Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-06 / 4. szám

Í9.>3 január ti., kciUI \fÍU<lhS-OA^l( Hé^e. Miért maradt el a vésztői gépállomás a tervteljesitésüen? 1 kothozok ellenőraső bizottságai 1950 ben gépállomásunk tervét 102 százalékra fcdjosiiett©. 1952. évi tor vünkül «<). ,.«zi t^i-vmii két 50 százalékban végeztük el. Mi volt a hiány os>-«í.g, hflgy gépúliomástijik n.m 1.■ ij.-sii..-H ■ únv.-i A tavaszi kampánymunkában jól végeztük el feladatunkat az összes • tormelöcsopoi-i oknál. ez­ért a járási mezőgazdaeági osztály vándorzászlóval jutalmazta meg gépálloméi-nnkat. Május elejéie elvégeztük a három termékcsoportnál a munkát és később >u un volt mit csi- náini Gépállomásunk egyetlen egyéni dolgozó parasztnak sem szántott egész óv lton egy hold terü­letet sem. Csépiért tervünket már 96.1 százalékban teljositettük. Itt el tudtuk volna, érni a 100 százalékot, de nem volt több csépelni való, podig még . Okány községbe is átmentünk, hogy <-*úp lési tervünket teljesítsük. Az el nem végzett munka most már az őszi tervünket terheli. A 14.000 normálholdból mindössze 7000 normálholdai végeztünk ol. Az utolsó tíznapos dekádban, októberben 1400 normálholdat végeztünk. Ekkor megjött az esős idő. De nem az eső volt teljesen az oka* hogy csak 50 százalékban teljesítettük tervünket. A nemtoljosités főoka a- munkafegyelem hiánya volt. Ha minden dekádban 1400 normálholdat végeztünk volna* úgy tervünket 90 százalékban tel­jesítjük. Megszerveztük ugyan a két műszakot,' de voltak dolgozóink között sokan, akik ezi nem vették komolyan. Ejfél után leálltak gépükkel, mint például Szűcs István,- aki azt mondta, hogy ezért nem dolgozott, mert.niuos a.gépében erő. Vagy Szentesi Imre és Marton Zsigmottd, akiknek hengerfejrepedésük' volt, s ahelyett, hogy behozták volna megjavítani, lefeküdtek aludni. Kérőbb - arra hivatkoztak, hogy a kerékpárjuk nem arra való, hogy bejárkáIjanak ,vők. így a gépii k 48 óra kiesése volt munkájából. Voltak azonban a gépállomásnak jó dolgozói is, mint példáuii 1: Karaka J’ét -r. lAüllüg István, Marii ás Imre, Eszlári Mihály, Egyedi József ée még többén, akik tudták, hogy jó munkájuktól függ az egészévi kenyér. Termelőosoportjainkbau 100 százalékoson elvégeztük a mélyszántást és a r. lést is. Csupán az. »Ady tszos-ben van vetetten 250 hold búza, mert nem engedték, hogy- a gépállomás vesse el. A szeghalmi »Ej élet«, nél is még van 100 hold búza vetetten, a csoport nemtörődömsége miatt nőni igyekeztek a vetőmagot beszorozni, pedig a ' pénz megvolt rá. Magunk készítette gyépotkurák-szedőgéppel a csoportoknak segítettünk nnmkájnkbata, sőt más gépállomás csoportjainak is átadtuk gépünket. Sztálin elvtárs 73. születésnapja tiszteletéin r -iidnzott kaitúresten adtuk át a jó eredményt elérő dolgozóknak a jutalmat. Most a gépállomás teljes erővel a javítási munkálatokat kezdi meg, hiszen az 1953 as évi tér Tünket "csak jó! kijavított gépekkel tudjuk teljesíteni. Tervünket pedig teljesíteni, akarjuk, * hiszen , nagvmértékben ettől függ, hogy a körzetünkben mennyi és milyen kenyér lesz. Sándor Imre agronómus, vésztői gépállomás. ,f*»§*!» faiiiilsa^MSiI liÖNxöujiik A békéscsabai I. sz. általános iskola szülői munkaközössége toll- pámákat ajándékozott a szeg­halmi diákotthon tanulóinak. A tanulók az alábbiakban mondanak köszönetét a szülői munkaközös- •égnek: «Kedves Szülői Munkeköeöseég! A napokban kaptuk meg a Szü­lői Munkaközösség által küldött tolipárnákat. Ezúton köszönjük mv^g a ct,aljai szilieknek azit a me­leg gondoskodását, amelyet irán- tunk tanúsítottak. Mi, munkás- éö parasztszülők gyermekei népi demokráciánktól igen sok segít- eéget kaptunk. Kedves és meleg diákotthonban biztosítja számunk­ra a tanulási lehetőséget. Diák­otthonunk az utóbbi években szé­pen fejlődött. Uj szekrényeket, malracos ágyakat, lepedőket, pok­rócokat, tanuló asztalokat ée szé­keket kaptunk. Most mosdó, zu­hanyozó hely bég épül számunkra. Tudjuk, hogy rajtunk kívül még sok diákotthonról kell gondos­kodnia az államnak. Ezért na­gyon jelentős számunkra az, hogy a csabai szülők jó kollektiv mun­kával siettek diákotthonunk se­gítségére. A hiányzó párnák ajándékozásával kifejezték azt, hogy egész dolgozó népünk szere­tet© és önfeláldozása kíséri mun­kánkat. Diákotthonunk a megyében immár a második év© a legjobb tanulmányi eredményt érte el. A szülői munkaközösség gondosko­dása még jobb munkára lelke­sít bennünket-. De figyelmeztet arra is, hogy- mi is tndjunk áldo­zatot vállalni, ha valamiben ne- hézségsink vannak. Diákottho­nunk jó közösségi szellemét már bebizonyította az ősz folyamán is. Közösségi munkával nandbehoz­a szülőknek tűk parkunkat, 30 mázsa hasz­nálhatatlannak látszó szénporból brikettszerű tüzelőanyagot állí­tottunk elő s az őszi esőzések mi­att sártengerré vált hátsóudvar­ban 50 méter hosszú járdát épí­tettünk hulladék téglából. A bé­késcsabai szülők ajándéka nem­csak további jó munkára sarkal termünket, hanem arra, is. hogy ne riadjunk vissza az áldozat- - vállalástól, ha m-agunk és. jópülő szocialista hazánk javát akarjuk. Köszönjük a békéscsabai szü­lőknek a szeretetüket kifejező küldeményt, A tagság nevében a diákott­hon tanácstagjai: Andor István DlSZ-fplek'ís, Oláh Károly DISZ-ferete$ h. Eanyecz Imre tanuló csop. v. Fekete Ferenc, Baráti István, Patkós Sándor, Ondrik István tanuló csoport-Vezető l. 3 miiltisan erre még gondolni sem lehetett November utolján eltörtem a lábam és kórházba kerültem. Mi­kor hazajöttem a kórházból, több munkatársam eljött meglátogatni. Eljött Szabó György, a munkaérdemrendes tehenész, Huszár Géza, K. Tarsoly Márton és László Pálné gazdaságvezető is. A látogatók nem üres kézzel jöttek. Egy kis bort, vagy almát hoztak, mint beteg- látogatásnál szoktak mostanában. De olyan jó érzés volt, hogy el­jöttek meglátogatni, hiszen a múltban ilyesmire még gondolni sem lehetett. De még nagyobb öröm ifi ért. Sztálin elvtárs születésnapján fogat állt meg a lakásom előtt — mivel járni nem tudtam —, elvit­tek az ünnepélyre. Itt két könyvvel jutalmaztak meg jó munkámért. A múltban ilyesmire még gondolni sem lehetett. Ki gondolt volna akkor arra, hogy egy beteg tehenészért kocsit küldjenek és ünnepély­re vigyék el. De azóta már sok változás történt és ezt a mindennapi életünkben is tapasztalhatjuk. Sípos János tehenész, Mezőhegyes, ÁG­Az új tervévben tizennégy élelmiszeripari minőség­ellenőrző laboratórium kezdte meg működését Az élelmiszeripari miniszté­riumban a múlt évben alakult meg a minőségellenőrző és a hygéniai ellenőrző csoport. Idén január 1-én az élelmezési ipari­ban tizennégy iparági köz­ponti minőségellenőrző labora­tórium kezdte meg működését, a többi között a tej-, dohány-, édes-, hús-, konzerv-, sütő- és malomipar területén* A kulturális felemelkedésért Étól a kultúráiét a kunágotai gépállomás kultúrtermében. Nagy harmonikán gyakorol az egyik ne­héz munkát végző elvtárs. Amott hegedűt hangolnak, klarinétos pró­bálgatja hangszerét, a gitáros a kottát nézegeti, a dotes ritmuso­kat próbál. Kilenc .lelkes ember, szemükben a muzsika szeretet© céillog. »Nem vagyunk fáradtak, mihelyt hangszereinket kezünkbe vesszük! mondják mosolyogva. De nemcsak ők mosolyognak, moso­lyig minden olajos, sáros, munká­ból hazatérő traktoros, amint meg­hallják a gépállomás büszkesége, a zenekar hangjait. Kezdődili a próba. Felcsendül­nek a »Sztálin kantáta« hatalmas akkordjai. Első fellépésük lesz a nagy ünnepen. A nap jelentőségét valamennyien komolyan veszik. A karmester az asztalosműhely dol­gozója: Domány Lajos, aki hang­szerel, dinamikát, technikát mu­tat te, bírál, bátorít, aztán a tánccsoport tagjaival tárgyal. Az ünnepi est egyik legszebb száma: a toborzó döngő léptei verik fel a kultúrtermet. Fáradságot nem ismerve gyakorolnak, aztán szóló- táncosunk, Domány Bandi, a mi művészünk is próbázik. Az egyik irodahelyiségben a színjátszók a »Megváltoztunk« című színművet próbálják. Ilyen előkészületek után nem is csoda, hogy a zsúfolásig megtelt kultúrházban december 21-en min­den szám után felhangzott a tapB- orkán. A gépállomás színjátszó gár­dája kiváló munkát végzett. Ar gyelán Sándor, a gépállomás igaz gatója és Varga András üb-titkár az újévi termelőmunka előkészíté­sét a jó lelkiismeretes gépjavítás­sal ée felünk kulturális felemelke­désével igyekszik elősegíteni. Tóth Balázs agronómus, Kunágofca. OLVASD a Viharsarok Népé!! ■VIo : ai a f.-IadU, hogy... fáradhatatlanul neveljük a szovjet *mbe rvl:.í, hop mint számlák fényéi ufc'y őrizzék a társadalmi és szocialista tulajdont.*. (Maimkor elvtárs kongresszusi beszámoléiábVi!.) A .Malenkovs-kolhoz cUenőn- zőbizoltságu jól dolgozik. Gon­doskodik róla, hogy megvédje a kolhoz társadalmi vagyonát, vi­gyáz arra. hogy betartsák a kol­hoz alapszabályait- Az ellenőrző- bizottság háronihavonkéul rész le lekbe in enő on ellenőrzi a kolhoz vezetőségének pénzügyi és gazda­sági munkáját. A revízió ered­ményeit megvitatják a vezetőség ülésein, majd a kolhozparasztok közgyűlésén. Az ellenőrzőbizótt- ság szerepe azonban nem ennyi csupán, a bizottság beavatkozik a kolhoz mindennapi életébe, se­gít a kolhozvezetőség munkájá­ban a hibák kiküszöbölésében. C.sernyenko elvlárs, az ellenőr- zőbizollság tagja, egyszerű kol- hozparaszt. Az állattenyésztő te­lepen dolgozik. Becsületes és jó munkás, akivel társai szívesen J megtárgyalják problémáikat Cser- .nyenko elvlárs jól ismeri az ál­lal lenyészlő telep kérdéseit, se­gít a vezetőknek, hogy idejében megakadályozzanak mindent, ami ellentétben van a kolhoz és az állam érdekeivel. Figyelemmel kíséri, helyesen számolják-e el az állattenyésztő lelep dolgozóinak munkaegységeiket, helyesen köny­velik-« el a bevételeket és kiadá­sokat. Az ellenőrzőbizott-ság például azt javasolta a közelmúltban, hogy a kolhoz vezetősége változ­tassa meg a takarmány tárolásá­nak és elszámolásának a rend­jét. Azelőtt a takarmányt csak késő ősszel adták ál elismer­vény ellenében a felelős szemé­lyeknek. Az elleuőrzőbizoliság ja vásottá, hogy ez a munka foko­zatosan, a takarmánytarlálékok felhalmozásának mértéke szerint történjék. A kolhoz vezetősége és Koto­vics elvlárs. a kolhoz elnöke mini­dig meghallgatják a bizottság észrevételeit, javaslatait és kész ségesen megvalósítják a bizottság jól indokolt követeléseit. Tenné szelesen így is megtörténik, hogy a bizottság és a kolhozvezetőséi: véleménye nem egyezik. A vitás kérdést vagy a kolhozparasztok közgyűlésén, vagy a szovjet, liléi­vé a Felettes mezőgazdasági, szer veknél döntik el. Nézzük meg most, hogy dolgo zik a bizottság elnöke, Jarovoj elvlárs. Jarovoj elvlársat minden érdekli. Hol ennél, hol annál a brigádnál tűnik fel. do megta­láljuk i könyvelőcégen is. Min­dennek utánanéz: nem lehelne-: meggyorsítani az osztagban ma­radt gabona cséplését, jól rak­tározták-e el a gabonát, nem érett-e túl a zöldség, beadták-« bankba a piacon eladott terme kékért kapott pé ízt, hogyan tart­ják be az agrotechnikai szabályo­kat, hogyan do-lgozik a könyvelő ság, jól számolják-e el a mun­kaegységeket. Jarovoj élvtársnak, a növénytermelő brigád egyszerű tagjának természetesen minde­nekelőtt szorgalmas munkával kell példái mutatnia. így elő­fordul — különösen a lennés- betakarítás időszakában hogy sok munkája miatt nem kísérhet mindent figyelemmel. Azonban sok segítője van. Sok szem.segít neki, hogy meglássa a kolhoz ételének eredményeit vagy a még meglévő hibáit ‘ így dolgozik egy jó kolhoz-el- lenőrzőbizottság, így dolgoznak annak tagjai. Ebből is látni le­hel, hogy az. ellenőrzőbizotlság — ha helyesen végzi feladatál komoly segítségei nyújt a kol- hozvezelőségnek 'munkája jó ellá­tásához. Jártassuk télen minden nap az állatokat Állataink téli temieTésétek és egészségének megóvása érdekében valamennyi állatunkat minden nap rendszeresen jártassuk. Az egész éven át szaluid levegőn -mozga­tott állat jobb takarmáuyértékesitő, ellenállóbb a betegségekkel szem­ben, edzettebb és jobban bírja a ■nehézségeket, mint az az állat, amely szabad levegőhöz csak rit­kán jut. Különösen nagy visszaesést jje- Ient az állandó istállóban való tar­tás az olyan esetekben, amikor nyár folyamán késő őszig' legelőn tartóz kodik a jószág és télen zárt is­tállóba kerül, ahonnan egész ta­vaszig nem kerül kihajtásra. A szabad levegőreI szokott állati szervezet erősen megsínyli a rend szeres mozgatás és szabad levegő hiányát. Ez elsősorban az állatok termelésének visszaesésében és a betegségekkel szembeni fokozottabb fogékonyságban nyilvánul meg. Teheneinket és növendékál kda-. inkát még télen is minden nap az időjárásnak megfelelően fól-egy-kót órahosszát rendszeresen jártassuk. Ne elégedjünk meg azzal, hogy • teheneket itatáskor kihajtjuk, ha nem kössük össze az itatás idejét jártatással is. A szabad levegőre kihajtott teheneket n> hagyjuk egy helyben álldogálni. Jártassuk az állatokat, nehogy' megfázzanak. A szabad levegő ée a mozgás élén­kíti az állatok anyagcseréjét, ágy­azok könnyebbén emésztenek ée növelik termelékenységüket. A sertések mozgatásáról se feled­kezzünk meg. A fiaskocákat elég, ha naponként féí-egy óra hosszára kifutóba kieresztjük. Gondosan ügyeljünk azonban arra, hogy u lélógó tőgyü anyakocák cseosbim- fióit a jeges felületű kőréteg ki ne sebezze. Ezért a kocákat ne jár­tassuk mély . hóban, hanem a ki­futóban eltakarított helyen szalmá­val felhintett területen. A malacok jártetását hasonlóképpen szél védett, napfényes malac,kifutóban végezzük. Tél idején takarítsuk el a havat és a malackifutót hintsük be szabná' val. Az időjárástól függően a ma­lacokat naponta télen 10—30 per­cig jártassuk szabad levegőn. Válasz a Viharsarok Népe bírálatára A Viharsarok Népe január hó! 1-én megj-e-. lent számában »Ilyen is előfordul...« cím alatt leközölt bírála­tot megköszönöm, mert hozzásegített annak felismeréséhez, hogy munka közben egy gazdasági vezető sem lehet, elfogult, ha n munkájában segít­ségére akarnak lenni. Az üzemben a párt­ós szakszervezet ré­széről a dolgozók lá­togatását a megfelelő rendelői meghatáro­zott feltételek mellett biztosítja. A rendel­kezéseket áttanulmá­nyozva, megálla; í ot­tani, hogy a kint járt m unkát á rs sn I szem­ben helytelen volt a magatartásom. A megtörtént esptből tanulva, a követke­zőkben az elvtársak további segítségét és támogatását kérem munkám jobb elvég­zése érdekében. Földhüzi Józsii'. a Szegedi Erőmű Vá^Ala: békőscsal’ai telepvezető^

Next

/
Thumbnails
Contents