Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-19 / 271. szám

5»52 IIOV«»Il IKT 1 ff.. S/rl'tk) 3 ViUaisüwk ht\\t Községi tanácsunk nem foglalkozott kellően a begyűjtéssel, szántás-vetéssel Községünkben a minis/. UuTa- nács határozatának nem minden­ben tettünk etejgel, mint az a november 10-én megtartott ta­nácsülésen az elnök és a titkár elvtársak beszámolójából is ki­tűnt. Kenyérgabonából 8:1, ku­koricából 103 százalékra teljesí­tettük a beadást, a vetéstervet 80 százalékra tudtuk csak teljesí­teni. Az aszály következtében a kenyérgabonából lemaradás mu­tatkozik, ami a tanács és a fel­sőbb szervek lazasága miatt sú­lyosan kihatott a vetéstervünk teljesítésére is. Itt, nálunk az a nézet uralkodott, hogy nincs ve­tőmag. Addig várakoztak, míg lemaradtak Pedig, ha idejében felébredünk, be tudtuk volna szerezni a szük­séges vetőmegmennyiséget. De váriunk mi is, a járás is, a me­gye is addig, míg a Szabad Nép fel nem ébresztett bennünket Azután kapkodtunk, szorítottuk a termelőcsoportokat, azok új be­lépő tagjait és a kívülálló dol­gozó parasztokat, hogy bármi­lyen úton is, de szerezzék be a vetőmagot. Knock a hibás ifi un­kának az eredménye az, hogy no­vember 7-ig a község vetésterve csak 80 százalékban voll teljesít­ve. De még nagyobi) hiba az. hogy amikor a november 10-i ta­nácsülésen Karkus István újon­nan belépő Iszcs-lag bírálta a tanács munkáját, kereste a fele­lőst. hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő, a párllilkár elv­társ felszólalásában a bírálatot visszautasította, hogy ne a fele­lős szervekben keresse a hibát, hanem saját magában. Pedig Karkus Istvánnak igaza volt, mert a tanács nem fogta kellő erélfyel a szántás-vetés kérdéséi. A földmíívrsszövelkezel is he­lyesen mindent megtett a gyors begyűjtés érdekében, de, annál kevesebbet törődött a leg­fontosabb élelmezési cikkek be­szerzésével és főképp nem fog­lalkozott a szükséges vetőmagvak — a dolgozó parasztok megbí­zásából való felvásárlásával. Mert ezzel nemcsak a vetőmagot tud­tuk volna megszerezni, hanem a gyenge termés következtében egyéb lemaradásunkat is be tud­tuk volna hozni. A párlliilár elvtárs, ahelyett, hogy ejismerte volna a mulasztásokat, egysze­rűen a dolgozó parasztokban ke­reste a hibát. Több építő bírálatot a tanács felé l 'gyanúkkor nem esett sző ar­ról, hogy a község kulákjai esijk a gabonából 12 vagonnal adósai maradtak az államnak. A tojás­ból pedig • melyből 88 száza­lékra teljesítette a község a ter­vét — a kulákok 38 ezer darab­bal vannak elmaradva. Tehál nyilvánvaló, a párllilkár elvtárs nem ott kereste a hibát, ahol van, a tanács hiányos munkájá­ban, mi több megalkuvásában. Hz pedig a bírálat elhallgattatá­sához és a tömegektől való elsza­kadásához vezet. Szeretném, ha a község többi becsületes dol­gozó parasztjai. Karkus Islv,in­hoz, hasonlóan bírálnák a taná­csot és ezzel segítenék munká­ját a jövőben is, hogy ne esscjn többet ilyen hibákba. Győri Miklós Tótkomlós, vb-tag. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK SZÁMVETÉSE Megyénk lenne I őszöve Ikezetei az elnyúlt kedvezőtlen időjárás el­lenére igen sokat* fejlődlek, erő­södtek, különösen ott, ahol a ren­delkezésükre álló gazdag tapasz, lak;tokát, agró- és zoótechnikai út ni utalásokat jól használták fel munkájukban,' nem féltek az új termelési módszerektől. Ttti í rcto'szö v etk öze le in k többsé­gében éltek is ezekkel a lehető­ségekkel. Egy néhány példái er­re: 12 termelőszövetkezetünkben vau bevezetve a háromszori fe­jes, 22-ben az egyedi takarmá­nyozás. libben volt zöld futó­szalag 128 termelőszövetkezetben a szovjet tapasztalatok alapján évente kétszer fia/.látják a serté­sekéi Ezeknek az uj módszereknek az alkalmazása tette erőssé, von­zóvá I er mel őszéi velke/.e lein két, ezeket látva lépett megyénkben ez év őszén több mint 15.000 pa­rasztcsalád a szövetkezeti gazdál­kodás útjára. Tér m elősző vet kezeiéin k fejlő­dése persze nem ment simán, az ellenség, a kulákság \gllejni harc közben erősödlek. A füzes- gyarmali «Vörös Csillag» tsz-ben is az ellenség ellávolítása után javult inog a munka, a termelési, állal tenyésztési, beadási tervüket mindenben teljesíteni tudták, pe­dig nem a legjobb adottságaik vannak. A m unka fegyelemmel sincsen náluk hiba, a tagság csa­ládtagjai. az újonnan belépők is kiveszik részüket a munkából. Előreláthatólag 153 deka kenyér- gabona, 25 deka árpa, 20 deka cu­kor, 10 deka rizs, 10 forint 50 fillér lesz a munkaegységek utáni feloszlhaló részesedése a tagság­nak a zárszámadáskor. Ezenkí­vül löbbezer forintot tesz ki az, amit beruházásokra fordítottak, amennyivel növekedett a szövet­kezet közös vagyona. Csak ebbe*) az évben 3000 férőhelyes csibene­velőt, 700 férőhelyes liba-, kacsa- ólat, 150 férőhelyes hizlaldát épí­tettek házilag, amivel jelentős- mennyiségű kiadást takarítottak meg maguknak. De hasonló pél­dák sokaságát lehet ehhez felso­rolni megyénk valamennyi járá­sában, községében, a geszti «Tán­csics» tszcs pl. a gyenge minő­ségű szikes földön is 8 mázsa át­lagtermést ért el holdanként. Az okánvi «Uj Élet» tszcs sertéste- nyésztési tervét 150 százalékra teljesítette az új módszerekkel. Az orosházi «Táncsics» tszcs-ben 25 mázsa árpát aratlak a kereszt- sorosán vetett földről. Kézbe tjü k -termelő sző veihez e le­ink brigádjait is. II agy ni ka János brigádvezető például a békéscsa- bai «Petőfi» tszcs-ben 14 mázsás átlagtermést takarított be brigád­ja területéről, a brigád tagjai át­lagosan 160 -170 százalékban tel­jesítenék napi tervüket. A békés­csabai «Kossuth» tsz búzából 10 mázsa, ősziárpából 14 mázsa, ku­koricából 18 mázsás holdanként^ átlagtermést ért el az agrotechni­kai eljárások, új termelési mód­szerek alkalmazásával, betartásá­val. De az új módon dolgozó tszcs-tagok ezreit sorolhatnánk fel. Kuril]» András pl. a csaba- csiidi «Béke» tsz sertésgondozója 48 darab fehér sertéstől kétszeri elleléssel egy évben 18 malacot választolt le 16 kilós átlagsúly­ban. Vagy Galambos József, a békéscsabai «Előre» tsz sertés- gondozója, aki a mangalicánál évenkénti kétszeri ellejéssel 14 darab szaporulati átlagot ért el. Jó munkájukért az elmúlt napok­ban kapták meg népköztársasá­gunk magas kitüntetését, egyben elismerését: a Munka Érdemren­det. Vagy Ilinia Sándor, aki az eleki «József Attila» tszcs tagja, ebben az évben 435 munkaegysé­get teljesített, állandóan élenjáró volt a munkákban, példaképe le­hel megyénk valamennyi terme­lőszövetkezete dolgozójának. Ha­sonlóan dolgozó termelőszövet­kezetek, brigádok, egyének szá­zai, ezrei vannak megyénkben. Békés községben a cukorrépa után. járó cukorért a termelőnek reggel­től délig ott kell állni, a szövetke­zetnél. Naponta 25—30 dolgozó tölt el ennyi időt a várakozással. Ujgyanoz a helyzet a száré/, szelei. I Kereteinkben, mint a köröenagy- haieányi »Kossuth« tszcs-ben pél­dául, ahol. a pártbizottság, a párt­szervezet szemeláttára folyik a pa­zarlás, tehetetlen az állatok elhe­lyezése, ami miatt már eddig is mintegy 50 darab malac, 60 da- mb juh lmtett el. A már bevezetett új termelési módszerekről is »le­mondanak;:, mintegy 63.000 forint értékű betakariiatlan termésük vaij még most is kint, vagy a körös»- ladánvi »Zalka Máté« tsz-ben, ahol 15 hold rizs aratatian, 120 hold­nak a termése pedig még nincs elcsépelve, az idő teszi benne a sokezerforintos kárt. A 100 férőhe­lyéé istállót is ahelyett, hogy házi­lag építették volna fel. kiadták a kisipari szövetkezetnek. Vagy a békéscsabai »Vörös Csillag;: tszcs- ben, ahoL »napezámosokkal« töretik le a kukoricát, Csáki szalmá ja mód­jára kezelik a tszcs vagyonát, vagy a bókésszentandrási »Uj Al- kotinány<í-ban, ahol a tszcs veze­tősége .előtérbe helyezi az egyéni érdeket, az állam, a közösség érde­kével eaemben, a kötelezettség tel­jesítése előtt szétosztják a kukori­cát. Az ilyen, termelőezövétkezőtek­ben nyilvánvaló, hogy a jövedelem is kevesebb. Ez a rose/, gazdálkodás következménye. Éppen ezért a zárszámadások előkészítése, a közgyűlések megtar­tása elsősorban politikai munka. Ne legyen, egyetlen termelőszövet­kezet sem megyénkben, ahol a pártszervezet népnevelői ne beszél­getnének előzőleg, munkahelyen-» ként, a termel őezö vetkezetek dol­gozóival, elvégzett munkájukról, az eredményekről, hiányosságokról, esetleges nehézségekről. Bs beszél­jék meg azt is, hogy milyen ja­vaslatokat akarnak majd adni, el­mondani a zárszámadási közgyű­lésen. Csak ez lesz a biztosítéka annak, hogy a zárdán táláéi közgyű­lések fontos határkővé válnak szövetkezeti gazdálkodásunk továb­bi erősödé'-ében, megszilárduló.sá­a- napraforgóolaj és a pogáesadara kiosztásánál is. Ezen lehet változ­tatni, állítsanak be. munkába még egy emberi, aki az elosztásnál se­gít. • Sajgó Mihály, Békés A rosszul dolgozó termeiőszövet­b&n. Farkas Sándor. Illetékesek f igyelmébe ! Példát mutatnak az Orosházi Vasöntő fiataljai Különbőz« nagyságú ininlaszekrények sorakoznak egymás inéi leli az Orosházi Vasöntöde formázó műhelyében, ahol 8 —10 ember végzi délelőttönként szorgalmasan munkáját. Szitálják, dön­gölik, igazítják a homokot a min faszekrényekben elhelyezett fa­tormák köré, majd ügyes mozdulattal készítik elő a folyékony vas és réz csatornáit a délutáni öntéshez. A dolgozók közül Iftb- beji még fiatalok, csalt most kapta meg egy részük a segédleve­lei, mini I’álli Aladár és Cs. Kiss János. Többen még csak la uniók. DISZ-íialalok valamennyien, akik példái mutatnak a ler nicléslxai. Az idősebbek a terv teljesítésben, a fiatalok a tanulás ban. November 7-én is nem egy ifjú kapott könyv és pénzjutal­mat, miül Sápi Mihály DlSZ-litkár és Cs. Kiss János. Bizony nem mindig volt ez így Az ő példamutatásuk segítette a többi Halait is ahhoz hogy megjavuljon a munkához való viszonyuk, hiszen az elmull időkben nem egyszer követlek el különböző fegyelmezel len séget Nem vetlek komolyan az idősebb szaklársak figyelinezte lését, csupán megrázlak a vállukat és eltűntek az üzem valame­lyik sarkában, llálráltállák az idősebb szaklársak és az üzem munkáját is, — mondja Kcrlai Ferenc elvlárs, csoportvezető De cl tű nlck akkor is, ha DISZ munkáról, oktatásukról volt szó Uig váriák, hogy leeseiigrsscnek, máris rohantak a kapun kifele. . Segítettek az idősebbek Sokat kellett velük foglalkozni az idősebb szak társaknak, Kel­tái I-erenc. Mórocz Rajos és Slér Géza elvtái-saknak, míg meg­győzték a fiatalokat, hogy komolyan végezzék in unkájukat. Páli'i Aladár ifi is nem olyan végen még 100 százalék eléréséért ktiz dőli, ma pedig 130 140 százalékot ér el átlagosan normája teljesítésében. De sokszor még ezt is túlteljesíti Nem messze dől gozik tőle Gs. Kiss János DISZ-fiatal, aki még jobb eredménye­ket ért el: 180—100 százalékos teljesítményt. Nemrégen kapták meg a segédlevelet és máris bebizonyították, hogy tudnak és szeretnek is dolgozni. No, meg az is hozzájárult sikereikhez, hogj az idős szaktársaik szívesen adják át tapasztalataikat. Ma már élenjárnak Ma már szívesen vesznek részt minden munkában, Íriszen nem egyébről van ma szó, mint éves tervük teljesítéséről. Öl, pedig közösen, az üzem dolgozóival égyüll vállalták, hogy decem­ber 25-ig befejezik éves tervüket. Ezért járnak élen a termelés­ben és ezért mutatnak példát a DISZ-oktalásban. A szarvasi gépállomás munkájáról ahhoz segítséget keil adni a gép­állomás mezőgazdászainak, meg­győzni a tszps-k vezetőségét a minőségi munka előnyéről, arról, hogy az új agrotechnika, terme­lési, módszereknek az alkalmazása unit jelent. Fontos az is, hogy a műszakiak biztosítsák, a külön­böző munkagépeket időben kija­vítsák, hogy azokkal tökéletes munkát végezzenek. Ha mindez igy lenne, akkor a Szécsi-brigád sem 40 százalékban állna most őszi tervének teljesítésében, ho­lott minőségileg is a leggyengébb munkát végzi. Az egyik 55-ös erőgép például az állandó kiesés és üzemzavar miatt ezideig csak hét százalékra tudta tervét tel­jesíteni. Mig a Kondacs-brigád irakiorisiái havonta 1000 — 1100 Ft keresnek, addig a Szécsi-brigád tagjainak 5—600 forinttal kell megeléged­niük, Ez sok esetben előidézője volt a munkafegyelem meglazu- lásának a brigádban, a felületes és hanyag munkának. A brigád, ha jobban állna őszi terve tel­jesítésében, most a gépállomás nem az 51) százalékát végezte vol­na el ezideig a szerződésekben vállalt őszi .mélyszántásnak, ha­nem teljesíteni tudná azt novem­ber 20-ra, a határidőre. Azt az eredményt, amit eddig elértek, fokozzák tovább a szarvasi gépállomás dolgozói: Mint Bencsik János, Kozsuch Mihály, a Kondacs-brigád tagjai, úgy harooljanak valamennyien tervük teljesítéséért, túlteljesi-* tósééi’t. A gépállomás vezetősége, agronómusok és műszakiak biz­tosítsák még jobban a tervtelje­ni tós előfeltételeit. Csak a kollek­tív munka, a nagyobb felelős- «égéivel — elsősorban a kommu­nisták részéről — eredményez­heti azt, hogy a szarvasi gépállo­más a termelés központjává, bá­zisává váljon, melyre támasz­kodhatnak a termelőszövetkeze­tek. A szarvasi gépállomás jó mun­kát. végez. 76 százalékos őszi tervteljesitéssel ötödik h lyen van a megyei gépá lomások versenyé­ben. A gépállomás a termelőszövet­kezetekkel kötött talajművelőéi szerződést, az őszi talajelőkészi- tést, vetést mindenütt teljesítet­te, néhány termelőszövetkezet­ben még többet is vetettek el, mint amennyit a. szerződésben vállaltak. Nemcsak a mennyi­séggel kell azonban törődni. A minisztertanács őszi munkákra vonatkozó határozata előírja a minőségi munkát, az agrotechni­kai. eljárások betartását is. Bs egészen bizonyos, ahol ezt betar­tották. mint az örménykutí »Pe­tőfi« tszcs-ben, ahol 441 hold talajelőkészitést az ősziek alá géppel végeztek, a műtrágyát a vetés előtt kiszólták, 170 hol­dat keresztsorosan vetettek, ezért a munkájukért, legkevesebb 600 mázsa gabonával kapnak a kő* vetkező évben nagyobb termést. Ebben az éviién a kedvezőtlen időjárás ellenére búzából kilenc mázsán felül, őszi árpából pedig 14 mázsát takarítottak lie hol­danként. Megtanította ez a tszos vezetőségét, tagságát arra. hogy érdemes alkalmazni az áj agrotechnikát, termelési módszereket. Hasonló­an van ez a csabacsüdi »Béke« tsz-ben is, ahol a gépállomás legjobb brigádja dolgozik, a Kon­dacs-brigád, mely őszi tervét már 113 százalékra teljesítettel. El­sők a tervteljesítésben, de a mi­nőségi munkákban is. A gépál lo* más brigádja, a tsz vezetősége és növénytermesztési brigádja között jó a kapcsolat, tudják mit miért tesznek, érdekük a jó mun­ka, hisz nagyobb jövedelmet, ér­tékesebb munkaegységet jelent majd ez a termelőszövetkezetnek, a gépállomást brigád dolgozóinak, akik a szövetkezet tagjai. A gépállomás, hogy mindenütt minőségi munkát tudjon végezni,

Next

/
Thumbnails
Contents