Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-02 / 258. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Köröstarcsa! Még jobb munkát a megyei vá udorzászlóért Sürgős vizsgalatot, szigorú felelősségrevonást a Sztálin-úti új lakóházrk ügyében! V. ____________;__J A Z HDP BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA Pl A 1952 NOVEMBER 2., VASÁRNAP Ára SO fillér Vili. ÉVFOLYAM. 258. SZÁM A Szovjetunió a békéért harcoló népek példaképe Az SZKP XIX. kongresszusán újrw megmutatta az egész emberiségnek, hogy a Szovjetunió szilárd támasza és bátoritója a békéért folytatott nagy küzdelemnek. Sztálin elvtár» szavai, amelyet a kongresszus záróülésén mondott, a lékéért harcoló emberek százmillióinak szivében visszhangzanak, százmilliókba öntöttek új és ha-, ialmas erőt a békéimre továbbfolytatásához, a végső győzelemig. A Szovjetunió Kommunista Pártja már eddig is felbecsüllietetleniil nagy segítséget adott a világ dolgozó népeinek az elnyomók, az új háborút kirobbantani akaró imperialisták és lakájaik ellen i’oly-r Látott harcban. Sztálin elvtárs kongresszusi zárószavában elmondotta «Pártunk nem maradhat ft tesfvér- ■yári-ok adósa és a maga részéről is támogatnia kell őket. valamint véreiket a je ‘atubßästläsukért vivőit harcukban* a béke megőrzéséért vívott harcukban.» A mi pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja mindig és minden időben nagy szeretettel és odaadással tanult a Szovjetunió Kommunista Pártja hatalmas tapasztalataiból, ennek eredménye, hogy minden .Miében megtalálta a lielye* utftt a dolgozó nép akaratának valóra- váltásához. Sztálin elvtárs szavai újabb kötelezettséget jelentenek megyénk pártszorvezatei, komnju- nistii számára is a békéért vivott harcban. Üzemekben, mezőgazda-! ságban, irodában, a tanítói és tanári katedrán kötelességüket teljesítő dolgozók összességétől az eddiginél még nagyobb akaraterőt, a párt- és kormányhatározatok végrehajtása érdekében meg példamutatóbb helytállást, az ellenség elleni harcban fokozottabb éberséget, szi- vésabb harcot a megalkuvó opportunizmus elleni harcban, mert csak igy tudjuk az eddiginél még jobban kiérdemelni a Szovjetunió önzetlen segítségét, baráti támogatását, szép hazánk, mosolygó gyermekeink, családunk Imldog, békéé életéért, mindannyiunk békéjének biztosítása érdekében. • Uj üzemek és munkagépek, új I utak, vasutak, lakóházak ezrei, kul- túrotthonok százai, középiskolás gyermekek sokasága, akadémián, egyetemeken tanuló fiaink és leányaink százai bizonyítják be Békés megyében is,, hogy mennyire megváltozott a múltban lenézett, még csak emtierszáinba sem vett dolgozók élete. Mindezt azért tudtuk elérni, mert a pártunk hűen követte és követi Lenin-Sztálin párt jának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának útmutatásait, azért, mert pártunkat Lenin-Sztálin leghűségesebb magyar tanítványa, Rákosi Má-t tyás elvtárs vezeti. Pártunk, Rákosi elvtárs útmutató, tanító szava nyomán dolgozó népünk magáévá tette és mind jobban felismeri, hogy eredményeinket csakis akkor tudjuk továbbfejleszteni, ha még szorosabbá kovácsoljuk a proletárnemzetköziséget, ha építő, alkotó munkánkban még nagyobb eredmények elérésével, a munkafegyelem további szilárdításával foglal unit helyet a békéért harcoló népek nagy családjában. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa világos elemzését adta annak, hogy a mai nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentősége van a Szovjetunió erejének, hogy a Szovjetunió következetesen védelmezi a népek békéjének ügyét, a nemzetek közötti békés együttműködést. Ebből láthatjuk, a XIX. pártkongresszuson is érvény ne jutott az 1920-ban nreghatáio ott 'e.iini tétel;, amit Lenin elvtárs akkor a »New York Evening Journal« című amerikai lap tudósitójának mondott: »Hívei vagyunk a szövetségnek, minden országgal kivétel nélkül«. Sztálin elvtárs a II, világháború befejezése után fogadta Harold Stassent, az Egyesült Államok Köztársasági Pártjának egyik, vezetőjét. Ekkor ismét felmerült a kérdés, vájjon együttműködhet-» két különböző rendszer. Sztálin elvtárs. elmondotta; az együttműködés gondolatát először Lenin fejezte ki óe> Lenin tanítványai sohasem térnek el útmutatásaitól. Sztálin elvtárs az együttműködést igy határozta meg Staseermel folytatott beszélgetésekor : <;Magától érlelődő, hogy ha meglesz az együttműködés óliaja, akkor az együttműködés különböző 'gazdásági rendszerek mellett; is lehetséges. lie ha nincs meg <m együttműködés óhaja, akkor még azonos gazdasági rendszerek mellett is hajbakaphatnak egymással az államok és a népek.* Sztálin elvtársnak a Staaeennol folytatott beszélgetése óta eltelt egy pár esztendő, de a háborús uszító imperialisták, élükön az USA uralkodó* köreivel, semminemű jelét nem mutatták az együttműködés óhajának. Háborút készítenek elő a Szovjetunió és a béketábor ellen. Az USA imperialistái, mint a reakció főkolomposai egy úgynevezett európai hadsereg létrehozásán fáradoznak. Az új háború előkészítése és világuralmi törekvéseik érdekéiben még saját szövetségeseiket, mint pl, Angliát, Francia- országot, Belgiumot, Hollandiát és a többi nyugati államokat is megfosztják függetlenségüktől, A oeat- lósállamok imperialista-lakáj, bérgyilkos kormányai árul/» bocsátják a nemzeti jogokat és a nemzeti függetlenséget. Komiban már több mint egy -esztendeje héizzák-halaszt- jják a fegyverszünet megkötését az amerikai imperialisták. Falvakat, városokat rombolnak össze, öreget, fiatalt, asszonyt és gyereket gyilkolnak halomra, mert a profit növelésének érdeke ezt kívánja. A nemzetek közötti lenini-sztálini együttműködés elve egyenlő jogok és egyenlő feltételek alapján lehetséges, ezért nem hajlandók az imperialisták a nemzetek közötti együttműködés útján haladni. Az imperialisták azt képzelik' ©sz- te’.enségükben, 'bogi’ a béketábor híveit, a békét akaró népi demokratikus államokat, de magát a béliéért harcoló üf-pek vezető államát, példaképét, a Szovjetuniót is megfélemlíthetik aljas provokációikkal, fenyegetéseikkel. így pl. John Foster Dulles, az Egyesült Államok egyik leghirhedtebb háborús gyujtogatója egyik nyilatkozatában azt mondotta, Japán bombázásával kapcsolatban, hogy inkább abban a városban szeretett volna meghalni, ahova atombombát dobtak le és nem abban, amelyet gyujtóbombákkal pusztítottak el. «Az atombomba sokkal köny- nyebb halált okoz» — mondotta Mr. Dűlle»., A kommunisták, a tanácsok munkáján mátik: a gyulai járás elvégzi-e a vetést November 7-re párttag, aki lelepdezte volna: mindenki, aki arról beszél, hogy várjanak a vetéssel, várjanak a vetőmaggal áz államra, az megrövidíti magukat a dolgozókat, a jövőért terméseredményt kisebbíti. De olyan aztán akad szép számmal, aki maga is vetőmaghiányról - panaszkodott — alaptalanul, így volt ez Lőkösliázám is. Az egyik taggyűlésen felállt néhány elvtárs elmondani, hogy miből vessenek, iia nincs vetőmag. Aztán még ott a taggyűlésen kiderült, hogy nekik1 van ugyan, dohát úgy hallották, talán a szomszédnál hiányzik.,, , Nem vették fel a karcot az ellenség ellen sem a pártszervezetek, sem a tanácsok. Hetek teltek el, mire első izban felelősségre vontak olyan kulik ot, aki az őszi búzát nem veahol a dolgozókkal foglalkoznak, ott jól halad a munka Újkígyóson az állandó bizottság tagjai a tanácsokkal együtt felkeresték sorra a dolgozó parasztokat, megkérdezték tőlük, mikorra vetnek el. A taraion pedig egész az udvarokig bontotta. 1» a vetéstervet. Az OHedmény az, hogy a község 90 százaléka teljesítette szerda estig őszi búza vetéstervét. Ezt a jó módszert hasznosítani kellett volna a járás minden községében- fis nem is lett volna nehéz., ha jó munkát végeznek a járási tanács instruktorai. Cfiakf hogy ezen a téren is hiba volt: Nem jártak ti rendszeresen s ha kimentek, bizony ki-iá a maga feje után ment. Odakint, a területen sem harcoltak szilárdan a határozatok betartásáért. Szabó Feie ne például lelátogatott Gyulaváriba s ott igen komoly problémával találkozott. A »Eelszabadiegyetleu esetben sem kérte még számon az őszi munkák idején a határozatok végrehajtását Bizonyára ha m egysaor is megtette el. Nagy hiba volt ez. Nem egy dolgozó paraszt úgy gondoLta, lia a kulak büntetlenül szabotálhat, 'ugyan ő miért vetne el. Azért gondolkozhattak így, mert nem igen foglalkoztak a dolgozó parasztul; kai. Pedig jónéhány példa mutatta, mit jelentene ez. Lök őshazán László Mátyásnó is úgy gondolkozott egy ideig, ráérnek még a vetéssel, majdcsak lesz valahogy. A tanácselnök elvtárs aztán szóba- hozta egyszer előtt©: mit csinálsz a jövő nyáron, ha más a két holdjárói 25—30 mázsa búzát fog hazavinni, neked meg jó lesz, ha 10— 12 mázsát terem a kései vetés. Elgondolkozott ezen egy kicsit Lászlón©. »Hiszen vetünk mi is, már szánt is az uraim — igy búcsúzott! ©I a tanácselnöktől. De nemcsak egyes emberek, egy egész, község példája bizonyítja, tók Hagyatéka« tsz-ben nem rtrar- ták hozzáfogni tv töréshez a tagok, amig nem biztosítanak nekik munkaegységenként egy feg kukoricát Nem volt ez kis dolog, elsősorban a beadást, kel I teljesítőni s külön!«»» is a kukoricatermés fennmaradó részét csak akkor lehet kiadni amuuka- egységekre, ha biztosítva van a jószág részére a takarmány. Ráadásul kétszáz olyan hold kukoricáról Volt szó, aminek a helyibe búzát szántak. Minden napi késlekedés a vetést késleltette. Mit tett Szabii elvtárs? Kitért a probe léma elöl. nem. segítette a tanácsot, a tszcs vezetőségét ennek megoU dásában. Bizonyos, ha a járási tanács az inrtrulrtorokat a ható rónátok betartására neveli, nem ez tőé, tént volna. De, hogy is nevelluetnl a végrehajtó bizottság or re a dolgozókat., mikor Elmaradt az őszi munkákkal a gyulai járás. Október 27-án a bú- zavetés határideje után egy héttel még csak ezt jelentették: 38 százalékra teljesítettük őszibúza vetéstervünket. A 38 százalék komoly lemaradásról beszél. Arról, hogy a következő nyáron sok-sok mázsával kevesebbet fizet a dolgozóknak a későn vetett, búza. Mi történt a gyulai járásban ? Miért sikerült az ellenségnek anyuvá becsületes dolgozót megtéveszteni. megkárosítani, ennyire hátráltatni a munkát? A hibát- még a kora őszi hónapokban kelt keresni. Ott kezdői előtt, hogy a tanácsok, kezdve a járási tanácstól, mám sokat törőd" tek az őszi munkákkal. Elmorültek a különböző feladatokban, a begyű jtés szorgalmazásában, a békeköl- ceönjegyzésben. A pártszervezetek pedig nem figyeltek fel erre, nem figyelmeztették a tanácsot, hegy jövő esztendei kenyerünk biztosítása nem lehet másod-, harmadrangú kérdés, amit egyszerűen félre fehet tenni más munkákra való hivatkozással. Hiányzott a pártszervezetek alapos ellenőrzése, de , hiányzott a kommunisták példamutatása is, — ami ha megvan, magával ragadta volna az egész járásit. Ott volt például Elek. A pártszervezetben maga a párttitkár elvtára iá dgy gondolta, elvégzi a tanács a maga feladatát, nyugodtan bele- temetkezbetnek a tagköny veséi éi el járó munkákba. Természetes, hogy nem igy, történt. S hogy milyen hiba volt elhanyagolni to ellenőrzést, arra akkor jöttek rá, mikor a lemaradás njägy méreteket öltött, a határidő már majdnem lejárt » a búzaföldek nagytesten még mindig sárgállt a kukorica kóró. Nem foglalkoztak aa óezl munkával a pártszervezetek vezetői, szinte természetes következménye ennek, hogy a párttagok maguk’ sem éreztek felelősséget étert a magúk területén. így volt ez Kádár György elvtársnál is, aki nem vetette el a búzát és a dűlője rá hivatkozva, szintén elmarladt a munkával. Ott van például a vetőmag. ÁZ egész járásban vetőmagra vártak a dolgozók, »majd ód az állam« —- igy gondolkoztak. S az ellenség art tóttá a tüneti »ne vessetek, adjon az állam, ha áat akarja, hogy termeljünk.. je. Magában meg igy számolgatott a kulák: »Ha csak két-három hetet is késnek a vétessél, már legalább két mázsa búza vész oda holdanként. Ennyivel kevesebb jut nekik .. jt Terjedt ez a hangulat Hz egész járásban és nem igen akadt olyan történt volna, komolyabban vették volna az őszi munkák. Akkor az sem fordui elő, hogy például a gyűlni »NépközfcárBaeág« fez-bon 200 hold etetiiatl.in, vetetten volt, » gyulavári gépállomás 3—4 traktora meg őszi szántást végzett; mert hát azzal jobbon feliét teljesíteni a tervet. Nem kicsi a femaradáB a járás termelőszövetkezeteiben sem. A csoportok általában a gépállomásra hivatkoznak, — a gépállomás meg a termelőosoportokát okolja. A valóságban mind a két fél hibás. Az elöki «József Attila» tsz-ben nem tudtak liozzátogni a szántáshoz, a gépállomás traktorai, mert nem volt iletekarítva a terűjét, de ugyanakkor a gépállomás traktorosai csupán 10—20 százalékra teljesítették ős® |tervüket s ez mem a legjobb m unkára mutat. Az egyik hiba maga után vonta a másikat. A kijavításukhoz pedig nem kapott elég segítséget a uief «»gazdasági osztály új vezetőjtn Morooz elvtárs sem a VB-től, i*n» a megyei tanács mezőgazdasági osztályától. Ékesen bizonyítja ezt. plp a terrtel bontás. Ősz elején rosszdi bontotta fel a járás tervét a rafe gye. Hozzászámította azt a fö dte- rötetet is, amely az állami gazdaságok tulajdonában van. így azután a járás eszerint értékelte a munkáidat, a községek meg levonták rangúknak az állami gazdaság területét (Folytatás a 2. oldalon.) Mi nem szólunk bele abba, hogy Mr. Dulles milyen hálátnemet választ magának. Ha neki a gyorsabb halál a rokonszenvesebb — ez igazán az ő dolga és távol álljon tőlünk, hogy kifogást emeljünk ellene. Azonban amikor Mr. Dultee azt mondja, hogy ő inkább api atomlxmiba-halált választja, nem magára gondol, a maga halálára, hanem millióknak és százmillióknak kívánja ezt a halálnemet. A «könnyebb haláláéin» hirdetője — becstelen tömeggyilkos terveket, népek pusztításának kannibál-tervét igyekszik otrombán ifepfeaii. Ez Dulles úr szavainak belső tartalma. A «választásba» azonban a népek is beleszólnak. És előrelátható, hogy nem Duües, hanem bírói fogják eldönteni, milyen halállal haljon az emberiségnek ez az elvetemült ellensége. Tévednek az ilyen esztelen imperialista urak, mert ha támadni mernek, éppen olyan nyomorultul pusztulnak el, mint félőrült elődjük, Hitler. A béketábor sokszázmilliós hadserege napról-napra új erőt merít Sztálin elvtárs történelmi megállta- pításából: «A béke fennmarad és tartós lese, ha a népek kezükbe veszik a bélét megőrzésének ügyét és végig kitar- tanakjkfm 'lette.* Moib amikor a világ békéjét akaró százmilliók a népek bécsi bó- kekongresszusára készülődnek, különösen nagy segítség a XIX. kongresszus útmutatása, a békéért bar- ooló népek számára. Az imperialisták háborús készülődése minden nél fontosabbá teszi a népiek kövei. ’-«ír'. tfiM Kirm ■■'/>*.
