Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-28 / 279. szám

i*:,i »mi vem her as., |n'iilfl 3 yiUaiza'isik Vli^t Bíölelexxék («villan is a ItiihiLokai micljiik niej>iiiíív(klfsór<k Gyula város lemaradt az őszi mezőgazdasági munkák végzésében. Owábúza vetési terve teljesítéséből 800 hold hiányzik, őszi mélyszán­tásé tervük teljesítése is csak 21 százalékos. A lemaradás okát á ta­nács u kedvezőtlen időjárásban ke­resi. Nyilvánvaló, a termelőszövet­kezeti csoportok földjére sem esett kevesebb eső, mint az egyéni dol­gozó parasztokéra, mégis ndg a csoportok 05 százalékban végezték el az őszi mélyszántást, az egyé­niek csak 12 száza ókban. Az előirányzott 6000 holdból csupán 1000 holdat szántottak fel, ami azt jelenti, hogy csak holdanként két mázsa kukoricatermést számo.va, legkevesebb 10.000 mázsa kukori­cával le-z kevesebb termésük a jö­vő évben. Ez a mennyiség fedezné beadásukat, vagy 16ílO drl> sertést tudnának ezen kihízlalni Ennyivel károsodnak az ügyétii dolgozó parasztok az őszi mélyszán­tás elhanyagolásáért, azért, hogy a rendelkezőbe álló időt nem hasz­nálták ki jól. Mutatja ez azt is, hogy a tanács a munkákat az egyéni dolgozó parasztoknál nem tartotta kézben, nem volt’ annak a gazdáj a. Ami pedig a. kil átóknál történik a mezőgazda sági munkák végzési­ben, az a iegfellróboiitóbb. liz év őszén 1700 hold földet mintegy 30 kunk gazdátlanul hagyott, azon eem a vetést, mm a szántást nem végezték el. Bementek a tanácshoz és egyszerűen bejelentették, hogy elhelyezkedtek iparunk különböző területén. í-ehetővé tette ezt az, hogy a járási tanács munkaerőosztálya korlátlanul adja ki nekik a munka­könyvét, hivatkozva arra, hogy «nincs olyan rendelet, amely ezt megtiltaná). — Nekünk az S feladatúidé —*■ mondja Dóczi Imréné, az osztály dolgozója —. hogy annak, aki mun­kakönyvét kér, azt ki is adjuk. "Hi­szen alkotmányunk is biztosítja mindenkinek a munkához való jo- efot. Ez valóban így van. Es vájjon .tunics János 60 holdas, Botorán, György 25 holdas és a többi 28 knlákot nem a. földje megművelé­séi» ke’l-e kötelezni elsősorban? De igen! Ezt törvény írja ei», a nép törvénye. Tehát Dóczi Imréné «ér­ve» helytelen, hiszen éppen Gyulán S-t az’ a, baj, hogy a törvényi, nem tartották le A városi tanács in ahelyett, hogy megakadályozta, vol­na, hagyta, hogy a 22 5. ~z. Építő­ipari Vállalat toborzúi pl. 12 kulá- kofc szervezzenek be. ígérve nekik; miit|leint. hogy hagyják ott a l'iild- ’■jükét, majd a vállalat' intézi azt és mint k^tlaki „dolgoz.«k“ a ’fennálló rendelkezések szeriuj fel­ajánlhatják és elfogadják földjü­ket. Ezekért fe’elő- a gyulai járási tanács végrehajtó bizottsága is. Mindfeós a szeme előtt történt, nem tett annak 'érdekében sémiéi!, hogy a ku síkokat, a földjük időbeni meg­művelésére kötelezze. Vonják fele­lősségi» és büntessék meg törvo- nyeink kiforgátóit, akik seminii.bV veszik pártunk politikáját,, a dol­gozó nép érdekét. A városi tanács pedig ellenőrizze jobban a kali­kókat. kötelezz© őket földjük mag- műve’őséi», kötelezettségeik teljesí­téséi». Farka* Sthnlhr. Felkészültek az esős időjárás elleni védekezésre és a téli munkákra a Megyei Pártbizottság békéscsabai székházának építkezésénél . Békéscsaba központjába!!! a nyár végén kezdték meg a Me- egyei Pártbizottság új szó ki la­zának építkezéséi. A falazás) munkákat nagyban hátráltatja az esős* időjárás. Az építkezés veze­tőségé él határozta, hogy minden munkahely fölé bádoglemezből készült,-könnyen hordozhaló sát­rat szereltei, így esőben is lehel falazni. A dolgoz,ókat kokszkály­liájv melege védi a hűvös időtől. Az építkezésen felkészültek a téli munkákra. A maltert kazán­gőzzel melegítik, a téglákat és az előregyártóit födémrészeket gépek segítségével viszik fel az emeletekre A dolgozók a nagy Sztálin 73. születésnapjának tisz­teletére ígérik, hogy derein bér 21-ig befejezik a három emelet! falazását és- (elejezését!''A ültéi elejéi), a második emelet építését kezdték meg. A falak vakolása után hősugárzóval biztosítják majd a gyors száradást. Az építkezést végző 65.4 sz. Építőipari Vállalat 200 szemé­lyes meleg szállási biztosít a vi­déki dolgozók részére, akik sza­badidejüket kellemesen tölthetik el a korszerűen felszerelí'kdltflr- dtlhofíban. Zsótér Péter kösépparasst nem marad adós Nálam nem járt végrehajtó a felszabadulás óta — mondja Esti- tér Péter csovvási 16 holdas kö­zépparaszt. Eddig még mindig be'csüto'.oten teljesítettem a/, ál­lammal szembeni kötelezettsége­met. Ingyen kaptam a népi d©-. mokiáoiátói 11 hold földet és ha most még az utána járó adót ős beadást sem fizetném ki, ez nem volna méltó hozzám. Talán éppen most csapjuk be az országot, amikor legjobban támogatni lccll. Most van p döntő tervév, ami­kor nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is minden egyes százalék nagy jelentőség­gel bír. Mienk az ország, ne­künk- is kell ezt erősíteni, mert sz állam erősítésével saját ma­gamat is erősebbnek érzem. így beszélget Zsótér Péter, aki tudja, Hogy mivei tartozik az államnak November 7-re a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára felajánlást tettem; • hogy ezévi tartozásomat minden téren kifizetem. Évi adómat i« október elsejéig rendeztem, a ser... test is jóval a határidő előtt beadtam. A gabona- és élőállafc- beadósom 100 százalékon felül teljesítettem. így nyugodtan fek_ hozok senkinek. De nagyon is szégyelltem' magam, ha valamely beadásomat 5—10 százalékkal felemelnél! a késedelem/ miatt. Hiszen nekem is példát kell írni t-atnom, mert, tanácstag és a me­zőgazdasági állandó bizottságnak tagja vagyok. — Arra, ezem nyugodtan kelek reg- ^gel, mert tudom, lungy nem tar. hogy a beadásommal jövőre sem maradjak el, már most készülök, meg lehet nézni, az ólban már ott vannak a süldők, amit már a jövcévi sm-téslieadásra készí­tek. Baromfit is korán tavasszal köttettünk, hogy ezen a tehén se legye! i lemaradás. Az őszi gabonát is a minisztertanács ha- citározatának megfelelően elvetet­tem. Október 10-ig minden szem búza és árpa a földben volt. Négy hold búzát kereszt-sorosán vetettem, hogy minél több fe­nem jeti. De a tavasziak alá is elkészítettem a mélyszántást, mert a jó talajelőkészités na­gyobb termést jelent. A jó ter­mésből könnyebben lehet telje- ------------------■■■■--------------------­s iteni a beadást és marad még a szabad piacra. —- Éti a beadás jó teljesité sével, a termelékenység növe­lésével tudok harcol ni a béké­ért. Ötvenötéves vagyok, már két háborút megértem, a harmadikat már nem szei-etném. Hat évig voltani katona, nregtaniiltäm fegyverrel bánni. Es ha arra kerülne a sor, hogy a békés jö­vőnket háborgatnák, magam sem riadnék vissza attól, hogy fegy­verre! a kézben az eddigi épité sünket megvédjem. Csepkó Etelka. Nincs az a területe építő mun­kánknak, ahol ne igyekeznének a k illák ok különböző szabotáláaa- iIdeal akadályozni a munkát,.vagy a dolgozók ellátását. Nemcsak a kész árukat vásárolják fel, ha­nem a terményeket is igyekeznek visszatartani. Zavo'da Pál tólkorn- Iósi kulák 800 szögöl répatermé­sét felszedte és azt nem az át>- vevőhelVrc szállílotla, hanem a lakására, azzal a céllal, hogy állataival feletesse. A bíróság a közellátást szabotáló kulákot egy Évi börtönre, 1000 forint pénz- büntetésre és 1500 forint értékű vasvonelkobzásTa ítélte, ezonkí­lolla. A szarvasi járásbíróság Adrim Bálint káposztával és borral üzér­kedő kupeoet vonta felelősségre. Ádám Bálint októberben öt eset­ben mintegy G mázsa káposztát vásárolt össze falujában, Nagy­réven és azt Szarvasra szállítva, kg-ként egy forint jraszonnal el­adta. így rövid idő alatt 3500 forintot keresett spekulációval. A sikeren felbuzdulva borral kez­dett spekulálni, azonban rajta­vesztett. Ádám november lif-án két nagyrév! lakostól, Nagy Ká- rolytől és Kovács Dánielnélöl 30G liter bort vásárolt fel, bár a köz­ség dolgozói nem teljesítették még beadásukat,, nem nyerték el a szabadpiacot. Ezt a bort is Szarvason akarta értékesíteni. A bíróság a spekuláns Ádám Bálin­tot egy évi és nyolcliónapi bör­tönre, 1000 forint pénzbüntetés­re, 500 forint vagyonelkobzásra és a közügycktőP két évre való eltiltásra ítélte! Nagy.Károlyt és Kovács Dánielnél, akik engedély nélkül adták cl a bori, a bíróság 1—4 havi börtönre és súlyos pénzbüntetésre ítélte. Ádám Bá­lint segítőtársát, ifj. JDari Mihályt 4 hónapi börtönre és 1500 PirinI pénzbüntetésre ítélték. Szabotálót, spekulánst ítélt el bíróságunk vül a kőzügyektől 3 évre ellil­Foniífsoii nagyobb gondot n szakmai oktatásra a Békéscsabai Kiskereskedelmi Vállalat A .-zocia.istu keit-vkedel ni fej­lődé-© megköveteli, hogy tokozol - tabbá, tegyük a szakmai káderek ijieve.cM.-l-. A gyors utómban növek­vő s^ocialréta kereskedő lentinél nem tudótl .epést tartani a növekvő ká- dvíi-ziik.-.t-g et biz.to-ita-a. Pártunk és kormány/,álunk, az illetékes mi- iriszté-ri untok évyől-évi» megadják 'a vállalatok' felé a szakoktatás anyagú) es ezek .az anyagok felöle­lik az, nj munkaterületek szakmai elsu jót dósának lehetőségét. íy ‘gad­ják az, alapot arra, hogy az új ká­dereket kineveljék a váilal'dnk. M'gis előfordul — mint a beké— Csabái vá kilátnál is , Imgy a szakmai ok tiltás nem megfelelő mértékben' fejlőd i I;. A SZAKMAI oktitlá- ;i. laiui feJ­adattá Mit. V vállalat vs <*ze tőinek biztosít a ni, ke l e i nwgteloiV » sz.tkok­tatúkut gondost oijni kell n. azak­könyve krőí'és a lia liga tók kivátasz­tasáról. A szakmai oktató» ' -/ •! V zó;l do gozók j>á?ogv5zé:-■••‘a szak­oktvit á s t:mI oré'á.gáró', tvgíi ».-C<rnyuj­tás M kádevkivá, 'asztásho/,,' a szak-. szerv ;v. ■f foutes tV adatává leit. / Az e j tani It ok' Ijlá-i óvben a bő­késfsjd] ;:jí Kisker .'-kcdVmi Aróíla!át­taá.I a szakok 1 :il ás. alig ji írt e-red­mónnytv il. Az. 1052 ÚJ-as okialiisi év má í' a lóin linlás pil) anatiibaii rosszán kezdődött. A laulölvunu a bevont dolgozóknál 80 százalékos lemorzsolódás mutatkozik. Ali. nkoz- k i a hibákat? Különü- n az admi­nisztrációs teniölyamokdn a hall­gatók előtt‘az előadó azt igyekszik kifejteni, hogy a könyv -.és az, a terület, amelyre «külön »zütrtrn kell», vagy esik külön felső isko­lákon lehet azt elsajátítani. Tcnue- ’ saitesen az ilyen előadók elriaszt­ják a bevont, hallgatókat, a köny­ve é-ten járatlan dolgozókat a ta­nulástól. A váj lakit vezetőjének na­gyobb gondot kell fordítani a tan- fol vamvjzntőlc ki jelölés»'‘re, - hegy azok valóban oktatók' és n,. a Indáé lyozólc legyenek. A MÁSIK hiba. az. hogy nem al­kalmazzák n. vállalatok a, káder- fejlesztési tervet a szakmai oktatás­ban. Mielőtt a szaktanfolyamra bevonták a do'gozól, nem nézték meg azt, hogy az illetőt milyen munkakörbe akarják kiemelni. Ok­vetlenül szüksége-, hogy, a dolgozót olyan szakmai oktatásba vonjuk be, hogy az inigjé'eljen’ munkakörének. Sok pénztáros és ánidaívzatő le­morzsolódott a tavalyi oktatásnál a részükre indított tanfolyamról azért, mert már a tanfolyam ©lején más beosztásiig került. Ezekek a dolgo­zókat már eleve magasabb, illetve az új munkaköréhez megfelelő ok­tatásba kellett volna, bevonni. A szakmai oktatás "csak akkor lehet eredményes, ha a tanfolyamokra való bevonás a káderfejtasztési terv­ből indul ki. Fel kell figyelni az olyan Icmjk re Ls. akik a tan folya­mim ' nézik a dolgozókat, kineve­tik ogy rosszul., megfogalmazott mondatért, vagy járatlanságukért. Ezek bomlasztják a tanfolyamot és kedvét veszik az ág dolgozónak A SZAKTANFOLYAMOK hiá­nyosságáért felelősség terheli a szakszervezeti bizottságot. A Kis­kereskedő'mi Vállalat dolgozói nem érzik* át azt, hogy a szakmai kép­zés saját érdekük. Különböző ki­fogásokkal akarják mentesíteni ma­gukat a tanulástól, nehezükre esik í párt és a kormány által Bizto­sított tanulási lehetőséggel élni. Nem látják azt, hogy aki nem sze­ret. tanulni, az gátolja saját, de agy amikkor a szocialista kereske­delem fejlődését is. A szakszerve­zetnek tehát állandó és folyamaton meggyőző munkát kell folytatni a tanfolyamok siker© érdekében. Fe­lelősség Terheli a szakszervezeti bj- Zol 1-ágat, amikor megalkuszik á hangadókkal és tévéijén védi érd - keiket, csökkent ni óhajtja a tanfo­lyamok heti óraszámait. Ezz -1 gá­tolja a tel óv alatt elérhető ered­mény lehetőségét, márpedig a vál­lalat női mutatkozó káder szükséglet nem tűr féléves eltolódást. A szak- szervezetnek állandóan figyelni kel! a tanfolyamon részvevőket, eggte toiii kell őket a tanulásban. UGYANÚGY, mint a t iringó'-— ben meg kell dicsérni az élenjáró­kat, a, tanulásban kiem©tl>edőks>t, a rendszeres látogatókat, a jó elő­menetelt ’ tanúsítókat jtepszemsítan i kell. Állítsák példaképül Kiszoly Páilné háromgyermekes anyát, aki családja jövőjére gondol, amikor hetenként randszereeen eljár a tan­folyamra és annak aktív részvevője. Ugyancsak példát mutatnak még Balogh Pál, Glutig Józsefire, Fran­kó Mihály és Kovács P. Jártamé, akik szintén rendszeresen eljárnak a fánfoilyamrá. Nem úgy, mint Gura Pájlné, aki csak a'tanterem ajtajáig megy el és onnan külön­böző fondorlatokkal in igláp». A szakszer vezetnek, de a C.'ii 1 alat •ve­zetőségének is küllőn foglalkoznia ke»!], az ily©n hallgatókkal. NAGYOBB gondot kall fordíta­nia a KPDSZ területi bizottságá­nak is a Kiskereskedelmi Vállala­toknál! a, szakmai oktatások színvo­nalára éj nagyobb segítséget kell adni a szakszervezeti bizottság 'fn'ó az esetleges hiányosságok, d • főkép­pen a lemorzsolódás és a kivá­lasztás hibáinak felszámolására, hogy a szakmai tanfolyamok szín­vonalát a legmagasabbra emelhes­sük. Ennek sürgős végrehajtását megköveteli a fejlődő szocialista kereskedelem ‘növekvő szakkáder- sziikré-glete. DÉVÉNYI LAJOS. KPDSZ területi bizottság h. eénöke. Gyulai András példát mutat a szovjet és magyar nép barátságának elmélyítésében Az októberben megtartott MS/.T titkári értekezleten Gyulai elv társ, mint az MSZT-jrrozgalom lelkes aktívája felajánlotta, hogy Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére 150 új tagot szervez be a magyarországi szovjet barátok táborába. Vállalta azt is, lrogy az új tagok többségét a dolgozó parasztokból szervezi. Továbbá fel­ajánlotta, hogy a város termelőszövetkezeteiben négy új MSZT- alapszervezet megalakítását segíti elő. Gyulai elvtárs ez év februárjában megtartott Magyar-Szovjet Barátsági Hónap ideje alatt, is 120 új tag beszervezését vállalta. Vállalását teljesítette és a beszervezett 120 új tag közül 101 dolgozó paraszt belépő volL Szervezetünk ezért a jó munkáért megdicsérte és értékes könyvjutalomban részesítette. Gyulai elvtárs szülei nincstelen dolgozók, akik á llortky- fasiszta rendszerben ki voltak téve a kulákok kizsákmányolásá­nak, Azok közé az öntudatos dolgozók közé tartozik, akik tudatú ban vannak, hogy mit köszönhetünk felszabadítónknak, a Szov­jetuniónak és Sztálin elv társnak. Azzal is tisztában vau, hogy mit jelent a Magyar-Szovjet Társaság tagjai sorába tarIózni s ezért is toboroz mind több dolgozót sorainkba. Merítsen példát műiden MSZT-tag Gyulai elvlgrs munkájá­ból, odaadásából és kövesse öt szervezetünk további megerősí­tése érdekében. Bikádi János. MSZT városi titkár, Orosháza

Next

/
Thumbnails
Contents