Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-06 / 4. szám
Í9.>3 január ti., kciUI \fÍU<lhS-OA^l( Hé^e. Miért maradt el a vésztői gépállomás a tervteljesitésüen? 1 kothozok ellenőraső bizottságai 1950 ben gépállomásunk tervét 102 százalékra fcdjosiiett©. 1952. évi tor vünkül «<). ,.«zi t^i-vmii két 50 százalékban végeztük el. Mi volt a hiány os>-«í.g, hflgy gépúliomástijik n.m 1.■ ij.-sii..-H ■ únv.-i A tavaszi kampánymunkában jól végeztük el feladatunkat az összes • tormelöcsopoi-i oknál. ezért a járási mezőgazdaeági osztály vándorzászlóval jutalmazta meg gépálloméi-nnkat. Május elejéie elvégeztük a három termékcsoportnál a munkát és később >u un volt mit csi- náini Gépállomásunk egyetlen egyéni dolgozó parasztnak sem szántott egész óv lton egy hold területet sem. Csépiért tervünket már 96.1 százalékban teljositettük. Itt el tudtuk volna, érni a 100 százalékot, de nem volt több csépelni való, podig még . Okány községbe is átmentünk, hogy <-*úp lési tervünket teljesítsük. Az el nem végzett munka most már az őszi tervünket terheli. A 14.000 normálholdból mindössze 7000 normálholdai végeztünk ol. Az utolsó tíznapos dekádban, októberben 1400 normálholdat végeztünk. Ekkor megjött az esős idő. De nem az eső volt teljesen az oka* hogy csak 50 százalékban teljesítettük tervünket. A nemtoljosités főoka a- munkafegyelem hiánya volt. Ha minden dekádban 1400 normálholdat végeztünk volna* úgy tervünket 90 százalékban teljesítjük. Megszerveztük ugyan a két műszakot,' de voltak dolgozóink között sokan, akik ezi nem vették komolyan. Ejfél után leálltak gépükkel, mint például Szűcs István,- aki azt mondta, hogy ezért nem dolgozott, mert.niuos a.gépében erő. Vagy Szentesi Imre és Marton Zsigmottd, akiknek hengerfejrepedésük' volt, s ahelyett, hogy behozták volna megjavítani, lefeküdtek aludni. Kérőbb - arra hivatkoztak, hogy a kerékpárjuk nem arra való, hogy bejárkáIjanak ,vők. így a gépii k 48 óra kiesése volt munkájából. Voltak azonban a gépállomásnak jó dolgozói is, mint példáuii 1: Karaka J’ét -r. lAüllüg István, Marii ás Imre, Eszlári Mihály, Egyedi József ée még többén, akik tudták, hogy jó munkájuktól függ az egészévi kenyér. Termelőosoportjainkbau 100 százalékoson elvégeztük a mélyszántást és a r. lést is. Csupán az. »Ady tszos-ben van vetetten 250 hold búza, mert nem engedték, hogy- a gépállomás vesse el. A szeghalmi »Ej élet«, nél is még van 100 hold búza vetetten, a csoport nemtörődömsége miatt nőni igyekeztek a vetőmagot beszorozni, pedig a ' pénz megvolt rá. Magunk készítette gyépotkurák-szedőgéppel a csoportoknak segítettünk nnmkájnkbata, sőt más gépállomás csoportjainak is átadtuk gépünket. Sztálin elvtárs 73. születésnapja tiszteletéin r -iidnzott kaitúresten adtuk át a jó eredményt elérő dolgozóknak a jutalmat. Most a gépállomás teljes erővel a javítási munkálatokat kezdi meg, hiszen az 1953 as évi tér Tünket "csak jó! kijavított gépekkel tudjuk teljesíteni. Tervünket pedig teljesíteni, akarjuk, * hiszen , nagvmértékben ettől függ, hogy a körzetünkben mennyi és milyen kenyér lesz. Sándor Imre agronómus, vésztői gépállomás. ,f*»§*!» faiiiilsa^MSiI liÖNxöujiik A békéscsabai I. sz. általános iskola szülői munkaközössége toll- pámákat ajándékozott a szeghalmi diákotthon tanulóinak. A tanulók az alábbiakban mondanak köszönetét a szülői munkaközös- •égnek: «Kedves Szülői Munkeköeöseég! A napokban kaptuk meg a Szülői Munkaközösség által küldött tolipárnákat. Ezúton köszönjük mv^g a ct,aljai szilieknek azit a meleg gondoskodását, amelyet irán- tunk tanúsítottak. Mi, munkás- éö parasztszülők gyermekei népi demokráciánktól igen sok segít- eéget kaptunk. Kedves és meleg diákotthonban biztosítja számunkra a tanulási lehetőséget. Diákotthonunk az utóbbi években szépen fejlődött. Uj szekrényeket, malracos ágyakat, lepedőket, pokrócokat, tanuló asztalokat ée székeket kaptunk. Most mosdó, zuhanyozó hely bég épül számunkra. Tudjuk, hogy rajtunk kívül még sok diákotthonról kell gondoskodnia az államnak. Ezért nagyon jelentős számunkra az, hogy a csabai szülők jó kollektiv munkával siettek diákotthonunk segítségére. A hiányzó párnák ajándékozásával kifejezték azt, hogy egész dolgozó népünk szeretet© és önfeláldozása kíséri munkánkat. Diákotthonunk a megyében immár a második év© a legjobb tanulmányi eredményt érte el. A szülői munkaközösség gondoskodása még jobb munkára lelkesít bennünket-. De figyelmeztet arra is, hogy- mi is tndjunk áldozatot vállalni, ha valamiben ne- hézségsink vannak. Diákotthonunk jó közösségi szellemét már bebizonyította az ősz folyamán is. Közösségi munkával nandbehoza szülőknek tűk parkunkat, 30 mázsa használhatatlannak látszó szénporból brikettszerű tüzelőanyagot állítottunk elő s az őszi esőzések miatt sártengerré vált hátsóudvarban 50 méter hosszú járdát építettünk hulladék téglából. A békéscsabai szülők ajándéka nemcsak további jó munkára sarkal termünket, hanem arra, is. hogy ne riadjunk vissza az áldozat- - vállalástól, ha m-agunk és. jópülő szocialista hazánk javát akarjuk. Köszönjük a békéscsabai szülőknek a szeretetüket kifejező küldeményt, A tagság nevében a diákotthon tanácstagjai: Andor István DlSZ-fplek'ís, Oláh Károly DISZ-ferete$ h. Eanyecz Imre tanuló csop. v. Fekete Ferenc, Baráti István, Patkós Sándor, Ondrik István tanuló csoport-Vezető l. 3 miiltisan erre még gondolni sem lehetett November utolján eltörtem a lábam és kórházba kerültem. Mikor hazajöttem a kórházból, több munkatársam eljött meglátogatni. Eljött Szabó György, a munkaérdemrendes tehenész, Huszár Géza, K. Tarsoly Márton és László Pálné gazdaságvezető is. A látogatók nem üres kézzel jöttek. Egy kis bort, vagy almát hoztak, mint beteg- látogatásnál szoktak mostanában. De olyan jó érzés volt, hogy eljöttek meglátogatni, hiszen a múltban ilyesmire még gondolni sem lehetett. De még nagyobb öröm ifi ért. Sztálin elvtárs születésnapján fogat állt meg a lakásom előtt — mivel járni nem tudtam —, elvittek az ünnepélyre. Itt két könyvvel jutalmaztak meg jó munkámért. A múltban ilyesmire még gondolni sem lehetett. Ki gondolt volna akkor arra, hogy egy beteg tehenészért kocsit küldjenek és ünnepélyre vigyék el. De azóta már sok változás történt és ezt a mindennapi életünkben is tapasztalhatjuk. Sípos János tehenész, Mezőhegyes, ÁGAz új tervévben tizennégy élelmiszeripari minőségellenőrző laboratórium kezdte meg működését Az élelmiszeripari minisztériumban a múlt évben alakult meg a minőségellenőrző és a hygéniai ellenőrző csoport. Idén január 1-én az élelmezési ipariban tizennégy iparági központi minőségellenőrző laboratórium kezdte meg működését, a többi között a tej-, dohány-, édes-, hús-, konzerv-, sütő- és malomipar területén* A kulturális felemelkedésért Étól a kultúráiét a kunágotai gépállomás kultúrtermében. Nagy harmonikán gyakorol az egyik nehéz munkát végző elvtárs. Amott hegedűt hangolnak, klarinétos próbálgatja hangszerét, a gitáros a kottát nézegeti, a dotes ritmusokat próbál. Kilenc .lelkes ember, szemükben a muzsika szeretet© céillog. »Nem vagyunk fáradtak, mihelyt hangszereinket kezünkbe vesszük! mondják mosolyogva. De nemcsak ők mosolyognak, mosolyig minden olajos, sáros, munkából hazatérő traktoros, amint meghallják a gépállomás büszkesége, a zenekar hangjait. Kezdődili a próba. Felcsendülnek a »Sztálin kantáta« hatalmas akkordjai. Első fellépésük lesz a nagy ünnepen. A nap jelentőségét valamennyien komolyan veszik. A karmester az asztalosműhely dolgozója: Domány Lajos, aki hangszerel, dinamikát, technikát mutat te, bírál, bátorít, aztán a tánccsoport tagjaival tárgyal. Az ünnepi est egyik legszebb száma: a toborzó döngő léptei verik fel a kultúrtermet. Fáradságot nem ismerve gyakorolnak, aztán szóló- táncosunk, Domány Bandi, a mi művészünk is próbázik. Az egyik irodahelyiségben a színjátszók a »Megváltoztunk« című színművet próbálják. Ilyen előkészületek után nem is csoda, hogy a zsúfolásig megtelt kultúrházban december 21-en minden szám után felhangzott a tapB- orkán. A gépállomás színjátszó gárdája kiváló munkát végzett. Ar gyelán Sándor, a gépállomás igaz gatója és Varga András üb-titkár az újévi termelőmunka előkészítését a jó lelkiismeretes gépjavítással ée felünk kulturális felemelkedésével igyekszik elősegíteni. Tóth Balázs agronómus, Kunágofca. OLVASD a Viharsarok Népé!! ■VIo : ai a f.-IadU, hogy... fáradhatatlanul neveljük a szovjet *mbe rvl:.í, hop mint számlák fényéi ufc'y őrizzék a társadalmi és szocialista tulajdont.*. (Maimkor elvtárs kongresszusi beszámoléiábVi!.) A .Malenkovs-kolhoz cUenőn- zőbizoltságu jól dolgozik. Gondoskodik róla, hogy megvédje a kolhoz társadalmi vagyonát, vigyáz arra. hogy betartsák a kolhoz alapszabályait- Az ellenőrző- bizottság háronihavonkéul rész le lekbe in enő on ellenőrzi a kolhoz vezetőségének pénzügyi és gazdasági munkáját. A revízió eredményeit megvitatják a vezetőség ülésein, majd a kolhozparasztok közgyűlésén. Az ellenőrzőbizótt- ság szerepe azonban nem ennyi csupán, a bizottság beavatkozik a kolhoz mindennapi életébe, segít a kolhozvezetőség munkájában a hibák kiküszöbölésében. C.sernyenko elvlárs, az ellenőr- zőbizollság tagja, egyszerű kol- hozparaszt. Az állattenyésztő telepen dolgozik. Becsületes és jó munkás, akivel társai szívesen J megtárgyalják problémáikat Cser- .nyenko elvlárs jól ismeri az állal lenyészlő telep kérdéseit, segít a vezetőknek, hogy idejében megakadályozzanak mindent, ami ellentétben van a kolhoz és az állam érdekeivel. Figyelemmel kíséri, helyesen számolják-e el az állattenyésztő lelep dolgozóinak munkaegységeiket, helyesen könyvelik-« el a bevételeket és kiadásokat. Az ellenőrzőbizott-ság például azt javasolta a közelmúltban, hogy a kolhoz vezetősége változtassa meg a takarmány tárolásának és elszámolásának a rendjét. Azelőtt a takarmányt csak késő ősszel adták ál elismervény ellenében a felelős személyeknek. Az elleuőrzőbizoliság ja vásottá, hogy ez a munka fokozatosan, a takarmánytarlálékok felhalmozásának mértéke szerint történjék. A kolhoz vezetősége és Kotovics elvlárs. a kolhoz elnöke minidig meghallgatják a bizottság észrevételeit, javaslatait és kész ségesen megvalósítják a bizottság jól indokolt követeléseit. Tenné szelesen így is megtörténik, hogy a bizottság és a kolhozvezetőséi: véleménye nem egyezik. A vitás kérdést vagy a kolhozparasztok közgyűlésén, vagy a szovjet, liléivé a Felettes mezőgazdasági, szer veknél döntik el. Nézzük meg most, hogy dolgo zik a bizottság elnöke, Jarovoj elvlárs. Jarovoj elvlársat minden érdekli. Hol ennél, hol annál a brigádnál tűnik fel. do megtaláljuk i könyvelőcégen is. Mindennek utánanéz: nem lehelne-: meggyorsítani az osztagban maradt gabona cséplését, jól raktározták-e el a gabonát, nem érett-e túl a zöldség, beadták-« bankba a piacon eladott terme kékért kapott pé ízt, hogyan tartják be az agrotechnikai szabályokat, hogyan do-lgozik a könyvelő ság, jól számolják-e el a munkaegységeket. Jarovoj élvtársnak, a növénytermelő brigád egyszerű tagjának természetesen mindenekelőtt szorgalmas munkával kell példái mutatnia. így előfordul — különösen a lennés- betakarítás időszakában hogy sok munkája miatt nem kísérhet mindent figyelemmel. Azonban sok segítője van. Sok szem.segít neki, hogy meglássa a kolhoz ételének eredményeit vagy a még meglévő hibáit ‘ így dolgozik egy jó kolhoz-el- lenőrzőbizottság, így dolgoznak annak tagjai. Ebből is látni lehel, hogy az. ellenőrzőbizotlság — ha helyesen végzi feladatál komoly segítségei nyújt a kol- hozvezelőségnek 'munkája jó ellátásához. Jártassuk télen minden nap az állatokat Állataink téli temieTésétek és egészségének megóvása érdekében valamennyi állatunkat minden nap rendszeresen jártassuk. Az egész éven át szaluid levegőn -mozgatott állat jobb takarmáuyértékesitő, ellenállóbb a betegségekkel szemben, edzettebb és jobban bírja a ■nehézségeket, mint az az állat, amely szabad levegőhöz csak ritkán jut. Különösen nagy visszaesést jje- Ient az állandó istállóban való tartás az olyan esetekben, amikor nyár folyamán késő őszig' legelőn tartóz kodik a jószág és télen zárt istállóba kerül, ahonnan egész tavaszig nem kerül kihajtásra. A szabad levegőreI szokott állati szervezet erősen megsínyli a rend szeres mozgatás és szabad levegő hiányát. Ez elsősorban az állatok termelésének visszaesésében és a betegségekkel szembeni fokozottabb fogékonyságban nyilvánul meg. Teheneinket és növendékál kda-. inkát még télen is minden nap az időjárásnak megfelelően fól-egy-kót órahosszát rendszeresen jártassuk. Ne elégedjünk meg azzal, hogy • teheneket itatáskor kihajtjuk, ha nem kössük össze az itatás idejét jártatással is. A szabad levegőre kihajtott teheneket n> hagyjuk egy helyben álldogálni. Jártassuk az állatokat, nehogy' megfázzanak. A szabad levegő ée a mozgás élénkíti az állatok anyagcseréjét, ágyazok könnyebbén emésztenek ée növelik termelékenységüket. A sertések mozgatásáról se feledkezzünk meg. A fiaskocákat elég, ha naponként féí-egy óra hosszára kifutóba kieresztjük. Gondosan ügyeljünk azonban arra, hogy u lélógó tőgyü anyakocák cseosbim- fióit a jeges felületű kőréteg ki ne sebezze. Ezért a kocákat ne jártassuk mély . hóban, hanem a kifutóban eltakarított helyen szalmával felhintett területen. A malacok jártetását hasonlóképpen szél védett, napfényes malac,kifutóban végezzük. Tél idején takarítsuk el a havat és a malackifutót hintsük be szabná' val. Az időjárástól függően a malacokat naponta télen 10—30 percig jártassuk szabad levegőn. Válasz a Viharsarok Népe bírálatára A Viharsarok Népe január hó! 1-én megj-e-. lent számában »Ilyen is előfordul...« cím alatt leközölt bírálatot megköszönöm, mert hozzásegített annak felismeréséhez, hogy munka közben egy gazdasági vezető sem lehet, elfogult, ha n munkájában segítségére akarnak lenni. Az üzemben a pártós szakszervezet részéről a dolgozók látogatását a megfelelő rendelői meghatározott feltételek mellett biztosítja. A rendelkezéseket áttanulmányozva, megálla; í ottani, hogy a kint járt m unkát á rs sn I szemben helytelen volt a magatartásom. A megtörtént esptből tanulva, a következőkben az elvtársak további segítségét és támogatását kérem munkám jobb elvégzése érdekében. Földhüzi Józsii'. a Szegedi Erőmű Vá^Ala: békőscsal’ai telepvezető^
