Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-06 / 4. szám
Vila«* proletárjai egyesüljetek! f \ Ankét a „Vihar“ című filmről Miért maradt el a vésztői gépállomás a terv teljesítésben ? V. ....................... A Z H D P BÉ K É S MEG Y EI PÁRTBIZ OTTSÁGÁNAK LAPJA 1953 JANUÁR KFDI) Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 4. SZaM I ló szakoktatás-magasabb termeshozam ötéves népgazdasági tervünk tel- jositéeo igen komoly és egyre növekvő feladatok megoldása elé állítja mezőgazdaságunkat. Biztosítani kall az ipari növények terme lésén keresztül üzemeink nyersanyagszükségletét, fokozni állatállományunk mennyiségi növekedését, minőségi javulását. A legfontosabb tennivalónk: a mezőgazdaság terméshozamának emelése. Rákosi ©Ívtárs az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elmondotta, hogy egyik fontos eszköao a terméshozam emelésének az agio- és Kootechnikai eljáwísok alkalmazása, az új termelési módszerek bevezetése. A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága ebben a munkánkban gazdag tapasztalatokat, hasznos tanácsokat adott és ad rendelkezésünkre, A különféle minisztertanácsi-, párt- és kormányhatározatok in mind özeknek a figyelőmbe vételével: születnek meg, módszert! adnak és segítséget a nagyobb terméseredmények eléréséhez mező- gazdaságunicban. Ahol özeket meg fogadják, betartják és betartatják; terme! ős zfi ve tkezeteinkbon, állam i gazdaságainkban. k özségeink ben, ott magasabb a termés, kedvfezőb- )«d álakul az. önköltség és a ráfordítás az egyes munkák elvégzésénél, termén vek előállításáná l . » 1 Számtalan példa bizonyítja azt,: hogy kevés még az a vezető, szakember, vagy dolgozó, aki szivvel- lélekkel, meggyőződésből harcolni tud az újnak alkalmazásáért, be- vezetésé óért. A régihez való ragaszkodásnak a gyökerei mélyen megvannak, benn© élnek megyénk dolgozóinak egy részé ben k igen nagy a közönyösség a/, újjal szemben. Ezért sokezer mázsa tei ménykiosés tol fizettünk már eddig1 is. Hegy déren gyökeres változást érhessünk ©1, elsősorban függ —- a politikai nevelés mellett —, milyen, gondot fordítunk és mennyiben törődünk: a szakmai neveléssel, továbbképzéssel. Mennyiben használjuk fel a téli időt arra, hogy termelőn zö vettozeteink ben, gépéi lomé sitinkön és állami gazdaságainkban beinduló és beindult különböző szakmai tanfolyamokra, minél több — munkában élenjáró — brigád- ős muiikfiosapatvezetőket, dolgozókat vonjunk be. Mert az a tudás, amit a múlt közoktatás adott mezőgazdaságunk dolgozóinak kii. lönböző iskolákon: arany , vagy ozüstkaláözos tanfolyamokon, azokkal nem lehet vezetni, eligazodni a nagyüzemi gazdálkodásunk szerve-, /.ősi. gazdasági, számviteli kérdéseiben, de nem lehet még mini egyszerű tagnak sem a későbbiekben dolgozni. Az élet nem áll. meg, minden fejlődik, naponta többet kivan tőlünk. Kormányzatunk a mezőgazdaság dolgozóinak szakmai nevelésé ©igen nagy összegeket fordít. Csak az elmúlt évben megyénkből többszáz munkás- és panasztszárniazású dolgozó veti. részt az öthónapos bri- gádvezetői iskolákon, a mezőgazdasági akadémián, technikumokon. A mezőgazdaság új szakemberei együtt dolgoznak állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a nagyobb gyakorlattal rendelkező szakembereinkkel, akik . segítik őket abban, hogy minél jobban elláthassák munkájukat. A most beinduló és beindult szakiskolákra, horrre' ő-zövet kőzetei nkben, állami gazdaságainkban és gépállomásainkon, a különféle növénytermesztési állattenyésztési, vagy gépesítési tanfolyamokra, igen fontos, hogy minél több dolgozót vonjunk be és nagy gondot fordítsunk arra, hogy a Szovjetunió példájára megszervezett hároméves mesterképző tanfolyamokat is benépesítsük, ahol az elméletet a hallgatók együtt sajátítják el a gyakorlattal. Ezeknek a szaktanfolyamoknak az irányítása állami gazdaságainkban több helyen hiányos és nem egységes. Adódik ez egyrészt' abból, hogy a tanrendet és az anyagot, nem időben adják meg. Több helyem a tröszt és a miniszteri um mögötte marad a dolgozók tanulni akarásának. Az ürményzugi, vagy a köröstarcsai állami gazdaság például nem győzte azt kivárni s hozzáfogott a szakoktatás beindító sához. Az utóbbi — igen helyesen — a szomszédom tszcsk-ből 1-i tagot is beszervezett a- szak- tanfolyamra. Igen jól szerveztek meg a toroki állami gazdaságban u inesterképző tanfolyamot. A gazdaság főagronó- musa, Zápiborszki Kálmán jól felkészül, érdekessé í -szí tíz előadást, nincs lemorzsolódás, örömmel vesznék részt a hallgatók is. Kp követendő példa az megyeink többi szak-. tanfolyama, v r- ze főjenek, olmidoja- nftk, hogy- a tananyaggal öss/ekötvo elmentek tspasttabite erére u azók- kutasi gvapot-k iséri ?t-i gazdaságba. Ezek a lehetőségek megyénkben megvannak és igen nagyok. Kísérleti gazdaságainkban, Bánkúton és Szarvason u növírnynörnesítós, öntözés, talajjavítás, korszerű takarmánygazdálkodás is trágyutozolés gyakorlati tapasztalatait, faldolgozott módszereit isnierhetik míg dolgozóink, de egyes állami gazdaságaink, termelőszövet kőzeteink növénytermesztési és állattenyésztési munkájából is" igein sokat tanulhatnak. Meggyzőődhetrí'k arról, mit jelent az újnak az alkalmazása. A szakmai képzés fontosságát elsősorban. a vezető káder, -inknek kell tisztán látni. Erre már Rákosi elv- társ felhívta a figyelmünket a járási párttit károk országos értekezletén, amikor azt mondta: «Meg kell tanulni bizonyos szakkérdéseket.. Egyik-másik ©lvlárs elmondta,, hogy nem mernek lemenni a faluba, mert nem tudják megválaszolni a kérdés -két. Hát ez már .öreg hiba! Azt megértem, hogy koinpli káli ipari vállalatnál ilyesmi megesik, de ott nem is követeljük. De, hogy a közönséges mezőgazdasági kérdésekhez nem értünk, hogy ne tudjunk az ilyen kérdésekben felvilágosítást adni —r az már baj, mert ott aztán vége a tudománynak.» Rákosi Ivtárs ezt a járási párttitkár elvtársak felé mondta elsősorban. De természetesen vonatkozik ok mezőgazdasági üzemeink igazgatóira, , tszcs-ink és tanácsúink elnökeire is. Hú valaki nem ismeri a szakköréé-, két, nem tudja anélkül a munkát irányítani, vezetni, ellenőrizni, a hibát időben észrevenni. A tanulás és a tudás elsajátítása nem könnyű, de igen hatalmas fegyver- a kezünkben. Ha oz megvan, kevesebb hibát követünk el munkánkban. Emiikül a Szovjetunió mezőgazdasága som tudott volna a világ legfejlettebb élenjáró szocialista mezőgazdasága fenni. H« jó! foglalkozunk Felkészültünk éves tervünk teljesítésére Mi, a békéscsabai Kötöttáru- gyár dolgozói magunkévá tettük Gerő elvtárs november 29-éu elmondott beszédét, mélyben felhívta a figyelmünket arra, hogy gondolni mii kell évi tervünk teljesítése mellett az 1953. évi tervünk sikeres megkezdésére és az 1953. évi tervünk beindulását zökkenőmén lesen kell biztosítanunk. Ezért mindazokat a hiányosságokat, amelyek tapasztalhatók voltak üzemünkben, igyekeztünk még az elmúlt évben megszüntetni. Üzemünk a felszabadulás óta sokat fejlődőit,, korszerűen szereltük fel az egyes üzemrészeket és ez minden esetben előbbre segítette termelésünket. Arra törekedtünk, hogy minél folyamatosabbá tegyük az egyes üzemrészek termelését, mivel az 1953-as évi termelés komoly feladatok elé állítja egész népgazdaságunkat. A lö százalékos emelés műszaki ér- telmiségünktől inagasfokú képzettséget, fegyelmezett és szorgalmas munkál követel meg. Üzemünk szűk keresztmetszetét jelentette az, hogy nem volt megfelelő íSpanoló« gépünk, ennek megszüntetésére egy új »spanoló« gépet készítettünk és így ma már nem kell Budapestre és visszaszállítani áruinkat kikészítésre. Az üzemből most már csali a teljesen elkészített árut küldjük el. A korszerű szárító és ; spanoló gép teljesítménye háromszorosa az előző gép teljesítményének. Ezzel a szövetek átfutási idejét is csökkenteni tudjuk az üzemben, az anyag így hamarabb kerül a szabászatra, amely most már naponként és tervszerűen tudja kielégíteni varrodánkat. Biztosítva vau ezáltal a varroda minden dolgozójának a szükséges félkész-áru és megszűntek a sokszori átcsoportosítások is. Január elsejétől üzemünkben be. vezettük — szovjet tapaszlala tok alapján — a diszpécser-rendszert. Ezáltal minden üzemvezető ismeri üzemrészének tervét, da rabonként, cikkenként és ha ész reveszi, hogy valami gátolja üzemrészének teljesítményét, t: napi tervének teljesítésében azonnal intézkedni tud. A diszpécser-rendszer bevezetése komoly segítséget jelent ugyanakkor ia munkaverseny szélesítésénél és hozzájárul ahhoz, hogy elért eredményeinket állandóan emelni tudjuk és idő előtt teljesítsük ezévi tervünket is. Prtezlavok Mátyás gyártásvezető. Békéscsabai Kötöttárugyár. Levelek a bég > tiflésről Igyetleu dolgozó sem mulaszthatja el a beadást Mint pénzügyi' bizottsági tag és begyűjtési állandó bizottsági aktíva el szoktam beszélgetni a szomszédokkal az adóról, ' begyűjtésről. Varrnak olyanok, mint pl. Péter István, aki bizony siránkozik, hogyha az adót kifizeti, nem tud megélni. Az ilyeneknek elmondom, hogy az adófizetés törvény, amelyet egyetlen dolgozó eem mulaszthat «J, hisz arra a pénzre államunknak szükség© van. Mi Imin© akkor, ha pl. a szomszéd ház ablakát az ellenség golyója verné, tétlenül aéz- ;né ő ezt? Es amikor a községünkben Szabó János, Setényi István és sokan mások becsülettel rendezik adójukat, Péter bácsinak sem szabad csak az egyéni érdekét nézni. így vari oz a begyűjtésnél is, sokan a rossz időjárásra, mag a fagyra hivatkoznak, hogy hogyan teljesítsék a beadást. Az én testvérem rendőr, a másik katona, sógornőm ösztöndíjas tanuló. Hogyan is mulaszthatnám el a beadást, hisz akkor mindig arra kellene gondolnom, hogy nincs biztosítva hadseregünknek, az iskolában a tanulóknak, a gyár, a bánya dolgozói- inak a kenyér. Kuli-ma Fémioné, Béhéssimsow. Élenjáróink Nálunk azok a dolgozó parasztok, akik élenjártak a beadási terv; teljesítésében, a minisztériumtól jutalmul elismerő díszoklevelet toptak, amit december végén a. gal- bácskerti alapszervezet titkára ünnepélyesen adott át az élenjáró dolgozóknak, Ficzero András, Ste- fonovits Antal, Csatári György, Mezei János, Hajdú János, Gerebenití* Péter, Hajdú József dolgozó parasztok — akik a díszoklevelet topták, — ígéretet tettek arra, hogy a* 1953-ús évben, is maradék nélkül teljesítik, túlteljesítik beadási kötelezettségüket. Kiss Juhász János, Gyula A gyulai „Petőfi“ tsz zöldségkertészete az idén megkétszerezi a primőrzöldségek vetésterületét A gyulai »Petőfi« tsz a múlt esztendőben már február elején nagymennyiségű salátát, retket, zöldhagymát szállított Buda pestre. A melegágyakban 35 hol dpn termesztettek primőr tikié s a lelkes, gondos munka meghozta gyümölcsét, a termelőszövetkezetnek csupán a zöldségfélék eladása 550.000 forintot jövedelnrez.stt az elmúlt évben. Fel nem osztható szövetkezeti vagyonuk a zárszámadáskor 196.515 forint volt, amely egy év alatt több mint 130.000 forinttal gyarapodott. Kulturális célokra 9680 forintot fordítanak, ebből könyvöket, sportfelszerelést vásárolnak. Készpénzből kilenc forint jutott egy-egy munkaegységre. A tavalyi jó eredmények ha fására a fez tagsága a zárszóm- adó közgyűlésen elhatározta, hogy az idén megkétszerezi a primőrnövények vetésterületét, ezóvbea 70 holdon folytatnak' melegágyi kertészkedést, kiég de oemberben 600 melegágyi ablak alá palántáitok el a primőröket. dolgozóink szakmai nevelésével, felkeltjük érdeklődésüket a -mezőgazdaság tudományos munkája iránt, a gyakorlati munka közelebb kékül a kutató munkához. Tanácsainknak, állami gazdaságainknak többet- kell törődni azzal is, hogy a különféle bentlakásos szakiskolára a- párthoz, a dolgozó néphez hű káderek kerüljenek be és arra a szakra, amely egyéniségüknél; a legjobban megfelel. Az iskolákon is segíteni toll fejlődésüket és különösen nagy gondot fordítani arra, hogy az iskola után visszakerüljenek a munkahelyükre, munkakörükbe. Nem megengedhető az pl., hogy az állami gazdaságok trösztjénél nincs nyilvántartás az iskolát végzett sza-kkáderokről, azokat így nem is segíthetik a munkában, nem törődnek velük, ami természetesen kihatással van a további fejlődésükre. így sok esetben ha jól dolgoznak, akkor roe- kadásig rakják meg őket munkával, ha pedig a segítség hijján nem tudják ellátni feladatukat, alacsonyabb funkcióba küldik, vagy ha népi, elkedvetlenedik, önként otthagyja munkahelyét. A legtöbb esetben az ilyen káderek helyére osztúlyidegen elemek kerülnek be. Hasonló módon lett állattenyésztési agronómus az akasztópusztai állami gazda-ágban Szemen v1! A dini orosházi kulák, a város volt polgármesterié. Termelőszövetkezeteink vezetőségének, tagságának is több segítséget kell adni a hozzájuk került-, vagy kerülő szakembereknek, természetesen erre a jó mifnkájuk- kal toll rászolgálni. Pártsz-orvsz- leink, pártbizottságaink a politikai oktatás mellett fordítsanak gondot és harcoljanak mezőgazdaságunk dolgozóinak szakmai neveléséért is. Segítsék azt, hogy minél több új ember nevelődjék ezáltal is gazda ágaink! an. termelik -.BveUsa»: tel akiien. A jó .szakoktatása mituka, a nagyobb te-i méíeredményekbeai fog- majd kam a tozni. Farkas Sándor.
