Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

r Világ proletárjai egyesüljetek! VtóamM^Náv Éljen a III. Magyar Békekongresszus! 1 M D P B ÉK ÉS MEGYE I PÁ R T BIZ OTTSÁGÁNA K L A P 3 A 1952 NOVEMBER 23., VASÁRNAP Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM flz ellenség elleni szívós harc az őszi munkál! gyors befejezésének alapja Minisztertanácsunk őszi munkák­ról 6ZÓ1Ó határozat megszabta a vetés, az őszi mélyszántás befojezé- Bcnok határidejét. A határozat tör­vény, melynek végrehajtása köte­lező minden termelőesoportra, min­den dolgozó parasztira, hiszen sa­ját érdeke is ezt kívánja. Megyénk dolgozói nem tartottáik be ezt a törvényt. Több mint egy hónapja, hogy fejért a búzavetés határideje, s tálig haladtuk túl a 80 százalékot. Nem jobb a helyzet a mélyszán­tásnál earn. A mélyszántást novem­ber 20-ig be kellett volna' fejezni. A határidő fetelt, de a mélyszántást a vetésben és a betakarításban meg­mutatkozó lemaradás miatt nem tudtuk befejezni, at’ig 40 százalékra teljesítettük a tervet. A késedo’em miatt sokszáz mázsa búzával, ősziárpával kevesebbet ta­karíthatunk be a jövő nyáron. A lemaradás egyik legnagyobb oka az, hogy megyénkben megfeled­keztünk arról, hogy minden munka — tehát az őszi munka síken is harc kérdés|e, szívós és kér. élhetetlen harc a szabotál’ó, a dolgozókat meg­téveszteni, félrevezetni akaró ősz- tályellenség ellian. Vájjon, ha taná- ®saihk — kezdve a megyei tanács­tól — /nar a vetési munkák kez­dteti idejön ellenőrzik a kulákoknt, gátat vetnek az ellenség mesterke­déseinek, ha pártszeirvezeteink — a járási pártbizottságokat is beleért­ve — feloplezik, hogy milyen ká­rokat je’ent a kulákok szabotálása zz egész országnak, a megyének és minden egyen dolgozó parasztnak, »kkor is szégyenszemre hátul kul­lognánk a megyék versenyében? 'Akkor is sokszáz mázsa gabonává,! károsítottuk válna meg az orszá­got, saját magunkat? Nyilván néni így tenne. Jövőévi kenyerünk, a tervben előírt valamennyi területen a búza már kinn zol dőlne; bokro- eodva, megerősödve várná a téli fa­gyokat. Kapásainknak jó minőségű, időben végzett mélyszántás bizto­sítaná a ke lő nedvességet. Hogy ez valóban így lenne, azt példák ígész sora bizonyítja. Nem egy­szer hangzott ©1 Méhkeréken »Száva György, meg a többi ku’ákok szá­jából : nem érdemes vetni, úgyis átveszik majd. S ha a méhkeréki edvtársak nem vették volna fel a harcot ellene, Méhkerék is lema­radt volna úgy, mint jónéhány község. Itt azonban nem így tör­tént. A község legjobb népnevelői magyarázták meg a dolgozó parasz­toknak: ha most nem vetnek ide­jében a kúrákra hallgatva, bizony b jövő nyáron szegényes termést Brathatnak. Abból aztán nem fog telni semmire. És megmagyarázták azt is: éppen ezt akarják a Wiá- ko'k elérni. De bizonyítja a nagy- bamarási «Viharsarok» tszcs pél­dája is, ha az elenség ellen ide- jóban fellépnek, mint ahogy ott tették, alkar meg tudják o doni a velőmagkérdésl, befejeződik rende­sen az őszi munlca. És Békéssaant- andráson tudták volna-e biztosítani a községen balül a vetőmagot, ha mám veszik fal a harcot a megté­vesztő, hazug híreket terjesztő el­lenség ellen? Az említett közsé­gek pé’dája bizonyítja, hogy nem. Ahal tanácsaink időben felismer­ték a kulálcmesterbedóseket, ott nem fesz baj a jövőévi terméssel. .Ott nem lew grttid jövőre a be- jadifcji wrv teyjesit&ei* kofnoly jö­vadelmzt hoz majd a szabadpiac, 1mart a jó termés alapját megvetet­ték már most, az őszön. Tanácsa­ink egy része azotaban igen ké* s!őn, vagy még most sem ébredt fel a közönyös-égből. «Nálunk, Cstt- nádapácán is lébizonyosodott, hogy á kiMkotk elszabotálják a vetést, A hiányzó két és fél—3 százalékot vem tudjuk teljesíteni, mert van­nak Olyan kulákok, mint Horváth Mihály, Kovács Mária, Mihály Oár bor és Györgyi Mihály né, akik a vetést alig kezdték meg, vagy egy­általán meg sem kezdték» — írja levelében ifj. Dómján József, Nem leplezték te időben a kaláká­kat s ez oda vezetett, mint ahogy írja levele további részében, hogy van olyan középparászt is, alti nem végezte eil az őszi vetést, vagy még a szántáshoz sem fogott hozzá. íme a következménye annak, ha az is­tenség ténykedéseit figyeli men kí­vül hagyjuk, közömbösön viselte­tünk irántuk. De van ennél súlyo­sabb mulasztás is. ö rménykúton álig néhány kulált teljesítettel a vetéstervét, határidőre csupán kettő vetett el. A tanácsnál nem ellen­őrizték őket a nem is leplezték te. Do lehetne-e kemény harcot, ala­pos ellenőrzést várni a kulákokfcaí széniben az olyan tanácstól, mint pl. a zsadúnyi, ahol az elnökhelyet­tes «édes lelkemnek» szólít gat ja, a kulákasszonyokat. Ebben a község­iéin a ku’ákok nagyrésze nemhogy a vetést-, de még a vetőszántást sem végezte e.1. Tűrhetetlen lazaság ez és nőm is újkeletű. A gyulai, ®ar- kadi járásban nein egy községi tanács hibát követett ©1 még a vetéstervek lebontásánál. Nem kö­telezték a kulákokat arra, hogy teljesítsék a tervet, nem is tudták sok esetben, mennyi a ku,’ákok ve­tésterve, tehát nem is eil-cnőriz- hotték. De vájjon ezekért a laza­ságokért kovésbbé felelősek a já­rási tanácsok? Nyilván nőm, hi­szen az ellenőrző munkának arra is ki ballett volna terjednie, ho­gyan harcol a tanács az osztálysÁ- fenség ellen. Nőni kisebb hiba az sem, hegy egy-egy községben feljelentettek ugyan őszi munkákat szabotáló ku­kkokat, de erről a községben a tanácselnökön, meg a párttitkár elv- társon kívül nem igen tudott s?n- ki. Nem vitás pedig, ahol a dol­gozó 'parasztok is látták volna, hogy büntetlenül senki nem rövidítheti meg a dolgozók kenyerét, ott job­ban ment volna a vetés■ S ha fok­tárják a dolgozók előtt: a kulá­kok azért igyekeznek elszabotálni a vetést, hogy jövőre nehezen, vagy egyáltalán ne tudj 41c teljesíteni a beadást, ne szerezzék meg a szabad­piacot, ezzel megkárosítják a köz­ség minden dolgozóját, akkor bi­zonyára azzal válaszoltak volna er­re, hogy meggyorsítják a szántás- vetés ütemét. Megyénk dolgozói is készültek a békekongresszuara. S ahol megér­tették, hogy az őszi munka gyors elvégzése is a béke érdekét szol­gálja, Oitt meglátszik ez az ered­ményen is. Nem egyedülálló példa Thurzo István köröstarcsai 4 hol­das dolgozó paraszté, aki a b-.lko- komgrosszus tiszteletére nemcsak a maga földjén végezte el az őszi munkát, hanem 17 holdat fel ie szántott dolgozó paraszttársainak. Termelőszövetkezeteink propagandistái lelkesen készülnek az SZKP XIX. kongresszusa anyagának feldolgozására A Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztálya e hó 21-én érte­kezletre hívta össze teratélőszö- vetkezeleink propagandistáit a Pártok tatás Házába. A propagan­dista elvlársak nagyszámban je­lentek meg az értekezleten, hogy kicseréljék tapasztalataikat, mód­szereiket és hasznosítsák azt a XIX. kongresszus anyagának fel­dolgozásánál. A propagandisták pártunk iránt érzett felelősség­tudata még jobban kidomborodik abban, hogy az elvtársak közül többen közlekedési nehézségeket küzdöttek le, hogy résztvegyenek az értekezleten. Például Domb­iratosról és egyéb más nehezem megközelíthető helyekről is el­jöttek az elvlársak, hogy az ér- lekezletep szerzett tapasztalatok segítségével meg tudják javítani a párt által rájuk bízott propa­ganda munkát, hogy a XIX. párt­kongresszus anyagát jelentőségé­hez mérten, jól és helyeden tud­jál feldolgozni, hallgatóiknak át­adni és a politikai iskola foglal­kozásainak megjavításával még harcosabbá neveljék hallgatóikat. Az értekezleten Máté László elvtársi, a Megyei Bizottság agil. prop, osztályának okta­tási felelőse tartott előadást. A politikai nevelőmunka jelep- lősége megnövekedett megyénk­ben a mezőgazdaság szocialista átszervezésével elért eredménye­ink következtében — mondotta többek közt Amíg az elmúlt év­ben megyénk földterületének Alig 25 százaléka tartozott a szocia­lista szektorhoz, most majdnem a fele termelőszövetkezet, illetve állami gazdaság. Termelőszövet­kezeti községeink száma 4-ről 29-re szaporodott, közöttük két város, Békéscsaba és Orosháza dolgozó parasztjainak túlnyomó többsége választotta a nagyüzemi gazdálkodást. Ez a jelentős mér­tékű fejlődés új helyzet elé állí­totta megyénk pár tszervezele i i, propagandistáit, közöttük a tsz propagandistáit is. A tszcs-k belső megszilárdítása szoros összefüggésben van a po­litikai munka megjavításával, a tszcs-tagok, mindenek előtt párt­tagjaink eszmei-politikai színvo­nalának fokozottabb emelésével Számos pártszervezetünk ennek ellenére, még nejn láljia a propa-: ganda munka jelentőségét, a ta­nulás összefüggését a termelés feladataival. A szarvasi »Tán­csics* tszcs-ben például arra hi­vatkoznak: »minek a tanulás, tu­dunk már annyit, amennyi a ka­páláshoz szükséges«. Több tszcs- ben, mint a kondorosi «Dolgozók», a nagykamarás) »Ság vári«, a tótkomlós! »Viharsarok«-!»« az őszi munkákra való hivat­kozással elhanyagolják a pártoktatást. A dévavánvai »Dózsa« tsz párt­szervezetének titkára, B. Molnár elvtárs, a tótkomlósi »Haladás» tsz titkára, Ácsai clvlárs komoly mértékben lebecsüli az oktatási munka jelentőségét, ök. mint pro­pagandisták több ízben még a foglalkozásra sem mentek el. Ahol a betakarításra hivatkoz­nak és emiatt hanyagolják el n politikai munkát, ott a vetési munka is gyengén halad. Me­gyénkben a 85 százalékos vetés, a 15 százalékos gy á pol betakarí­tás nem a közbejött objektív kö­rülmények miatt adódott, hanem éppen a politikai munka, a párt- oktalás elhanyagolása következté­ben. Hiányzik a párttagság pél­damutatása, a harcosság, a helyt­állás, a nehézségek leküzdése te­rén. Több termelőszövetkezetben a gyenge eredményeket csupán az aszály okozta károkkal magya­rázzák, mert propaganda és agi- tációs munkánk nem mutat rá arra, hogy az aszály okozta ne­hézségek mellett a munkafegye­lem lazasága, a szervezetlen mun­ka is nagyban elősegítette azl. hmit a befurakodott osztályellen­ség igyekszik tovább fokozni. Azokban a lennelőszővelke- zelekben, ahol megértenék, hogy a póri ok tatás elősegíti a gazdasági munka eredmé­nyeit, ott élenjárnak a terme­lési feladatok megoldásában is. A lőkösházi »Május 1« tsz-ben felismerték, hogy tavalyi lemara­dásuknak oka a propagandamun­ka lebecsülése volt Ez évben komoly gondot fordítottak a po­litikai iskolák megszervezésére^ a párttagság tanulására. A politikai iskolák hallgatói itt rendszerese^ megjelenne^, a foglalkozásokon, szorgalmasan tanulnak, ez hozzá­járult ahhoz az eredményhez, hogy a tsz-ben már régen el­vetettek és teljes egészében be­fejezték az őszi betakarítási mun­kákat és a beadás teljesítésébefi is élenjárnak. A békéscsabai »Bé­ke* tszcs-ben. Pribojszki elvtárs végzi a propagandista munkát Az elvtárs nemcsak az oktatási napon, hanem egyéb más napo­kon is rendszerestül foglalkozik a hallgatókkal s ennek eredménye, hogy ez a tsz Békéscsabán első­nek fejezte be a vetést A gyomai »Petőfi«, a békési »Vörös Csillag* tszcs-k politikai iskoláinak hall­gatói 100 százalékig megjelennek a foglalkozásokon és élénk viták­kal gyarapítják politikai tudá­sukat Propagandistáinak lenni meg­tisztelő és kitüntető feladat. Nines szebb feladat, mint olyan harcosokat nevelni, akik nem ijednek meg a ne­hézségektől, akiit mindéi': idő­ben, minden körülmények között bátran szembeszállva a nehézségekkel, következetes harccal, teljes odaadással, ál­dozatkészen építik a pártot és szövetkezetüket. Propagandistának lenni tehát ko­moly felelősséget jelent A propa­gandista felelős a rábízott hall­gatók fejlődéséért, neveléséért Tanulnunk k«ll e béren is a szov­jet propagandistáktól. Példáulaz egyik kolhoz szemináriumvezető­je a következőket mondotta: »minden egyes újabb szemináriumi foglalkozás, minden egyes téma után érzem, hogy miként fejlődik a régebben visszamaradt hallgatóm. Örömmel tölt el engem ez a fej­lődés és bátorítom őt, amikor be­legabalyodik mondókájába, minden félrefogását akárcsak bármely más hallgatók félrefogását is saját bal­sikeremnek tartom, de nem ha­gyom annyiban a dolgot, pótsze­mináriumot tartok azokkal, akik gyengén vagy nehezen tették ma­gúkévá az anyagots. így kell törődni a párt állal ránk­bízott hallgatókkal. Máté elvtárs előadása ntún so­kan hozzászóltak a propagandis­ta elvtársak közül. Hozzászólása­ikban elmondották eddig elért eredményeikéit, az elkövetett hi­bákat A hozzászólásokból is kitűnt, hogy pártszervezeteink nem fordítottak keltő gondot a pártoklatás előkészítéséi'», többen beszámoltak arról, hogy nem beszélgettek el a pártszer­vezetek vezetői a hallgatókkal, hanem egyszerűen a névsorból kiírtak a hallgatókat Fodor István elvtárs, az oros­házi »Vörös Csillag« tszcs pro­pagandistája elmondotta hozzá­szólásában, ha náluk valaki elma­rad a } nautikái iskolából, az egész iskola megtárgyalja, elfő gadliató-e az az indok, amivel igazolja távolmaradását. Elmon­dotta még Fodor elvtárs azt is, hogy az előadás megkezdése előtt megnézi a hallgatók jegyze­teit és segíti őket a hibák kijár vitásában. A fő kérdés mellé ab kérdéseket dolgoz ki, hogy ezzel is elősegítse a viták kialakulá­sát. fi'. Tűrések László elvtárs, a domb- egyházi »Uj Elet* tszcs propagan­distája elmondotta: náluk a hall­gatók nagy része olyan középpa­rasztokból tevődik össze, akik beléptek a termelőszövetkezeti», magukévá tették a tanulás fontos* ságát és minden esetben hiány­talanul megjelennek a foglalkozá­sokon. Még jobban igazolja a* elmondottakat az, liogy a polir- tiloai iskolák foglalkozásainak megkezdésekor és még néhány (Folytatás a 2. oldalon.) Az ilyen helyeken hajótörést szen­vedett a kitlák minden igyekezete. Országunk legjobb békeharoosai most a békokongresszuson beszá­molnak arról, mit tettek és mit akarnak ezután tenni a bókéért | Úgy kell dolgoznunk, hogy méltó legyen megyénk is a kongresszusom elhangzó győzelmi beszámolókhoe. Úgy sorakozhatunk fel aa ország legjobb békeharcosai közé, ha az el­lenség elleni kemény, szívós har­cok közepette gyors ütemben be­fejezzük az őszi munkát. Daák Rózsi.

Next

/
Thumbnails
Contents