. Ahhoz, hogy megszűnjenek ezek a hibák, pártbizottságainknak fe- lüi kell vizsgálniok a propagandistákat. Ellenőrizzék a politikai iskola vezetőket, hogyan készülnek fal, milyen módszerrel vezetik a vitát, hogyan nevelik a hallgatókat a helytállásra, tisztázzák-e az elvi kérdéA jó munka jutalma A vésztői Szabad ág filmszínházban telt nézőtér előtt, a dolgozók tetszésnyilvánítás« közben adta át Nagy Sándor moziügy vezető a pénzjutalmakat a fegjobb vésztői közönségszervezőknek. Azokat a közönségszervezőket- jutalmazták meg, akik szívügyüknek tekintik a kultúrforra- dalom győzelmét és olyan dolgozókkal szerettették meg a filmek látogatását, akik azelőtt régen, vagy egyáltalán nem jártak moziba. Fáradságot nem ismerve világosították fel a dolgozó* kát, hogy valamennyien megismerjék a filmekről a magyar, a szovjet és a szocializmust építő minden nép gazdag eredményeit, békés alkotó munkáját, a békéért folyó harcát a világ népeinek ellenségei ellen. Jól végzett felvilágosító és szervező munkájáért Kutasi Erzsébet, a DISZ közönségszervezője 400, Balogh Béla. az úttörők közönségszervezője 300, Biró József, a kisipari termelőszövetkezet közönségszervezője 150 forint pénzjutalmat kapott. Mind a hárman meghatottan vették . át a jutalmat s különböző szavak ki- siretében Ígéretet tettek arra, hogy még jobb felvilágosító munkával segítik diadalra kultúrforrad almunk győzelmét. , Bereczki Sándor. tudósító, Vésztő. se két. Ezen a téren is van javítani való. A gyulai járási pártbizottság »»in ellenőrzi rendszeresen a politikai iskoláivát. Azéinstruktorok nőinél-, 'nak megfelelő segítséget. Mindenekelőtt á szemináriumok Színvonalának emelése megköveteli, hogy szüntessék meg a propagandisták túlterhelését, Hassanak oda, hogy ne vezethessen olyan propagandista szemináriumot, aki nem vett részt előzőleg a propagandisták megbeszélésén. Pártbizottságaink tartsák napirenden elsősorban a propagandista szemináriumok munkáját, hogy állandóan magas színvonalú propagandista szemináriumok legyenek, mert a propagandista szemináriumok nagymértékben biztosítják a politikai iskola- vezetők elméleti felkészültségét, a helyes módszerek kialakulását, amit gyümölcsözi ethetünk egész pártok- tatésUnkban. _ 'Piocskár János kitűnő eredményeket értek el a múlt évben a szovjet gyapottermelő kolhozok A Szovjetunió gyapottermelő területeinek kolhozai most ösz- szegezik az elmúlt év eredményeit. Nagy sikerekkel zárta az évet Tádzsikisztán legnagyobb gyapot- termelő kolhoza, a »Lenin«-kolhoz, amely hektáronként átlag negyven mázsás termést takarított be. Az államnak beadott gyapotért a kolhoz huszonöt millió rúbelt kapott. Az üzbekisztáni andrijáni terület >/Sztálin«kolhozában hektáronként harminchét mázsás gyapot- termést értek el. E kolhoz jövedelme húszmillió rúbel volt. A vietnámi néphadseregnek, a Fekete- és Vörös-folyók vidékén elért győzelmei katasztrófáiig helyzetbe hozták a francia gyarmati elnyomók északi hadseregét. A legutóbbi jelentések a Ma-folyó környékének felszabadításáról és a francia területrablók fejvesztett visszavonulásától számoltak be. A vietnámi néphadsereg diadalainak egyik titka az, hogy a nép gyűlöli a francia megszállókat és bábjukat. Bao-Dajl éa minden segítséget megad Ho-Si-Minh felszabadító hadseregének. Képünk: a néphadsereg diadalmas bevonulását ábrázolja egy felszabadított helységbe. A lakosság lelkes szeretettel és ajándékokkal várja a hős harcosokat. Döntő tervéviink győnyönyű vidéki létesítménye a székesfehérvári áj állomásépület ' Tízmillió forintos költséggel épült fel a háború alatt súlyosan megrongálódott állomásépület helyett az új székesfehérvári vasútállomás. A most elkészült, az utazóközönség részéi© szolgáló épületcsoport 16 méter széles előcsarnokában és a csatlakozó épületekben helyezték el a könyvtárakat, a podgyászraktárakat és a géptermet. A gyermekes anyák várótermében csecsemőgondozó-helyiség, szoptatófül- k», fürdőszoba és fekvőhelyek vaunak. A kultúrváróterembeu sakk, dominó és könyvtár várja az utasokat. A tanulók részére külön vátffcnélkülözhotetlen ax agiMciós munkában termőt rendeztek b©. Az előcsarnok falára tavasszal két hatalmas freskó kerül. Az egyik a vasutas-dolgozók munkáját, a másik a balatoni üdülés örömeit eleveníti meg. Az állomásépítkezés nagy arányokban folyik tovább és 1953-ban fejeződik be. Képünk a nemrégiben felavatott új állomásépületet mutatja be. w** <»«»■ —»*■ v.^ v<r- »4 Új államvizsgarendszer egyetemeinken A falszabadulás előtt nem volt egyetemeinknek egységes képesítési rendszere. A legtöbb szakon a hallgatók tetszés szorint választották meg azokat a tárgyakat, amelyeket hallgatni akartak, s tetszés szerint tették le vizsgáikat is. 1948-ban az egyetemi reform megváltoztatta a vizsgaszabályzatot. A hallgatók kollokviumokat és szigorlatokat tettek azokból a tárgyakból, amelyeket kötelező volt hallgatniuk. Ez a rendszer biztosította az állandó tanulást, viszont túlterhelést jelentett az egy© bem istáknak és nem adott módot arra, hogy az ©gyes rész-tantárgyak anyagát nagyobb összefüggésekben áttekintsék. Ennek a hiányosságnak felszámolására az új tanévben új, egységes vizsgarendszert vezettek be egyetemeink, a szovjet vizsgaremi tapasztalatai alapján. Az új rendszer szerint a hallgatók az egyes tantárgyiakból a félévben., vagy « a tanév végén csak egyfajta vizsgát tesznek. Megszűnik tehát o különbség a kollokvium és szigorlat között: a hallgatók egy egy tananvagrészből csak egysz&r vizsgáznak. A legtöbb egyetemen és főiskolán a tanulmányaikat befejező hallgatók államvizsgát tesznek, amely marxiamus-leniniziinusból és a szaktárgyakból áll. A műszaki egyetemeken a hallgatók az államvizsga helyett diplomatámét készítenek,* mely önálló mérnöki feladat megoldásából — műszaki tervek elkészítéséből áll. Az államvizsgát tett hallgatók egységes oklevelet kapnak.
