Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-05 / 260. szám

1952 november 5., „/erda a ViUaxwwU Hqn Gyüre elvtársnő! Miért csak bélyegragasztó szerv az Alföldi Szövőgyár szakszervezete? tagdíjat szedi össze tőlünk, az­»Üzemünk 1952 deeembéjr 3-ra befejezi évi tervét, vagyis 22 nappal hamarabb a kitű­zött határidőnél előbb...« — így kezdődik a vállalás, melyet a Mezőberényi Szövő­gyár dolgozói november 7-e tiszteletére tettek. Komoly ígé, rét, megvalósítása nem könnyű feladat. 6s a vállalás vala­mennyi pontja hasonló. A szakszervezet legyen gazdája a munkaversenynek! Hogy a Mezőberényi Szövő­gyár dolgozói teljesíthessék adott szavukat, az eddiginél sokkal jobban kell támogassa őket munkájukban a szakszer­vezet, az üzemi bizottság, amely elsősorban gazdája a miuikaversenynek. Annál in­kább szükséges ez azért, mert az üzem a negyedik negyedév eddigi szakaszában sem tudott eleget tenni kötelezettségének — október havi tervét mind­össze 98.9 százalékra teljesítet­te. A harmadik negy edévben is csupán 99.2 százalékos terv tel­jesítést értek el. Bár a szak- szervezet ért el eredményeket, azonban munkájában még min­dig vaunak olyan hiányossá­gok, amelyeket sürgősen meg kell .szüntetni. Nem kielégítő az, ahogyan az üb. a bizalmia­kon keresztül foglalkozik a dolgozókkal. Aktívén működjenek a bizalmiak! Nem is egy szövőt, csévelűt kérdezünk meg, hogy mikor kereste fel a bizalmija, mikor beszélgetett el vele a munká­járól, az esetleges nehézségek­ről. Mind ugyanazt válaszolja: «Hát nem szoktunk mi a bi­zalmival a termelésről beszél­getni. ő csak a szakszervezeti tán el is van intézve.« Burai Imréné felvető például elmond­ja, hogy ő Tóth Mária csoport­jába tartozik, de mivel nem egy műszakban dolgoznak, igen keveset találkoznak. És ha ta­lálkoznak is, üdvözük egymást, több semmi. Gubis Jánosné vetülékcsévelő hirtelen nem is tud választ adni arra, ki a bi­zalmija. Végülis kiderül: Susz­ter Margit. Mikor beszélt vele ntóljára termelési problémák­ról? Bizony, ilyesmire nem em­lékszik. Hát most, a november 7-i vállalását nem beszélték meg közösen? Dehogy beszél­ték. Csak a művezető jött hoz­zá és azzal csinálták meg a vállalást. No és mit vállalt? Három, vagy négy nap tervtúl- jesítést, biztosan nem is tudja, A vállalások alulról induljanak n felvilágosító munka nyomán! Vájjon hogyan fog harcolná, Gubámé akkor a vállalása telje­sítéséért, ha még azt sem tudja pontosan, mit vállalt. A további beszélgetés során kitűnik, hogy a következő módon tette meg a vállalását: a művezető odament hozzá, é mondta, hogy nemsokára november 7. Erre a napra min­denkinek kell valamit vállalnia, hát vállaljon ő is. A művezető mindjárt, adott ia «tippet», hogy mit vállaljon: tervtúltóljesítést» fás amit nem mondott el jöubis- né,- : a lriondté, Eógy hány napot ígérjen. Ariéii- küil, hogy vele ezt alaposabban " megbeszélte volna. Hiányos a szakszervezetnek » műszakiakkal való foglalkozásáig. Sok olyan problémájuk van * dolgozóknak, amelyet meg lehet­ne szüntetni, ha a szakszervezet és a műszaki vezetőség kapcsolata szorosabb lenne. Október havi ter­vét az üzem pl. azért nem tudta teljesíteni, mert igen sok volt a gépállós, nem volt folyamatos a gépeknek fónchengerrel való el­látása. E téren, még a mai napig sincs rend. Eleven kapcsolatot a műszakiakkal! Amikor ennek oka felől érdeklődünk, a. szakszervezet a műszakiakat okolja, a műszakiak viszont arra hivatkoznak, hogy a dolgozók nem . akarják elfo­gadni az általuk javasolt újítást, ■mert senki nem mondja el ne­kik, mi a jelentősége. Nyilván ha a szakszervezet közös értekez­leten megbeszélte volna a műsza­kiakkal az ilyen hibákat, közös erővel hozzáláttak voltra a felezáv mólosukhoz, ma még biztosabb tenne, hogy vállalásukat siker­rel teljesítik. Azért, hogy o Mezőberényi Szövőgyár üzemi bizottsága nem tudja betölteni hivatását, nőm kismértékben felelős a textilszak- szervezet területi bizottsága. Ezek a hibák nem mai keletűek, nagy­részükről tudnak is a területe bi-j zotteágon, még-ern segítették fel­számolásukat. Jelenleg is amikor az ub-elnök, Slűdtné elvtársnő háromhónapos pértiskoián van, Gyüre elvtársnő, a területi bi­zottság elnöke ahelyett, hogy fo­kozottabban segítené Szollal- Pál elvtársat, aki. jelenleg az üb el­nöki teendőket végzi, csupán pa­pírokon, körleveleken adja meg az utasításokat, a különböző út­mutatásokat. Jellemző, hogy ami­kor Shidtné pártós kólára ment, a. területi bizottság jó ideig nem is gondoskodott helyettesről, mert Gyüre elvtáranőnek az volt az elképzelése, hogy majd ő végzi Shidtné helyett » teendőket. Nyilván, hogy ez rendkívül hely- v’tetew felfogás, hiszen' egy terű-1 tett, bizottság elnöke eemmikép- pen sem képes arra, hogy egy üzem munkáját ilyen módon irá­nyítsa. Az adott ázó kötelez. Ebben « szellemben végezze munkáját a Mezőberényi Szövőgyár üzemi bi­zottsága, Foglalkozzanak minél többet a dolgozókkal, a bizal­miak neveljék őket helytállásra, mert csak így tudnak jó ered­ményeket elérni a negyedik ne­gyedév teljesítésében. **■<*«*< Tovább fokozzuk nevelőmunkánkat a kétJakiság megszüntetéséért Öröm,mai közlöm az elv társakkal, hogy a békéscsabai Pályafenn­tartási Főnökség dolgozói a szocialista me:őgazdaság fejte z'é-élől nagymértékben kiveszik részüket. Az elmúlt három hónap alatt dolgo­zóink közül mintegy százhúszon 490 kát. hó d földet ajá ihétak fel. illetve valamelyik családtagjuk lelépett a tszcs-be, vagy az ólami gazdaságba. Ddfgoaó társaink megértik, hogy a szocialista hazánk felé ütésé­ben a kétlaJciság milyen hátránnyal van saját munkájukra. Me leli említeni az újkígyósi pálya-mesteri szakaszon do gczó Volánt te .vérek kijelentését, amikor a 10 éves beteges édesapjuk feajánlotta a földet: — Végre nyugodtan dolgozhatunk a Vasútnál, nem krll munkánk befejezése után szaladni, hol vetni, vagy szántani, vagy m ;s mező, aa- dtisági munkát végezni. Mi a vasutat választottuk élei pályává’'éls Ht akarunk tanúim, hogy tudásunkkal szebbé és jobbá legyük a vasúti közlekedést. Bizonyítéka enned: az is, hogy az egyik testvér ma már sr.akéreílt- ségis tanfolyam hallgatója, a másik két tesivir is becsületü l végzi munkáját és fejleszti politikái tudását. Meg le l még említenünk a vésztői 4-es és 21-es szakasz dolgozóit, akiknek a munkáján meglát­szik kétlaki életmódjuk megszűnése, W jesítményü’.et állandóan fokoz­zák. Meglátszik ez Uram János lti család tagú pályaőr munkáján, Vagy Békésen Denes Lajos és Domokos Mihály pályamunkás kartácsuk •munkáján is. Hiba azonban az, hogy egyes tanácsok nem értidc mej a kct'áki- ság megszán fedésének jelentőségét. Fi, a gyomai tanács is. amikor Socó Vendtől kmtármnk felesége be akart légni a tsz-be, elüt• s tóttá ázztd', hogy csak akkor veszik be, Ifict a vasútnál dolgozó férje is lelép a tszcs-be. Másik nehézség még az. hogy későn értesítik ki a do gőzét á född átvételéről. Ma már dolgozóinknak est#: 2 száza éka re: öt llcezik kisebb földterülettel. A kétlakiság megszüntetésiért tovább fol o zuk népnevelő munkánkat, hogy mielőbb kijelenthessük azt, hogy a bé­késcsabai Pályafenntartási Főnökségnél nincs kétlaki dolgozó. MOLNÁR LÁSZLÓ, Lé , scsabá Fontot* tudnivalók a kötelező tűz* é* jégbiztosításról Kormányzatunk a kötelező tűz és jég- biztosítással a szövet­kezeti és egyénileg dolgozó parasztság ér­dekeit védi. A kötelező biztosí­tásra az összeírást és díjkivetést általában a gazdalajstrom alapján végezték. A gftzda’ajet- rómban az időközben bekövetkezett változá­sok nincsenek minde­nütt keresztülvezetve. A bizonylatot ebbsn az esetben is át kell ven­ni és a dij kivetése el­len felszólalással lsen élni az illetékes járási tanács végrehajtóbi­zottságánál. A felszó­lalást a községi tanács is továbbítja. Fontos, hogy a községi tanács minden esetben igazol­ja a beállott válto­zást. A kötelező biztosítás alá eső, de már előző­leg önkéntesen bizto- aitatí! vagyontárgyak biztosítása1 1952 de­cember 31-én, a ren­delet értelmében meg­szűnik. Amennyiben orré a biztosításra 1953 évre történt díj­fizetés, úgy az 1953 január • elseje utáni időre már kifizetett aránylagop biztosi'ási dijat vieszatéi itik. Ha valakinek a kötelező biztosítás alá eső tu­lajdonát eddig nem Ír­ták össze, tehát bi­zonylatot nem kapott* saját érdekében sürgő, sen jelentkezzék az il- lelékes tanácsnál a I xn tositás felvétele céljá­ból. " A kötelező, tűzbizto­sítás dija 1952 novem­ber elsején vált esedé­kessé. A dij befizeté­sére csak az »Állami Biztosítás« piros jel" zéssel átnyomott csekk­lap használható. Leplezd le a kulákol; életedre, jövődre tör Egy kolhozfalu éftefle trla: I. Berezin és B. Medvegycv Kuzminszkoje falu wndkiviil szép őszádőlion. A fák aranysárga ünnep-* Kb© öltöztek. A széles «teákon gyümölcsökkel «megrakott gépkocsik ro­bognak. Mindenfelé ver­melik a burgonyát. Reg­geltől napestig hallatszik a fejszék és a kalapácsok kopácsolása az állatte- ayésztő telepeken: készí­tik már a meleg téli •zállást a jószág számára. A falu éli munkás, al­kotó életét. A kuzminszJiojai kol­hozparasztok már befejez­ték a termÓ3 betakaritá- aát, teljesítették a, ga­bona, a burgonya és az egyéb termések beadási tervét. Az emberek most a küszöbönálló munkák­ról gondolkodnak. Újabb nmnkagyőzelmekkel akar­ják megünnepelni a Nagy Októbert Szocialista For- jadalom 35. évfordulóját. — Ősszel és télen jól felkészülünk az új mező­gazdasági évre és tovább fejlesztjük gazdaságunkat — fogatják meg a nagy ünnep tiszteletére a kol­hozparasztok. A forradalom előtt Kuzminszkoje poros és szegény falu volt. A régi Kuzminezkojeban a tem­plom és a csapszékek, a pópa és & csendbiztos há­za jelentették a falu »büszkeségeit«. A parasz­tok omladozó viskói a domboldalakon húzódtak meg. Minden föld a ka­likók és a földesurak bir­tokában volt. Egyedül Kropotkin hercegnek 15 ezer gyeszjatyin földje volt. A fallá lakossága mérhetetlen nagy nyomo­rúságban és tudatlanság­ban élt. A parasztok zö­me idénymunkával fog­lalkozott, fúrt, faragott, asztaloskodott, vagy pin- cérkedett a kocsmákban. Az imi-olvaeni tudás tel­jesen ismeretlen volt. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom nagy­szerű győzelme meghozta Kuzminszkoje falu szá­mára is az új boldog élet lehetőségét. Lassanként eltűntek a falu régi »elő­kelőségei«: a csendbiztes, i vérszopó uzsorás-, a spe­kuláns kereskedő, a, ki­zsákmányoló ' kulak. A kolhoz, az iskolák és a klubok aktívái, a trak­tor- és kombájnvezetők, a földművelési- és állattei nyésztési brigádok veze­tői, a kolhozlöldek élen­járó dolgozói, ezek aa emberek a falu mai életé- nek kiválóságai. A kicsi orosz falu pél­dáján. keresztül is meg­győződhetünk a mezőgaz­daság szocialista átszer­vezésében elért világtör­ténelmi jelentőségű győ­zelmekről. Fontos helyet foglal el a falu életében a villa­mosság, amely megköny- nyitette a kolliozparasztok munkáját és sokszáz pa­rasztot szabadított mog a nehéz testi munkától. .A kuzminszkojei »Leaiin«- kolbozban a villamosítás előtt évente 18 ezer mun­kanapot fordítottak a viz- g látási a. A kuzminszkojei vizierőtelep építésére 11 ezer munkaegységet és 3450 normál lómunkana- oot fordítottak. Az egész építési költség gyorsan megtérült. A kolhoz földjein villanypóznák sora húzó­dik végig. A villanytrak­tor gyorsan vontatja az eketosteket. A villany- traktorok révén több ton­na üzemanyagot takaríta­nak meg. A kuzminszko- j*ai földeken tavaly és idén már villamoskom- bájnok végezték az ara­tást. A faluban ma már min­den ember írástudó. A kolhozparasztok fejlett kulturális életet élnek. Pompás épületben kapott helyet a falusi könyvtár. Most építik a gyönyörű kolhoz-klubot. A Mező- gazdasággépesitési Tudo­mányos Kutatóintézet fi- ókintézetot szervezett a faluban. Van külön rádió- leadó-állomás is. A falu központjában pompázik a hétosztályos iskola ópiile* te. Kuzminszkoje példája is megmutatja, hogyan fejlődött a ezovjet falu az Októberi Forradalom óta eltolt 35 óv alatt. Dolgozó népünk ellenségei, a kulákok megyénk minden járá­sában, községében akadályozzák fejlődésünket, mezőgazdaságunk szocialista átszervezését, a dol­gozó nép boldogulását. A leg­hazugabb rémhíreket terjesztik, dobozó parasztságunkat próbál­ják lebeszélni az állammal szem­beni kötelezettség teljesítéséről, az őszi munkák időbeni elvégzé­séről, ezen tűimenőe;n azonban ők maguk sem teljesítik azt, vég­zik el időben. Nem tanulnak a naponként elhangzó bírósági ítéletekből, jobban fűti őket a dolgozó népünk iránti gyűlölet. IDŐS MAG JÁNOS kevermesi kulák az ősziárpáját, őszibúzáját nem vetette: el a minisztertanács határozatában megállapított ha­táridőre. Szabotálását leleplezték, 1 évi és öriiavi börtönre, 1000 fo­rmt pénzbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra, 3 évi köz­ügyektől való eltiltásra ítélték. KÖBÖL IMRE nagykamarás! kulák az őszibúza vetését nem végezte el október ÉO-ig, ezért vonta felelősségre a battonyai járásbíróság; 1 évi és 5 havi bör­tönre, 1200 forint pénzbüntelés­OLVASD a Viharsarok Népét! r>e, 1800 forint vagyonelkobzásra, 3 évi közügyektől való eltiltásra ítélték. POPOVICS REZSŐ battonyai kulák 1951 őszén tagosítás során 19 hold földje helyett 19 hold csereingatlant kapott, azt nem munkálta meg, október 20-ig azon a 12 hold őszibúzáját nem vetette el, ezenkívül 270 kilo­gramm élősertés, 37 kilógramm baromfi, 6741 darab tojás be­adását is elmulasztotta. A bat- lonyai járásbíróság 4 évi bör­tönre, 2500 forint pénzbüntetésre, 6000 forint vagyonelkobzásra, 5 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. ! RÓKA ALBERT mezőkovűcs- házi kulák szeptember 29-én 40C négyszögöl tengerit engedély nél­kül tört le és a beadási kötele­zettségét még a mai napig sem teljesítette. A kulákot letartóztat­ták. 10 havi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 2500 forint va­gyonelkobzásra ítélték. Legyenek ezek az elhangzott bírósági ítéletek figyel mezle tők népünk ellenségeinek, a kóláitok­nak, vonják le ebből azt, hogy romboló munkájukat nem végez­hetik büntetlenül, a dolgozó nép sorra leleplezi őket és számon kéri tetteiket.

Next

/
Thumbnails
Contents