Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-11 / 264. szám

r Feladataink a begyűjtési munkában november 7. után A dombegyházi plébános arcképe v J 1952 NOVEMBER 11., KEDD Ara SO fillér MII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Ssínvona la sa hb akta iá s t ’Ä0 simult pártoktatási év egyik Jögdöntőbb kihatású az a gyöke­res fordulat, amely most az 1952— 63-as oktatási évben egész tagság gunknak az oktatáshoz való viszo­nyában tükröződik vissza. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy fogságunk zóna© nem tekinti «kony- ezorniek» sajátra aga politikai kép- Bését. Ez a lényeges jelenség miu- dsnütt megmutatkozik, ahol az el­méleti tételek helyes gyakorlati al­kalmazására tanították meg o hall­gatókat.. Az elmúlt évben a párt­oktatással rendszeres segítséget ad­tunk a feladatok jobb megoldásá­hoz. Azelvtársainknak »adott Ksagifot'g ösztönzi ma tagságunk zömét arra, hogy örömmel, önként vállalja az oktatásban való részvételt. Az el­beszélgető bizottságok munkájából, ez utóbbi hónapok taggyűésének értékeléséből leszűrt tapasztalatok igazolják, hogy nem egy esetben nem is kétszer, vagy háromszor, hanem ahol erre csak alkalom adó­dott, nyilvánították ki ©Ívtársaink örömüket, mege égedettségüket, az oktatásban, való részvétellel szemé­lyüket ért megtisztelőiért. Az elv­társak oktatáshoz való új viszonya önmaguk politikai képzéséhez egy­ben politikai öntudatuk gyors fej - lőjjgségglí. tény© is. Ez á- tény foko­zott követelményt állít minden pro­pagandista e é. Az új oktatási, évad­ban alaposabb és mélyebb á hallga­tók felkészülésé egy-egy foglalko­zásra, sokkal több gondot fordíta­nak az egyéni tanulásra. A színvoata'as oktatás a propa­gandisták a após felkészültségét kö­veteli. meg. Ezen. a téren van még sok javítanivaló. Az a propagan­dista, aki felkészültségével nem tart lépést a hallgatók növekvő igé­nyelve’, annak szemináriumán előbb, vagy utóbb, de fe.tétlen a laza­ság üti fel a fejét. Ez arra kell, hogy késztessen minden propagan­distát, hogy több gondot fordít­son az a.após felkészülésre. Mi­nél mélyebben kell, hogy tanulmá­nyozzák az irodaimat elsősorban, de nem szabad, hogy megfeledkezze­nek általános politikai látókörük rendszeres fejlesztéséről sem. 01- vassiik és t-mu 'mányozzák állandóm a sajtót, a Társadalmi Szemléi, a Projxigandlsla folyóiratot, a s.ép- iroda mi müveket és munkájukkal kapcsolatos egyél) sajtótermékeket­A hallgatók alapos felkészülésé­nél is ügyeljenek arra, hogy a hall­gatók no dogmatikusan tanulja­nak, mert ez — mint néhány szemináriumon már megmutat­kozott — elvont, vágy «brossui-a- ízű», gyakorlati jelentőséggel nem biró hozzászólások veszélyét rejti magában. Ennek mege.őzése végett sokkal nagyobb gondot kell foi'dí- tani a szemináriumi viták vezeté­sére, amely a feladat csak egyik részét meríti ki. Az a tapasztalat, hogy he yenként megengedik, hogy a hallgatók mindent elmondjanak összefüggést© énül, amit csak hal­lottak, vagy olvastak a felvetett témakörről. Helyesebb, ha a vá­laszokban a hallgatók egyéni vé­leményeiket, a feltett kérdéssel kap­csolatos logikus következtetéseiket mondják eó A fe'adal másik része az, hflgy a propagandisták az oktatás min­den formájánál, de leglényegeseb­ben ott, aho1 mír fejlettebb ludl- g tők tmmhmk, követeljél; meg a jegyzetkészítést. A jegyzetek készí­tésénél alapvető feltételként azt kell szem előtt tartani, hogy a jegyze­tek a. felvett témakör lényegére adjanak választ, ne pádig csupán az anyag sematikus kivonatát tartal­mazzák. Minden előadásnak, minden sze­mináriumi foglalkozásnak megvan a maga célja. Nekünk, propagandis­táknak feladatunk, hogy előadása­inkban a szemináriumi foglalko­zás célját előre kellően órzékeittes- ísiik a hallgatókkal. .Segítsük a jegy­zet ellenőrzésével is a jegyzetké­szítést. A hallgatók jegyzetkészí­tése akkor helyes, ha a jegyzeteik­ben gondolataikat saját szavukkal tömörítik. A célszerű jegyzetelés év a sze­mináriumi vitának "•— vita vázlat szerinti — kézbentartása, a gyakor­lati élet párosítása kellékei annak, hogy foglalkozásaink no elvontak legyenek, hanem segítséget nyújtsa­nak a napi fe’adatok jobb megoldá­súhoz, A szemináriumokon a gyakorlat és elmélet együttes értékelése terén ott, ahol megfelelő módszert al­kalmaznak propagandistáink, nagy fejlődés mutatkozik, ami azt bizo­nyítja, bogy a hallgatók az agyas anyagokat ii»a»*rtik ós> kéj evek «ist ír gyakorlatban alkuiranani. Hiba azonban, hogy kevés szó esik a .■foglalkozó.rokon arról, hogy cgy-ogy tanult anyagot hogyan alkalmaztak saját, munkaferii létükre és ennek következtében milyen, mértékben vált eredményesebbé a hallgatók egyéni pártra unkáj a. Hogy a hallgatók kévéét beszél­nek saját munkájukról, ennek oka az 'is, hogy nincs kellően értékelve szemináriumi foglalkozásokon az el­mélet és gyakorlat egységének kér­dő,..e, az egyes hallgatók munkájára vonatkoztatva. Ahhoz, hogy ez a hiba megszűnjön, az oktatási for­mál; veretűinek, az céladóknak és helyetteseknek ismerniök kell a hallgatók gyakorlati mánk'iái. Az ahpszenereti vezetőségnek ismerni kel <re alapszerw'z thez tartozó elv­társaknak a párt oktatás fog'alkotá­sain étért fejlődését. Az alapszer­vezetek vezető-régei és az oktatási formák vezetői a hallgatók politi­kai fejlődére és gyakorlati munká­juk értékelése révén mérjék le rend­szeresen, hogy a szemináriumi fog­lalkozások eredményességét alátá­masztja-© a hallgatók gyakorlati jó munkája. Ott, ahol a pártmun- kában az alapszorvezet tevékenysé­gében visszaesés mutatkozik és ugyanakkor arról számolnak be: ná­luk a pártoktatás vonalán hiba nin­csen, a szemináriumok jók, aktí­vak, az a véleményem, hogy ott nem eredményes a pártoktatás mun­kája, nem tölti be azt a leglénye­gesebb hivatását, hogy kellő gya­korlati segítséget adjon. Itt a sú­lyos hiányosság, mint figyelmeztető jel, a jó szeminárium és gyenge pártmunka ellentétében vetődik elénk. Az előttünk álló feladatok, ötéves tervünk sikeres teljesítése megköve­teli, hogy minden propagandista a ognagyobb tudással, szorgalommal vezesse a szemináriumokat, hogy minél több dolgozónak adjon segít­séget a mindennapi munka e.végző­iéhez a marxizmus-'eninizmus. AttUS JÁNOS, propagandista, Orosháza. A döntő tervév sikeréért Nő a versenyszellem a Gyulai Harisnyagyárban A gyulai Harisnyagyárhan a negyedik negyedéves tervük tel­jesítésére, illetve túlteljesítésére indított versenybe a dolgozók 80.6 százaléka kapcsolódott be. Ez szép eredmény, ha ismerjük azt, hogy nem is olyan régen még csak egyetlenegy versenyzőt tartottak nyilván az üzemben. A dolgozók egyénenként és brigá­donként csatlakoztak a verseny- mozgalomhoz. Az egyéni vállalók közül Szűcs Erzsébet orsózó vál­lalta, hogy a negyedik negyedév végére 1953 szeptember 30-i ter­vét leljesíti 99 százalékos minő­séggel. Káposzta- Lajosné fejelő vállalta, hogy az év végéig 972 D harisnyát fejel meg és minő­ségét 95-ről 97 százalékra emeli. Ugyanakkor párosversenyre hívta ki S2ász Mária elvtársnőt Sebes­tyén Júlia láncoló az év végéig 9322 D-harisnya láncolását vál­lalta és 98-ról 99 százalékra emeli minőségét. Eddig mintegy 27 brigád lett vállalást. A brigá­dok közül kiemelkedik az »Ok­tóber 6«-brigád, amely vállalta, hogy napi 73 egységét 75-re emeli és 96-ról 98 százalékra emeli mi­nőségét, 5-én már 78 egységet termeltek. A lánoolóban a »Zója«- brígád 213-ról 218 egységre tett vállalást A javító üzemrész­ben a »Béke «-brigád vállalta, hogy 84 százalékos minőségéti 92 százalékra emeli. A munka­fegyelmet 100 százalékig betart­ják és a munkahelyüket állan­dóan rendben és tisztán tartják. De egymásután csatlakloznák a dolgozók a különböző szocia­lista mozgalmakhoz is. így a Na- zarova-mozgaloniban részvevő dolgozók száma 59 százalékra emelkedett. A Rőder-mozgalom is egyenletesen fejlődik az üzem­ben, az 1951 decemberhez viszo­nyítva a 100 százalékon alul tel­jesítők létszáma a harmadik ne­gyedévben 32.4 százalékkal, ok­tóber második dekádjában pedig már 58.0 százalékkal csökkent. A számviteli osztály valamennyi dolgozója csatlakozott a Lozin- szkij-mozgalomhoz és vállalták, hogy az előző havi nyersmérleg elkészítését 16-ra hozzák előre. Egyre többen ismerik fel Eleken: az adófizetés is a dolgozók érdekeit szolgálja Elek község dolgozó parasztjai közül is sokan megértették, hogy a befizetett, adófillérek a dol­gozók érdekeit szolgálják. A felszabadulás óta Eleken is szülőotthon, bölcsőde, 'napközi otthon, kul­túrotthon, szociális otthon ás új óvoda létesült. Ezért fizette ki egé&gévi adóját Simonba János etoki dolgozó paraszt oklótai 17-ig. Példáját követva Biok község' dolgozó’ páMszijai egyre többen vállal­ják, hogy dee-mher 21-re, Sztálin ©Irtára szütotesnapjáuak tiszteletére adójukat rendezik. Zemplén Adóm dolgozó paraszt B. Szabó Józsefet Livi« ki versenyre, vállalta, hogy évi adóköte’eaetteégét decem­ber 10-ig befizeti. A «Villám» tsz elnöke a «József Attila» tsz elnökével versenye* az adófizotésbon, Sohriffört Ferenc Gislbauer Györgyöt hívta ki versenyre, hogy adóját december 1-re kifizeti. Fekete József Matuska János vb-elnükhelyettereel. versenyez az adófizetésben. Gielbauor János Komán Jánost hívta ki versenyre, hogy december 1-re rendezik évi adójukat. Vállalásaik teljesítésével azért, harcolnak, hogy közrégük még többet kaphasson. az ötéves tervtől. A iiéiit^csuhai gefisllloiaiiis feHiívá^si a va ii j ion a siók sikeréért Békés megye Lón november 10-én kezdődött meg a vasgyüjtés. A békéscsabai gépállomáson Szászuk György raktáros versenyre hívta ki Békés megye gépállomásait. Vál­lalta, hogy a gépállomás DLSZ- fiataljaival karöltve november 17-ig a gépállomás területén lévő ócska­vasakat összegyűjtik és azt a hu.1- tedókgyüjtőhel yro szállítják. Ezen­kívül vállalta, hogy a körzetük­ben 3évő temielőszöwetbaae töknél felvilágosító munkát végeznek s kő- Bősen a tsz fiataljaival, a tsz tö­rő létein található vas- és fémhul­ladékot összegyűjtik és azt beszál­lítják a gyűjtőhelyre. A békéscsa­bai gépállomás felhívásához eddig kilenc gépállomás csatlakozott. Békés megyében a városokban és n járási székhelyeken 39 átvevőhe­lyet állítottak föl. Az átvovőhelyét­két az isko’ák DISZ-ftataijai és a<s úttörő fiatalok patronálják. A Hulladékgyűjtő Vállalat a megyei DISZ-szol szocialista szerződért kö­tött, melyben a DISZ megyei bi­zottsága vállalja, hogy a tervet 100 száza ókon túlteljesítik. Egyben ver­senyre hívtak Szolnok-, Csongrád- és Bács megy© DlSZ-fiataljait. A jó mintha jutalma: Éiüzem-jelvényt, kitüntetést és jutalmat kaptak az építőipari dolgozók is A 65/1. Építőipari Vállalat dolgozói a Trcfort-utca kul- lúrotthonbau jöttek össze no­vember 6-án, hogy a nagy ün­nep előestéjén átvegyék a har­madik negyedévben végzett jó. munkájuk jutalmát: az éiüzem- jelvényt, az Építők Szakszerve­zete és az építésügyi miniszté­rium váudorzászlaját. Beveze­tőül Szatmári elvlát-s, a vállalat pártszervezetének titkára mél­tatta november 7-e hatalmas jelentőségét. Elmondotta, hogy mindazokat az eredményeket, amelyeket a vállalat dolgozói eddig elértek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak kö­szönhetik. Szoboszlai András elvtárs, az Építők Szakszervezete Országos Központja részéről üdvözölte a dolgozókat, majd Seregély Aladár elvtárs, az ÉM. 5/b fő­osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Utána átadta a dicsőséget jelentő éiüzem- jelvényt és a vándorzászlót, Drienyovszky elvtárs, a válla­lat igazgatója a dolgozók ne­vében ígéretet tett: úgy dol­goznak, hogy a negyedik ne­gyedévben is megtartsák az éiüzem-jelvényt. Ezt ígérte Sicz György elv társ is és a többi felszólaló dolgozó. Az ünnepség befejezéséül ki­osztották a legjobb eredményt elért dolgozóknak a jutalma­kat. Hoffman Adám kőműves megkapta a Magyar Munkaér­demérmet kiváló minőségű munkájáért. Ezenkívül az épí­tésügyi minisztérium 51 dolgo­zót részesített pénzjutalom­ban. Az igazgatói alapból 45 dolgozót jutalmazlak. Kilenc dolgozó kapta meg »a szakma legjobb dolgozója« címet, Me­zővári Pál elvtárs pedig a szfca- hánovjcrta-jelvény második fo­kozatát.

Next

/
Thumbnails
Contents