Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-05 / 285. szám
\ 1#52 iletwmlief 5.. [m iiI ek __________________________________ yiUdísaiéU Hí^e A jó mélyszántás tavasszal esőt kamatoz Nem várhatunk könyörado- mányra a természettől, feladatunk: elvenni tőle, amire szükségünk van — tanította Micsurin, a nagy szovjet természetátalakító. Ez évben nálunk ,is végleg bebizonyosodott a nagy tudós tanítása. Nekünk kell a természettől kiharcolni a magasabb terméseredményeket A magasabb terméseredmény elérésének egyik része az őszi mélyszántás. Ennél a munkánál igen komoly lemaradások vannak Csanádapácán Mindössze 30 százalékban teljesítették eddig őszi mélyszántási tervüket. Nincs a községben egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki 100 százalékban elvégezte volna az őszi mélyszántást. Ez komoly kárt jelent nemcsak államunknak, hanem a község dolgozóinak is. Tavasszal későbben lehet a vetéshez kezdeni, a tavasszal felszántott földbe. A község 4077 hold őszi szántási tervéből még csak 1226 holdon végezték el a mélyszántást. Ha a 2815 holdon nem végzik el ez évben ezt a fontos munkát igen komoly károk lesznek. Hiszen a fel nem szántott földben tavasszal tavaszi árpából 1—2 mázsával, kukoricából 4—5 mázsával kevesebb terem. Ez a 2815 hold földön komoly jövedelem-veszteség. Hegedűs Lajos 11 holdas középparasztnak, ha nem végzi el az őszi mélyszántását; tavasziárpából 10— 12 mázsával, a kukoricából 20 —25 mázsával kevesebb lesz a termése. Zsipai Imre 10 holdas középparaszt —, aki szintén nem végezte el még az őszi mélyszántást —, jóval kevesebb termést takarít be a jövő gazdasági évben, lia nem pótolja, hamarosan lemaradását. Nehezebben tud megküzdeni a nyári szárazsággal. Az ősszel szántott földben még júniusban is /i>00 hektoliterrel több nedvesség van így könnyebben tudja beadását teljesíteni és a beadás teljesítése után több jut a szabadpiacra. Ezt tudatosítsák a dolgozó parasztok között. A községi tanácsnak is még több gondot kell fordítani a fogatlapok ellenőrzésére. Meg kell szervezni, hogy az olyan talajokban, ahol két ló nem tudja kellő mélyen, 22—24 cm-re felszítani a földet, fogjanak össze a szomszédokkal közösen és 4 lóval végezzék el jóminőségben az őszi szántást. Minden erejével mozgósítson a tanács az őszi mélyszántás elvégzésére, népszerűsítse az élenjáró dolgozókat, bírálja a lemaradókat, teremtsen lendületes versenyszellemet, hogy minél előbb telj esi lse a község az őszi mélyszántási tervet. Teljesítjük Rákosi elvtársnak tett ígéretünket Mi, a békéscsabai MÁV dolgozói az őszi csúcsforgalom sikere érdekében vállalásunkat 109 százalékra teljesítettük. Makai Márton brigádja 147 százalékot ért el, de számtalan olyan dolgozó vau, aki 1 iu százalékos eredménnyel dolgozik. A kocsik további lása lényegesen megjavult, az érkezett kocsikat — úgy a leadást mint a gyiijtőkocsikat — idejében és a legrövidebb időn belül beállítjuk. Ez megkönnyíti a raktári dolgozók munkáját is. Ebből lapaszlalható még az is, hogy a békéscsabai MÁV dolgozói megértették a VIÍ. vasúti kongresszus határozatát és a Rákosi elvtársijuk lett fogadalmukat valóra is váltják, mert a vállalt munkák ma már nemcsak papíron vannak, hanem teljesítjük is Öt szeminárium indult be a MÁV-nál és ezeken a szemináriumokon nincs lemorzsolódás, hanem igen aktívak az elvtársak. Eb bői látszik, hogy akarnak tanulni, mert tudják, hogy az elősegít ■ munkájukat. Geresi György, Békéscsaba Jobb felvilágosító munkát a filmek látogatottságáért Sürgesse a tanács a silózási terv teljesítését A pusztaföldvári községi tanács nem sok gondot fordít a kétéves állattenyésztési terv teljesítésére, de arra sem, hogy a termelőcsoportok és az egyénileg dolgozó parasztok hogyan teleltetik állataikat. Ez a hanyagság a tanács részéről megnyilvánul abban is, hogy a helyi földművesszövetkezetnek nem biztosít elegendő fogaterőt a silózási munkák elvégzésében. Előfordult már az is, hogy tíz fogatot kijelölt a tanács takarmánybordásra, azonban a tíz fogat közül csak kettő jelent, meg és ez is csak kétórai munkát tudott biztosítani a silótöltő gépnek. Ha így hálád Rüsiztaföldváron a silózási immifa, akkor a tervet csak 166 nap múlva tudják teljesíteni s ugyanakkor 450 mázsa répaszelet pedig tönkremegy. A tanácsnak nagyobb gondot kell fordítani erre a munkára. Biztosítson elegendő fogatot, hogy a sir lózási tervet ne 166 nap múlva, hanem még e hónap elején befejezzék. Szabolcsi Ferenc körz. agronómus, Kaszaper, 1 lletékesek figyelmébe! t A Békéscsaba és Csanáda pácja között közlekedő kisvonat 6 óra 20 perckor indul Békéscsabáról 2 —3 kocsival. Kevés a hely így, a dolgozók, akik nehéz munkából mennek haza, egész úton állnak. Megtörténik az is, hogy egymás lábán állnak, mjbeji nemi férnek el. Több kocsi beállítását mór kérvényezték a szegedi vasú tigazga lóságnál is, de kérésüket figyelembe sem vetíék. Ezért arra kérik a békéscsabai Gazdasági Vasutak igazgatóságát, hogy, kérésüket vegyék fi-l gye lem be és javítsák ki a fennálló hiányosságokat, Duna György téglagyári dolgozó, Békéscsaba. A bemutatott filmek szépségéből, művészetéből, tanításából megyénkben is sokezren merítenek. Hétről-hétre, láz- és tízezrek foglalnak helyet a 40 normál és 38 keskeny filmszínház nézőterén. Tízes tízezrek olyan kötelességüknek érzik a békéért, az új életért har- ooló, népünk öntudatát, általános műveltségét növelő, az igaz haza- fiságot elmélyítő filmek megtekintését, mint a pártsajtó naponkénti olvasását. Valóban a film elválaszthatatlan életünktől, alkotó munkánktól, «őt egyik elősegítő je nagy- szőrű céljaink megvalósításának. Ilyennek tekinti a filmet az orosházi, a battonyai és még számos üzemi, községi pártszervezet és a tömiegszerviezetök vezetőinek lágyrésze. A filmek látogatását, több helyen jó szervezéssel, ismertetés- eot igyekeznek növelni. Vannak olyan szervezők, akik határtalan ügyszeretettel százakkal szerettetik meg a filmet. Példáid Battenyán $zelez6íín Mihály elv társ egymaga 1700, Sarkadon Nagy Lajos elvtára egymaga több mint 2000 látóiét szervezett be. Hasonló példa számos van még megyénkben, hiszen sokan vannak olyanok, alak azt tetrtják, hogy meg kell ismertetni, meg kell szerettetni a bemutatásra kerülő filmet. S ez igy is van. Hiszen egyetlen rendezvénynek sincs látogatója, ha arról előzőleg nem tájékoztatják a nagy- közönséget. Helyenként azonban elzárkózunk a filmek népszerűsítésétől. A békéscsabai Pamutszövő vezető funkcionáriusai pl. még annyira sem becsülik a filmet, hogy a közönségszervezőnek egy asztalt adjanak a jegyek árusításához. Zsíros elvtárs, az üzemi pártezervei- zet titkára 'nem egyszer kimutatta: nem szívesem látja a filnr- közönségszervezőket és azzal igyekezik ökot lerázni; vaunak nekünk is terveink. Kétségtelen, hogy vannak terveink és kell is hogy legyenek. Azonban fel kell ismemiök hogy kultúrforradalom nélkül nem lehet a terveket megvalósítani, nem lőhet a szocializmust felépíteni. Megyénk ü/emoi, termelőszövetkezetei, vállalatai, hivatalai és iskolái 139 szocialista szerződést kötöttek filmszínházainkkal, mintegy 32.943 látogató beszervezésre. Békéscsabán is kötött csaknem minden üzem, vállalat, hivatal és iskola. A szerződéseket a pártszervezet titkára, az üzemi bizottság .elnök© és a felelős vezetők ie aláírták. Az aláírásukkal vállalt kötelezettségüket azonban csak im- inoi-ámmal, vagy sohogys,am teljesítik. A városi tanács 500, a megyei tanács 50(d), a'városi MNDSZ 300, a leánygimnázium 1000, a fiúgimnázium 800 fő beszervezését vállalta. Ebből a városi tanácsi semmit, a megyei tanács 10, a leánygimnázium 95, a fiúgimuázi- um 74, az MNDSZ 52 látogatót szervezett be. A ül. sz. általános iskola igazgatója pedig annak adott kifejezést, hogy ő nem vállal kötelezettséget arra, hogy a gyermekek látogassak a filmeket. A Ruhagyár 600 fő beszervezését vállalta s ebből 372, az Istváji-ma- Iwn 150 főből 60, a Kötöttárugyár 300 főből 117, a MEZŐKÉRT 120- bói 86, az I. az .általános iskola 500-ból 234 látogatót szervezett be. Ezekből a példákból látható, hogy a vállalt kötelezettség teljesíthető és teljesíteni is kell. Nem enged, tető meg, hogy lejárassák a szocialista szerzífclés jelentőségét. Bp pan a mozival való nemtörődömség miatt az ellenség hangulatot igyekszik keltem a mozik látogatása e'lan. Meg akarja gátolni hogy dolgozóink ©rőt, harcosságot, helytállást, derűs optimizmust ne í Lfceenak a magyar, a szovjet és . felszabadult népek filmakotásaibóí. Széjjel akarja rombolni azt az örömet dolgozóinkban, amit egy-egy új filmalkotás kelt bennük. Dolgozó nép iink életsznivonalúnak és keresőképességének növel®- dósa arányúban rendezték a hely- árakat azért, hogy megfelelő összeg álljon rendelkezésre további olyan filmek gyártására, mint amilyen a? Erkel, a Tűzkeresztség, a Semmelweis és a töbl fck. Soksiázezsr forintba kerül például a most készüli' Feltámadott a tenger című film. És a sok vidámságot, kacagást fakasztó Állami áruház című zenéi filmvigjáték is, amely a jövő év első napjaiban kerül bemutatásra. Az üzemi pártszervezetek, az üzemi bizottságok, közönségszervezők verjék vissza az ellenségnek a hely- árakkal kapcsolatos hazug hírverését, magyarázzák meg, hogy kormányzatunk mindent a dolgozók segítségével készít, alkot a dolgozók javára. Filmgyártásunk nagy- ezerű termékei is a dolgozóknak készülnek. így természetes: segite- niök is kell. A filmek gyártására fordítandó nagy öszszegeket nyilvánvalóan nem vonhatjuk el egyetlen olyan községtől sem, ahol évek éta várják a bekötőutat, a kultúr- otthont, vagy éppen a filmszínházat. Tanuljuuk a szovjet kolhozoktól Á jó zárszámadás a további megerősödés forrása Az uiubzoví kolhoz vezetőségi ülésén az 1951. évi zárszámadás és a gazdasági beszámoló megvitatásakor heves vita kerekedett. ... _ A vezetőség egy része ugyanis a mellett kardoskodott, hogy a részesedés munkaegységenkint legalább három kilogramm gabona lágyén. Szorokin kolhozelirök a kolhozaktivisták támogatásával kifejtette, hogy ez kólára lenne a közös gazdaság érdekeinek, hiszen 2.5 kilogrammos munkaegység-cukin ti részesedés ©setén is több mázsa gabona jut egy-egy kolhoztagra. Eb-- ben az esetben a kolhoz beadási és az egyéb kötelezettségek teljesítése után kellően gondoskodhat a közös vagyon további gyarapításáról: növelheti a fel nem osztható szövetkezeti alapot, az üzemi alapot, valamint a szociális és kulturális alapot. — Ha meggondalatlanul túl magasan állapítjuk meg a munkaegy- ségenldnti gabona: észesedést, ezzel oeak megbontjuk a közös és egyéni érdekek összhangját — mondta Saorokm kolhozelnök. — Itt, Uru- saovbac éveken át ezt tették és ©zárt a kolhoz nehéz helyzettel került. A vezetőségi tagok alaposan végiggondolták a kérdés lényegét és belátták, hogy Ivan Pttvlovics Szórók innak van igaza. Ilyen értelemben hozott aztán határozatot később a közgyűlés. A határozatnak nagy hatása volt a kolhoz egész további életére. A beadási kötelezettségek teljesítése után az 1951. évi termésből több mint ezer mázsa gabonát tettek félne takarmányozásra az 1949. év. 70 mázsával szemben. Eladásra pedig több mint 700 mázsa került, míg az előző évben mindössze hét mázsa. A terményfelesleg értékesítéséből származó összegek fel- használásával nagyarányú beruház zásokat eszközöltek. Uj, tágas juh- akolt építettek, épül a salakbeton sertésól és baromfiól, önitatókat és különböző gépeket is vettek. Az urusaovi »Yolodarszkij«-kól- hoz korábban hátul kullogott a rtyiscsevoi kerületben. Ivan Pavlo- vics Szorokin, a »Volodarszkij«- kolhoz mostani elnöke agronómus 1930-tól kezdve szovhozokban dolgozott és nagy gyakorlatra tett »zert a gépesített nagyüzemi termelés vezetésében. Alapos elméleti és gyakorlati felkészültsége képessé teszi orra, hogy biztos kézzel vezesse előre a »Volodarszkijc-kolt- hozt, amelynek elnökévé másfél évvel ezelőtt választatták meg. A »Volodarszkij«-kolkoz ez alatt a rövid idő alatt is jelentékeny eredményeket ért el. 1950-ben lö ezer mázsa, 1951-ben 14 ezer mázsa, az idén pedig több mint 20 ezer mázsa gabona termett a kolhoz földjein. A kolhoz pénzjövedelme az 1950. évi 73 ezer rubelről 1951-ben 226 ezer rabol re emelkedett, idén pedig el fogja érni az 540 ezer rubelt. 1950-ben 1600 mázsa, 1951-ben több mint 4000 mázsa, az idén pedig több mint 5000 mázsa szénát kaszáltak. Két évvel ezelőtt a kolhoza nak még komoly pénz- és természetbeni tartozásai voltak, ma már a kolhoz senkinek sem tartozik. A siker .titka" Szorokin kolhozelnök elődeinél jóval nagyobb mértékben támaszkodik a gépekre. A munkaszervezés területén hozott intézkedései mind a gépiek minél tökéletesebb kihasználását szolgálják. Segítségével a gépállomás vezetősége gyarapította. a gépkezelő kádereket és most minden egyes traktor mellé két vezetőt és két tartalékveaetőt osztottak be. A traktorosbrigád állandó farosokat kapott és a tralc- termunkák minősége jelentősen megjavult. A kolhozeinök kezdeményezéséi© a traktorosbrigád rósztvesz a burgonyaültetésben, a szénák aszalásban, a silózásban, a takarmány és műtrágyaszállitástian, a szeeskavá- gásban és az egyéb munkákban is. Az osztályozó gépeket átalakították gépi meghajtásra. Jelenleg villany- telepet készülnek építeni, két épi- tő-brigád pedig állattenyésztési helyiségeket épit. A munkaerőhiány megszüntetés© lehetővé tette, hogy a gabona mellett más növényeket is termeljenek. Idén cukorrépából hektáronkint legalább 150 mázsás, takarmányrépából pedig 250 mázsás termés várható. Szorokin kolhozelnök gondoskodott a vetésforgók észszerű alkalmazásáról és az agrotechnika színvonalának emeléséről. A kolhozban most már egész táblán termelnek évelő füveket, úgyhogy nrá» eladásra is jut a fűmagból. Megindult egy 150 lioktárnyi árterület művelés©, ahol már idén ie nagymennyiségű szudánifü és lucerna termett. Faiskolát létesiteí* tek, vaj üzeni©!;, köleshántolót ér malmot állítottak üzemibe. Bevezették a kérész fasoros és a sűrű Boros vetést, az őszi gabona fejt- trágyázásét, a szemcsés műtrágyák alkalmazását. A vetőmagvak esi vázása révén 95—97 százalékos c®i- raképességet biztosítottak. Az állatállomány gyarapítására livenyi süldő kanokat, kaukázusi merino- kosokat és brabanti tonyészménei- feet szereztek be. Ivan Pavlovics Szónokin új típusú, agronómusi képzettséggé! rendelkező kolhozelnök, aki széleskörű tudását eredményesen használja fél a gyakorlatban. Szigorú munkafegyelmet honosított meg a kolhozban, minden brigád vezetőtől megköveteli, hogy naponta beszámoljon a mimkafeladatok teljesítéséről és a rendelkezésre álló munkaerőről. Ivan Pavlovics Szorokin kolhoz- elnök szép eredményeket könyvelhet el, de ezeket csak első lépésnek tekinti a közös gazdaság ki- merithetetlen tartalékainak mozgó aitása útján.
