Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-28 / 304. szám
ÍSS2 ?S.. iMsártu}! Uiluiuia'i&k hép.e 5 A. DONI SZTYEPPÉKEN Népi demokráciák ipari A doni " kolhozparu-ziok *zn íren tekintenek vissza -az, 39ő2-as esztendőre. ©Hban. a* éwbm vált valóra az orosz nép évszázados álma »Volga és a DÜü »»yasí tíftéi'áL A Ihn éltető te *> aiegÍBaodte útját ax aszályos Bid-yeppéik». A Leninről eke- vezeti \«Jga—üon-e-aforia» öatüző- boaßHtfc-'. toriak alkotói a eávattyú- telopek és iné*! hidrgiueoliaeikai Jé- tesRWaiyel: buoatjfflií építették nmg, és töbWcu tejedé;-r hős szít ágban léte-ítettek már öntözőcKator- uwkfit. A iioisziüvj terűiéi a-tóiyos iüiii— jeinek *1*» <eter. hektárja 1ÍW2 tavaszéi ■» \ izéé/ jutói,;. X virrad most «ár bőségese« e Rátett terület gazdag termést adott Sok WllmrTK S5—118 w&ssa gabonát gyűjtőit 3ie rnindea hektár földről. A wr’g:-doni önfö.őosudsaar 1955- ie fcószjíJ él. Jeteuies; aaöntözőrenti- enr' mű i«tík ■ sasafcaamudt muukáíi végzik ii doni sztyeppéban. (A hatalmas teret öt szakaszban valósítják inogj) A készülő második további 100 ezer hektó tv uyi földet' ön to.. A nagyaríavn oautitálatokat bámulatosan rövid idő alatt végzik fel a .nagyszerű gépekkel felfegyver- zett építek. A szovjet technika. legújabb vívmányai kiváló mesterek kszében vaunak, akik nsélyen. átérzik » Tájak bízott ügy jetenfősé- gét. Ab ípSBfeoiBasii sok volga-doni dolgozik. EúrtSfc v?m .T- S*imak exka vúlorkezSlő, a Szucialista Munka. Hőse, Ny. Buharjev híres exka- vútarfaaaBÍő és mások, akiijét érdemrendekkel tüntettek ki a Lonin-cea- tórna építésénél tanúsított hősiességért Az élenjáró gépkezelők versenyt indítottak azzal a céllal, hogy a második csatoraaf /jikasz létesítményeit 1953 április 1-ig, határidő előtt üzemLsh -dyezzék. 1953'április 1-étt a. rosztovi terület földjein megkezdik a/, öntözőrendszer harmadik szakaszának építését. Mit fog adni a Volga—Don csatorna öntöző rendszere a rosztovi és sztálingrádi terűiéi mezőgazdaságúuak. adatán,, hogy az .egész öntözőbe rendezést üzenibelio- lyezük? Az öntözött földek minden hektárjáról átlagban legalább 30— 40 mázsa búzát, 30—tő mázsa rizst, 29—25 mázsa gyapotot, 350—400 mázsa zöldséget, 250 —300 mázsa hnipgonyát és 60—100 mázsa jóminőségű szénát aratnak majd a kol- hözparasztok. Az öntözött földek a tudósok hozzávetőleges számítása szerint-, legalább 3.7-szer annyi terméket- adunk, ínujtl, mini a vízzel el nem látott földek. Az első évi eredmények e számítások; reális voltát bizonyítják. Sőt, sok kolhoz már 1902-ben lényegesen nagyobb termést gyűjtött te az öntözött földekről, mint amennyit a tudósok előirányoztak. Az öntözött doni földek 1,250.000 tonna elsőrendű búzát, 160.000 tollba rizst, több mint 600.000 tonna burgonyát, több tízszer tonna nyers- gyapotot, több mint 1,100.000 tonna éaálae- és aöldtek ármányt fognak adni az országnak. Jelentősön megnövekedik az állatállomány és növekszik hozama. Gazdag termést hoznak majd az új gyümölcsösök és szőlők is A doni sztyeppe a bőség kiapadhatatlan forrása lösz. Még jobban tel virágzik a kolhozélet. fis mindez nem távoli ábránd, hanem a- kezünk munkája nyomán formálódó és máris tapintható reális jövő. Erről a jövőről, a kommunizmus bőségét elhozó holnapról bőszéinek az 1953-as új esztendő fogadására, készülő doni kolhozpat'a ztok. Másodpercenként 80 liter „eső'' A moszkvai mesterséges öntözési kísérleti állomás bemutatta a »DD-80« elnevezésű új esSztet^gépét Ez a gép másodpercen- kint &) liter vizet permetez, szét és ezzel a teljesítményével jóval felülmúlja az eddig használatban lévő esőztetőgépeket. Pt tafcsrnisiiYfcészietefe helyes (elhasználásával a illatok i» átlelelletéséért! tjkigyós község dolgozó parasztjainak vállalása : nzmus opiteseDoa es a. lmoméit . T1ixjg.vi.iM kőisteri tamms jusrzo-J last. Vállalják továbbá, hogy n köz- j ötéves tervünk végrehajtásában * íjjtíujryö.íátiSjP o? iakurinánylejl& tóéi hiilúiwÁláf, , Mogállúpítűitúk többek között, hagy ijnj&feii meg lévő takarmányt a lehető legjobban kell telk i ‘znábfi az,állatok átte'-el- totésénél. hogy biztosítani tudják az állatállomány mennyiség'! ón minőségi növeiéséi. .4 reatelfaozúsre álló tilmrmánykéstia tpkkel" a leggondosabban ball gazdálkodni, taka lÁoskodiii. Ennek érdakéban az alábbi vúlliűsj.sí tették meg: A sertések ér szai v*sn»Uk részére a községben megszervezik a tegeWehúsit. A szarvasmarhái: széna a hó leeséséig, a sertésok részéi» pedig az egész téli időszakiba. A uuvlaceUmi iád veszteséget 10 százaléknál .alacsonyabbra csökkentik az Édl«teg»'sz*gügyi rend- szabúJyok betartásával, valamint a malacot it. n legjobban helyezik ©1 és az újakat tisztán, tartják. Az anyalM-'vén» lenntaitása, további fo- kozása, valamint a Jotetevágások megakadályozása .érdjokébsa a nyil- váaatai ■ u-okat pontosan vezetik, valamint liavonKéut ellenőrzik az ál- latáiiiftmányt, amit úgy oldanak meg, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai között felosztják a község területét. A meglévő 250 anyakoca létszámot 1953 .június 30- ra 400 darabra emelik. A szaivasma-rliánál 100 darab tehén 13ián 75 darab szaporulatot nevelnek tel. Minden alkalmas anya 'altatnál ry a. szorvavniiu lián ál, mint a —rt é'akiiéi — bovezotík az egyivarzitt alatti, kétszeri pároztatállókat rondsTorésen meszdik, apaállatokat naponta megjájratják. A tój Ijeszolgált'ttási tervet 1953 június 30-ra — az első félévben. 105 százalékra, a azarvasmarliabsadáet 102 százalékra, a hfeotísei'tésbeadáet 140 százalékra., a tojás- és baromfibeadást 110 százalékra teljesítik. A mezőgazdasági állandó bizottság ülésén több egyénileg dolgozó paraszt tett vállalást állatállománya eredmények áttétel totóséi», növelésére. »ist-'^l' ég'több szénét kdll 'lermebi uiik'; '••* { új hatalmas alkotásaink szaínáis hozzájárulnak. November és ♦ december hónapban megyénlc- ♦ ♦ bői újra. több parasztfiatal je- | | lenttezett. bányásznmnkára, t | hogy a szocializmue építésének | I ezen a szakaszán is kivegyék í t részüket a mániából. Csupán | ♦ november hónapban mintegy | I 200 falusi dolgozónk joientke- j | ne# a dorogi, és a pécsi szánba- | ♦ nyakhoz. Ez a. jelentkezés da- j Aß, újkigyosi dolgozó parasm | kompban meg nagyobb , tok - írják teföjoz&nl - verseny- f ^ fcfues Jl“os S vállalásunk feljeeitésóvel biztosit- f fcnyesfenyin la- | jak aiíatállOíiuniyuBiv att'.'liuteteset, ♦ y ^ J annak további íejlesztésót, ami | Äruhaeban egy röpcédulát ka- ♦ alapja fesz állat tenyésztési tenünk, J Pofct> akikor azt elolvasta *ée | , , , . . . .. , , , J tudomást szerzett arról, hogy ♦ oteves mipfra/.dasa^i tervünk tel- t , i , , r - 1 . .., , xry tt'i • ' a- t a hauyaba Telenlkezm, 1 jesitf^enök is. Mi iJikiir\’os ko&- t i * i - í ,, , . , 0,7 ^ t valamint arról, liosy out nu- t seg dolgom ptiraszts^a, mezogaz^ ♦ , temeti fehetősén- van 1 dasá-i állandó bizottsága, áJlatáilo- * ^ J^8eti Jehetofee^ vaal’ * mányunk átteteltietésére versenyre azonnal jelentkezett a Munka- erőga-zdálkodási Hivatalnál. hívjuk Kéteeyhóaa Aoteoa-i paraszt- J 0 - ,. . , .- , , . ♦ Szuce Denes pedig a lelent' izogasdasagi ;dlando m- í . , ,, , . , J keszésnél elmondotta: «Hallottam, hogy bányásztoborzók vanis elhatároztam, hogy bányász löszok.» .V liciiivíinjai J. (ipusíi .Aíaltíttl l'ölíl" (criiicIöcsoporC hígjai álurc.- léb az udöfizel,'-- fou- toMágút és «gymisköat •versisuvt»/.- tok, hogy adójukat mielőbb kifizessék. Érmek laeg is tett az erődaléi*» *> mert a W.cs-tagok 93.8 százalékig Pelj -'-it tték adófizetési! kötelesatf é-'ils t \ ' kos-éti tanár«' ságúi, mezőgazdasági zottságát. Efelkérjük egyben mer t „ , * - 7Í. ,, , - y ßcwui. iiAta; y erői! I y 2ajiv v«4ai.- a gj en v mezocnzi asagi « o 1- * naj£ megyében. Ismerem | zottságait, ©gvéniteg dolgozó pa~ | a bányászok munkáját, ezért ón rasztjait, csatlakozzanak mozgat- - murikhoz, lépjenek egymással párosverseny be. - A pécsi MESZHAET és a i A verseny felhív ást hat dolgozó f dologi szénbányába ma is to- ; paraszt, Zsótér Pál párititkár, Csik , borzunk. A toborzott munka- | Puter mezőgazdasági áll. biz. el- j vállalók jutalma egyéves ezer- 1 nőké, Boiiaes András vb titkár ír- . ződés esetén 400 forint. Jolánt- | ták alá a község dolgozó paraszt- | kazni lehet ű városi és járási J sága nevében. j munkaerőgazdálkodási előadók- J • nál. Bányásznak jelentkezni } ♦ annyit jelent, mint ötéves tor- | | vünk végrehajtásában, békénk | * megvédésében tevékenyen részt j I venni. Ha több szenet terme-’ * i lünk, több jut a gyáraknak. | több gép, több traktor kéto1 ; vándoiT.á.szlóv ni jutalmazta roeg őket ér«a vándorzászló egy évig marad a dévaványai sSzalrad Eökl« terme.őesoportban. Barabás Mihály, »Szabad Föld ts/.-c s-elnök, névftvánvi. : : ! A bánva ma már j ♦ a- ♦ a dolgozó népé \ ♦ s s í A szénbányászatra a szooia- | ! liztnus építésében ée a felemelt j ra, ehhez Békés megy« dolgozói j | Albánia Az 1:199.990 lakosú Albánia 1944-ig Európa Lügelmaiadottobb országú Volt. Vasutai nem voltak, természeti kincsei pedig a külföldi részvénytársaságok profitját növelték. Ipara mindössze 47 kisebb gy á rból állott. A termőföldek 20 százaléka 150 földbirtokos tulajdonában volt- A nép a legnagyobb nyomorban és elmaradottságban lt. A lakó— súg négy-ötödrésze nőm tudott írni-olvasni. A felszabadulás után a Szovjetunió önzetlen támogatásával az .libán népi kormány 1950-ig alig hat év alatt korszerűsítette az orszac mozőgazdaságát. Az első ötéves terv megvalósításával az Altiin Xép- kSztúrsaság viszonylag fejlettebb iparral rendelkezik, mini a szomx/ú- dos, kapitalista Jugoszlávia és Görögország. Az Albán topköztársaság villamoíimei'gia tormelóse 1939 óta hatszorosára eíuolkedétt. ' Közép-Alljánia ipari központjait ma mái' négy vasútvonal- köti össze.'Az ötéves terv lúgéig az albán vasútvonalak hossza déri o, 2iN.i kilométert és 300 kilométer új autóutat is építenek. Az elmúlt évek alatt erősen fellendült az ország textil-, éleimL- szer- és dohányipara is. Amíg a szomszédos Görögor-zágliau.' a uyap- júszövottormelós 24 hónap alatt felére, a gyapot-aöve1ferm»:és...pedig' az elmúlt 12 hónap alatt 30 százalékkal csökkent, addig az Albán Népköztársaságban jokmleg a háborúolőttihez képest majdnem négyszeres a textilanyagtermolús. Az oi-szág cipőipara, háromszor annyit tóiméi, mint a háború előtt. Az. élelmiszeripar szintén újabb .gyárakkal' gazdagodott. 1951-ben cukor-kombinát létesült. Az ötéves, tor» végéig, egy Iratfeldolgozót és luírroui konzorvgyórat is épít.önök.. Az ország ipari termelésének indexe - az .1938. évi szintet száznak véve 610 százalékkal emelkedett. .Az ötéve? terv végén? az ország ipari termelése már 12-szBre» lesz a háboróolőtiinok. Csehszlovákia Cseh Szlovákia egyik Ivgnugyobb barnaszénbányája. az orteáwei Jan Svenna» külszíni bámyo 28 »nappal a határidő’előtt teljesitott.- évi torvét. A csohszlovák bányászok Lunin szovjet szlahánovi ta mfra- kamódezeiénok alkalmazásává, • a Szocialista munkaverseny kiszólosít'é- sűvöl, valamint példamutató és önfeláldozó munkával érték el kimagasló sikerüket. A tervteljesítés alkalmából rendezeti gyűlésen a bányászok további vállalásokat tettek: ez év végéig 110 es*>v tonna bai-nasfenat termelnek terven tel fű Lengyelország Az 1936-as adatok szerint a lengyel energiatermelő ipor 54.9 szó- zalékft külföldi tőkésok kezében összpontosult. A. tőkések kizsákmányolása alól felszabadult népi Lengyelországi nagy súlyt helyes az energiatermelő ipar fejlesztésére. A hatéves terv 1955-)» 19.3 milliárd kilowattóra villanyenergia, termialésót imtyoz&a elő, vagyis 2.3*ezer annyit, mint, í.949-teu volt. Ez azt jelenti, hogy 1953-hMl az otezág* ogyi"lúköt!<Vrte6ső''HviHaiiyenergia-mennyieóg iO«»- ■ haladja az 1938. évi. átlag liat-zprosát. ' ' A felszabadulás óta a lengte:'! Otíorgi atermelő ipar nagy fejlődést tett meg. Már felépült az alsóértlóziái Dychowban az ország legnagyobb erőműve, amelynek tervrajzait és borondazéseit a Szórj 4- unió szállította. Ez a hatalmas vizierőmű egyedül annyi áramot termel, mint Alsó-Szilézia 25 kisebb villanytelepe együttvéve. Gépei és berendezései automatikusan működnek, amelyeket mindössze 'három dolgozó kezel műszakonként. Jelenleg lvatolmaa méretű munkák folynak a sziléziai mieeho- wicei hőerőmű építésén. Az új erőmüvek ópítétevel páihuaamosan nagy súlyt helyeznek Lengyelországban a régi villanytelepek újjáépítésére és korszerűsítésére is. Ennek segítségével n lengyel energiatermelő ipar még ebben az évben 1.2 százalékkal több áramot ad a népgazdaságnak, mint 1951-ben. Románia Az aradi „Rangon Jozsofe-gópgyár és a buliusi posztógyár dolgozóinak kezdeményezésére a Román Népköztársaság dolgoséi hatalmat lendületű ímuikaversenyt indítottak december 30-a, a Román Nép- köztársaság fennállásának 5. évfordulója méltó megünneplésére. Az országos méretű m mika verseny során a rlolgozók napról-napiu ragyogóbb munka-sikereket érnek ©L Ploesti tartományban például 83 üzom és gyár már 1953-ra termel. A tartomány dolgozói ragyogó ákejeibet oLsósoiban annak köszönhetik, hogy jelenleg több mint 30.000 dolgozó alkalmazza munkájában az élenjáró szovjet munkamódszereket. A december 30-a tiszteletére indított mvmkaverseuy ólén a tartomány több mint ezer sztahanovistája és mintegy 13.000 élmunkása áll. Constantin Vasj- lacho sztahúnovista naponta 32—14 normát teljesít, Jogaimra Marim, sztahanovista pedig már 1956. évi tervének teljesítésén dolgozik. Különösön ragyogó eredményt értek ©1 a plioesti. vasúti javítóműheh'ok dolgozói, akik már 1953 április havi tervükét teljesítik. A vajdahunyadi hengerészek 'december 11-én teljesítették évi tervüket. Arad tartományban az utóbbi napokban 33 üzem és gyár dolgozói fejezték be évi tervüket, elsők közt a «Ranges József»-gépgyáv Az aradi «Novűinbor 7»-gyár dolgozói az év eleje óta több mint 3 millió lej megtakarítást értek el. A, Román Népköztársaság minden részéből nap mint, nap újabb győzelmi jelentésok érkeznek, amelyek azt hirdetik, hogy a Román Népköztársaság dolgozói becsülettel teljesítik december 30-i kötetez'-tt- sógváll al ásni kát. t(társai Cseri Jánosról neveslék el a budapesti Pedagógiai Főiskolát | a mezőgazdaságnak A minisztertanácsnak az álta- I íános népoktatás, a magyar ok- KOBŰNÖZI JENŐ, J tatási nyelvű egyetem alapítását Mnohmim.-.Htdkodási Hivatal, I na]c €jsg szószólója, a haladó pe- ékétxsaba. | dagógiai eszmék terjesztője, Apá.............................................................. ezai Cseri János emlékére hozott h atározata értelmében a budapesti Pedagógiai Főiskola ezentúl »Apáczai Cseri János pedagógiai főiskola« elnevezés alatt folytatja működését.
