Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-27 / 303. szám

.IsírsÍNi s/H^xk/o és liüxK^i (íHiárok i;rít‘lt«‘/l<kí<k ;i Uű * I <» r I ii ii ii k ;1 ró I __________________________________ ViUoysa^ ak Hé\ve 1 952 december 25., szombat SZOVJET ÉLET - SZOVJET EMBEREK December 2Wn, szerdán Bé­késcsabán, a Pártoktatók Házá­ban közös megbeszélést tartottak 8 járási szervező titkárok, va­lamint a községi titkárok, hogy számot adjanak az 1951 május 22-i PB határozata óta eltelt id li­la sárul és annak eredményeiről. Az értekezlet a XIX. kongresszus tapasztalatainak alapján értékelte megyénkben a kádermunkát. Az értekezleten Tolnai Ferenc elv­társ, a Megyei Pártbizottság párt­ós. tömegszervezeti osztályának vezetője tartott beszámolót. rőt." a kádermunka decentralize Tolnai Ferene elrtúrs beszámolója A PB 1951 május 22-i határo­zata a kádermunka decentralizá­lásáról nagyban hozzásegítette pártbizottságainkat alilioz, hogy kádermunkájukat megjavítsák. A káderosztályok augusztus elsejé­vel történt megszüntetése foko­zottabb feladat elé állította párt- funkcionáriusainkat. Az eredmé­nyek megmutatkoztak abban, hogy egyes osztályok igen jól össze tudták kapcsolni a többi feladatokkal kádermunkáj ukat. Aminek eredménye például a bé­kési járásban az is, hogy a párt- iskolára a javaslatokat tervsze­rűen, időben elkészítik — mon­dotta bevezetőjében Tolnai elv- társ. Hangsúlyozta: a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa a kádennunka te­rületén is igen sok tapasztalatot nyújt, amit fel kell használnunk az elkövetkező időben. A XIX. kongresszuson Malenkov elvtárs azt mondotta: »A feladat az, hogy az emberek kiválasztását és a végrehajtás ellenőrzését valóban a központi és a helyi párt, szov­jet és gazdasági szervezetek ve­zető tevékenységének legfőbb láncszemévé tegyük.« A gyakor­lati munka mutatja meg minden egyes kommunista hibáit és jótu- 1:: donságait — mondotta többek között Tolnai elvlárs —, ha‘el­mulasztjuk a káderek munka- közbeni ellenőrzését, súlyos hi­bát követünk el, nem ismerjük meg a káder hibáit, vagy jótu­lajdonságait és megtörténhetik, hogy a funkciójában nem meg­felelő kádert továbbra is funkció­júban hagyjuk. Funkcionáriusa­ink egy része azonban nem látja eléggé feladatát, nem foglalkozik rendszeresen a hozzája tartozó káderekkel, nem tanítja őket elég­gé a vezetés művészetére. Járási pártbizottságaink egyes'tagjai nem foglalkoznak a hozzájuk tartozó káderekkel. Például a mezőko­vácsházi járásban pártiskolára való javaslásnál még mindig meg van az a helytelen »módszer«, hogy néhány napra kimennek az elvtársak és keresik a kádert a járás területén, hogy a megadott keretet biztosítsák. Ugyanez áll a szarvasi járásra is. De még szomorúbb a sarkadi járásban, ahol nem is tudják biztosítani a megadott keretet a különböző pártiskolára. A jelenleg folyó pártiskolára sem tudtak megfe­lelő számú hallgatót biztosítani. Megmutatkozik az is, hogy nem megfelelőket javasolnak az elv- társak“.' A januárban beinduló pártiskolára tízzel kevesebbet fo­gadott el a Megyei Bizottsági mint amennyit javasoltak. Majd az éberségről beszélve* Tohiai elvtárs megállapította, hogy megtörténik az is, hogy is­kolára osztályellenséget, vagy po­litikailag nem megbízható egyé­neket javasolnak. Majd rátért a kádertartalékok biztosítására. liádertartalékok gyüjlése A káderlarlalékok gyűjtésének —- mondotta többek között — egyik módja kell, hogy legyen a politikai iskolák legjobb hallga­tóinak megismerése. Komoly hiá­nyosságként említette meg a ká­deranyagok tisztázatlanságát Pél­dául a mezőkovácsházi járásban több olyan káder van, akiről még nincs meg a kellő informá­ció, komoly funkcióba helyeznek elvtársakat anélkül, hogy meg­felelően megvizsgálnák. A káde­rek megismerése — hangsúlyozta — akkor tökéletes, ha egyes ha­tározatok ellenőrzése nyomán is­merjük meg őket és feljegyzése­ket készítünk a határozatok vég- reiiaj tásának tapasztalatából. A helyes káderkiválasztás erősíti a pártot, az államot, a proletárdik­tatúrát A helyes kiválasztás után meg kell Lanítani a kádert, hogy megismerje munkakörét Sok he­lyen a beállítás után igen hely­telenül a káder leváltását javasol­ják, ahelyett, hogy segítenének neki megismerni munkakörét Majd a kétéves káderfejlesztési tervről beszélt utána pedig a tömegszervezetek kádennunkájá- val foglalkozva, többek között ezeket mondotta: Sakkal többet kell foglalkozni a tömegszerveze- tek kádermunkájával. Legna­gyobb segítséget ezen a téren is fi DISZ-nek, pártunk ifjúsági tö- megszervezetének kell adni, első­sorban is biztosítani kell, hogy a 24 éven aluli párttagok legjobb­jai a DISZ-ben végezzenek mun­kát Igen komoly hiányosság, hogy a DISZ-ben dolgozó káde rek nevelését, segítését sok eset­ben elhanyagoljuk. Nem szabad elfelejteni — hangsúlyozta Tolnai elvtárs —, amilyenre neveljük a tömegszervezet vezetőit, úgy tud­ja a szervezet betölteni feladatát, olyan formán válik a párt segítő­jévé. Bírálat és önbírálat Majd a bírálatról és önbirálat- ról lueszéit, mely hozzátartozik szo­rosa a a kádorm unkához. Az a ká­der, akit nem bírálnák — mon­dotta —, mégha bármilyen jó ká/- der is, előbb-utóbb olyan hibát követ el, amit már nem lehet helyrehozni. Ezért is kell a hi­bákra idejében rámutatni, hogy azokat ü tudjuk javítani. Ahol nem érvényesül a bírálat, ott mindjárt felüti fejét az önelégült­ség, a tunyaság, és el lanyhul az éberség. A szeghalmi járás a nyári munkáknál a tsz fejlesztésében éten járt. Utána kezdett az ön­elégültség megmutatkozni, ma min­denben az utolsók között van. A bírálat és az önbirálat az, amely kifejleszti az ember legjobb tulaj­donságait, a legértékesebbet, a sa­ját hibája beismerését, feltárását és kijavítását. Majd igy folytatta: Nincs meg a kellő éberség egyes párt- szervezeteknél, mert amikor a 'tő­kések és a kulákok gazdasági alap­jaikat egyes helyeken elvesztik, földjüket az államnak felajánlják, vagy tszcs-be betagositják, ilyen esotbon sokszor elfelejtik, hogy az illető kulik volt, nőni kezelik ku­tatóiak, nem látják benne tovább, hogy osztályéi len? ég. Sok esetben Ilyen körülmények között egye­sek barátr.ák nézik az ellenséget. Pált vezető1', kádert kinevelni nőm könnyű dolog. Hosszú idő -ítéli hozzá, de ezt meg tudjuk tenni, ha munkájában ellenőrizzük és segít­jük a kádert. Befejezőben" Tolnai elvtárs ar­ról beszélt, hogy milyen tulajdon­ságokat kell fejlesztenünk káde­reinkben. — Legyenek a mi ká­dereink kérlelhetetlenek az ellen­séggel és annak mindon megnyil­vánulásával szemben. Gyűlöljék az ellenséget, imperialistákat, csatló­sait ás belső osztályellenréget egy­aránt. legyenek a kommunista ve­zetők, káderek igényesek maguk­kal szemben a munkában, tanu­ltban, állandóan nagyobb és na­gyobb követelményeket áilitsanhk magúk elé, minden erejükkel küzd­jenek ügyünk diadalra viteléért, a szocializmus megvalósításáért — fejezte be beszédét Tolnai elv- társ. A beszámoló utáni vita során a jelenlevők közül igen sokan mondották el, hogy a XIX. kon­gna e .us anyagána k tanulmány ozása jobbá tette a kádennunkát. Az értekezleten úgyszólván valameny- nyi járásban beszéltek a káde­rek helyes elosztásáról, beszeltek a gazdasági káderek beállításáról és itt többen bírálták az rV|]ami Gazdaságok Trösztjét. Poiacsek elvtárs Dombegv házá­ról például elmondotta, hogy a dombegyházi állami gazdaság ag- ronómusa kulák, ugyanakkor a pa- rasztlcádereket, akiket pártunk és kormányunk segítségével a dolgozó nép taníttatott, nem állítják be szakmunkára. Kis® elvtársi az orosházi Járási Pártbizottságról többek között el­mondotta, hogy az Állami Gazda­ságok Trösztje Prág Géza, 100 holdas osorvási kulákot akarja a szöllősi állami gazdaságba főagro- nomusaak és ugyancsak az orosházi állami gazdaságban lévő KovácB nevezetű agronómust, aki szintén földbirtokos volt, romboló mun­kát végez, még mindig nem vál­tották le. Szilágyi ®1vtárs, a gyulai Párt- bizottságtól, a páittitkárok helyte­len fluktuációjáról beszélt és tart­hatatlannak mondotta az olyan ese­teket, mint például ami Telekge­rendáson történt, hogy a párttit­kárt a járási pártbizottság tudta nélkül elvitték más funkcióba. Több hozzászólás hangzott még el, úgyszólván valamennyien be­széltek arról, hogy egyes helyeken a »szakemberekre« való hivatko­zással ellenséges elemeket állíta­nak be vezető funkcióba. Nem tesznek különbséget az olyan szakemberek között, akik szivvel- lélekkel állítják tudásukat népi demokráciánk szolgálatába — és nem egy esetben ezeket váltják le — s az olyanok között, akik képzettségre való hivatkozásukkal a nép vagyonának rombolására, egyé­ni tulajdonuk visszaszerzésén dol­goznak. Bányászfőískolü a KuznYeck-medencében A Kuznyeck-medence bányász főiskoláján a diákok az elméleti kiképzés mellett megismerkednek a legújabb típusú bányagépekkel ét precíziós műszerekkel felszerelt laboratóriumokban gyakorlati foglal­kozásokon sajátítják el a szénbányászat legkorszerűbb termelési eljá­rásait. Képünkön T. Gorbacsov professzor a Kuznyeck-medencei bá­nyászfőiskola Sztálin-díjas igazgatója előadást tart a hallgatóknak a hasznos ásványi le'őhelyek rótegmegmunkálásának új rendszeréről. VT A Kuznyeck-medencei bányászfőiskola diákjai G. Gorbacsov pi fesszor előadását hallgatják. Rákosi Mátyás eiviárs fogadta a Mongol Népköztársaság budapesti követét Bákoá Mátyás, a Magyar Nép-1 Idamzsabot, a Mongol Népközt ar- köztár-a-ág Minisztertanácsának el-1 saság rendkívüli követét és megbá­nok© szerdán 1 órakor fogadta N. | fcalmazott miniszterét. A Mongol Népköztársaság budapesti követe átadta megbízólevelét sónál jelen volt Szabó Piroska, m Elnöki Tanács titkára és Berai An­dor, a külügyminiszter első bolyét- tese­A megbízó’evél átadása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fo­gadta N. Idamzsab rendkívüli köve* és meghatalmazott minisztert. N. Idamzsab, a Mongol Népköz­társaság moszkvai nagykövete, akit a Mongol Népköztársaság nagy népi buraijának elnöksége magyarországi j rendkívüli követté és meghatalma- " zott miniszterré nevezett ki, szer­dán délben átadta megbízólevelét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. A megbízólevól átudá­Befejeződtck az 1953. évre szóló magyar-finn árucsereforgalmi tárgyalások December í9-én Budapesten be­fejeződtek az 1953. évre szóló ma­gyar-finn árucsereforgalmi tárgya­lások. Az új megállapodás mindkét országnak lehetőséget nyújt arra, hogy exportját növelje és ezen be­lül különösen nehézipari termékei­nek forgalmát fokozza. (Folytatás az 1. oldalról.) az is, hogy a tanács versenytáb­láján még szeptember 24-i adatok vannak. Nem lehet és nem szabad ilyen felületesen kezelni a sarkadi ta­nácsnak sem a begyűjtést, hiszen a saját példájukon győződhettek volna meg: nem mindegy az, hogy mennyi adósságot visznek át a jövő esztendőre. Nem elég csak megállapítani, hogy nem megy a begyűjtés, hanem azt is meg kell határoz- ni, mit tegyenek, hogy a hibá­kat kijavítsák és részleteiben is teljesítsék évi tervüket. A községi pártszervezetnek is több segít­séget kell adni ellenőrzéseivel a tanács munkájához. Nem szabad elhanyagolni az állandó népne- vclőmimkát. A begyűjtési terv maradcktalan, minden részleté­ben való teljesítésének alapfelté­tele — most inkább, mint más­kor — az alapos felvilágosító munka. Az élenjáró, becsülete- dolgozókat be kell vonni az ál­landó bizottságok aktívái közé. akik saját példájukkal bizonyít­ják be: lehet teljesíteni a be­adási! Akik elmaradnak köteles ségeik teljesítésével, lerontják az áldozatkész, jó hazafiak munki ját is. Ezért személyes érdekük az élenjáró dolgozóknak is, hogy meggyőzzék a hátralékosokat ,t begyűjtés fontosságáról. Liprs'i Mária

Next

/
Thumbnails
Contents