Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-12 / 265. szám
r Világ proletárjai egyesüljetek! SfákiMawéH&e Miért nem teljesítette vállalását a gyulai járás? Mi akadályozza a Békéscsabai Ruhagyár tervteljesítését ? II AZ H D P BÉK ÉS \ 4 E GY El PÁRTB1Z O T TSÁGÁN ÁK LAP 3 A | 1952 NOVEMBER 12., SZERDA Ára 50 fillér j VIII. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM A sport fejlesztési terv maradéktalan teljesítéséért Szocialista sportmozgalmunk pár- népi demokráciánk támoga-1 tó ' a ós korlátlan fejlődési lehető-. B*';ek biztosítósa nyomán évről- é‘ re törvényszerűen emelkedő görbe mutat. Ez megmutatkozik test- n* ' ölési és sportmozgalmunk tömege sége és minőségi fejlődését nézve mind két területen. Azok az eredmények, melyeket. ezévben sportmozgalmunk, sportolóink a különböző nemzetközi, vagy világ- versenyeken, de különösen a Helsinki olimpián elértek, azt bizonyítják, hogy testnevelési és sportmozgalmunk irányitó szervezetei . helyesen alkalmazzák azokat a sokoldalú módszertani, nevelő, előkészítő gyakorlati tapasztalatokat; amelyeket a Szovjetunió szociar- llsta sportja számunkra mutat. Ez megmutatkozik megyénk spoid,fejlesztési terve harmadik negyedévi kiértékelésének adataiból. A testnevelés és sportmozgalom alapját képező MHK testnevelési rendszer ezévi tervelőirányzatát sportszervezeteink, sportköreink 115.8 százalékban teljesítették'. A. minőségi testnevelő* és sport fejlődésének hű tükörképo a- harmadik negyedévi kiértékelés idevonatkozó ittak». .Sportköreink, Ejrortszm vrvs IAmk a fejlesztési terv első osztóién - minősitefh’“ffpbrtöi61t terveit 168 százalékban teljesítették; Ezen száraz számadatot támasztják alá azok az eredmények,,amelyeket sporté.!óink, sportköreink az egyes országos versenyeken, bajnokságokon elértek. Ezt támasztja alá me-* gyénk eredménye, molyét az országos Béke Spártákiádon értünk el. A?; ötödik helyezés, amelyet megyénk sportolói a megyék é.s Budapest közötti versenyen elértek, bizonyítja, nemcsak a sport, tömé-; gesitését,., hanem a minőségi színvonal emelkedését is. Ugyanezt bizonyítja a Iá-kési kosárlabda csapataink eredményes szereplése, amelyet három megye összevont bajnokságán értek el- Női kézilabda sportunk, bár fejlődést az simult évhez viszonyítva nem mutat, da eddig elért-színvonalát ezévDO-i is megtartotta. Labdarugó sportunk az elmúlthoz viszonyítva is nemcsak a tömegesség-, hanem minőség szempontjából is fejlődött, tónit'mutat az a lény, hogy NB H- bon szereplő labdarugó' csapataink az óimez.őuybon foglalnak helyet. A minőségi fejlődés folyamatosságát biztosító ifjúsági utánpótlás-nevelés terén is eredményes volt Sporte Körvezetőink munkája, amit bizonyítanak azok az eredmények, melyeket ifjúsági versenyzőink, úgy az atlétikában, mint a labdarúgásban az országos versenyeken, vagy találkozókon elértek. Mindezen eredmények mellett vannak sportmozgalmunk fejlődésében olyan hiányosságok, melyeknek kiküszöbölése mindén testnevelés- és sporttal foglalkozó szerv '.munkájának fő alapját leéli, hogy képezze. Sportmozgalmunk fejlődésének egyik legnagyobb hiányossága az, hogy sportszervezeteink, de különösen a Járási Testnevelési- és Sport Bizottságok, — de maga a Megyei Testnevelési és Sport Bizottság is — nem vette tekintetbe a megy© agrár jellegét és nem .nyújtottak kellő segítséget a falusi testnevelési és sport- munka olyan megszervezéséhez, amely elősegítené falun a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Falusi sportköreinket nem tudtuk úgy megerősíteni., hogy azok képesek volnának arra, hogy egy- egy község ifjúságát, beleértve a termelő szövetkezetek ifjúságát is, át tudnák fogni és őket a testnevelés és sportmúnkába bevonni. Ehhoz, hozzájárul DISZ-saervezeteink ezen területen végzett gyenge munkája is. Területi DISZ szervezeteink nemhogy segítenék; a tszcs DlSZ-szerveziöteket abban, hogy a tszcs-fiatalság kulturális és sport vonalon felzárkózzon a területi szervekhez', illetve»/, üzemi DISZ szervezőtekhez, hanoin inkább gátolják őket. Ezt számos példával lehetne alátámasztani. FSlusi sportköreink vezetőségei} sőt sokszor maguk az állami szervek, járási TSB-k és tanácsok is hivatkoznak arra, hogy a falusi sportmunkát még nem lehet- a termelőszövetkezeteinkre bízni, mert ezt termelőszövetkezeteink jelenlegi fejlődése nem bírná el. Ez teljesen helytelen nézet, meg kell érteni minden testneveléssel és sporttal foglalkozó szervnek azt, hogy n falusi sportmunka egészség-ep fejlődésének biztosítéka-az. ha rá- •épitjük' a falusi szocialista szektorokra, különösen a termelőszövetkezetekre. Ez az alapja, -a falusi sportmunkánknak és ho. giro az : alapra helyezzük a sportmunkát, akkor a testnevelés és sport élő fogja segíteni a mezőgazdaság szocialista átszervezését, elő fogja segíteni termelőszövetkezeteink megerősödését. Sportmunkánk másik nagy hiányossága az, hogy a sportoló ifjúság nagy tömegeit még nem tudtuk ft sporton és testnevelésen keresztül olyanokká nevelni, hogy megértsék azt, hogy a sportolás, testnevelés nem öncél, hanem az nevelő módszer, melynek alkalmazásával az ifjúság nagy tömegei készülnek-©lő a jobb munkára és a haza megvédésére. * Egyes sportköreink. sportbeli munkájuknak a sikerei, gyümölcsei nem igen látszanak meg az I üzem termelési eredményeiben. Annak ellenére, hogy sportolóink közül számosán vannak olyanok, akik a munka nagy hőstetteit viszik véghez, a nagy többség még mindig nem zárkózott föl az élenjárókhoz. De ugyanez vonatkozik falusi sportköreink, traktor sportköreink munkájára is. Ezon sportkörök sporttémn elért eredményei sem mutatkoznak meg például a begyűjtési terv teljesítésénél, vagy a mezőgazdasági munkák időben való elvégzés© terén. Ebből a két fent megemlített tényből is megállapítható az, hogy sportköreink és sportszervezeteink oktatási munkáját meg kell javítani. Nagy hiányossága még sportköreink, sportszervezeteink munkájának az, hogy fejlesztési tervük teljesítése érdekében nem mozgósították azokat a tartalék erőket, amelyek minden sportkör tömegbázisában megvannak. A fejlesztési terv ismertetését és megtárgyalását a dolgozókkal elmulasztották, sőt legtöbb esetben, ha üzemi sportkörről van szó, a vállalat igazgatója nem tud semmit a fejlesztési tervről, ha pedig falusi sportkörről van szó, akkor a tanács az, amely a Itegtovesebbst tud a fejlesztési terv meglétéről és annak mikénti teljesítéséről. Ebből adódik aztán as, Alkalmazzák bátran az új módszereket a takarmánybíztosítás terén is a bucsaí „Petőfi“ tsz-ben Állattenyésztési tervünk teljesítésének egyik feltétele az, hogyan teleltetjük át a jószágokat. Nem könnyű feladat ez most} hiszen az aszály miatt kevesebb takarmány termett. D® nem is megoldhatatlan. Csak jól meg kell szervezni a rejtett. takarosán ytai tá’ ékok feltárását. Nem egy olyan termelőcsoport van, ahol még a gyenge takarniáaiytor- mésből is biztosították » jószágok téli ellátását, do nem gondoltak arra, hogy az állomány állandóan foj- üődik a csoport növekedésével. így volt ez a bucvai «Petőfi» tsz-ben is. Nem számoltak a fejlődéssel A ts.z a nyár folyamán (beleértve a tavalyról fennmaradt takarmányt is). 5 vögoin szériát gyűjtött. A silózásra is gondoltak. 680 köbméter siló '.készült, ebből 150 köbméter aertéssiló. Úgy számoltak, bőven elegendő ez a 21 fejőstehénnek, a 44 növendékmarhának, az 501 sertésnek és a 12 pár lónak. Az ősz o’.pjén azonban megkétszereződött « tsz földje. A tagok száma is megsokszorozódott, több mint 300 tagol, szálúiéi a két és fólozor hőiddel. .rendelkező tsz, Megnőtt a jó- szágállomány is, hiszen az új tagok jószágaikat is bevitték a csoportba. Ma már 52 fejőstehén áll a tsz istállójában és 74-ne növekedett u mövendékmarhák száma. 66 igáslovuk és 27 csikójuk is van. A megnövekedett jóaaágállomárnynak több takarmány toll. Nem beszéltek erről az új tagokkal Igen nagy hibát követtek al a csoport felfejlesztésénél a tea vezetői, de maga » tanács iß, mikor nőm gondoltak arra, hogy megma- gya rázzák óz útj belépőknek, nem elegendő űz állatot bevinni, a földet teadni, ahhoz takarmány ós vetőmag is kell. Néhány dolgozó paraszttal . beszéltek őrről a tsz-ta- gok H wzók 1«' is hozták a takarmányt. A nagy többségűk azonban nem. Hja szó került róla a teuton, maga n vezetőség is úgy gondolkozott: szűkös volt a termés, nincs miből behozni takarmányt. Pedig nehéz elképzelni, hogy Búcsún majd minden dolgozó paraszt takarmány .nélkül indult volna a télnek. Ha gondot fordítottak volna erre, bizonyára meglátták volna a vezetők is, hogy jónéhány, takarmánnyal megrakott kocsi fordult reggelenként a karcagi, vagy gyarmati útra. Vitték eladni a tabar- máayt. 8 mire körülnéztek, tényleg nem volt mar m .udvarokon »óra tzóiia. séta kórt*. Vilii íuegoliiós ! Kvréd&em ]léikül ho^zá.kcll fog-, ni a takarmány biztosításához. El is határozták, hogy siló znak még szárat, meg répakoronát., Kép *szeletet is kaptak. D© vájjon igy elég lesz? Hát bizony csak szűkösen beosztva minden állatnak, — így válaszolnak. Közben mégsem nyúlnak bátran az új módszerekhez a takarmány biztosítása terén. Ott van a szalmafeltárás. Lau nemesik élvtára, az elnök, úgy gondolkozik: «ninos rá szükség, majdcsak kihúzzuk tavaszig a szénával». Pedig, ha megcsinálnák, az elsőrendű széna bőven ©lég term© a növendékeknek, a vemhes jószágoknak. A Sonibgyüjtésről szó som esett még • tdzes-ben. Használják az új módszert! Nagy hiba, hogy szükibeu vannak az abrak takarmánynak is. Kötés termett, az új tagokkal meg nem hozatták be a jószágukra cső abraktakarmányt. Kétszeresen fontos tehát, hogy jól gazdálkodj inak ázzál, ami van. Úgy lösz helyes, ha a teheneknél csak a nagytej ű teheneknek adnak abrakot, * többit mag a vemhes állatoknak, » hízóknak hagyják. Illa. pedig bevezetik az expresszhí z ai.á.st. kevesebb takarmányra tesz szükség a hízóknál is, .. Alkalmazzák tehát bátran: a. búcsúi «Pptőfi» '>az új módszereket a 'takarmánybiztosítás terén is. Hisziűti az áll.ilolü jő átte- leltetésón múlik az. áll ilúaiy '-ztósi terv t eljesítés©, mely megsokszorozza a tsz jövedelmét. Szabó B. István, a mezäkgyesi állami gazdaság legjcbb tehenésze november 7-ig 14 társának adta át mnnkaRédszerét Szgbó B. István, a mezÓhegyesi állami gazdaság legjobb tehenésze november 7-e tiszteletére vállalta, hogy ez év végéig terven felül 27.000 liter, tejet fej ki. November 9-én i siig már 14.700 liter tejet fejt terven, felül 18 tehenet gondoz, eredményéi az egyedi takarmányozással, négyszeri fejőssel és gondos tőgymasszázással érte el Szabó B. István nem elégedett meg azzal, hogy csak ö érjen el szép eredményeket, hanem munkamód szeriét átadta a többi tehenész társainak is. November 7-ig 14 tehenész vette át munkamódszerét, a személyes segítsége . nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 29-es tehenészeiben bevezették a négyszeri fejőst Az új munkamódszerrel dolgozók Szabó B. Istvánhoz hasonlóan, szép eredményeket ériek el, például Krizsán István ezévi tervét 2236, Sipos János pedig 1900 literrel teljesítette túl Nem sokkal marad el mögöttük a többi 12 tehenész sem, akik vállaltál*, hogy december 21-ig, Sztálin elvtárs születésnapjáig teljesítik évi tervüket. hogy sportszervezeteink, sportköreink vezetőségei nem tudják részleteiben idejében mindem negyedóv- ben a tervet teljesíteni. Beáll a fluktuáció és így a vezetőségek állandó átszervezés alatt állanak. Fennáll a káderhiány, pedig a káderek ott vannak a saját területükön, csak munkát kell adni nekik. Ennek a hibának a köv,stkemié- •nyelcént jelentkezik az is, hogy sportköreink megfekdleznek arról, hogy az osztáfyyharc a sport területén sem szünetel, hanem az egyre jdjbiban és jobban élesedik, az epjImség minden eszközt felhasznál arra, hogy népi demokráciánk fejlődését ezen a területen is gátolja, A mi sportvezetőink szinte megkönnyítik az ellenség munkáját akkor, amikor egyes funkciókba volt rendőrőrmestereket. koosm árasokat, vagy a közigazgatásból ki- ebrudalt ellenséges elemeket állítanak be és akiknek aknamunkája következtében aztán jelentkeznek a botrányok, a játékvezető-verések, a TSB-k elleni izgatás, az egyes sportolók kozmopolita magatartása, soviniszta és nacionalista nevelés irányzata. A sportfej leaztéái terv maradéktalan teljesítéséért folyó munkának a főfeladatai az előbbiekből adódnak. Először is meg kell erősíteni az óv hátralévő részében falusi spoirtköroiuk szervezeti felépítését, megfelelő káderekkel keli! kiegészíteni őket. Ki kall építeni a sportszervezők hálózatát, amelyen keresztül a sportköri elnökség ösz- szofqgja a falu összes szocialista szektorainak ifjúságát és bevonja a falusi sportkör munkájába. Bá toll helyezni falusi sportköreink működését a falú szocialista szektoraira, a termelőszövetkezetekre, gondoskodni kp'l a szükséges szakkódéinak kinevpéséről. Tanácsainknak minden támoigatást, segítséget meg kejl adniuk ahhoz, hogy falusi sportköreink a szocialista mezőgazdaság minél előbb való megteremtéséhez hozzá tudjanak járulni. Ehhez az szükséges, hogy tanácsaink a ta.lüsi testnevelési és spoxtmunkát sajátjuknak tekintsék, mert hisz ez az övéké is. Sportszer vezeteinknéj, sportköreinknél meg kell javítani az ifjúság politikai nevelő munkáját, ehhez segítséget toll kapaiofc a. DlSZ-saorvezeteinirtő , DI8Z-sz3iv©»ebeink pedig moist már valóban váljanak a eportmunka motorjává is, járjanak éten a. DISE-szervezetekben lévő sportolóik a munka területen, ne- velőmunkán keresztül ragadják magukkal az elmaradókat és Inason oda minden sportkör, sportszál vezet, hogy sportban eredményeik döntően mutatkozzanak meg az ii t no, község, termelési eredményeiben. Spartszervez&teinknek, eportköre- inknek feladata továbbá az, hogy saját portáj ukon szőj j© nézve kiebru- da'lják azokat az elemeket, a soraik- bóil, akik nem o*la valók ós vonják be a becsületes dolgozók tízéé százezreiből azokat, akik szívesen tesznek eleget annak a megtisztelő feladatnak, amelyet pártunk és népi demokráciánk rájuk bíz. Ezen keresztül biztosítsák a TSB-k és más testnevelési- és sporttal foglalkozó szervek által beindított szakmai ká- derkópző tanforyamokre szükséges kádereket, biztosítsák továbbá a fej- íesztési terv műiden részletében való teljesítését, valamint a sportrendezvények zavartalan lefolyásai SZELCSÁNYI PA„ MTSB-elnök.