Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

biliig proletárjai egyesüljetek! Erősödött a bucsni pártszervezet Törődjenek tanácsaink a tejbegyüjtéssel líSiAl M D P BÉKÉSHEGYEI PÁ RT B 1 Z O 1 T S Á C IÁNAK LAPJA 1952 NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Áru 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 26«. SZÁM Állami gazdaságaink vezetői, élenjáró dolgozói kétnapos értekezleten beszélték meg az előttük álló feladatok végrehajtásának módját A békésmegyei trösztiül tartozó át lám i gazdaságok igazgatói, pirít tikárai, üb-ptnöhei és élenjáró dolgozói jöttek össze kedden Bé­késcsabám, á városi tímár,$ ■nagytermében, hogy kétnapos értekezleten’ hetzüjemk az addig elért eredményekről, hiányosságokról s levonva azokból a tapasztalatokat, meghatározóik a tcnniinlókai. A beszámolót az első nap Gaj­dács András elv (ács, a tröszt igazgatója tartotta: Beszéde ele­jén a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusával, a kommunizmus építésének, a béke megvédésének ötéves tervé­vel foglalkozott. Majd ismertette, hogy a mi ötéves tervünk me­gyénk állami gazdaságai elé mi­lyen feladatokat állít. A lehető­ség a feladat végrehajtására meg­van gazdaságainkban — mondot­ta. Nagymérvű beruházásokat kaptunk már eddig is. Látnunk kell azonban, hogy zel szemben például a rózsási állami gazdaságban a borjúsza­porulati tervet csak 45 százalék­ra teljesítették. A tejbeadásnál is lemaradás van. Több gazda­ságunkban, mint a mezőberényi, battonyai,' súlyos hibák vannak állategészségügyi téren is. Meg kell jegyezni — folytatta Gajdács elvtárs —, hogy a jól dolgozó gazdaságok, úgy a ter­melékenység, mint az önköltség­csökkentésben is lényegesen job- Izan állnak. A kereki állami gaz­daság az utóbbi időben a pénz- gazdálkodás szempontjából a leg­nagyobb fejlődést érte el. De jó iá téren a gyulai és a csaba- csüdi gazdaság is. Ezeknek a gazdaságoknak a munkája terv­szerű, a gazdaság dolgozói min­dig pontosan és idejében meg­kapják a fizetést, a munkabérek mögött megvannak a teljesít­mények. Nincs meg ez azonban a rózsási, battonyai, zsadáuyi, felsőnyomási állami gazdaságok­ban. És meg lehel állapítani, hogy . ­a rossz munkák mögött, legtöbb esetben a korlátlanul garázdálkodó ellenséges elemek egész csoportját lehetett megtalálni. nem használtuk ki kellően a lehetőségeket Állami gazdaságaink, miad az akasztópuszlai, csabacsüdi, hosz- szútcleki, körös tárcsái, -csórvási, ahol l>etartottak az agtVdechni- kai eljárásókát, időben elvetettek a- jól előkészíteti: talajba, nem hanyagolták el a növényápolási munkát, tervszerű volt az ellen­őrzés, jóval magasabb termést érlek el az átlagosnál. Ahol ez nem volt*meg, mint a károly- deréki, battonyai, lőkósházi, dombegyházi, vésztői állami gaz­daságokban, az ellenkezője van ennek. Hasonlóan van ez állat lenyész­minl például a batlonyai, felső- nyomási gazdaságokban, Az állatok átteleltetésére — mppdotta Gajdács elvtárs —, egyes gazdaságaink, mint az ör­ményzugi, kerüld, és Msőnyomási- gondot fordítanak, de több gaz­daságunk elhanyagolja. A vész­tői állami gazdaság például még semmit sem' silózott, a gyulai ál­lami gazdaság pedig a zabszal­mát ■—, ami feléi- a gyengébb minőségű rétiszénával —, alom­nak használja fel, Majd a sáribesnyői állami gaz­daság által elindított verseny- mozgalommal foglalkozott Gaj­dács elvtárs —, megállapította: hiányosság elsősorban a tröszt részéről, hogy ehhez csak 6 gazdaság csatlakozott és azóta is keveset törődték vele. Ered­ményeinkben, a fejlődéiben, amit a gazdaságaink elértek — mon­dotta — á Szovjetunió állandó segítsége, á párt irányítása mel­lett , -v nagy szerepük volt be­csületes dolgozóinknak. Mégsem; tettünk meg mindent, hogy gaz­daságainkban kialakulhassanak a jó munkáskollektívák, dolgozó­ink megszeressék munkahelyei­ket, elhanyagoltuk a napköziott­honok, a bölcsődék felállítását, ezzel akadályoztuk azt, hogy mi­nél több női dolgozót vonjunk be a munkába. lésünk területén is. Az akasztöpitsztai állami gaz­daság például a borjúszupo- rulali évi tervéi már 100 szá­zalékban teljesítette. A dara- értékesítés Is a legjobb, 21,73 százalék. Jó eredményt ért el az állatte­nyésztés egyes ágaiban az ör­ményzugi állami gazdaság is. Ez­Feladatunk most az őszi mélyszántást minél hamarabb befejezni, aztán hozzáfogni a gépek kija­vításához, rendbehozásához, A következő időben — fejezte be beszédét Gajdács elvtárs — javítsuk ki a hiányosságokat, munkánkkal bizonyítsuk be, hogy mi, az állami gazdaságok dolgo­zói is megértettük a Szovjett­unió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának útmutatásait, a szovjet szovhozok példáját követ­ve, gazdaságainkat fejlett, élen­járó szocialista üzemekké for­máljuk át, mely egyik biztosítéka lesz hazánk felemelkedésének, a világ békéje megteremtésének. Az állami gazdaságok pártszervezeteinek feladatairól Az értekezlet második napján Bá­nyai Lajos oi-vtávs, a Megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osztályá­nak vezetője az állami gazdaságok pártszervezeteinek munkájával fog­lalkozott. Állami gazdaságaink csak úgy tudják betölteni szerepüket, ha azokban jól működő, erős párt- szervezetek lesznek — mondotta be­vezetőjében Bányai elvtárs, majd beszéde folytatásában azzal foglal­kozott, hogy a pártszervezetek jó -munkája© engedbetetlen ahhoz, hogy -állami gazdaságaink a II. pártkon­gresszus által kitűzött feladatokat végrehajtsák. • Ha ■ a termelőében. • élenjáró gazdaságokat vizsgáljuk, . megállapíthatjuk, úgy tudták ered­ményeiket elérni, hogy a párt- és tömiegszervezetek mozgósították a dolgozókat, szervezték a munka- ver-enyt. Gazdaságaink többségét azonban nem ez jellemzi — mondottá to­vábbá. Hiányzik a dolgozók között a politikai nevelőmunka, jaza a munkafegyelem, rossz a mun­kához való viszony, a MEDOSZ részéről sincs nneg a megfelelő moz­gósítás a muiikaverasnyT», a tervek teljesítésére,' A vésztői állami gaz­daság párttitkára, Jurák eh'tára pél­dául nem tesz meg mindent a párt­ós kormány-határozatok végi-óhajtá­sáért, nem mozgósítja a párttago­kat, nem végeznek politikai nö- vöiőmunkát. Rendszertelen a párt­ól©!, nőm tartanak pártvaaetöíégi ülést, még kevésbbé párteeoportbi- zalrni értekezletet. Szükséges arra nevelni párttag­jainkat — folytatta tovább Bányai elvtárs —, hogy kint a brigádok­ban, munkacsapatokban személyes példamutatással járjanak elöl a ter­melésben, brigádjuk tagjait növel­jék és a brigádokon belül rend­szeres sajtóoilvasást tartsanak. Ez sajnos igen kevés bolyon tapasztal­ható. Legtöbb központunkban 4—5 napos újságok hevernek hant, van olyan gazdaságunk is, mint a fő­hős házi, vésztői, szarvasi, ahol a párttitkár maga sem olvas rendsze­resen Sajtot. Ahol nincs jó pártélet, ott a pártszervezet formálisan működik, nem érvényesül a gazdasági munka pártellenőrzése Gazdaságainkban általános az, hogy nem érvényesül a termelés pártollenőrzéso, nőin tudják, mit jelent a termelés pártellanőrzésa. Van olyan ősei, hogy a pártszer­vezet a hatáskörét túllépi, do több az orván ©seb, ahol a gazdaság igaz­gatója sincs tisztában azzal a foga­lommal. A gyulai állami gazdaság párttitkára a termelés pártellenőr- aését odáig vitte, hogy a gazdaság igazgatója helyett aláírásokat esz­közölt, megsértette az egyszemélyes felelős vezetést. A dolgozók munka- dlosztását végezte, áthelyezését,, le­váltását, stb. De ugyanilyen hiba :*z is, mikor a párttjtkái' nem fog­lalkozik a termelés párteltanőr/ésé- v»l. Ez legtöbb helyen onnan adó­dik, hogy a gazdaság igazgatója megtiltja a pártszervezeteknek az ellenőrzést. A kőszigétí állami gaz­daság igazgatója, Papp elvtármő pl. megtiltotta azt, hogy a párt- eaer vezet ellenőrzést' gyakoroljon, azt mondotta: «A gazdasági ügyek­ben a pártszervezetnek belenvatko- íása nincs, ehhez semmi köze.» Ez durra magsértése pte-tszervazebeink vezető szerepének, lejáratása alap- saarvezeteinknek. Mivel a párteaer- Vaaet a terma ésért tipp úgy felelős, mint a többi üzemekben működő pártszervezet, joga van a gazda­ság adminisztrációjának tévéké« y- ségét ellenőrizni. A pártsaorveaot- nak joga van az adminisztráfiátái azt kívánni, hogy bocsássák iw- (lelkezésém a gazdasági tevékeny­ségeit feltüntető adatokat, joga van meghallgatni az igazgató és más szak- és gazdasági vezetők baSBSBr- molóii. A pártszervezetnek kötelessége tevékenye« résztvenni gazdaságaink életében, tanulmányozni a gazdaságot, a ká­derok elosztását, figyelni azt, hogy helyesen használják-e fel a gépeket, a mezőgazdasági eszközö­ket. Kötelessége ellenőrizni, hogy a gazdaság adminisztrációja, ho­gyan teljéidéi a párt- és a kormány reudeleteit. .1 Vufszervezcteiuk tel-. j<^* rpértúkban felelőnek á gazdaság* tönnelétsi és politikái állapotáért -r hangsúlyozta. Az isgy&égos veze­tés elve azonban sérthetetlen kell légyott minden' gazdaságban. A pártszervezetnek nincs joga meg­változtatni az adminisztráció ren­delkezéseit, nincs joga a term élős­tül' munkásokat leváltani, kijelöl­ni, . vagy áthelyezni. Természete­sen, ha a munka menete, vagy egyéb körülmény ezt megkívánja, ha a párteijervézet ennek szüksé-J gót látja, javaslatot kell tennie orr© az igazgatónak. Ezeket kell érteni a termelés pártellenőrzéss alatt. A termelés párteltenőrzósét azonban az elmondottak nem Me­rítik ki. A termelés pártelfenőrzés» csak okkor alapos és kielégítő, ha azzal Minden egyes párttag foglc^tozik. Ezután a bírálat és önbiiaíat fontosságára mutatott rá. Ott erős a pártszervezet, ahol a párttagok bírálatot és önbirálutot gyakorolnak, felfedik a hibákat, bátran kiállnak a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtása ér­dekében. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX, kongresszusán Malenkov elv társ ezzel a kérdés­sel úgy foglalkozott: »A párt- és kormány határozataival szemben tanúsított formális mflgatertá» olyan hiba, amelyet, a Legkönyür- telenebbül ki kell irtani. Beszéd» további részében Bányai elvtáru a aépnevelőmunkában mjegmutat­kozó hiányosságokról beszélt, meg­szabta a népnevelők feladatát, majd áttért, az oktatási munkára. Felhív­ta a pártvezotőftógetek figyelmét hogy pártetenteteb^nk az állami gazdaságokban is csak ügy’.tölthe­tik be az élcsapat szerepét, ha a párt minrlen egyes tagja a Szer­vezeti Szabályzatban előirt módé* szüntelenül fejleszti, erősíti marx­ista-leninista tudását. Beszéd© to­vábbi részében az állami gazda­ságok igazgatói és párttitkárai kö­zötti kapcsolatról beszélt. Tudnia kell minden vezetőnek — mondotta többek között —, ha a párttal nem tart szoros kapcsolatot, elsza­kad a párttól, akkor nem tudja a reá bízott, feladatokat ‘sem vég­rehajtani. Vannak olyan gazdaság- igazgatók mondotta beszéd© to­vábbi részében, akik az alapszer- vezettel nem működnek szorosan együtt. Ez tapasztalható Rózsáson, Kőszigeten, Dombegyházán. Bányai elvtárs ezután az üzemi bizottságok feladataival foglalko­zott részletesebben. Az üzemi bi­zottságok feladata, hogy a dolgo­zók szervezésén kívül foglalkoz­zon azok szociális helyzetével, el­lenőrizze a brigádszállásokat, elin­tézze a dolgozók kisebb problé­máit. Majd ezután a szocialista munkaverseny kérdésével foglalko­zott. A pártszervezetek egyik legfontosabb feladata a szocialista nnmkaverseny tömegmozgalommá tétele — hangsúlyozta. A munkaversenj hatalmas eszköz ahhoz, hogy pár­tunk II. kongresszusán hozott ha­tározatokat sikeresen megvalósít­suk, hatalmas eszköz ez a dolgozók szocialista nevelésében. A továb­biakban felhívta a figyelmet arra, hogy a munka versennyel foglal­koznia kell a műszaki vezetők­nek,' a brigádvezetőknek s a MEDOSZ-nak, Majd ismertette, hogy milyen eredmények vannak már eddig is a verseny vállalások teljesítésében és milyen hibák a ver­seny értékelésében. Még az olyan gazdaságokban is, ahol viszonylag jól megy a munka, az értékelés­nél hibák vannak. Beszéde végén megszabta a pártszervezetek előtt álló feladatokat is. Alihoz, hogy a so rönk ö vetkőző feladatokat párt­szervezeteink jól hajtsák végre, el­engedhetetlenül fontos, hogy rend­szeres pártéletet éljenek, megtel remtsék a párt, a szakszervezet» és a gazdaságvézetők között a szoros kapcsolatot. Tovább kell fokozni a verseny mozgalom széle­sítését s pártszervezeteink felelő­sek azért, hogy a gazdaságban biz-, bositva legyen a dolgozók számára a szociális, kulturális lehetőség. Majd az oktatási munka fontos­ságára hívta föl az értekezlet rész­vevőinek figyelmét. (Az értekezleten elhangzott hoz­zászólásokat lapunk pénteki szá­mában közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents