Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-26 / 277. szám
YiJág proletárjai egyesüljetek! tMtMkwvifNáv AZ M DP B Él (ÉS MEG Y E I P ÁRT B 1 Z O J .T S Á G Á N A K LAPJA 1952 NOVEMBER 28., SZERDA Áru SO fillér VIII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM r Hogyan lett éliizem a szabadkígyóst tangazdaság? Termelőcsoportjaink begyűjtési munkájáról I munkák gyors befejezése minden tszcs-tag érdeke Az adott szó teljesítése becsület dolga Megyénk!»«! az üzemek dolgo- r,ói egymásután tettek fogadalmat torra, hogy nagy ünnepünk lisz- letclére, december 2l-re. Sztálin elvtárs 711. születése napjára teljesítik ezévi tervüket. Máskor is (■ettek már vállalást üzemei tik dolgozói, de >ez a mostani vállalás többre kötelez bennünket ■■■■ - mondják a dolgozók és eiTől szá- mohiak he a levelezőink is, A világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs születésnapjára tett lelkes vállalások teljesí lésétől függ, mikor és hogyan teljesítik évi tervüket dolgozóink. Az adott szó teljesítése pedig kötelesség, becsület dolga. Ezen múlik, hogyan kezdjük meg a jövő esztendőt. Bátran mondhatjuk: mennél jobban végezzük munkánkat ezekben a napokban és teljesítjük a reánk bízott feladatokat, annál biztosabban kezdhetünk hozzá a jövő esztendőhöz, adósság nélkül foghatunk hozzá újabb tér viel adat aink végrehajtásához. Minden egyes* üz.;an,i dolgozó hosszú ideig elgondolkozott és latolgatta ázt, mii is kelletté, "vállalni, amely méltó lenne december 21-hez. Saját ügyüknek érezték ezt a versenymozgaknal: azokban az üzemekben is, ahol máskor nehézkesen indult el egy-cgy ilyen mozgalom, most lelkesen tették meg, vállalásaikat a dolgozók. Ezek a vállalások már konkréten megszabták a feladatokat, amelyek teljesítése komolyan segíti éves tervünk maradéktalan végrehajtását. Az üzem szűk keresztmetszetének megszüntetését, az esetleges meglévő hibák kijavítását is célozták ezek a vállalások'. A gyulai Húsüzemben is szárnys esetben lettek már a dolgozók vállalást, azonban ezek a vállalások legtöbbször nem voltak kiértékelhetők. Most december 21-re számtalan olyan vállalás született az üzemben, miül a »Sztálin.« csonlozó-brigád vállaki- ■sa. A brigád dolgozói, Kiss Ferenc sztabánovista, az ország legjobb sertésfeldolgozója vezetésével vállallák, hogy az eddigi 150 százalékos átlagteljesítmény ükét 155 százalékra emelik. I gyanak- kor párosversenyre hívták ki az ország másik lsét vállalata csőn tozó brigádját. A negyedik negyedév teljesíié- Kéért, a döntő tervév győzelméért szálltak síkra üzemeink dolgozói ezekben a belekben. Ezt tették a Mezőhegyesi Kendergyár dolgozói is. Határtalan lelkesedéssel versenyeznek a brigádok és az egyéni dolgozók egymással Sztá lin elvíárs születésnapjára indítóit versenyben — írja Csabai Etelka * a Mezőhegyesi Kender gyárból. A dolgozók naponta in dúlnak harcba ebben az üzem Irén azzal a jelszóval: Termelj ma többel, mint tegnap.; Varga Rózáiig ifi, aki 75 -80 százaiét. között teljesítene, eddig normáját, ma éppen u vers,ínyvállalás következtében 110 115 százalékra teljesíti egyéni tervéi. Megyénk üzemeiben általában ezekre az egyéni vállalásokra épült fel azután az üzem közös vállalása, így érvényesülhetett a dolgozók versenylendúlete ebben a versenyszakaszban, mely nagymértékben előbbre viszi tervünk időelőtti teljesítéséért folytatott harcot. Ahol pedig a műszaki dolgozók állandóan olt voltak az üzemben, a munkahelyen a dolgozók között, nihil az orosházi '.Növényolajipari Vállalatnál és komoly segítséget nyújtottak a dolgozóknak tervük, vállalásuk teljesítésében, szép eredményeket értek el. Innen vau az, hogy ez a vállalat ma már teljesítette ezévi tervét és a dolgozók újabb vállalást tettek, melyben kötelezték magukat, hogy még ebben az évben 325 mázsa olajat termelnek terven felül. Azokban az üzemekben azonban, ahol item az egyének Vállalására építették fel az üzem vállalását, olt nehezen érik el a kitűzött eredményeket. Igv történt ez az Orosházi Vasöntödében is, ahol a vezetőség először egy értekezleten közölte a dolgozókkal tervük túlteljesítésének vállalását és majd csak a gyűlés utáni napokban kezdtek hozzá az egyéni vállalások szervezéséhez. Ezért látják azután ebben az üzemben nehéznek a terv teljesítését De így történt ez a Merőberényi Szövőgyárban is, alw*l á szakszervezeti bizalmiak ne*a foglalkoztak a vállalások szervezésével, hanem csupán a műszakiak. Az ugyan helyes, hagy maguk a műszakiak foglalkoztak a vállalások szervezésével, tie nem úgy. hogy csak a művezető keresi fel a dolgozókat,/hogy tegyék meg vállalásukat. ahhoz, hogy a munka- verseny elevenné váljék, a szak- szervezői elsőrendű feladata, hogy annak minden részletét ismerje és foglalkozzék vele. Valamivel több idő van még bálra az év végéig, mint egv hónap. Eizt az időt úgy kell kihasznál ni, megsokszorozva az érőnkéi, hogy adott szavunkat mielőbb valóra válthassuk. A vállalás, az adott szó csupán akkor ér valamit, ha azokat telté kor varsóijuk Ezt tették az orosházi Nővényolajipari Vállalat dolgozói, amikor jóval az év vége elölt teljesítenék éves tervükeL A Vállalás csupán a kezdet, az elsírj lépés, amelynek a végrehajtásáért naponta kell küzdenünk. Dolgozóinknak, műszaki vezetőieknek legfőbb feladata a még hjálraiévő időben harcba indulni tervünk időelőlli teljesítéséért Nietn elegendő azonban megelégedni azzal, hogy dolgozóink vállalásaikat megtették, hanem álIWezSmk számos új eredményről, kezdeményezésről számolnak tea ■lapunknak, da feltárnák olyan 1 tiled kát is, amelyek akadályozzák üzemünkben a termelés növelését, mezőgazdaságunkban a magasabb terméseredményekért folyó harcot. Az elmúlt hetek során több levelezőnk írt olyan hibákról, amelyek termel őeso portjaink megszilárdítását akadályozzák, A euko n épaazedés gyengén megy. Tagnap .70 tagból csak tizenkettő volt répát ásni. Pedig- olyan jó idő volt, —-írja levelében K. Szatmári Gábor, a gerhii «Magvető» tsZcs- ből. Lovaié további részében él- i mondja, hogy a tagok arra lűvat- koznak; nincs ruha és lábbeli, azért nem járnak ki dolgozni. Hasonló problémáról számolt be özv. Juhász Jánosnó is a szeghalmi «Szabadság» tszcs-ből éa raá^ számos levelézőnk. Ilyen hibák miatt van pl. Füzesgy-armaton a «Vörös Csillag» tszcs-nek töretlen kukoricája, uiós fszes-nek aratatlun rizse, vagy fekszpdetten cukorrépája. Mi az oka mindennek ? Laza. a mankafegya&ia, mert a. tszos-tagok egy része 'nem értette még meg’, hogy gazdája a csoport földjének, felelős a termésért ég jövedelmet csak ennyit várhat, ahogyan ft munkát egész évm át végezték. Hogy nem érzi sajátjának a csoport termésűt sok tag, azt minden szónál, jobban bizonyítja a töretten kukorica, » szcd -tlen répa. Vájjon, melyik ük hagyta kint » földjén - amíg egyénileg- dolgozott —- a kukoricát. Egyikük fiúm. Nem is volt addig nyugta, míg te nem takarítóiba az évi munka gyümölcsét s ha kellett, hát, kivitte az asszonyt, sokszor még a landóan ellenőrizni kell azok teljesítését. Ellenőrizniük kell maguknak a dolgozóknak is az adod szó valóravállását, mert ez nemgyerokel :is az iskolából. Hát a csoport kukoricája vájjon nem az övéké? Nem közös becsül «t dolga a beadás, nem közös érdek, h-ogy az állatállománynak kellő takarmány legyen, hogy a terményekből a munkaegységekre is jusson? De igen. A hiba az. hogy ennek megértei étere terme őceoport j óinkban nem sok gondot fordítanak. Pedig bizonyára ha elsősorban az üzemi pártszervezet, de az intéző bizottság is név;,Iné a tagokat, megmutatnák nekik, milyen károkat okoznak a munkák elhanyagolásával, sok csgy-ortban .magezilárduPna. a munkafegyelem. Nsm ártana kiszámolni egy-egy olyan tszcs-ban, point a füzesgyarmati «Vöröe Cteih- lag», mit jelentett volna, ha időben törik a kukoricát. Az őrizetlenül, törettel ül hagyo tt kukoricát tönkretették a vadaik á bizony meg Ml mondani, az hm berak is el- hovilozgatták. S memiyiveil lőtt volna több, ha időben (letörik ? Nemcsak a beadásra, .meg az .('.tatoknak, hanem még a munkaegységre U jutott volna. — Nincs cipőok, ruháink és még pénzt eem hajítunk •— így érvednek egy-egv tszcs-ban s nem mennek ki répái „szedni. Itt meg kell magyarami, nézz* k meg a tesser-fogok, hopmüh van pénz a csoportban.' A terményekből. Ha nekiá&nal; és időben kiszedik » répát, átadják ti gyárnak, hamarabb kapják meg érte a pénzt, d© kapnak érte cukrot is. A cukor egy-kettői© gazdát cseré', a szabadpiacon s így megtesz már a cipő és a ruha ára is. Ráadásul ahql igyekeztek való, ott olcsóbban vásárol hattok az őszi vásáron. Bizonyos, hogyha a csoportban így csak az üzem vezetőségének a feladata. Feladata ez minden népnevelőnek, szakszervezeti bizalminak, akiknek naponta kell gondolkoztak volna, azóta már a giorlai «Magvető» tszcs-bon is új cipő »■ehetne a tagok lábán. Az a feladati hogy a fei*m©Iőcsoportokban megmutassák a hteytetenül gondoik©- zóknak, csak jó nnmka után fenét bőséges jövedalomellosztást várni. Be ez nemcsak az ü z©mi jiártezer rezei feladata, hanem minden egyes tszcs-tagé, aki szívén visa’.i a cső- port fejlődésének ügyét. Különösen fontos .mindennek a megmagyarázása mo,st, amikor a következő .esztendő termését alapozzuk mag.i lehet-e jövőre bő termésre, jó zárszámadásra számítani ott, ahol . most elmaradt a szántás-vetés, mert a tagok erre, vagy orra hivatkozva nem mennek ki dolgozni, ahol. szóba se koriig a szovjet agrotechnika, miért mire odajutnák, hogy vethetnek, örülnek, hogy egysoroson elvetettek. Annak megértetése, hogy a tessro- teg jövedelme attól függ, hogyan dolgozik a tszcs-bon, rém egy. vagy két hét feladati. Szívós, hosszú, kemény harcra van szükség jfis kéfcteíMtfcan szükség van rál épít az e'.lonsógi Igyekszik rábeszélni árra, hogy ne menjen dolgozni, mert azt, akarja, hogy ne legyen semmije a tszcs-tagnak, hogy ő bátran elmondhassa; «lám, s tszcs-ben kójdúsok maradtak az emberek». Ha azon a télien megjavítjuk a felvilágosító munkál, lelep- tesszük az ellenséget, az eredmény az less!, hogy termelőcsoportjui nk tfgyro jobban megértik: jövedafl- miik elválaszthatatlan a tszcs-.be» végzett munkától. ellenőrizniük, hogyan állnak a dolgozók, de maga az üzem is. tervük és vállalásuk teljesítésével. Nagy Imre Megyei Gépcsoport! Több segítséget a téli gépjavítások előkészítéséhez A téü gépjavítástól függ a tavaszi és a nyári munkák zavartalan elvégzése. A gépek téli javítására alaposan fal kell készülni. A legelső és legfontosabb tennivalók Bgyike a,részletes gép javítási ütemterv eä készítésre. Gépállomásaink nagyrészt* tanult ft tavalyi tapasz- tálatokból e jpiost idő előtt gondoskodott a javító brigádok miegáí'ákí- tásáról. Nagy hiba volt tavaly a gépjavítás területén a gyomai gépállomásnál. Vállalták, hogy február 24-ig kijavítják az összes gépeket és március lett. mii® valamennyi kész lett. Az idén már jó előre előkészítették a j avítóbrigádokat. A gépállomáson belül beindították a szaktanfolyamot, ami segíti a traktoristák szakmai továbbképzését.' A szakmai előadást összekötik a gyakorlattal, a téli javítással. Nagy segítséget várnak majd jse iskolán é.ő elvtársaktól, januárban 12 trak- torista végzi a a tanfolyamot, akik majd átadják szakmái tudásukat az itthon evő elvtársaknak. Három javítóbrigádot alakítottak, amelyek szakosítva vannak és 3—4 hetenként váltják egymást. így a brigád valamennyi tagja meg ismerkedik a gép minden részletével). Van egy külön brigádjuk, amely ft cséplőgépeiket javítja, Ez már szeptember óta dolgozik. Azonban nagyban hátráltatja a munkát, hogy tavaly 36 cséplőgépj ük volt és most az őszön még tizenhatot kaptak, da a több géphez nem engedélyeztek a gépállomásnak több ceéplőgépszerelőt és így az 50 csépi- léből eddig csak hármat tudtak kijavítani. Ezt sem 100 százalékban, inert a hozzá: való alkatrészek hiányoznak. Többek között vorő.écek és sínek. Nagyon helytelen,' hogy a cséplőjavítisban csak két ember dolgozik, így minden erőfeszítésük Biliénél’© som tudják időre befejezni a javítást és majd a kihu- zatás előtt fogják összecsapni, ami nagyobb kárt tesz, mintha ma többen végeznék ezt a munkát. A szükséges gépalkatrészeket már többször kérte a gépállomás felsőbb szervektől, de eddig még nem kapták meg. Csak nehogy úgy j ál-jónak, mint tavaly, hogy kihúzató* előtt egy nappal kapták meg a szükséges anyagot. A javításra már jó- e8öi» tervbe vették a szükséges őse- saegat és időben meg is rendelték az anyagot, de még nem kaptáit meg, ami hátráltatja a javító« munkákat. Nagy szükség© volna a gépállomásnak lemezre, szegre, f*. csavarra és fűrészárura, ez a leg- éleimibb dolog, amit be kell szorozni, mielőtt hozzáfognának o# erőgépek kijavításához. Ennek » hiánya most is megmutatkozik fts esős idő alkalmával, mikor a földeiken népi tudnak dolgozni, d© az anyaghiány miatt a traktorosok R gépek kijavítását sara tudják előbbre vinni. Igen fontos, hogy az illetéke* szervák figyelembe vegyék ezeket a hiányosságokat és a kért alkatró- szekat minél előbb küldjék a gép- áillomásokra, hogy azok idejéban hozzáfogjanak a téli gépjavításhoz, hogy a tavaszi és a nyári munkáknál zavar nélkül tudjanak dolgozni. Cmpká Etéüca.
