Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

6 19ő2 november 23., vasárnap VLUaisaiok képe A sarkadi járási pártbizottság fordítson nagyobb gondot a tag- és íagjelöltfelvételi munkára Pártlegyelnilt kapott a munkáját hanyagul végző Várnái Ferenc alapszervezeti titkár Párt és pártépítés Pártunk egységes liarci szerve­zet, am© yet egybefari'öttsága, aka- ratogysége, őse eikvéaegysége, a dol- goízók széles tömegeivel való meg- bőnthatat.nn kapcsolata ties'/, erőst é, aoóloteza és irányítja a marxi-lenini elmélet. A magyar dolgozó népnek a párt iránt érzett szere totót és bizalmát ragyo'góan bizonyítja pártunk tag- Uétszámának növekedése, az, hogy a párt szüntelenül soraiba fogadja a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság és a haladó értelmiség legjobb­jait. Pártunk mindig nagy figyel­met fordított és fordít arra, hogy a tagság összetétel© állandóan javul­jon, gondoskodik arró , hogy a párt­tag címének elnyerése még meg­tisztelőid) kitüntetéssé váljék. A párt összetétele jelentős mértékben meghatározza a párt össaeforrottso- gát ée végeredménylien a párt- határozat sorsát. A párt élcsapat jellegének fej­lesztése érdekében Pártunk Poli­tikai Bizottsága úgy határozott, hölgy ezután a főbb f jgye met nem a fnírt- tagság túleoét menny ifié')* növe­lésére. hanem a párttagok és és 'tagje oltok harcos, kommu­nista s-e lemií nevelésére kell fordítani. A határozat kettős feladatot állított pártszervezeteink eé. Egyrészt azt, hogy neveljék szüntelenül a párt tagságát, vonják be őket a párt- munkába és egyre inkább követel­jék meg tőlük a példamutató helyt­állást a termelésben, a párt iránti á'.dozatkészsógpb, a nagyobb marx­ista-leninista tudást. Músréz/J, gondoskodjanak a párt egészség^ tagjelölt utánpótlásáról, á'lítsanuk magasabb követe.ményeket a felvé­telre jelentkezők olé s javítsák pár­tunk szociá is összetételét azáltalj hogy va óban a dolgozok legjobb­jait vonják be soraink közé. E ket­tős célkitűzés egyikét sem szabad a másiktól elszakítani, vagy a má­sik e é lielyezni. Csak e két feladat együttes végrehajtása szilárdítja meg pártunk "é csapat jelleget. Megyénk pá t szer ve „eleinek egv- lésze he ytréoül értelmezi © ket­tős, de mégis együttes fe adat, meg­oldását. A sarkadi Járási Pártbi­zottság munkáját értékéivé, megál­lapítható, hogy a pártbizottság már sokkal gondosabban bírálja el. hogy kit vetetnek fel pártunkba. Azon­ban ez nem á talánös a janis alap- szervezsteilien. A járás termetén a tag-- és tagje öltfelvétel igen hul­lámzó, nagyfokú visszás és tapaj-z- ta ható az utóbbi időben, aminek oka. hogy a járási pártbizottságon sem vá.t teljes egészében állandó fe adattá s még mindig nem tud­ták megszüntetni a munka leszort- ie lóvét. Nem tettek még mindent, ho-ty minden a apszeryeziptnél mely gyökeret verjen, hogy a tan ,e < -U l ive:'cl : cm a SZÓ­siti ista ép, to,munkától tü'i\ i,e:U nül külön feladat, hanem gaz­da,ági ét po itikai si e e n a párt é< a tömegek lözöt/i lan­cső at álla. dó erősödésének a cd­menye ke l, hogy to gyen. A párt erődítésének ezt a fontos munkáját nem vő!oszthatják el a napi feladatok elvégzésétől, a po­litikai szervező munkától. Azokban az alapszót vezetékben, ahöi ennek megfelelően végezték nunkájukat, jó eredményt értek el. A, Zsadáuy közt égben a dolgozók .©"jobbjaiból 39 tagjelöltet és 26 tagot vettek fel. A legjobb tnun- aíu, ©//on i téren a zsndányi állami it-azúarái n emi ,iárt.-z Ji've/.jia vé­geztéi: ritev rá tagjelöltet és 8 ta- "oi vtAt Ud a iu.uu.hm/Oii kitűnt élenjáró dolgozókból. Megfelelően foglalkozott Sarkad község is a tag- és tagijelöltfolvételfel. A hióa az, htígy ezek a jó és egészséges jelenségek csak szigetek' a járás területén, a pártépítés e fontos szakaszában. A járás terüle­tén súlyos mulasztás történt, a tag­os tagje.öltfelvétel terén. 21 pú rta'apszer vezet egyáltalán nem vett fel tagjelöltet ebben az évben. Tizenhét alapszervsaet nem vett fel tagot. Ezek közül öt tszcs é= egy községi pártszervezet. Körösnagy- harsány községben, ahol a községi pártszervezet egyetlen tagot sem vtítt fal, az a vélemény alakult ki: «nincs kit felvenni tagnak». Ez a helytelen áláspont annak a követ­kezménye, hogy nem fordítanak kellő goi időt a tagjelöltek neve­léséi©, nem vön jók be eléggé a pártmunkába, nem ellenőrzik a ne­kik adott pártmagbizatások telje­sítését. Innen adódik az is, hogy öt tagjelöltjük van, akik több mint két év© tagjelöltek, öt pedig, alak egy éve tagjelöltek. Az egész járás területén 59 olyan tagjelölt vau, akik több mint egy éve tagjelöltek, 72 pedig, akik több mint két éve tagjelöltek. Tervsze­rűt len ség mutatkozik meg a JB ezirányó munkájúi «in. A Járóéi Pártbizottságnak nincs tiszta képe arról, hol hogyan él, dolgozik a párttagság. Nem vizsgálták meg az alapszer«ízeteket, melyek liosz- szabb idő óta nem vettek fel tagot, és tagjelöltet. Nem minősítettek vissza tagokat, akik nem végeznek pártmunkát az alapszerveastben. A legnagyobb hiba, hogy a járási bizottság vem hozott megfejelő határozatot, hogyan javítsa meg a tagfelvételi mun­kát. A hozott határozat nem fordít fi­gyelmet arra, hogyan fokozzák az alapszervezet felelősségét a tagje­löltek, a párt tagjává való előké­szítése terén. Minden pártszerve­zetnek felelősséget kell érezni és köteles biztosítani, hogy a tagje- löltségi idő tartamát valóban a tagjelölt nevelésére és személyes tu­lajdonságainak megismerésére, va­lamint arra használják fel, hogy a tagjelölt megismerkedjék a pírt programmjával, Szervezeti Szabály­zatával. Az alapszervezetek erőtel­jesebben kötetesek meggyorsítani a tagjelölt nevelését, bevonni a tár­sadalmi és pártétatbe, gondolkodni arról, hogy minden tagjelölt tel­jesítse pártmegbizatását, rendszere­sen részt vegyen a párttaggyűiétent, betartsa a párt- és ál lain fegyelmet, emelje eszmei, politikai színvonalút, akkor nem fordulhat: elő a sarkadi járásban sem, hogy 130 dolgozó van olyan, aki 1—2 éve, sőt annál is hosszabb idő óta tagjelölt. A sarkadi járásban különösem háttérbe szorul a pártépítésnek ez a munkája. Van javulás a járás munkájában az utóbbi időben u szántás-vetésnél, ami a többi já­rásokhoz viszonyítva jobban megy. De ezzel nem tartott lépést a párt' belső megerősítése, ami felveti a párthatározathoz való viszonyt is. Okányban pl. a pártszervezet egye­nesen 'lebecsüli a párttagsággal való foglalkozást, — ami más pártszer­vezetekben is megmutatkozik, — innen van az, hogy a sarkadi já­rásban tömegesen zárják ki a be­csületes dolgozókat, mert éppen a párttagsággal való nemfoglalkozás úgy is megmutatta magát, hogy egyesek 1—2 évi tagdíjukkal el­maradtak. A tagság összetételének és ni - nőségi színvonalának Javítása sem kié égítő a járásiam. Az alapszer vezetek által felvett tag­jelöltek majd agyharmadát 'el kel­lett utasítani, mert az alapszerve- zetek felvesznek kispolgári eleme­ket és a szükségesnél nagyobb mér­tékben vesznek fel termelőmunkát nem végző háztartásbelieket. En­nek kétségtelenül az az Oka, hogy sok pártszervezet nem látja eléggé a pártnak és a párt erősítésének jelentőségét, nem őrzik féltő gond­dal piártunk tisztaságát, mint sze­münk fényét. A másik ok, amiért a visszautasítások ilyen nagyará- uyóak, onnan van, hogy az alap­szervezetek alkalomszerűen és «ka­pásból» vesznek fel tagjelöltet. Ez csak úgy történhet meg, hogy a pártszervezet népnevelői, a pártcso­port tagjai állandóan érintkeznek a pártonkivüli dolgozókkal, nevelik őköt, ismerik problémáikat-, de eze­ket- a tapasztalatokat nőm használ­ják féi'- a pártszervezetek és sok esetben felületes benyomás alap­ján a taggyűlést megelőző napok­ban «agitálják» meg a dolgozókat, hogy kérjék felvételüket a pártba. A harmadik ok pedig az, hogy nem érvényesül a Szervezeti Szabályzat előírása: «Az ajánlók ajánlásukért a párt éőtt felelősek.» A sarkadi Járási Pártbizottság is következete­sen nagyobb figyelemmel ellenőriz­ze és vonja fe.eiősségre azokat, akák nein .'elkiismeretesen, nem a Szer­vezeti Szabályzat határozatainak megfa'előein végezték az ajánlást. Hogy a sarkadi járásban megja­vuljon a tag- és tagjelölt felvételi munka, hogy javuljon a párttagság szociális összetétele, elsősorban az üzemi munkáso­l7í: 1 ■ /■■niHto'rfh, legáidoizatkésiebb harcosait k i! fe1 venni. Meg kell javítani az értelmiség és a dolgozó parasztok, különöse«! a nők fe'vételét partunk soraiba. Köi ösnagyharsányban és más köz­ségben azokat kell tagjelöltté nevel­ni, akik é fenj árnak népi államunk iránti köte érettségük teljesítésé­ben, akik értenek jói gazdaságuk vezetéséhez és ugyanakkor felis­merték fafvaink átszervezésének út­ját, akik nem hagyják, hogy ku- íákok befolyásolják őket és akik készek harcéi ni a kutak ellen. Eze­ket nem szabad s-zem elől tévesa- teni, kapcsol’atban kell lenni vél tik, közülük kell faluban, lciitovellni a párt tagokat. A Járási Pártbizottság tanulmá­nyozza rendszerese®, hogyan fejlő­dik az alapszervezetak összetételei ennek alapján tervszerűen irányítsa a tagfelvételt, ellenőrizzék a Szer­vezeti Szabályzat és párthatároza­tok végrehajtását, vonják felelős­ségre a hanyagul dolgozó párt- szervezetek vezetőit. Csakis így in­dulhat meg az egészséges, jó forju lődés a tag- és tagjelöltfelvételnél. ItOCSKÁ It JA NOS. HELYES: ... hogy a kOnCorost »Micsurin tszcs DISZ-oktatásáii nincs lema­radás. A hallgatók rendszeresen fel­készülnek, jegyzetet készítenek és így a hozzászólások is megfelelőek. ...hogy a békéscsabai Barne- vólb.an, ahol Csákváriné elv társnő szemináriumán a 23 jelenlevő hall­gatóból majdnem valamennyi hoz­zászólt. A hEpgatók többsége jó Jegyzet.! késziiett. Elhatározták, hogy fali újság cikkel is segítsé­get a Inak egymásnak a tanuláshoz. ...hegy BékrS zentandráson a Sztálm-körön nincs lemorzsolódás, a hajgatók rendszeresen részt vesznek a szemináriumon és az anyag jobb elsajátításáért tanezo- portfogialkozást tartanait. Yáradi Ferenc elvtárs ez év ele­jén lett párttitkár Doboz köz­ség V. kerületi a 1 a p szer v eze lé ben. A községi pártbizottság számta­lan esetben adott neki segítséget, tanácsot, bogy a titkári teendőket jól el tudja végezni, a hibákat ki tudja javítani. Kezdetben igye­kezeti jól megoldani fejadatát, később azonban Váradi elvlárs mindent vállalt, de utána még csak meg sem kísérelte,, hogy' a reá váró munkákat elvégezze. Be­burkolózott két hold földje meg- mfivelésének problémáiba. Rend­szertelenül járt e,l a titkári érte- kezleire; kezdődött a párttól való elszakadás. A taggyűlések meg­tartását sorozatosan elhanyagol­ta. Nemhogy a párttagság, ha­nem még a vezetőség sem tudott arról — löhb esetben —, mikor tartanak taggyűlést. Pedig a tit­kári beszámoló elkészítését a ve­zetőségi ülésen kell jól és alapo­san megtárgyalni. Mindez mulatja, hogy Váradi elvtirt semminemű gondot nem fordított a pártszervezet életére Pártfunkcióját mellékes megbíza­tásnak tartja. Mindennemű fel­adatról az a véleménye: »ezt nem lehel végrehajtani«. Például a taggyűlések megtartásáról úgy nyilatkozik: »úgy sem jönnek el az elvtársak«. Hivatkozik minden­nemű akadályra, de semminemű felelősséget nem érez elkövetett hanyagságáért. Mindenkit okol, de a maga hibájára egyetlen szó­ban sem utal. Úgy beszél a fenn­álló hibákról, mintha azokért tel­, fí ' " I * jds egészében a felsőbb pártszer­vek volnának első fokon felelő­sek. Váradi Ferenc elvlárs hanyag­sága onnan indul ki, amikor azt mondja: »ügy nyomták rám a párttitkárságot, hát nem tudtak nimm omni egy 7—800 forintos állást?« Ez a sorozatos hibák el­követésinek gyökere, az ő mun­kájában. Vájjon az, aki a szocia­lizmus építése érdekében 110,01 hajlandó mindenuapi munkája mellett a dolgozó nép pártjának, a dolgozó nép vezető pártjának egy alapszervezetében a vezető, irányító munkát jól elvégezni, vájjon talán nagyobb felelőssé­get erezne valamely más munka iránt? A párt vezetői sok olyan Mi, magyar dolgozók boldogok vagyunk, szabad hazában élhetünk, ötéves tervünkkel építjük a szocia­lizmust. A múltban rabszolgaságban éltünk, hajnaltól késő éjszakáig dol­gosunk éhbérm. Családjaink nél­külöztek, éheztek, rongyoskodtnnk. HELYTELEN: • •. hogy Kunágotán a terüTeli DISZ-né1 Csúlik Mihály palit ileai kör-vezető nem készült fel és az anyagot csak brosúrából olvasta fel. Ezzel! egy cseppet sem mutatóit példát hallgatóinak. ... hogy Nagyszénáson, a Sztá- Un-kör foglalkozáson csak négyen jelenlek meg és így meg sem tar­tották a szemináriumot. ...hogy a kőszigeti állami gaz­daságban a DISZ-fiatalok vem for­dítanak gondot e meleti képzésűk­re, a DISZ által létrehozott szemi­náriumok teljesen lemorzsolódtak és DISZ-oktatás nincs az á'lami gaz­daságban. ’ 1 munkát elvégeztél., amit Váradi elvtárs fclelőtlepül elhanyagol már bosszú hónapok óta és sokat harcollak a nehézségek leküzdé­séért —j amivel Váradi elvtárs meg sem próbálkozott A III. békekölcsönjegyzés ide­jén a községi pártbizottság 15 DISZ-tagot adott az V. kerületi pártszervezetnek agitációs mun­kára és esetenként 15 traktorost is kapott ugyanakkor a gépállo­mástól. Ezek az aktívák a jegyzés ideje alatt soha nem találták Váradi elvtársat. A jegyzésben le­maradt az V. kerület És miért? Mert a titkár maga sem jegyzett békekölcsönt A titkári értekezle­ten tett ugyan felajánlást, de ezt nem váltotta valóra, amikor a jegyzésre került a sor. Tehát ak­kor is becsapta, félrevezette a pártot ugyanúgy, mint minden esetbe,n, mikor vállalta, hogy kijavítják a községi pártbizottság által felfe­dett hibákat és megjavítják a pártszervezet munkáját, de soha nem érezte az adott szó iránti kötelezettséget Egy amiről meg­feledkezik Váradi elvtárs: senki­nek sincs joga becsapni, félreve­zetni a pártot. Nincs külön szere vezeti szabályzat a vezetők és párttagok részébe. Pártunknak egy törvénye, egy sze,rvezeti sza­bályzata van, amelyet a párttag­ságnak, vezetőknek, függe.tlenitett és nem függetlenített pártfunk­ción áriusoknak egyaránt köteles­ségük maradéktalanul betartani Felsőbb pártszervgipk a fen­tebb elmondott hibjiljépt elé állították Váradi Ferenc elv- társat, Doboz község V. kerületi alapszervezetének titkárát. A párt számonkérte munkáját. Váradi elviár« nem bírt elszámolni, hogyan élt a nép bizalmával Váradi elvtárs pártbüntetést ka­pott. Váradi elvtársat ez a párt­büntetés arra kell ösztönözze; mindent elkövessen annak érde­kében, hogy megjavuljon az V. kerületi pártszervezet műid;úja. A községi pártbizottság rend­szeres ellenőrzésével is segítse, hogy az V. kerületben lakó párt­tagok érezzék, hogy a párt szer­vezeti egységét, akarategységét — tűin telimül nem bonthatja meg senki. Szula Imre Ma már szabad országban 8 órai munka után biztosítva van csalá­dunk megélhetés©, az iskolák meg­nyíltak a dolgozó emberek gyerme­kei előtt. Ilyen a múltban neon volt. A dolgozók gyermekeiket nem iskoláztathatták. Én igazán nagyon boldog va­gyok. 18 éves házasságom után most éiüuk igazán boldog életet. 17 évea fiam mo,st érettségizik és megy a* egyetemre. 16 évea fiam ipari is­kolában tanul, teljesen díjtalanul, 14 éves fiam az általános iskola Vni. osztályába jár, 12 éves leá­nyom pedig a VII. osztályba. Én pedig kétéves kisfiam nevelésével és a háztartással vagyok elfoglalva odahaza; mondhatom, gondtalanul élünk. Kívánom a fel nem szabadult! asszonytársaimnak, hogy ők is mi­előbb szabad hazában élhessenek éa építhessék a szocializmust. Oaál Albertné, Gyula, Árpád-u. OLVASD a Viharsarok Népét! 9 BISZ-sktatás színvonalának emeléséért Most élünk igazán boldog életet

Next

/
Thumbnails
Contents