Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-10 / 289. szám

1952 fkwmbrc »#.. &r<la----------------------------------------------------- l/iUa<is.<iif*k Héfte _

M

ár most biztosítják a tavaszi vetőmagot a békéscsabai „Petőfi66 tsz-heti

»A tavaszi mezőgazdasági munkákat eiöreláíóbbati, tervszerűbben kell megszervezni. A vetőmagot elő kell készíteni, elő keli teremteni. Ez a feltétele annak, hogy tavasszal a mezőgazdasági munkákat terv szerint, idejében végeztük e! s ezzel elősegítjük a mezőgazdaságban, a növénytermelésnél a termés- hozam emelését.« (Gerő elvtárs).

KOMOLY HIÁNYOSSÁGOK voltok most az őszi vetésnél megyénkben ie. Arra hivatkoztak sok lie- lyau, hogy nincs mit vetni, nincs vetőmag. Hogy vetőmag volt, illat ve van, azt számtalan példa tatnimnyitofóa már. Ha alaposan felkészültünk volna, a tez-ek tagjai és egyénileg dolgozó parasztok már a cséplésnél gondoltak volna a vetésre, nem volna még a tm«i napig is vetetten föld. Ezekből a hiányosságokból tanultunk. A békéscsabai »Petőfi« tsz vezetősége például egyik intéző bizottsági ülésen már megbeszélte, hogyan tudják a tavaszi növények részére biztosítani a vetőmagot.

MIKOR A VETÉSTERVET elkészítette a vezetéséi?, a tsz-togokkal közösen — 140 hold árpa, 20 hold zab, 20 hold borsó és 500 hold kukorica vetését tervezték be, — mindjárt számba vették, mennyi vetőmag szükséges es&knek a területeknek a bevetéséhez. Úgy határoztak, hogy 130 mázsa árpát, 10 mázsa zabot, 20 mázsa borsót, 80 mázsa morzsolt kukoricát tesznek cl száraz helyre » tavaszi vetésre. Nemcsak arra gondolnak a tsz tagjai, hogy zsizsiktől, penésztől és más egyéb károktól megőrizzék a vetőmagot-, hanem arra is vigyáznak, , nehogy elhasználjanak a jószágok részére belőle. A tsz elnök ezßmälyesen felel, azért, hogy meglegyen b vetőmag,

A »PETŐFI . TSZ tagjai tudják, ha maradók nélkül megőrzik és biztosítják a vetőmagot, tavasszal idejében kezdhetnek hozzá a vetéshez. Nem kell késlekedni vetőmaghiány miatt és ha idejében pontosan elvégzik a. vetést, megalapozzák a bő termést.

Csehszlovák küldött látogatása megyénkben

Hatalmai testvéri segítség a román m<‘/öí>a/(lasáy számára

Aliként az üzamok és a gyárak munkásai, a romániai f vívok dolgozói is napról-napra tapasztalják, milyen könnyebbséget jel mii munkájukban a Szovjetunió önzetlen baráti támog vtása. A Szovjetuniótól kapott korszerű mezőgazdasági gépok sokezer dolgozó paraszt muiffcáját végzik el .6» nyomukban könnyebbé válik a munka, bőségesebbé a termés. Csupán 1952 első felében 248 magánjáró kombájn, 140 cséplőgép, 98 burgonyaszedőgép, ) :i8 répaszedő kombii jn és négy gyapotszedő gép érkezett a Szovjetunióból.

A Szovjetunió nemcsak korszerű mezőgazdasági gépek küldésével siet a román dolgozó parasztság segítségére, hanem készségese» átadja tapasztalatait is. A Szovjetunióban járt román parasztkül- döttsógak gazdag tapasztalatokkal térnek vissza hazájukba és e tapasztalatokat egyre szélesebb körben alkalmazzák a Román Nép- küztár&asáírbun is.

Megyénk dolgozóit örömmol tölti el az, hűjgy a népi demo- kratikus országokból hazánkba érkező különböző kulturális küldöttségek csaknem minden esetben ellátogatnak megyénkbe, Békéscsabára is. Ez azt jelenti, hogy komoly eredményeket értünk el kulturális téren, éppen ezért a baráti országok küldötteinek látogatása újabb, nagyobb tettekre ösztönöz.

A Román Népköztársaság nemrég itt járt kulturális küldöttségének látogatása után néhány héttel a. Csehszlovák Népköztársaságból Ladislav Galko,

a Matica Slovenská zeneoszfályának vezetője

. érkezett megyénkbe — a hazánkban tett körútja során. Itt tartózkodása alkalmával ellátogatott á szlovák gimnáziumba, a bé- késtarhosi zenciskoába, megtekintette a Balassa zene- és táncegyüttes műsorát s 6-án eat© a békéscsabai kórusok bemutatóját. Itt szerzett tapasztalatairól többek között ezeket mondotta:

— Különösen az a lelkes optimizmus ragadott meg, ame-'.y- Jyol Békéstarhoson munkás- ős paraszt-szil ők gyermekei a legmagasabb zenekultúrát sajátítják el. A magyar népi demokrácia nagy gondot fordít a népből jövő tehetségek tanítására. Ez meggyőződés sé vált bennem bókéstarhosi látogatásom alkalmával.

Elragadtatással beszélt a Balassa .együttes előadásáról és arról, hogy milyen megbecsülésben részesülnek basánkban a nemzetiségi dolgozók. Saját nemzetiségi kultúrájukat nemcsak ők terjesztik, hanem dalukat, táncukat átvette és előadja több együttes, köztük a Balassa is.

— Nagy örömmel tölt el az a tény, — mondotta- Ladialav Galko — hogy Békés megyében is

egyenlő jogokatélveznek a szlovák dolgozók

a- magyar dolgozóidia]. Tapasztaltam, hogy a magyar népi demokrácia minden S9gítséget megad nemzeti kultúrájuk továbbfejlesztéséhez.

A kórusok bemutatójáról eok tanulságos dolgot mondott- eh amelyek megszívlelendők megyénk va’ amennyi kórusának tagjai és kórusvrwctői számára. Elöljárójában hivatkozott arra, hogy nem bírá’ni, hanem tanulmányozni jött a magyar zenekultúra fejlődését s ebben talán hasznos lehet- véleménye— A kórusok szereplése mindenekelőtt a kai vezetőktől függ — mondotta. — Meg’ófetöom szerint ezen az estén egyes kórusok jobbak voltak, mint a karvezetők. Sok esetben a kórusok vezették a karmestert. Véleményem szerint karmesteri tonfolyamot kellene szervezni a kórusveaetők továbbképzése érdekében. Nem véletlenül énekel pl. az egyik gyermekkórus jobban, mint a másik. Nem véletlen, hogy a jobb kórusvezetőnek jobb a kórusa. De hangzottak el olyan énekszámok is, amelyek nem gyermekeknek valók. Ezentúl pedig új formákat kall keresni. Régi módon nem lehet új dolgokat produkálni. Az új tartalom feltétlen új formát követel. Például a rendezésnek is sokkal közvetlenebbnek kell lennie s nem ilyen hivatalosnak, »lint a mostaninak.

— A táncegyüttesek jó úton haladnak. Az ének- és zeireeg’y lifteseknek is jobb utat kell keresniük fejlődésükhöz. A táncoknak pl, nemcsak a formája, hanem a tartalma is érdekes. Végül meg kell mondanom, hogy nagyon

tetszelt az idősek

és a fiatalok összefogása

Utóbbit a Balassa és a zeneiskola újonnan alakult és nagy sikerrel bemutatkozó zenekaránál -tapasztalta. A továbbiakban. 1.«- dislav Galko azokról a tapasztalatokról beszélt, amelyeket 13 napos magyarországi tartózkodása alkalmával szerzett-.

— A magyar nép optimista és vidám, szembeötlő, milyen váltóssá» ment végbe az országban rövid néhány óv alatt. Minden feltétel megvan, a magyar nép boldogságára, csak dolgozni kell érte.

Ladislav Galko látogatása ismét egy Bzétíörhetet’en kapcsot jelent a magyar és csehszlovák nép Bzoros testvéri barátságában es közös békéért vívott harcában.

négyszáz termelöcsoportban telepítenek új gyümölcsöst

A fe'ezahadulá» után hazánkban m i n düseze

huszonnégyezer ho d nagyüzemi gyümölcsös volt. Azóta évente 8— 10 ezer holdon telepítenek új gyümölcsösöket. Az idén is 400tezes- ben 1 több mint 3000 holddal szaporodott a

gyümölcsösök területe. A terme őszövetkezetek és csoportok, amelyek nagyüzemi gyümölcs- terméé.?,sei foglalkoznak, töhlréves tervet készítettek a te opiíé- sekről. Ezt a tervet őszi és tavaszi időszakra bontják fal. így

1952 őszén a fazekas- bodri :. Uj Remény; torine’őcsoporí 45 holdat, a fenyői «Kossuth 40 ho d it, • a gőshar- tyáni sVirágzó íí ott 2:1 hó dat, az • egerszóláli vlíaadáa» 23 holdat te - épített ho gyümölcs- fá kkui.

Elítélt íeketevágók, spekulánsok, szabotáló kulákok, áruhalmozók

ronyút pádig lakásán elrejtette. A

Á mélyszántás elhanyagolása = kevesebb termés jövőre

A mólyszántási terv teljesítésében utolsó helyre került Doboz község a járásban. Alig 25 százalékra teljesítette a község a mély- szántási tel vét. A lemaradás egyik oka az, hogy a tanácsnál nem tartják fontos munkának a mélyszántást. Legfontosabb — mondja az elnök elvtárs — a vetés, betakarító» elvégzése, de ebbon is elmaradtak

Elmaradt Doboz — miért ?

Már számtalan példa bebizonyította, hogy a mélyszántás termés- többletet jelent. Az ősszel felszántott talajba vetett tavasai árpából hol dán ként egy-két, kukoiicával holdanként legkevesebb három-négy mázsával több termést ad.

A községnek még 3000 hold szárítatlan területe van. Ha pár hétig még jó idő lesz — mondja Buzi Ferenc, a mezőgazd. csoport előadója — még ezer holdat tudunk felszántani. Kétezer hold föld marad parlagon, amit tavasz- 8zal kell vetés előtt felszántani. Ezen a 2000 holdon legkevesebb 8000 mázsa kukoricával, vagy 4000 mázsa árpával terem kevesebb.

Allandóbizottság — papíron

Tehát nem lehet másodrendű kérdésnek tekintem a mélyszántást i-em. Hogy el tudják végezni, be

tudják hozni lemaradásukat, igen fontos, hogy sűrgőí-en nyilvántartásba vegyék a tanácsnál, hány fogat van a községben. Papíron ugyan 320 darab ló van nyilvántartva, de, hogy ebből hány van meg valóságban, senki sem tudja, így nem tudják a meglévő igaerőt úgy elosztani, hogy a fogattal nem rendelkező dolgozó parasztok is tudjanak szántani. A kiadott fogatlapokat nem ellenőrzi senki, nem tudják,-hogy felszántották-e azt a területet, ami elő volt írva. A mezőgazdasági állandó bizottság is csak papiion van meg. Pedig az állandó bizottság tagjai, aktívái sok segítséget tudj- nának nyújtani a felvilágosító, ellenőrző munkákban a tanácsnak,

Versenynyilvánosság — nincs

Ha valaki a tanács versenytáblájára néz, bizonyosan azt gondolja, hogy a községben egyetlen elöljáró, becsületes dolgozó paraszt sincs. A versonytábla ugyanis üreB. Pedig Dobozon is vannak többen olyanok, mint L. Nagy János hat- boldas, Mütek Perenc kilancholdas, Szűcs Lajos, P. Szabó Gergely nyolcholdas dolgozó parasztok, akik minden munkában élenjárnak, határidő előtt végezték el most is a szántás-vetés munkáját. Nagyobb gondot kellene fordítani az élenjárók népszerűsítésére, » lemaradók bírálására is.

A községi pártszervezetnél, maga a titkár elvtárs sem tartja fontos munkának a. mélyszántást:, ezt bizonyítja az is, a pártszervezetnél nem tudnak arról, van-e a községben olyan egyénileg dolgozó kommunista, aki példamutatóan végzi az őszi szántás-vetést.

Félre a túlzott papírmunkát — eleven segítséget!

A járási tanács mezőgazdasági osztályának is több segítséget kellene adni a községnek. De a mezőgazdasági osztály csak adminisztratív úton próbál segítséget adni. Minden nap. újabb utasításokat adnak papíron és telefonon — mondja a mezőgazdasági csoport vezetője, — de szo- mélyeaem már vagy három hete nem láttunk a mezőgazdasági osztálytól senkit. Persze az ilyen segítségtől nem lettek okosabbak a mezőgazdasági csoport tagjai. így még nem tudják megoldani a problémákat. Több segítséget, útmutatást várnak ,a járási mezőgazdasági osztálytól, de ugyanakkor nekik is javítani kell munkamódszerükön, hog)- mielőbb befejezzék az őszi munkát.

Lipcsei Mária.

Az utóbbi napokban a bíróság több feketevágó. spekulánst vont felelősségre. Szálkái Ferenc kuponét az esztergomi járásbíróság Ítélte háromévi börtönre, mert bor-" jut vágott le feketén és a. hússal üzérkedett. A jászberényi járásbíróság Zsidó Andrásné jászárokszállási feketéző asszonyt egy és féléri börtönre ítélte sertés te-, ketevágásért. Túri Pál nagykényi hentes és mészáros egy borjút vágott 1© feketén. Kétévi és hathónapi börtönné, ezer forint pénzbüntetésre és ezer forint vagyonelkobzásra ítélte.

Több szabotáló kutak felett is Ítélkezett a bíróság. Sáfrány János lajosinizsei kulák sertés-, baromfi- és tojásbeadását szabotálta . A kecskeméti járásbíróság háromévi és,] hathónapi börtönre, négyezer forint pénzbüntetésre és tízezer forint vagyonelkobzásra ítélte. Gro- holy József pusztadobosi kulák burgonyabeudási kötelezettségét nem teljesítette, a felszedett burbaktalórántházai járásbíróság évi és hathónapi börtönre, özei- ötszáz forint pénzbüntetésre ú- négyozer forint vagyonelkobzás r, Ítélte. A devecseri járásbíróság Marton Sándor - adorjánkázai kulák felett ítélkezett; mert őszi- vetéstervét nem teljesítette. Egyévi és héthónapi börtönnel, ezer forint pénzbüntetéssel és ötször forint vagyonelkobzással sújtották.

A nyíregyházi megyei bíróság Kiss Kálmán volt bornagykereska- dőt v^iito felelősségre áruhalmotás miatt. A vádlott lakásán több mázsa lisztet, nagymennyiségű cukrot er szappant halmozott fel. Ezenkívül elrejtett 218 kitó petróleumot, 323 kiló permetezőszrort, 314 kiló festéket, 21 gépjármű külsőgumit «V 23 mázsa vasárut. A bíróság nyolcévi börtönre, háromezer forint pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra Ítélte az áruhulmozó volt nagykereskedőt.

Á kolíekliv gazdaság elnöknője

A pau'erti «Lenin zAozlaja»-kol- Jektív gazdaság 1949-ben alakult meg. Maria Zidaru, a kollektív gazdaság e-nöknőj© még ma is úgy öln'ókfízik az alakuló gyűlésre, mintha tegnap történt volna.

A «Lenin zászlaja» kollektív gazdaság a párt és a népi hatalom segítségével szépen és gyorsan fejlődött. Maria Zidaru egyre nagyobb lendülettel és körültekintéssel végezte munkáját.

A kollektív gazdaság tagjai győzedelmes csatákat vívtak a nép kenyeréért, az ipar fontos mezőgazdasági nyersanyagainak biztosításiért. Az osztályeMenéóg azonban nem aludt. A sorozatos sikerek egyre jobban felbőszítették a falu kulák- jait, akik igyekeztek tönkretenni a kollektív gazdaságot.

Az egyik közgyűlésen majdnem sikerült is céljukat elérni. A közgyűlésen munkaszervezési és a középparasztok be epésével kapcsolatos kérdéseket vitattak meg- A közgyűlés már végefelá tartott. Eldöntötték, hogy a belépni kívánó középparasztok milyen állatokat és mezőgazdasági szerszámokat hozzanak magukkal a kollektív gazdaságba. Ekkor hirte'en néhány aszr szony futott bö a terembe, mindegyik férje mellé furakodott és hamarosan sugdolódzás kezdődött a hátsó sorokban. Az új onnan érkezettek közt volt Floarea Horotun, a falusi kulákok szócsöve is. Kecskééi Mihá yné, az egyik közáppa- ruszt felesége hirtelen szólásra emelkedett.

— Mi..., az egész falu... elhatároztuk, hogy nem akarunk kollektív gazdaságot Banlesti falutan, — mondta akadozó hangon.

A küzgyű.éű legtöbb részvevője megdöbbenéssel fordult a hang irányába. A vádló tekintetek súlya nlatt a jelszólaló összoroppant.

— Ért ok, Eszter, — szólalt inog nyugodt hangon Marin Zidaru, — te nem akarsz kollektív gazdaságot. De mikor bíztak mag a falubeliek, hogy az ő nevükben beszélj?

Becskési Miliáyné ekkor sírva" mondta el, hogy Floarea Horotan •vette rá a szégyenletes felszólalásra. .

A közgyű fejan félelmetes viharként robbant ld a kollektív gazdasági tagok jogos haragja. A közgyűlés telepítet© a kulákok mestor- kedé,seit.*Egymás után szó altok fel a kollektiv gazdasági tagok, rámutatva a közösen végzott munka ragyogó eredményeire és arra, hogy éppen ezek a sikerek késztetik a kulákokat az egyre elkeseredettebb támadásokra. A ku ákok aknamunkája visszafelé sült el: másnap u még ingadozó középparasztok is fel«, vételüket kérték a kollektív gazdaságba.

Ebből az esetből sokat tanul! Marin Zidaru és a kollektiv gazdaság valamennyi tagja. Azóta még éberebben végzik munkájukat

Maria Zidaru három éve vozrt.i a »Lenin-zäszlaja« kollektiv gazdaságot. Vezetés© alatt a gazdaság évről-évr© jobban fel virágzik. A kollektiv gazdaság tagjai az elmúlt? hetekben elismerésüket azzal juttatók kifejezésre» hogy Maria Zidarut egyhangúlag1 képviselőjelöltjüknek választották. Jól tudják, hogy a »Mariska néni« — ahog' ők nevezik — a Nagy' Wmzat gyűlésben is n-z ő érdekeik-.«! fos képviselni