Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-18 / 270. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Levél a kardoskúti tanácselnökhöz "N Gyorslista az első Békekölcsön vasárnapi sorsolásáról l J A 1 M D P B É K É SME G Y El P Á kT B I Z O T T S Á GÁ N A K LAP 1952 NOVEMBER 18-, KEIM) Ára 5(' fillér VIII. ÉVFOLYAM, 27«. SZÁM Fejlesszük as újítómoxgalmat Kétnapos ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács A Terme & zö vetkezett Tanács szombaton a -parlament épületében rendes it'ésre ült öss:g. A. tanácsülés egy részén jelen veit Rákosi Mátyás s'vtárs, « Vagyat- Népköztársaság Mmise-lertanácsának elnöke is, akii megérkezt -síkor az ülés részvevői felállva; hosszantartó lelkes 61- jenséssel, kapus I üdvözöltek. Késel vaf te.' a iűnúcsü'ésrn többük között Doki István, a Magyar Népköztársaság ülnöki Tanácsiínak élőtöké, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, j legadűs András elviére, *» MDP Politikai Bizottságának tagja, ae állami gazdaságok, és erdők minisztere. Keresztes Mihály, a földit űvelésügyi - miniszter első helyettese, Márczis Antal földművelésiig! i minitr.hrhüyettes és M-atélcsi János, a Termelőszövetkezeti Tanú ss titkára. Mutc'csi táltos megnyitója illán Dobi István mondott besaédetDöntő tervevünk teljesítése és túlteljesítése függ' attól, hogyan végezzük ma munkánkat és hogyan valósítjuk meg feladatainkat. Ezeknek a feladatoknak végrehajtásában jelentős támogatást adnak az egyes szocialista mozgalmak. Köztük talán a legnagyobb sogitséget adja az újitó-mozgalom, hiszen az újítások és észsaerűsitések segítőé-« gével nagyban, növeljük üzemeink termelését. Olcsóbbá tesszük az áru előállítását, kevesebb anyagot, időt és erőt fordítunk annak elkészítésére; Az újító-mozgalom, mondhatjuk minden területen hozzájárni alihoz, hogy eredményesen teljesítsük ötéves tervünk harmadik évének feladatait. Világos az, hogy minden dolgozó, aki tervének teljesítéséért versenyez és igyekszik munkáját könv- nyebbé, észszerűbbé tenni, olőbb- utóbb újítóvá lesz. A napokban egyik tudósítónk, Patakfalvi István arról számolt be levelében), hogy az orosházi Vasipari KTSZ- ben sok olyan gép van, amelyen több újítást vezettek már be a dolgozók és így a legegyszerűbb munkagép is többféle munkát tud elvégezni. Az üzem egyik dolgozója, Csiszár Ferenc, aki fogaskerekeket mgr, a szabályzó orsót önműködően állította be. úgy, hogy tanúkor az orsó holtpontra ér, ön- irag'ít kioldja, ezzel gépe csaknem automatikusan végzi munkájút. Jobban halad tehát munkájával az egyéni versenyben. A muu- !k»ver&eny készteti a dolgozót, hogy gondolkozzon. Uondolkozzón «.zon, hogy minden fizikai megtorolt© téfc nélkül, mimkamódszeré- ne/.-'" mésTváltóztatasaval, oszszerűsi- tésével hogyan emelhetné teljesítményét ' és ezen keresztül üzeme eredményét is. Ezért mondotta Rákosi ©Ívtárs pártunk II. kongresz- szusán: »Egyre többen értették meg, hogy a munka nálunk nem kényszerű robot, hanem a felszabadult dolgozók becsületének és dicsőségének ügye«. Az újitó-mozgalom ízületén elért eredményeinket nagyban köszönhetjük annak, hogy üzemeinkben a sztahanovisták, az öntudatos dolgozók segítették a mozgalom fejlődését. Segítették annál is inkább, mivel a Sztaliánov-mozga- lom és az újitó-mozgalom édes testvérek. A sztahanovisták, hogy megkönnyítsék munkájukat, észsze- rűsitéttek. Ezzel elérték, hogy nem fáradoznak annyit a gépeik mellett és mégis többet termelnek. Csupán arra törekedték, minél jobban kihasználják gépüket, a munkaidőt, az anyagot anélkül, hogy saját munkaerejüket jobban igénybe vennék. Ahol megértették az észszeríísités jelentőségét, ott köny- nyebben halad a munka és fejlődik az újitó-mozgalom is. Nagyban függ ez természetesen az újítási megbízottól, attól, hogy szívügyének tekinti-© az újításokkal kapcsolatos rendelkezéseket és azokat alkalmazza-e a saját munkájában. Az ő munkájától is függ az, hogy az illető dolgozó rendes idő-* bon megkapja az újításé, t-járó ju'.a1- mat. Felelősségteljes munka ©z éppen úgy, mint bármely más feladat, hiszen a javaslat csák ak- kor lesz igazán értékes, ha azt gyakorlatban is bevezetik. Az újítási megbízott jó, vagy rossz munkájától függ az, hogyaft áll az üzemben, az észszerűsités, hogyan tökéletesítik, fejlesztik a dolgozók, munkamódszereiket. Számos példa bizonyítja, hogy ahol az újítási. megbízott, de maga a vállalatvezető is szívügyének tekinti az újítást, ott a dolgozók ésaszerű- sitenek is. így például a gyulai Körösvidék Öntöző Vállalat újítási megbizottja többször felkeresi a dolgozókat és segíti őket az újítás kidolgozásában. Ezzel elérte azt, hogy csupán a hónap első részében már több újítást adtak be a dolgozók. Állandóan növekedik az újítók száma is, mivel az egyes üzemegységekben havonta ötletnapokat tartanak, ahol számos értékes ötlet és. újítás kerül felszínre. A vállalat vezetősége gondoskodik arról, hogy az újítási javaslat megtörténte után azt mielőbb kivitelezzék és mielőbb bevezessék az üzembe. Többezer forint értékű gépeket készítettek már pl így az újítások alapján. Például Horváth Károly esőparem- hajlitó gépével 50 százalékos munkaerő-, 75 százalékos kovácsszén- megtpkaritást érnek el. Békéscsabán á Kötöttárugyárban az elmúlt héten megtartott »újítási héten« 33 darab újítás érkezett, be az újítási bizottsághoz, csaknem két ós félszer annyi, mint más hónapokban. Beszélnünk kell azonban éjért eredményeink mellett a hiányosságokról is. Arról, hogy nem minden üzemünkben tekintik az újitómoz- galmat az üzem lendítő kerekének. Előfordul, hogy bürokratikus módon kezelik ós intézik az újítási javaslatokat, mellyel akadályozzák azt, hogy növekedjen az újitások száma. Azzal pedig, hogy ide-oda tologatják az egyes javaslatokat, sokezer forinttal károsítják meg államunkat. Ilyen bürokratikus eljárás tapasztalható nemcsak üzemeinknél, hanem egyes állami szerveinknél is. Nem ©gy dolgozó újítási javaslata hónapokon keresztül fekszik az Íróasztaliiókbun, holott rendelet mondja ki, hogy ’a vállalatvezetőnek nyolc napon belül gondoskodni kell a javaslat elbírálásáról, véleményezéséről. A békéscsabai Autójavító bárom dolgozója több hónapja adott be egy újítást, melyet azután a megyei tanács ipari osztályához továbbítót« tak, innen a Hélyiipari Minisztériumhoz került véleményezésre, alii 1 azt el is fogadták. Azonban a -mai napig nem kapták meg a dolgozók az újításért-járó dijat. Ma arra kell törekednünk, hogy az újitó-mozgalom szerves része legyen, a döntő tervevünk teljesítéséért vívott harcnak. Az újítási megbízottaknak, a vállalatvezetőknek mft nagyobb .mértékben kell foglalkozni az újitó-mozgalom kérdésével. Annál is inkább, mivel most készülnek a jövő esztendőre, 'az 1953-as évne a tervek. Ennek a teremek szerves rész© a műszaki fejlesztési terv, amely előírja azt is, hogy milyen újításokat, észsze- rfisitéseket akarnak végrehajtani a többtermelés érdekében a jövő esztendőben. Üzemi bizottságainknak, műszaki dolgozóinknak gondoskodni kell arról, hogy a legjobb újításokat, észsze-rűsitéseket, munkamódszereket be is építsék a tervbe, hogy széles körben ismertessék az üzem dolgozói előtt a. jó munka- módszereket, hogy minél többen megismerjék azokat ós alkalmazzák munkájukban. De gondoskodjanak arról is, hogy ne csak saját üzeLegutóbbi ül isiink óta termelőszövetkezeti m izgalmunk tovább szilárdult. Te rmelöszövetkezetc- ink általában «.fenjáriak a mezőgazdasági munkák végzésében, mert megszitál dúltak a brigádok és számos liel yen alkalmazták .a fejlett termelési eljárásokat — állapította meg bevezetőül Dobi István, majd í ‘y folytatta: Alá már sok olyan termelő- szövetkezett 1 találkoznak hazánkban, amelyben a kollektív munka s az összetartozás szel elme forrasztja együvé a tagokat, amelyben vidáman fo yik a munka, fejlett műveié i módszereket alkalmaznak és ennek következtében u így eredmény eket érlek el a növénytermelésben és az dlatlenyészlésben. Ilyen szövet cezefc a sárbogárdi »Vörös Hajnal« tennelősccövetkezet, amelyet jó termésátlagai dicsérnek, amely ennek következtében magas te rmészelbejii és pénz- részesedést oszthat ki egy-egv: munkaegyséí után.. Termelősz ivetkgzeteink megerősödését mutatja az állatállomány fejlőcése is. Az álliatáUo- taány az tv első hónapjában megduplázódott és több mint ötszáz olyan I armelőszövetkezet létesített sza rvasmarhatenyésztést ezen idő ala Lt, amely azelőtt nem foglalkozott ezzel. Újabb ezer termelőszövetkezet tért rá a sertéstenyésztésre és több mint ezer- hatszáz tér nelőszövetkezet létesített ezen dő alatt baromfiállomány t. , Örvendett sen állapítjuk meg, hogy egyre töl b fcrnielfczövelke- zetben iái kaliuazzák a fejlettebb tenyésztési módszereket. Az új m idszerek hatása természetest n megmutatkozik iaz ei edményekbeai is. Termelés zovetkozeteink magasabb eredményei országos méretekben is Tatást váltanak ki, de elsősorban közvetlen környezetükben í duak ösztönzést Uj szocialista falvak, új szocialista városok alikultak meg, amelyeknek számi 658-ra emelkedett. Ezen er dmények elérését — hangsúlyo; ta a továbbiakban Dobi István — elősegítette elsősorban az, hogy a jól gazdálkodó termelőszö vetkezetek már az idén műkben ü »műk dolgozói ismerjék meg, tanéin megyénk azonos üzemei is. Tapasztalható ugyanis, hogy számos újítás ismeretlen maradt, meri csak néhány személy tud róla t i csak ők alkalmazzák. jóval nagyobb részesedést biztosítottak a tagok részére, mint az egyéni kisparcellás gazdaságok. A jó munka jutalma a már előbb említett sárbogárdi »Vörös Hajnal« termelőszövetkezetben is megmutatkozik. Itt négy egész héttized kg búza, 1.6 kg árpa, 4 kg kukorica, 4 kg burgonya cs egyéb termények mellett, mindezeken felül még 12 forint készpénz jut a tagoknak munkaegységenként. Pedig az idei nyáron, mint ismeretes, nem részesült a föld valami bőséges csapadékmennyiségben. Az aszály nem kerülte el sem a termelőszövetkezeteket, sem az egyéni gazdálkodók teld- jeit. Mégis azt láthatjuk, liogy a jól működő termelőszövetkezetek szilárdabban megállották helyüket, a mostoha időjárás csapásai között magasabb termésátlagot éhlek el és nagyobb jövedelemre tellek szert, mint a tőszomszédságukba a az egyénileg dolgozó parasztok. És az is bizonyos," hogy a jövőben is csak a társasgazdálkodás rendszere nyújthat biztosítékot a dolgozó parasztoknak a természet szeszélyei ellen. De a zárszámadásokból az is kitűnik, hogy nem minden termelőszövetkezet mutatott fel jó eredményeket Az elmaradás azoknál a csoportoknál következett be* amelyeknél rossz gazdálkodás volt, amelyekben népi tartották be a párt és a kormány határozatait, amelyekben nem alkalmazták a termelés fejlett nagyüzemi módszereit Sok termelőszövetkezetben a földművelés legelemibb szabályainak sem tesznek eleget A mélyszántás helyett csak nyolc- tíz cm-es sekélyszántást alkalmaznak. A minisztertanácsi határozatban előírt vetési időket nem tartják be. Szólnunk kell azokról a hibákról, amely ek a közös vagyon megbecsülése terén több helyén fennállnak. Némely helyen ebek harmin- oadjára hagyják a közös magtárat, a közös kazlat és az a felfogás járja, hogy ki-ki vigyázzon a saját vagyonára, a közös Nagy feladat hárul tehát ob Ken. a munkában pártszervezeteinkre, üzemi bizottságainkra, felvilágosító munkával és gyakorlati példákon keresztül bizonyítsák be az észszo- rűsités előnyeit. Az újitások szávagyonra meg vigyázzon a jó szerencse. Sok helyen szinte vakon mennek el oz ellenség ártalmai mellett. Az ilyen vakság, az ilyen opportunizmus ellen minden erőnkkel küzdenünk kell. Nem szabad engednünk, hogy megváltozót! alakban újjáéledjen a »jó kuláks régi meséje. A kulákot nem szabad a szövetkezetnek még a tájára sem engedni és csej- vetéseire, hazug agilációjára kei. mény csapásokkal kell válaszolni Ehhez pedig szilárd .vezetésre van szükség. A vezetőnek távlatokat kell nyit nia: célokat kell megjelölnie és világosan meg kell határoznia a célok elérésének módszereit is. Ehhez természetesen a szakmai és politikai felkészültség magas fokán kell állni. A vezetésnek l«j 1 megmutatni a nehézségekből kivezető utat. A termelőszövetkezeti vezetőknek állandóan súlyt kell helyezni az állami fegyelem» erősítésére és ia beadási kötelezettségek maradéktalant teljesítésére. Utolsónak azt a kérdést szeretném érinteni — mondotta a továbbiakban Dobi István —h hogy miképpen alakultak a termelőszövetkezetek kapcsolatai a gépállomásokkal, a tanácsokkal. Számos olyan jelentést vettünk kézhez, amely arról tanúskodik, hogy megjavult a viszony a ter- inelöszövetkezejtek és gépállomások közölt Egyre szaporodik azoknak a termelőszövetkezeteknek és gépállomásoknak a szúrna, amelyek felismerik, hogy a termelési kapcsolat csak akkor fejlődhet kielégítő módon, hogy hú politikai kapcsolat egészíti ki. j Ami a tanácsokkal való kapcsolatokat illeti, ezen a lércp sok örvendetes tapasztalatot sző* reztiink. A megyei, járási, községi tanácsok általában véve jelentékeny támogatást nyújtottak csoportjaiknak. De nem mindenütt történik e& így, sok tanács még nem tekinti elsőrendű kötelességének azt, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok helyzetéről helyszíni látogatások soi'án győződjék meg, hogy idejében nyújtson útmutatást és támaszt. Sok tanácsi funkcionárius csupán az íróasztal mellől, számadatokon kérésziül ismerkedik meg a szövetkezetekkel és elszakad a csoportok valóságos életétől, bürokratikus intézkedéseket tesz. Befejezésül — mondotta Dob» István — engedjék meg az elvtársak, hogy mégegyszer emlékezetükbe idézzem: a szövetkezetek belső megszilárdítása olyan feliinának növelése, az újító mozgalom erősítése segíti a termelést, ötéves tervünk teljesítését, tehát minden munkahelyen támogassuk, szilárdítsuk ezt a nagyszerű mozgalmat. (Folytatás a 2. oldalon.)
