Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-18 / 270. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Levél a kardoskúti tanácselnökhöz "N Gyorslista az első Békekölcsön vasárnapi sorsolásáról l J A 1 M D P B É K É SME G Y El P Á kT B I Z O T T S Á GÁ N A K LAP 1952 NOVEMBER 18-, KEIM) Ára 5(' fillér VIII. ÉVFOLYAM, 27«. SZÁM Fejlesszük as újítómoxgalmat Kétnapos ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács A Terme & zö vetkezett Tanács szombaton a -parlament épületében rendes it'ésre ült öss:g. A. tanácsülés egy részén jelen veit Rákosi Má­tyás s'vtárs, « Vagyat- Népköztársaság Mmise-lertanácsának elnöke is, akii megérkezt -síkor az ülés részvevői felállva; hosszantartó lelkes 61- jenséssel, kapus I üdvözöltek. Késel vaf te.' a iűnúcsü'ésrn többük között Doki István, a Magyar Népköztársaság ülnöki Tanácsiínak élőtöké, a Termelőszövetkezeti Ta­nács elnöke, j legadűs András elviére, *» MDP Politikai Bizottságá­nak tagja, ae állami gazdaságok, és erdők minisztere. Keresztes Mi­hály, a földit űvelésügyi - miniszter első helyettese, Márczis Antal földművelésiig! i minitr.hrhüyettes és M-atélcsi János, a Termelőszö­vetkezeti Tanú ss titkára. Mutc'csi táltos megnyitója illán Dobi István mondott besaédet­Döntő tervevünk teljesítése és túlteljesítése függ' attól, hogyan vé­gezzük ma munkánkat és hogyan valósítjuk meg feladatainkat. Ezek­nek a feladatoknak végrehajtásában jelentős támogatást adnak az egyes szocialista mozgalmak. Köztük ta­lán a legnagyobb sogitséget adja az újitó-mozgalom, hiszen az újí­tások és észsaerűsitések segítőé-« gével nagyban, növeljük üzemeink termelését. Olcsóbbá tesszük az áru előállítását, kevesebb anyagot, időt és erőt fordítunk annak elkészí­tésére; Az újító-mozgalom, mond­hatjuk minden területen hozzájá­rni alihoz, hogy eredményesen tel­jesítsük ötéves tervünk harmadik évének feladatait. Világos az, hogy minden dolgozó, aki tervének teljesítéséért verse­nyez és igyekszik munkáját könv- nyebbé, észszerűbbé tenni, olőbb- utóbb újítóvá lesz. A napokban egyik tudósítónk, Patakfalvi Ist­ván arról számolt be levelében), hogy az orosházi Vasipari KTSZ- ben sok olyan gép van, amelyen több újítást vezettek már be a dolgozók és így a legegyszerűbb munkagép is többféle munkát tud elvégezni. Az üzem egyik dolgo­zója, Csiszár Ferenc, aki fogas­kerekeket mgr, a szabályzó orsót önműködően állította be. úgy, hogy tanúkor az orsó holtpontra ér, ön- irag'ít kioldja, ezzel gépe csak­nem automatikusan végzi munká­jút. Jobban halad tehát munkájá­val az egyéni versenyben. A muu- !k»ver&eny készteti a dolgozót, hogy gondolkozzon. Uondolkozzón «.zon, hogy minden fizikai meg­torolt© téfc nélkül, mimkamódszeré- ne/.-'" mésTváltóztatasaval, oszszerűsi- tésével hogyan emelhetné teljesít­ményét ' és ezen keresztül üzeme eredményét is. Ezért mondotta Rá­kosi ©Ívtárs pártunk II. kongresz- szusán: »Egyre többen értették meg, hogy a munka nálunk nem kényszerű robot, hanem a felsza­badult dolgozók becsületének és dicsőségének ügye«. Az újitó-mozgalom ízületén el­ért eredményeinket nagyban kö­szönhetjük annak, hogy üzemeink­ben a sztahanovisták, az öntudatos dolgozók segítették a mozgalom fejlődését. Segítették annál is in­kább, mivel a Sztaliánov-mozga- lom és az újitó-mozgalom édes testvérek. A sztahanovisták, hogy megkönnyítsék munkájukat, észsze- rűsitéttek. Ezzel elérték, hogy nem fáradoznak annyit a gépeik mel­lett és mégis többet termelnek. Csupán arra törekedték, minél job­ban kihasználják gépüket, a mun­kaidőt, az anyagot anélkül, hogy saját munkaerejüket jobban igény­be vennék. Ahol megértették az észszeríísités jelentőségét, ott köny- nyebben halad a munka és fejlő­dik az újitó-mozgalom is. Nagy­ban függ ez természetesen az újí­tási megbízottól, attól, hogy szív­ügyének tekinti-© az újításokkal kapcsolatos rendelkezéseket és azo­kat alkalmazza-e a saját munká­jában. Az ő munkájától is függ az, hogy az illető dolgozó rendes idő-* bon megkapja az újításé, t-járó ju'.a1- mat. Felelősségteljes munka ©z éppen úgy, mint bármely más fel­adat, hiszen a javaslat csák ak- kor lesz igazán értékes, ha azt gyakorlatban is bevezetik. Az újí­tási megbízott jó, vagy rossz mun­kájától függ az, hogyaft áll az üzemben, az észszerűsités, hogyan tökéletesítik, fejlesztik a dolgo­zók, munkamódszereiket. Számos példa bizonyítja, hogy ahol az újítási. megbízott, de maga a vál­lalatvezető is szívügyének tekinti az újítást, ott a dolgozók ésaszerű- sitenek is. így például a gyulai Körösvidék Öntöző Vállalat újí­tási megbizottja többször felkeresi a dolgozókat és segíti őket az újítás kidolgozásában. Ezzel elérte azt, hogy csupán a hónap első ré­szében már több újítást adtak be a dolgozók. Állandóan növekedik az újítók száma is, mivel az egyes üzemegységekben havonta ötletna­pokat tartanak, ahol számos ér­tékes ötlet és. újítás kerül fel­színre. A vállalat vezetősége gon­doskodik arról, hogy az újítási javaslat megtörténte után azt mi­előbb kivitelezzék és mielőbb be­vezessék az üzembe. Többezer fo­rint értékű gépeket készítettek már pl így az újítások alapján. Pél­dául Horváth Károly esőparem- hajlitó gépével 50 százalékos mun­kaerő-, 75 százalékos kovácsszén- megtpkaritást érnek el. Békéscsa­bán á Kötöttárugyárban az elmúlt héten megtartott »újítási héten« 33 darab újítás érkezett, be az újítási bizottsághoz, csaknem két ós fél­szer annyi, mint más hónapokban. Beszélnünk kell azonban éjért eredményeink mellett a hiányossá­gokról is. Arról, hogy nem minden üzemünkben tekintik az újitómoz- galmat az üzem lendítő kerekének. Előfordul, hogy bürokratikus mó­don kezelik ós intézik az újítási javaslatokat, mellyel akadályozzák azt, hogy növekedjen az újitások száma. Azzal pedig, hogy ide-oda tologatják az egyes javaslatokat, sokezer forinttal károsítják meg államunkat. Ilyen bürokratikus el­járás tapasztalható nemcsak üzeme­inknél, hanem egyes állami szerve­inknél is. Nem ©gy dolgozó újítási javaslata hónapokon keresztül fek­szik az Íróasztaliiókbun, holott ren­delet mondja ki, hogy ’a vállalat­vezetőnek nyolc napon belül gon­doskodni kell a javaslat elbírálá­sáról, véleményezéséről. A békés­csabai Autójavító bárom dolgozója több hónapja adott be egy újí­tást, melyet azután a megyei ta­nács ipari osztályához továbbítót« tak, innen a Hélyiipari Miniszté­riumhoz került véleményezésre, alii 1 azt el is fogadták. Azonban a -mai napig nem kapták meg a dolgozók az újításért-járó dijat. Ma arra kell törekednünk, hogy az újitó-mozgalom szerves része legyen, a döntő tervevünk teljesíté­séért vívott harcnak. Az újítási megbízottaknak, a vállalatvezetők­nek mft nagyobb .mértékben kell foglalkozni az újitó-mozgalom kér­désével. Annál is inkább, mivel most készülnek a jövő esztendőre, 'az 1953-as évne a tervek. Ennek a teremek szerves rész© a műszaki fejlesztési terv, amely előírja azt is, hogy milyen újításokat, észsze- rfisitéseket akarnak végrehajtani a többtermelés érdekében a jövő esz­tendőben. Üzemi bizottságainknak, műszaki dolgozóinknak gondoskod­ni kell arról, hogy a legjobb újí­tásokat, észsze-rűsitéseket, munka­módszereket be is építsék a tervbe, hogy széles körben ismertessék az üzem dolgozói előtt a. jó munka- módszereket, hogy minél többen megismerjék azokat ós alkalmazzák munkájukban. De gondoskodjanak arról is, hogy ne csak saját üze­Legutóbbi ül isiink óta termelő­szövetkezeti m izgalmunk tovább szilárdult. Te rmelöszövetkezetc- ink általában «.fenjáriak a mező­gazdasági munkák végzésében, mert megszitál dúltak a brigádok és számos liel yen alkalmazták .a fejlett termelési eljárásokat — állapította meg bevezetőül Dobi István, majd í ‘y folytatta: Alá már sok olyan termelő- szövetkezett 1 találkoznak hazánkban, amelyben a kol­lektív munka s az összetar­tozás szel elme forrasztja együvé a tagokat, amelyben vidáman fo yik a munka, fej­lett műveié i módszereket al­kalmaznak és ennek követ­keztében u így eredmény eket érlek el a növénytermelés­ben és az dlatlenyészlésben. Ilyen szövet cezefc a sárbogárdi »Vörös Hajnal« tennelősccövetke­zet, amelyet jó termésátlagai di­csérnek, amely ennek következté­ben magas te rmészelbejii és pénz- részesedést oszthat ki egy-egv: munkaegyséí után.. Termelősz ivetkgzeteink meg­erősödését mutatja az állatállo­mány fejlőcése is. Az álliatáUo- taány az tv első hónapjában megduplázódott és több mint öt­száz olyan I armelőszövetkezet lé­tesített sza rvasmarhatenyésztést ezen idő ala Lt, amely azelőtt nem foglalkozott ezzel. Újabb ezer ter­melőszövetkezet tért rá a sertés­tenyésztésre és több mint ezer- hatszáz tér nelőszövetkezet léte­sített ezen dő alatt baromfiállo­mány t. , Örvendett sen állapítjuk meg, hogy egyre töl b fcrnielfczövelke- zetben iái kaliuazzák a fejlet­tebb tenyésztési módszereket. Az új m idszerek hatása ter­mészetest n megmutatkozik iaz ei edményekbeai is. Termelés zovetkozeteink maga­sabb eredményei országos mére­tekben is Tatást váltanak ki, de elsősorban közvetlen környeze­tükben í duak ösztönzést Uj szocialista falvak, új szocialista városok alikultak meg, amelyek­nek számi 658-ra emelkedett. Ezen er dmények elérését — hangsúlyo; ta a továbbiakban Dobi István — elősegítette első­sorban az, hogy a jól gazdálkodó termelőszö vetkezetek már az idén műkben ü »műk dolgozói ismer­jék meg, tanéin megyénk azonos üzemei is. Tapasztalható ugyanis, hogy számos újítás ismeretlen ma­radt, meri csak néhány személy tud róla t i csak ők alkalmazzák. jóval nagyobb részesedést bizto­sítottak a tagok részére, mint az egyéni kisparcellás gazdaságok. A jó munka jutalma a már előbb említett sárbogárdi »Vörös Haj­nal« termelőszövetkezetben is megmutatkozik. Itt négy egész héttized kg búza, 1.6 kg árpa, 4 kg kukorica, 4 kg burgonya cs egyéb termények mellett, mind­ezeken felül még 12 forint kész­pénz jut a tagoknak munkaegy­ségenként. Pedig az idei nyáron, mint is­meretes, nem részesült a föld valami bőséges csapadékmennyi­ségben. Az aszály nem kerülte el sem a termelőszövetkezeteket, sem az egyéni gazdálkodók teld- jeit. Mégis azt láthatjuk, liogy a jól működő termelőszövetkezetek szilárdabban megállották helyü­ket, a mostoha időjárás csapásai között magasabb termésátla­got éhlek el és nagyobb jöve­delemre tellek szert, mint a tőszomszédságukba a az egyé­nileg dolgozó parasztok. És az is bizonyos," hogy a jövő­ben is csak a társasgazdálkodás rendszere nyújthat biztosítékot a dolgozó parasztoknak a termé­szet szeszélyei ellen. De a zárszámadásokból az is kitűnik, hogy nem minden ter­melőszövetkezet mutatott fel jó eredményeket Az elmaradás azoknál a cso­portoknál következett be* ame­lyeknél rossz gazdálkodás volt, amelyekben népi tartották be a párt és a kormány határozatait, amelyekben nem alkalmazták a termelés fejlett nagyüzemi mód­szereit Sok termelőszövetkezetben a földművelés legelemibb szabá­lyainak sem tesznek eleget A mélyszántás helyett csak nyolc- tíz cm-es sekélyszántást alkal­maznak. A minisztertanácsi hatá­rozatban előírt vetési időket nem tartják be. Szólnunk kell azokról a hibák­ról, amely ek a közös vagyon meg­becsülése terén több helyén fenn­állnak. Némely helyen ebek harmin- oadjára hagyják a közös magtá­rat, a közös kazlat és az a fel­fogás járja, hogy ki-ki vigyáz­zon a saját vagyonára, a közös Nagy feladat hárul tehát ob Ken. a munkában pártszervezeteinkre, üze­mi bizottságainkra, felvilágosító munkával és gyakorlati példákon keresztül bizonyítsák be az észszo- rűsités előnyeit. Az újitások szá­vagyonra meg vigyázzon a jó szerencse. Sok helyen szinte vakon mennek el oz ellenség ártal­mai mellett. Az ilyen vakság, az ilyen op­portunizmus ellen minden erőnk­kel küzdenünk kell. Nem szabad engednünk, hogy megváltozót! alakban újjáéledjen a »jó kuláks régi meséje. A kulákot nem sza­bad a szövetkezetnek még a tá­jára sem engedni és csej- vetéseire, hazug agilációjára kei. mény csapásokkal kell válaszolni Ehhez pedig szilárd .vezetésre van szükség. A vezetőnek távlato­kat kell nyit nia: célokat kell meg­jelölnie és világosan meg kell határoznia a célok elérésének módszereit is. Ehhez természete­sen a szakmai és politikai fel­készültség magas fokán kell állni. A vezetésnek l«j 1 megmutatni a nehézségekből kivezető utat. A termelőszövetkezeti veze­tőknek állandóan súlyt kell helyezni az állami fegyelem» erősítésére és ia beadási kö­telezettségek maradéktalant teljesítésére. Utolsónak azt a kérdést sze­retném érinteni — mondotta a továbbiakban Dobi István —h hogy miképpen alakultak a ter­melőszövetkezetek kapcsolatai a gépállomásokkal, a tanácsokkal. Számos olyan jelentést vettünk kézhez, amely arról tanúskodik, hogy megjavult a viszony a ter- inelöszövetkezejtek és gépállomá­sok közölt Egyre szaporodik azoknak a termelőszövetkezetek­nek és gépállomásoknak a szúrna, amelyek felismerik, hogy a ter­melési kapcsolat csak akkor fej­lődhet kielégítő módon, hogy hú politikai kapcsolat egészíti ki. j Ami a tanácsokkal való kap­csolatokat illeti, ezen a lércp sok örvendetes tapasztalatot sző* reztiink. A megyei, járási, községi tanácsok általában véve jelenté­keny támogatást nyújtottak cso­portjaiknak. De nem mindenütt történik e& így, sok tanács még nem tekinti elsőrendű kötelességének azt, hogy a termelőszövetkezeti gaz­daságok helyzetéről helyszíni lá­togatások soi'án győződjék meg, hogy idejében nyújtson útmuta­tást és támaszt. Sok tanácsi funk­cionárius csupán az íróasztal mellől, számadatokon kérésziül ismerkedik meg a szövetkezetek­kel és elszakad a csoportok va­lóságos életétől, bürokratikus in­tézkedéseket tesz. Befejezésül — mondotta Dob» István — engedjék meg az elv­társak, hogy mégegyszer emléke­zetükbe idézzem: a szövetkezetek belső megszilárdítása olyan feli­inának növelése, az újító mozgalom erősítése segíti a termelést, ötéves tervünk teljesítését, tehát minden munkahelyen támogassuk, szilár­dítsuk ezt a nagyszerű mozgal­mat. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents