Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-06 / 261. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! (---------I-----------^ ^ U gj dolgozunk. hogy negyedszer is miénk legyen az éluzem jelvény! Tanácsaink fordítsanak több gondot a baromfihizlalási szerződéskötésekre V_____ j A Z M D P B ÉKÉ S MEG 1 r E 1 PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1952 NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér Vili. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM n Szovjetunió 35 éves harca a békéért I Előre a begyűjtési terv túlteljesítéséért A Szovjetunió fennállásának első napjai óta követi a béke és a népek közötti baráti együttműködés politikáját. A szovjet állana első cselokiödeto a »Békéről* szóló dekrétum« volt, amelyet gi Szovjetek II'. Összorosaországi Kongresz- bZLisa V, I. Lanin javaslatára fogadott el. Már obhen a történelmi jelentőségű okmányban érvényesült a szovjet külpolitika alapvető elve: harc a népiek közötti békéért. A népek és államok egyenjogúságának eszméje a Szovjetunió külpolitikájának sarokköve lett-. 1952-ben a szovjet hatalom 35. évében J. VI Sztálin amerikai lapszerkesztők egy csoportjának kérdésére adott vá’ászában hangsúlyozta, hogy '-'A kapitalizmus és a kommunizmus békés egymás ma,lett éfcése teljes mértékben lehetséges, ha megvan a kölcsönös óhaj tus együttműködésre, a készség a vállalt kötelezettségek teljesítésére és h<a betartják az egyenlőség elvét, Ifi-rlamint a más államok bélügyeibe való be nem avatkozás elvét. .» _ A Szovjetunió 1934-ben belépett a Népszövetségi», hogy minden lehetőséget kihasználjon a békeharcra, az újabb világhábőrú fenyegető vészéi vének - ©lliáritásáj.’ó.,. . J, • .V. Sztálin Ití'peléíibétte, hogy á Szovjetunió ,a „.fíépezövstségpt minden, hiányossága ellenéi» támogatja, »ha csak a legkisebb remény is megvan rá, hogy a Népszövetség megakadályozza a háborút és elősegíti a békét Nem a Szovjetunió hibája, hogy az Egyesült Államok és a nyugateurópai országok reakciós körei meghiúsították a kollektiv bizton- eág politikáját, felbátorították a hitleri agressziót és ezzel előidéz-! ték a második világháború kirobbantását . A Szovjetunió külpolitikája a második világháború idején a népek alapvető érdekeit- fejezte ki és védte meg. A Szovjetunió a háborúban azt a nemes céfit követbe, hogy Európa leigázolt népeit a német fasiszta megszállók iga ja alól felszabadítsa. «A mi célunk az, — mondotta J. V, Sztálin —, hogy segítsük ezeket a népeket a hitleri zsarnokság ellen irányuló felszabadító harcukban, azután rájuk bízzuk, hogy teljesen szabadon úgy rendezkedjenek be saját fodjükön, ahogyan akarnak.» A második világháború végén a Szovjetunió folytatta a tartós és »zilál d béke biztosítására és a nemzetközi együttműködés kifejlesztésére irányuló külpolitikáját. A Szovjetunió- békepolitikájával szemben az USA és a többi imperialista ország vezető körei, a nemzetközi együttműködés meghiúsításán és egy új világháború előkészítésén mesterkedtek. A világpolitikának ez a két vonala világosan megmutatkozik a német kérdésben, amely a háborúutáni időszak legfontosabb nemzetközi kérdése. A Szovjetunió mindent elkövet a német probléma békés rendezése" érdekében, melynek programmját már az 1945, évi potsdami lconfeiencia kijelölte és egy egységes, független, demokratikus, békoszerető Németország megteremtéséért harool. A harmadik világháború előkészítése ellen és a népek közötti békéért folytatott' harc iránya világosan megmutatkozik a szovjet diplomáciának az ENSZ-nél kifejtett működésében. Például a Közgyűlés harmadik1' ülésszakán, 1948 szeptember 25-én -é® november 15-én a szovjet küldöttség javaslatot terjesztett 1» az atomfegyver eltiltásáról, valamint a Biztonsági Tanács állandó tagjai (USA, Anglia, Szovjetunió, Franciaország és Kína) luidfelsz9J nőiesének és fegyveres erőinek egy év leforgása alatt egyliarmadárai való csökkentéséről. Ezzel kapcso-j Latban a Szovjetunió azt. javasolta, hogy ezen rendelkezések életbelépő tétévének ellenőrzésére a Biztonsági Tanács keretein belül nemzetközi ellenőriző • szervet létesítsenek. Az öt. hatalom köteles lett volna had-« fe'szerelésére,és fegyveres erőire vo~ •nutkozó összes hivatalos adatait) e szerv rendelkezésére bocsátani. De a béke gyakorlati biztosításának valamennyi ország szuverenitását figyelembevevő ezen programmját az ENSZ amerikai «szavazógépe» szintén visszautasította. A Szovjetunió békeszsretetét nemcsak az által i előterjesztett javaslatok, hanem tettei is bizonyítják. A Szovjetunió a- háború befe- jezf-a utéo.iegy.veJ»- .erőinek .fenn- tekeny osükkentéV'i hajtott1 vég», ►úgy, hogy .ezek létszáma jelenje* nem. haladja túl a háború előttit. A szovjet, kormány a háború után a legrövidebb időn belül kivont» csapatait Kínából, Koreából, Norvégiából, Csehszlovákiából, dugó-' szláviéból és Bulgár iából, ahol ezek a csapatok a fasiszta tigrosszorok ellen hadműveleteket hajtottak végié. Számolva azzal, hogy a nemzetközi feszültség eloszlatásában nagy szerepe van az új háború kirobbanta»» érdekében folytatott propaganda elleni harcnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa lóöl március 12-én törvényt hozott a béke védőiméről és a háborús propagandát az emberiség el feni súlyos bűncse- ilekmónynek nyilvánította. Ezzel más államoknak is példát mutatott. Vájjon mit tesz az imperialista tábor a Szovjetunió fcékopo bikájával szemben? — Agresszív blokkot létesít, szabotálja az ENSZ-ben a fegyverkezés csökkentésének programmját, elzárkózik a háborús propagandának és az atomfegyvernek eltiltásától, gazdasági blokádot léptet életbe a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal szemben, agresszív háborús tömböt szervez, íNyugat-Némotországot és Japánt remiíitarizálja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen támadó háborút folytat, az USA elzárkózik az 1925. évi genfi' protokoll ratifikálása elől és Koreában, valamint ílsaakkefet-Kíná- ban bak téri un fegv veit használ. Ezek és még más tények bizonyítják, hogy az imperialista tábor mindenáron új világháborút készít ©ló. A Szovjetunió tántoríthatatlan ul folytatja a minden országgal való békéé együttműködés politikáját, de ugyanekkor figyelembe veszi, hogy az élbizakodott háborús .uszítok íriszéről egy újabb agresszió veszélye áll fenn. Ezért megerősíti és továbbra is meg fogja erősíteni védelmi készültségét. Gl M. Malenkov elvtárs, az SZKP XIX. kongresszusait a Központi Bizottság beszámolójában a következőket Nagy ünnepünkre, november 7-re országszerte beadási köletpzettségé- ■ite/c pontos tejesítésével és túlteljesítésével’ készül hazánk dolgozó parasztsága. Eddig közel ezer község, huszonkét járás, hat megye és csaknem négyszáz terméíőssövet- lezet 'nyerte el begyűjtési tervének teljesítése után egyes őszi termény- fóeség,ékből s szabadpiaci értékesítés jogút. Csaknem kétszázezerre emelkedett azoknak a dolgozó parasztoknak a szúrnia, akik egyes őszi terményfé:iss igékből Leadási kii- IslBzetteégühet, túltóljesítették. Számos dolgozó paraszt Ős sok község azonban azzal a kérésiéi for- dúlt a begyűjtési miniszterhez, hogy — miután az őszi rendkívüli esős időjárás községükben hetekkel hátravstefte az őszi kapások ba- érését és betakarítását, a begyűjtési vers&ny végső értékelését, a minisztertanács zászlajának, a juted- makndk odaítélését és átadását későidn időpontra halassza a minisztertanács. A begyűjtési miniszter helyet adott a kérelemnek. A begyűjtési miniszter ja vasiapám a minisztertanács a következő határozatot hozta: .Minisztertanácsi határozat: A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa- az 1017/1952-/VI.15. M. T. számú határozat ágiak az* it részét, amely az egyes vsrseny- twkaszok befejezésének időpontjára <vonatkozik, úgy módosítja, hogy az 1952. évi termény begyűjt 1st verseny második szakasza 1952 november hó 30. napján zárul. Ennek megféelőcn a Magyar Népköztál saság Mbtiszterianácsámk vándor- zászlaját és a pénzjutalmakat november hó 30. napján kell <i fedniA kunágotai gépállomás is teljesítheti tervét, ha tovább halad a megkezdett áton A kunágotai gépállomás állandóan az utolsók közöli volt ti gépállomások közötti versenyben. Ebben az évben is adós maradt tavaszi és nyári tervéinek teljesítésével. Fejetlenség, tervsieríUleuség és felelőtlenség volt eddig .a kun? ágotai gépállomáson, elsősorban a vezetőség részéről éá ez természetesen' > átragadt« a gép,* állomás dolgozóinak többségére is. Több mint egy hónap óla új igazgató van a gépállomáson, Árgyeláu elvtárs. Azóta megváltozott, megjavult a vezetés a gépállomáson. A gépállomás tervteljesítése rohamosan emelkedik. Október 15- és 20-a közötti, 5 napban 1.4 riormál- hold volt az egy traktorra eső naponkénti teljesítés, 20-tól 25-ig 4.6, 25-től íiö-ig már 7,6 normál holdra emelkedett, A gépállomás terv teljesítése ebben az 5 napban 4.5 százalékkal emelkedett Ilyen teljesítményt a kunágotai gépállomáson, mondhatjuk a megalakulás óta nem értek el. Kiss Aladár traktoros például, aki az előző tíz napban 13.14 normál- holdat teljesített’ ebben a dekádban 48 normálholdat teljesített, mííszaknormáját 154 százalékra •teljesítette. Hatszáztizenhét forintot kapott: ezért, 412 forinttal keresett többet, mint az előző tíz, napban. Mag István és Komenyeczki Kálmán, a gépállomás élenjáró IrakteriMái melf lé újabbak zárkóztak fel, mint Borsos Máté, Szűcs János, Szász László és Gonda János, akik a dekádtervüket jóval 100 százalékon felül teljesítették. Az elmúlt héten a kunágotai gépállomás dolgozóinak többsége bebizonyította: lehet a tervet teljesíteni. De azok is, akik lemaradtak, mint Fodor János, Lajos Pál, Farkas Kálmán, elmondták, mi akadályozta munkájukat, Fodor Jánosnak például a dombiratost »Béke« tszcs-ben silózni kellett volna, de az nem volt előkészítve. Lajos Pál gépe a felületes gépjavítás miatt esett ki a munkából, Farkas Kálmán gépénél a tengelykapcsoló csapágya tört öss^e s az a kijavítás« után is megismétlődött. Pápai elvtársinak egy éjszakái kellett állni traktorával, mivel nem szállították ki időben az ekét. Az ilyen hiányosságokat eddig egyszerűen csak tudomásul vetlek« a gépállomáson, úgy voltok Vele, hogy hagyjuk, hiszen van hiba mindenkinél. A szombati termelési értekezlet fordulatot jelentett ebben és a feladata elsősorban a pártszervezetnek, dé nem kevésbbé a gépállomás vezetőségének, hogy a jó indulási tovább fejlessze. Az élenjáró traktorosok pedig, mint Mag István, Komenyeczki Kálmán, Gonda János munkamódszer ük átadásával segítsék ezt. Bizonyos, hogy ha így dolgoznak továbbra is a kunágotai gépállomáson, jé* eredményt érnek el, épp úgy, mint a békéscsabai, vagy a kondorost gépállomások. És jó munkájuk nyomán megerősödnek a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek, nagyobb lesz a tszcs-k, de a gépállomás dolgozóinak is a jövedelme. Farkas Sáudot A csabaszabadi „Béke" tsz a kalászosok idejében való elvetésével harcol a békéért A békéscsabai termelőszövetkezetek közül a csabaszabadi «Béke ' tsz fejezte be elsőnek a' kalászosok vetését. ősziárpájAt és a 2J>3 hold búzájának 60 százalékát keresztsorosán veletüe. A «Béke» termelőszövetkezet tagjai a béke névhez illően harcoltok azért, hogy a vetéssel és a betakarítással idejében végezzétek. A vetés ideje alatt a traktorosok és a növénytermesztő brigád tagjai éjjel-nappal dolgoztak, hogy Kalász János békeküldött büszkén jelenthesse az országos )>é- keküldött-órtekezleten! a «Béke» tsz befejezte az őszi vetést. Az őszi munkákba bevonták az asz- szoijyo'kat és a családtagokat is, nőik a vetés ideje alatt a gyapot- és cukorrépaszedésnél dolgoztak. Jő Mkeharcosok a «Béke» tsz-ben Zahoráu Mihály, Lehóczki András és Kovács András, akik 280—290, illetve 250 munkaegységet szereztek s a vetési munkából is példamutatóan kivel? ték részüket. mondta: «A Szovjetunió nem ijed mag a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől. Népünknek varnak tapasztalatai az agresszorok elleni ‘táróba» s rég megtanulta, hogyan boll ütni őket. Már a polgárháború idején megverte az agmsszorokat — amikor pedig a szovjet, ú, hm még fiztál és viszonying gyenge volt, megverte őket a második világháborúban s a jövőben is megveri őket, ha hazánkra merészelnek támadni. A »tűit fényeivel feltétlenül számolni kell. Ének a tényei: pedig orréi beszélnek, hogy az első világháború következményeképpen kiszakadt a kapitalizmus rendszeréből Oroszország, a második világháború következméuyel éprm pedig égisz s^r európai és ázsiai ország. Minden alapja megvan annak a feltevésnek, hogy a harmadik világháború a kapitalista világrendszer széthullására vezetne.» Sztáiin elvtárs, a szovjet nép nagy vezére ezeket mondotta: «A nri külpolitikánk világos. A lék© megőrzésének és a kerS; cfe mi kapcso átok fejlesztésének pol'til áju ez, valamennyi ország felé.» A Szovjetunió fennállásának 33 ve Matt, külpolitikájával mindig '> lók© ügyét védo’trKVie
