Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-05 / 260. szám
1952 november 5., „/erda a ViUaxwwU Hqn Gyüre elvtársnő! Miért csak bélyegragasztó szerv az Alföldi Szövőgyár szakszervezete? tagdíjat szedi össze tőlünk, az»Üzemünk 1952 deeembéjr 3-ra befejezi évi tervét, vagyis 22 nappal hamarabb a kitűzött határidőnél előbb...« — így kezdődik a vállalás, melyet a Mezőberényi Szövőgyár dolgozói november 7-e tiszteletére tettek. Komoly ígé, rét, megvalósítása nem könnyű feladat. 6s a vállalás valamennyi pontja hasonló. A szakszervezet legyen gazdája a munkaversenynek! Hogy a Mezőberényi Szövőgyár dolgozói teljesíthessék adott szavukat, az eddiginél sokkal jobban kell támogassa őket munkájukban a szakszervezet, az üzemi bizottság, amely elsősorban gazdája a miuikaversenynek. Annál inkább szükséges ez azért, mert az üzem a negyedik negyedév eddigi szakaszában sem tudott eleget tenni kötelezettségének — október havi tervét mindössze 98.9 százalékra teljesítette. A harmadik negy edévben is csupán 99.2 százalékos terv teljesítést értek el. Bár a szak- szervezet ért el eredményeket, azonban munkájában még mindig vaunak olyan hiányosságok, amelyeket sürgősen meg kell .szüntetni. Nem kielégítő az, ahogyan az üb. a bizalmiakon keresztül foglalkozik a dolgozókkal. Aktívén működjenek a bizalmiak! Nem is egy szövőt, csévelűt kérdezünk meg, hogy mikor kereste fel a bizalmija, mikor beszélgetett el vele a munkájáról, az esetleges nehézségekről. Mind ugyanazt válaszolja: «Hát nem szoktunk mi a bizalmival a termelésről beszélgetni. ő csak a szakszervezeti tán el is van intézve.« Burai Imréné felvető például elmondja, hogy ő Tóth Mária csoportjába tartozik, de mivel nem egy műszakban dolgoznak, igen keveset találkoznak. És ha találkoznak is, üdvözük egymást, több semmi. Gubis Jánosné vetülékcsévelő hirtelen nem is tud választ adni arra, ki a bizalmija. Végülis kiderül: Suszter Margit. Mikor beszélt vele ntóljára termelési problémákról? Bizony, ilyesmire nem emlékszik. Hát most, a november 7-i vállalását nem beszélték meg közösen? Dehogy beszélték. Csak a művezető jött hozzá és azzal csinálták meg a vállalást. No és mit vállalt? Három, vagy négy nap tervtúl- jesítést, biztosan nem is tudja, A vállalások alulról induljanak n felvilágosító munka nyomán! Vájjon hogyan fog harcolná, Gubámé akkor a vállalása teljesítéséért, ha még azt sem tudja pontosan, mit vállalt. A további beszélgetés során kitűnik, hogy a következő módon tette meg a vállalását: a művezető odament hozzá, é mondta, hogy nemsokára november 7. Erre a napra mindenkinek kell valamit vállalnia, hát vállaljon ő is. A művezető mindjárt, adott ia «tippet», hogy mit vállaljon: tervtúltóljesítést» fás amit nem mondott el jöubis- né,- : a lriondté, Eógy hány napot ígérjen. Ariéii- küil, hogy vele ezt alaposabban " megbeszélte volna. Hiányos a szakszervezetnek » műszakiakkal való foglalkozásáig. Sok olyan problémájuk van * dolgozóknak, amelyet meg lehetne szüntetni, ha a szakszervezet és a műszaki vezetőség kapcsolata szorosabb lenne. Október havi tervét az üzem pl. azért nem tudta teljesíteni, mert igen sok volt a gépállós, nem volt folyamatos a gépeknek fónchengerrel való ellátása. E téren, még a mai napig sincs rend. Eleven kapcsolatot a műszakiakkal! Amikor ennek oka felől érdeklődünk, a. szakszervezet a műszakiakat okolja, a műszakiak viszont arra hivatkoznak, hogy a dolgozók nem . akarják elfogadni az általuk javasolt újítást, ■mert senki nem mondja el nekik, mi a jelentősége. Nyilván ha a szakszervezet közös értekezleten megbeszélte volna a műszakiakkal az ilyen hibákat, közös erővel hozzáláttak voltra a felezáv mólosukhoz, ma még biztosabb tenne, hogy vállalásukat sikerrel teljesítik. Azért, hogy o Mezőberényi Szövőgyár üzemi bizottsága nem tudja betölteni hivatását, nőm kismértékben felelős a textilszak- szervezet területi bizottsága. Ezek a hibák nem mai keletűek, nagyrészükről tudnak is a területe bi-j zotteágon, még-ern segítették felszámolásukat. Jelenleg is amikor az ub-elnök, Slűdtné elvtársnő háromhónapos pértiskoián van, Gyüre elvtársnő, a területi bizottság elnöke ahelyett, hogy fokozottabban segítené Szollal- Pál elvtársat, aki. jelenleg az üb elnöki teendőket végzi, csupán papírokon, körleveleken adja meg az utasításokat, a különböző útmutatásokat. Jellemző, hogy amikor Shidtné pártós kólára ment, a. területi bizottság jó ideig nem is gondoskodott helyettesről, mert Gyüre elvtáranőnek az volt az elképzelése, hogy majd ő végzi Shidtné helyett » teendőket. Nyilván, hogy ez rendkívül hely- v’tetew felfogás, hiszen' egy terű-1 tett, bizottság elnöke eemmikép- pen sem képes arra, hogy egy üzem munkáját ilyen módon irányítsa. Az adott ázó kötelez. Ebben « szellemben végezze munkáját a Mezőberényi Szövőgyár üzemi bizottsága, Foglalkozzanak minél többet a dolgozókkal, a bizalmiak neveljék őket helytállásra, mert csak így tudnak jó eredményeket elérni a negyedik negyedév teljesítésében. **■<*«*< Tovább fokozzuk nevelőmunkánkat a kétJakiság megszüntetéséért Öröm,mai közlöm az elv társakkal, hogy a békéscsabai Pályafenntartási Főnökség dolgozói a szocialista me:őgazdaság fejte z'é-élől nagymértékben kiveszik részüket. Az elmúlt három hónap alatt dolgozóink közül mintegy százhúszon 490 kát. hó d földet ajá ihétak fel. illetve valamelyik családtagjuk lelépett a tszcs-be, vagy az ólami gazdaságba. Ddfgoaó társaink megértik, hogy a szocialista hazánk felé ütésében a kétlaJciság milyen hátránnyal van saját munkájukra. Me leli említeni az újkígyósi pálya-mesteri szakaszon do gczó Volánt te .vérek kijelentését, amikor a 10 éves beteges édesapjuk feajánlotta a földet: — Végre nyugodtan dolgozhatunk a Vasútnál, nem krll munkánk befejezése után szaladni, hol vetni, vagy szántani, vagy m ;s mező, aa- dtisági munkát végezni. Mi a vasutat választottuk élei pályává’'éls Ht akarunk tanúim, hogy tudásunkkal szebbé és jobbá legyük a vasúti közlekedést. Bizonyítéka enned: az is, hogy az egyik testvér ma már sr.akéreílt- ségis tanfolyam hallgatója, a másik két tesivir is becsületü l végzi munkáját és fejleszti politikái tudását. Meg le l még említenünk a vésztői 4-es és 21-es szakasz dolgozóit, akiknek a munkáján meglátszik kétlaki életmódjuk megszűnése, W jesítményü’.et állandóan fokozzák. Meglátszik ez Uram János lti család tagú pályaőr munkáján, Vagy Békésen Denes Lajos és Domokos Mihály pályamunkás kartácsuk •munkáján is. Hiba azonban az, hogy egyes tanácsok nem értidc mej a kct'áki- ság megszán fedésének jelentőségét. Fi, a gyomai tanács is. amikor Socó Vendtől kmtármnk felesége be akart légni a tsz-be, elüt• s tóttá ázztd', hogy csak akkor veszik be, Ifict a vasútnál dolgozó férje is lelép a tszcs-be. Másik nehézség még az. hogy későn értesítik ki a do gőzét á född átvételéről. Ma már dolgozóinknak est#: 2 száza éka re: öt llcezik kisebb földterülettel. A kétlakiság megszüntetésiért tovább fol o zuk népnevelő munkánkat, hogy mielőbb kijelenthessük azt, hogy a békéscsabai Pályafenntartási Főnökségnél nincs kétlaki dolgozó. MOLNÁR LÁSZLÓ, Lé , scsabá Fontot* tudnivalók a kötelező tűz* é* jégbiztosításról Kormányzatunk a kötelező tűz és jég- biztosítással a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztság érdekeit védi. A kötelező biztosításra az összeírást és díjkivetést általában a gazdalajstrom alapján végezték. A gftzda’ajet- rómban az időközben bekövetkezett változások nincsenek mindenütt keresztülvezetve. A bizonylatot ebbsn az esetben is át kell venni és a dij kivetése ellen felszólalással lsen élni az illetékes járási tanács végrehajtóbizottságánál. A felszólalást a községi tanács is továbbítja. Fontos, hogy a községi tanács minden esetben igazolja a beállott változást. A kötelező biztosítás alá eső, de már előzőleg önkéntesen bizto- aitatí! vagyontárgyak biztosítása1 1952 december 31-én, a rendelet értelmében megszűnik. Amennyiben orré a biztosításra 1953 évre történt díjfizetés, úgy az 1953 január • elseje utáni időre már kifizetett aránylagop biztosi'ási dijat vieszatéi itik. Ha valakinek a kötelező biztosítás alá eső tulajdonát eddig nem Írták össze, tehát bizonylatot nem kapott* saját érdekében sürgő, sen jelentkezzék az il- lelékes tanácsnál a I xn tositás felvétele céljából. " A kötelező, tűzbiztosítás dija 1952 november elsején vált esedékessé. A dij befizetésére csak az »Állami Biztosítás« piros jel" zéssel átnyomott csekklap használható. Leplezd le a kulákol; életedre, jövődre tör Egy kolhozfalu éftefle trla: I. Berezin és B. Medvegycv Kuzminszkoje falu wndkiviil szép őszádőlion. A fák aranysárga ünnep-* Kb© öltöztek. A széles «teákon gyümölcsökkel «megrakott gépkocsik robognak. Mindenfelé vermelik a burgonyát. Reggeltől napestig hallatszik a fejszék és a kalapácsok kopácsolása az állatte- ayésztő telepeken: készítik már a meleg téli •zállást a jószág számára. A falu éli munkás, alkotó életét. A kuzminszJiojai kolhozparasztok már befejezték a termÓ3 betakaritá- aát, teljesítették a, gabona, a burgonya és az egyéb termések beadási tervét. Az emberek most a küszöbönálló munkákról gondolkodnak. Újabb nmnkagyőzelmekkel akarják megünnepelni a Nagy Októbert Szocialista For- jadalom 35. évfordulóját. — Ősszel és télen jól felkészülünk az új mezőgazdasági évre és tovább fejlesztjük gazdaságunkat — fogatják meg a nagy ünnep tiszteletére a kolhozparasztok. A forradalom előtt Kuzminszkoje poros és szegény falu volt. A régi Kuzminezkojeban a templom és a csapszékek, a pópa és & csendbiztos háza jelentették a falu »büszkeségeit«. A parasztok omladozó viskói a domboldalakon húzódtak meg. Minden föld a kalikók és a földesurak birtokában volt. Egyedül Kropotkin hercegnek 15 ezer gyeszjatyin földje volt. A fallá lakossága mérhetetlen nagy nyomorúságban és tudatlanságban élt. A parasztok zöme idénymunkával foglalkozott, fúrt, faragott, asztaloskodott, vagy pin- cérkedett a kocsmákban. Az imi-olvaeni tudás teljesen ismeretlen volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagyszerű győzelme meghozta Kuzminszkoje falu számára is az új boldog élet lehetőségét. Lassanként eltűntek a falu régi »előkelőségei«: a csendbiztes, i vérszopó uzsorás-, a spekuláns kereskedő, a, kizsákmányoló ' kulak. A kolhoz, az iskolák és a klubok aktívái, a traktor- és kombájnvezetők, a földművelési- és állattei nyésztési brigádok vezetői, a kolhozlöldek élenjáró dolgozói, ezek aa emberek a falu mai életé- nek kiválóságai. A kicsi orosz falu példáján. keresztül is meggyőződhetünk a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért világtörténelmi jelentőségű győzelmekről. Fontos helyet foglal el a falu életében a villamosság, amely megköny- nyitette a kolliozparasztok munkáját és sokszáz parasztot szabadított mog a nehéz testi munkától. .A kuzminszkojei »Leaiin«- kolbozban a villamosítás előtt évente 18 ezer munkanapot fordítottak a viz- g látási a. A kuzminszkojei vizierőtelep építésére 11 ezer munkaegységet és 3450 normál lómunkana- oot fordítottak. Az egész építési költség gyorsan megtérült. A kolhoz földjein villanypóznák sora húzódik végig. A villanytraktor gyorsan vontatja az eketosteket. A villany- traktorok révén több tonna üzemanyagot takarítanak meg. A kuzminszko- j*ai földeken tavaly és idén már villamoskom- bájnok végezték az aratást. A faluban ma már minden ember írástudó. A kolhozparasztok fejlett kulturális életet élnek. Pompás épületben kapott helyet a falusi könyvtár. Most építik a gyönyörű kolhoz-klubot. A Mező- gazdasággépesitési Tudományos Kutatóintézet fi- ókintézetot szervezett a faluban. Van külön rádió- leadó-állomás is. A falu központjában pompázik a hétosztályos iskola ópiile* te. Kuzminszkoje példája is megmutatja, hogyan fejlődött a ezovjet falu az Októberi Forradalom óta eltolt 35 óv alatt. Dolgozó népünk ellenségei, a kulákok megyénk minden járásában, községében akadályozzák fejlődésünket, mezőgazdaságunk szocialista átszervezését, a dolgozó nép boldogulását. A leghazugabb rémhíreket terjesztik, dobozó parasztságunkat próbálják lebeszélni az állammal szembeni kötelezettség teljesítéséről, az őszi munkák időbeni elvégzéséről, ezen tűimenőe;n azonban ők maguk sem teljesítik azt, végzik el időben. Nem tanulnak a naponként elhangzó bírósági ítéletekből, jobban fűti őket a dolgozó népünk iránti gyűlölet. IDŐS MAG JÁNOS kevermesi kulák az ősziárpáját, őszibúzáját nem vetette: el a minisztertanács határozatában megállapított határidőre. Szabotálását leleplezték, 1 évi és öriiavi börtönre, 1000 formt pénzbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra, 3 évi közügyektől való eltiltásra ítélték. KÖBÖL IMRE nagykamarás! kulák az őszibúza vetését nem végezte el október ÉO-ig, ezért vonta felelősségre a battonyai járásbíróság; 1 évi és 5 havi börtönre, 1200 forint pénzbüntelésOLVASD a Viharsarok Népét! r>e, 1800 forint vagyonelkobzásra, 3 évi közügyektől való eltiltásra ítélték. POPOVICS REZSŐ battonyai kulák 1951 őszén tagosítás során 19 hold földje helyett 19 hold csereingatlant kapott, azt nem munkálta meg, október 20-ig azon a 12 hold őszibúzáját nem vetette el, ezenkívül 270 kilogramm élősertés, 37 kilógramm baromfi, 6741 darab tojás beadását is elmulasztotta. A bat- lonyai járásbíróság 4 évi börtönre, 2500 forint pénzbüntetésre, 6000 forint vagyonelkobzásra, 5 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. ! RÓKA ALBERT mezőkovűcs- házi kulák szeptember 29-én 40C négyszögöl tengerit engedély nélkül tört le és a beadási kötelezettségét még a mai napig sem teljesítette. A kulákot letartóztatták. 10 havi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 2500 forint vagyonelkobzásra ítélték. Legyenek ezek az elhangzott bírósági ítéletek figyel mezle tők népünk ellenségeinek, a kóláitoknak, vonják le ebből azt, hogy romboló munkájukat nem végezhetik büntetlenül, a dolgozó nép sorra leleplezi őket és számon kéri tetteiket.
