Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-04 / 259. szám
mi november 4.. kedd 3 I/iU-aisauilt VUipt OéHeműszaM indítottunk a lékekongressiiis tiszteletére A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára Szemünk dolgozóinak 95 százaléka tett vállalást és ezeket nagyobb részben már teljesitáttiik is.. Bodnár József formázó vállalta, hogy 140 százalékra emeli teljesítményét. Jó szervezéssel, azzal, hogy tíz perccel, sőt félórával előbb jön 1» a .munkahelyére és ott mindent, előkészít, ami a formázáshoz szükséges, elérte, hogy' 160—180 százalékra teljesíti normáját. Kertai Ferenc formázó vállalta, hogy egy százaléknál nem lesz nagyobb • selejtje, jelenleg 140—100 százalékos teljesítménye mellett 0.1—0.2 százalékos a setejtje, Csj, Kiss János formázó vállalta, bogy 1 10-ről 115 o,'o-ra emeli teljesítményéi,eddig 120 százalékot ért cl. De jó eredményeket* értek el az üzem többi dolgozói is, köztük Kersmájer László formázó. Nagy lúme esztergályos és Drobnikné és Vargánó magkészitők is. Összes vállalásunk 19.600 forint volt, ebből ez- idáig 17.256 forintot teljesítettünk. Most a békekongresszus tiszteletéi e békeműszakot indítottunk ütemünkben, újjászerveztük a bé- kebizoltságot és megválasztottuk a küldötteket is. Termelésünk fokozásával, munkánk jobb elvégzésével készülünk a békékong-nessansra és vállaljuk azt is, hogy a negyedik negyedévi tervünket december 25-r,v befejezzük. Blaskö Sándor, Orosházi Vasöntöde és Gépműhely. Teljesítse határidőre az őszi mélyszántást a zsadányi állami gazdaság A zsadányi állami gazdaság traktorosai hetek óta éjjel-nappal szántanak, fogat:osok veinek, hogy mielőbb a földbe kerüljön » mag. Eddig több mint 700 hold őszi gabonát vetett el a gazdaság-. Nem volt ez könnyű munka, többet kellett vetniük, mint ami tervezve volt. A be- tagoeitott területeken lassan haladt a betakarítás, hiába szorgalmazták azt a »Békés és a »Vil- jiamsz - brigád dolgozói. Ahol aztán nem győzték kivárni, ott maguk fogtak hozzá, egy-két ember hanyagsága miatt nem maa vetőbrigád is Kiss Sándor, Dani Mihály elvtársak az élen dolgoztat mindig, de Kovács Mihály tagjelölt is jó munkájával bizonyította be, hogy érdemes arra, hogy a párt tagjai sorába kerüljön. A műszakiak, szerelők, traktorosok, a növény terjesztési brigádok jó munkájának eredménye lett az, hogy október 31-én csak egy munkanapra volt szükség, hogy befejezze a gazdaság az őszi vetést. A. munka természetesen nem állhat:, -meg. ezután sem. Több mint 600 holdon. kell még a gazdaságnak az őszi mélyszántást radhat ki a gabona a földből — úgy gondolkoztak. Több mint 700 hold vetőszán- tást három traktorral végezték. Teherán Lajos, Tóth Gyula, de a traktorosok «(valamennyien jó munkát végeztek, nem számított náluk a rossz idő, az éjszaka, csak egy cél volt előttük: minél jobban haladjon a munka. A műszakiak Pusztai elvtárs, Ökrös Sándor és Dani Antal szerelők mindenütt ott voltak, segítették á traktorosokat, hogy a zavartalan üzemeltetést biztosítsák. De a kitett magáért, elvégezni és rohamosan közeledik november 20, a szántás (»fejezésének határideje. Az a tennivaló, hogy a vetési munka tapasztalatait felhasználva a meglévő hiányosságokat kijavítsák, hogy ne legyen egyetlen óra kiesés sem géphibák miatt, üzemanyaghiányból, ami a gőzekéknél — amelyek az őszi mélyszántást végezték — eddig megvolt. A gazdaság ag-» , ronúnnisfö .ellenőrizzék , ,jobban azt, hogy az előirt agrotechnikai eljárásokat, a szántás kellő mélységét betartsák. Legyen, tervszerűbb a munkált irányítása is 8 az elvégzett munkát tartsák pontosan nyilván. Ez nem volt meg a vetés idején és igen sok zavart okozott. Emiatt nem tudták a dolgozók, hogy állnak a tervteljesitésbon, melyikük van lemaradva, csak akkor, amikor a fizetést megkapták. Pedig az elvégzett és az elvégzendő munka ismerete mégi nagyobb ösztönzést adott volna a munkához. A műszaki dolgozókhoz hasonlóan a traktorosok és a növénytermesztési dolgozók is vállalást tettek volna ennek ismeretében november 7-re, az Októberi Szocialista forradalom 35. évfordulójára, aminek eredményeként most még előbb lennének a munkákban, nem lenne veszélyeztetve az őszi mélyszántási terv teljesítése. A gazdaság műszaki, dolgozói, traktorosai, növénytermesztési dolgozói fokozzák tovább jó munkájukat, az agronómusok adjanak még nagyobb segítséget, hogy az őszi mélyszántást, a jövő ówi bő termés alapját határidőre, illetve határidő előli teljesíthess© a zsadányi állami gazdaság- Farkas Sándor, November 7-re rendezzük évi adónkat. .. Dolgozó parasztjaink közül is egyre többen ismerik fel, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját semmivel sem ünnepelhetik szebben, mint munkával, kötelezettségeik teljesítésével. Telekgerendás dolgozói közül is többen tettek vállalást, köztük Gyeraj György, Kolurovszki Pál és Pribojsaki Mihály. _ . »Mi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékére felajánljak, hogy az 1952. évi adónkat november 7-ro rendezzük. Mind a hárman termelőcsoportba léptünk s elhatároztak, hogy a nagyüzemi termelést adóhátralék nélkül kezdjük meg« — Írják, Példájuk követendő minden dolgozó paraszt ©lőtte Műszaki feltételek hiánya: fék a termelésben A Viha. sarok Népe bírálatot gyakorolt a Gyulai Téglagyárban fennálló hiányosságok felett azért, mert lassan halad a tervteljesité® ca keveset törődnek a dolgozók érdekeivel. A bírálat nyomán az A ÉK kivizsgálta és az Építőanyag ipari Minisztérium 1. sz. igazgatósága elrendelte, hogy még. ebben az esztendőben építsenek fürdőt a dolgozóknak, valamint szüntessék meg azt a lehetetlen állapotot, hogy a dolgozók lehasalva tudjanak csak vizet inni. Miért nem teljesítik a tervet ? Azóta elkészült az új kút, amely most már egészséges vízzel látja el a dolgozókat. Jelenleg épül már az új férfi és női fürdő és ezzel, teljesül a téglagyári dolgozók régi, de jogos vágya, nem kell már a bányában összegyűlt vízben fürdeni. De van még tennivaló bőven. A tevteljesitéseel nagyon gyengén áll az üzem. Bár a dolgozók igyekeznek tervüket teljesíteni, de a vállalat keveset tett azért, hogy a műszaki feltételeket biztosítsa s ez nagyban akadá-. lyozza a termeiért. Október első dekádjában 32.6 százalék volt a jjópállási idő, a második dekádban már 77.4 százalékra emelkedett a gépállási órák száma. De ha vissza- lapozunk az előző időkre, megállapíthatjuk, hogy szeptembertől kezdve 40—50 százalék, egész évben pedig körülbelül mintegy 30 százalékot tett ki a gépállás az Miért nem hoztak ricinusolajat ? üzemben. Az üzemnek ugyanis van egy pzivógázmotorja, amely 1926 óta nem volt generalozva, de sorra az összes gépek el vannak hanyagolva. Ha jó a kompresszió, akkor: rossz a vizpumpa, vagy a kátrányleválasztó. Ha ezekkel nincsen baj, akkor a szelepek eresztenek át éfl ilyenkor a levegő elszalad és leállnak a gépek. Leáll az üzem is. Félnapos munkába kerül azután, mig újból, elindul. Pénteken is, amikor kint jártunk, reggel 6 óra után indulni akartak a motorral, hogy mire bejönnek a dolgozók, azok rögtön megkezdhessék munkájúkat. Azonban még délben nem tudtak elindulni. Hámori elvtárs, az ES igazgatója abban látja a hibát, hogy »nem mentek el a patikába ricinusolajért, hogy jobb legyen a kompresszió és akkor biztosan hamarabb elindult volna, a motor.« | Hanyagok a vezetők! | A magas gépállási órák miatt lassan halad tehát a munka, a tervteljesités, mert ilyenkor csak takarítanak a dolgozók, várják, mikor kezdhetnek munkájukhoz. A műszaki feltételek akadályozták őket abban is, hogy az augusztus 20-ra tett vállalásaikat teljesíthessék és innen van az is, hogy még a mai napig egyetlen dolgozó sem tett vállalást november 7-re. Nem segít bennünket — mondják a dolgozók — Hámori elvtárs, sem a műszakiak. Pedig elsők is lehettünk volna a megyében. Ez igy is van, mert tavasszal nem egyszer teljesítették tervüket 130-—140 százalékra az üzem dolgozói. | Gyors intézkedést! | Keveset tettek annak érdekében a vállalatnál, hogy a beütemezett generálj aví táshoz hozzákezdj enek, holott ez november 1-re volt beütemezve. Meg is lehetett volna kezdeni, mert néhány hete egy új 120 lóerős Diesel-motor érkezett a telepre, de ez a motor ott «üdül» a gépház előtt. Ha idejében beállították voL na a- gépet, félmillió téglával termeltek volna már többet ezidő alatt. Nem is beszélve arról, hogy a dolgozók keresete is emelkedett volna.- Sürgősen javítaniok kell tehát az BS vezetőinek munkájukon és meg kell adniok minden segítséget a Gyulai Téglagyár dolgozóinak ahhoz, hogy tervüket mielőbb teljesíthessék. Minden napi késés pedig a jövőévi termelést és a tervteljesí- tést veszélyezteti. Nagy Imre. Az állattenyésztési munka megjavítása megsokszorozná a körösnagyharsányí Kossuth tszcs jövedelmét Termelőszövetkezeteink állattenyésztésének termelékenysége igen alacsony, sem a szaporulat, sem a takarmányértékesités, sem sa tejtermelés nem ált azon a fokon, amit már a kezdeti időszakban is el lehetne érni, pedig a közös iíliattenyésztésnek szinte korlátlan lehetőségei vannak szövetkezeteinkben..« (Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter beszámolójából). Erdei Ferenc majd egy évved ©zalőtt mondotta lel ezeket a szavakat a tszcs-vezetők országos tanácskozásán, de sok termelőcsoportban azóta sem történt változás. Sok helyen nem ismerték fel az állattenyésztés fontosságát, azt, hogy a teriíielőcsoport jövedelmét megsokszorozza a? állattenyésztés jövedelme. így vau az a körösaiagyharsá- nyi «Kossuth» tszos-beu is. A tagok általában nem ismerik az állattenyésztés jelentőségét, mert, ha ismernék, nem volnának olyan vélemények, hogy jobb volna, ha nsln leírna egyetlen jószág sem, legalább elegendő munkáskéz volna a nővé tiytermssztéshez. Hiszen amúgy is kévéién vagyunk és ebből még az ■ájllattenyésztésheiz is kell adni» — mondják. Ilyen vélemény ott születhet, ahol a tagok valóban, nem sok hasznát látják: az állattenyésztésnek. Természetesen ahhoz, hogy az állattenyésztésből jelentős jövedelme Jegyein a csoportnak elengedhetetlen tennivaló az, hogy az állattenyésztés legegyszerűbb, legalapvetőbb zoótechnikai szabályait milden termelőszövetkezet teljes mértékben alkalmazza. A kellő takarmányozás az állatok megfelelő elhelyezése, teheneknél az egyedi takarnia lyozás bevezetése, az isid,lók tisztántartása és rendszeres gondozás biztosítása olyan feltételei a sikeres állattenyésztésnek, amelyet egyetlen szövetkezet sem mulaszthat el. F.lhanyagolt a tehenészet A nagyharsáuyi Kossuth» tszes- ben a .legalapvetőbb feltétetek sin- ceendk biztosítva az á.Msittenyéez- téehez. A tazes-nak 27 fejőstehene van és 26 borjúja. A teliének még most is kint á llnak a nyári szálláson, nincs is tájló. De ment fordítanak elég gondot a tejesre «in. A teheneket általában egyszer fejik naponta, a fej ősi átlag alig magasabb 2 liternél. Az egyedi takarmány ozásról, a tőgymasszáz-sról, a háromszori fejesről szó sem esik a csoportban. Arra hivatkoznak, nincs elegendő ember, azért van így elhanyagolva a. telnelnészet. A helyzet az, hogy egy einber ájllandóasn kint Van a teheneknél, kettő pedig kijár segíteni. Többet érnének vélte, ha két állandó dolgozó volna a tehel- nószetbeai, nem más fejné minden ]nap a teheneket. így egy gondozóra 14 tehén jutna, s még a mortani szűkös takarmány mellett is legjavább 6 literes fejési átlagot érhetnének el. Ez naponta 23 tehénnél (ennyit fejnek most) már 92 literrel több tejet jelentene. Ez a tejmennyiség szabadpiaci áron számolva naponta 276 forint, egy hónap alatt már 8280 forint jövedelmet hozna. Ennyit veszít a terme- lőcsoport csupán azért, mert elhanyagolják a telienéozetot, naponta mások fejik a teheneket, elhanyagolták az istállóépítést. A sertéstenyésztés sem jobb így néz ki a tehenészet, de nem sokkal jobb a curtéstenyésztés sem. Kétszáznegyvemegy darab sertése dran a csoportnak, ebből 60 anyakoca, amelyek januárban fialnak majd. Itt megint baj lesz, hiszen mindössze 9 Háztetőjük van, újak építésére pedig nem is gondolhatnak addig, míg az istálló nem fesz kéez. Az új módszerekkel itt is «hadilábon» állnak. A kétszeri éltetést levezették, de az expresszhízlla- 3árt már nem. Pedig kétszeresen fontos volna ennél a csoportnál az a malaeonkénti kb. 2 mázsa kukoricamegtakarítás, ami az ©xpressz- hízlalással jár, mert kevés takarmánnyal rendelkeznek. Kevés a baromfiállomány is és nem kielégítő a tojáshozam sem. Az álIaltenyéeztésbem lévő hibáknál arra hivatkoznak a csoportban: «nem is csoda, hiszen olyan kevés a munkaerő.» A tszcs-ben 28 család van 36 taggal. így e 386 hold szántóból egy emberre valamivel több mint 10 és fél hold esik. Nőm kevés ez, de ha hozzá vesszük, hogy a gépállomás is segít s a földterületnek legalább a fel© kalász oe, — nem is olyan sok. Természetesen jobban kall alkalmazni az újításokat. Ott volt pl. a répaszedés!. Nem egy tszcs- ben úgy könnyítettek a munkán, hogy kiszáíitották a íépát koimány- temeznélküli ekével. Ebben a csoportban nem alkalmazzák e/.t. Bátrabban kellene bevonni a munkába a nőket is. Alig egy-két asszony jár ki állandóan munkára, a többi nem. Pedig van az állattenyésztésben in szinte tipikusan női munka, mint ph a malacnevelés, a borjúnevelés!. És mi a helyzet a csoportban? — Még a baromfitenyésztésben is férfi dolgozik. Pedig, ha bevonnák az asszonyokat, majdnem - megkétszereződne a munkaerő száma, nem volna olyan égető a munkaerőhiány. Nem könnyű dolog azt elérni, hiszen nem egy csoporttagnak az a véleménye, nem engedi az asszonyt dolgozni. A pártszervezetre ;vár a feladat, hogy .magmutassa a számokon keresztül, mit veszt a csoport az állattenyésztés elhanyagolásával. De nem utolsó sorban törődni© kellene ezzel a járási mezőgazdasági osztálynak is, hiszen nem tehet olyan csoport, ahol a minisztertanács tszesékrőu szóló hatte rozata után egy félévvel, nem hogy a háromszori, de még a kétszeri fejőst sem alkalmazzák. És bizonyára javul majd a helyzet a nagyhar- sányi csoportban, ha megmagyarázzák a tagoknak: több lett volna a jövedelem az idei zárszámadásnál ie, ha az állattenyésztés nem mellékes kérdés terme a csoportban. Deák Rózsi. Megnyílt a műszerkiállítás a Magyar Tudományos Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia termeiben szombaton délután egy órakor ünnepélyese^ megnyílt a műszerkiállítás. Hevesi Gyula akadémikus megnyitó beszédében hangsúlyozta, bogy a műszeripar az utóbbi években hatalmas fejlődéseit ment keresztül. 1949-hez viszonyítva, ebben az évben műszeriparunk termelése sokszorosára nőtt. Beszélt továbbá arról, hogy a műszeripari dolgozók ez év folyamán 4300 újítást adtak be, amely évente mintegy 11 millió forint értékű megtakarítást tesz lehetővé. A megnyitóbeszéd után a jelenlévők megtekintették a kiállítási
