Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-24 / 250. szám

M52 október *2Í.. péntek 3 'JiUaisaiak képe Vstllalatiunk t<IUcljesí(CNévd iinn<k|HkIjiik november 7-ét A 65/4■ számú Építőipari Vát tolat kötegypm építkezésének iUtfgozői november 7-e méltó meg­ünneplésére készülnek. Olyan ez a munkahely már napok óta, akár egy felbolygatott méhkas: mindenki sü- röy-forog, igyekszik minél többet ávégezni a reá bízott munkából. A meüterhordó lányok, a téglahor­dók., kőművesek, mind-mind úgy dolgoznak, hogy csak úgy ég a ke­zük: alatt a munka. — Nem akarunk ám szégyenben maradni tá\ kilósu nkkal — mond- jóin. — Nagy szégyen lenne ránk nézve, ha nem teljesítenénk adott szavunkat. November 7-e nagy ün­nep iiá’uitk is. Sokszor elbeszélge­tünk róla mostmábam, délben, este és amikor csuk tehetjük. Tudjuk: november 7-nek köszönhetjük, hogy ma itt békében, szabadon dol­gozhatunk. A. Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hősei tették le­hetővé számainkra, hogy a dolgozó népé, a mienk lett az ország■ Vál­laltuk, hogy ebben a hónapban 653 forint határidős és 652 forint anyagmegtakarítást érünk el. És ebből az első deltádban már 186, il­letve 284 forint megtakarítást ér­tünk el. Azt akarjuk, hogy a kö­vetkező dekádokbmi ennél még sok­kal jobb eredményekkel büszkél­kedhessünk­A verseny iámén egymást vált­ják az eredmények■ Nincs brigád, amelynek teljesítménye alul Anne a. száz szájaié'con. A párosverseny­ben d'ló Harangozó és Bálint bri­gádok közül az elmúlt héten még a Bálint brigád vezetett, de a héten már Harangozóék törtek az éJre És ez így migy « többieknél ,is- Hal az egyik, hol a másik foglalja el tm első helyet a versenytáblán.. Hogy a brigádok ilyen szép tel­jesítményeket érnek el, nem kis mértékben a műszaki vezetőség ér­deme. Bankó elvtárs építésvezetővel az élen, valamennyien igyekeznek minden műszaki feltételt biztosítani a fizikai dolgozók számára. A 7uivi munka verseny értelmében minden hónap utolján megkapják a bri­gádvezetők a következő havi cvr- -------------------■■■■------------------­vet és így — miv.il a brigád‘agak­kal alaposan megbeszélik, — minden dolgozó ismeri tervét, ' tudja, mikor mit kell csinálnia, tudja, hogy hány óra akiit kell el­végezni egyik, vagy m isik munkát, így bátran teszik míg vállalásai­kat is. Az Amcsin, kőm iivesbrigád pl. vállalta, hogy az 1293 ' ■áva e.ő- irányzoH munkát 1093 óra alatt végzik e1, százszázalékos minőség betartása mellett. És hasonlóan a többi brigádok is, a kiadott munka­órák csökkenését vállalták. Felkészültek az építkezés dolgo­zói a téli időszakra is. A műszaki vezetőség már jóslőre gondoskodik a munka helyis ■megszervezéséről■ így pl. a fagy beállta előtt elvég­zik az épu etvsken a külső munkála­tokat, úgy, hogy mire jön a fagy, az épű'eten belül kell dolgozni majd a munkásoknak. Az építkezés határideje december 31. Azonban a dolgozók megfo­gadták: a kitűzött ’határidőnél leg- dlább egy héttel hamarabb befe­jezik a munkákat. Őszi vetés szabotálásáért elítélt kulákok A k alakoknak nem érdeke a dolgozó nép jövőé,yi kenyere. Sok közülük még a vetéshez sem fo­gott hozzá, hivatkozva arra, hogy »nem tudta a vetőmagot besze­rezni«, pedig a gabona forgalma már több mint egy hónapja fel­szabadult megyénkben is. Id. Gombkötő János, kardoskúti kólák, október 20-ig a tervbe« előirt öt hold őszi búza vetéshez ho/.zá sem fogott s a szükséges vetőmagról sem gondoskodott. Az orosházi Járásbíróság 14 havi bör­tönre, 2000 forint pénzbüntetésre, 5000 forint értékű vagyonelkob­zásra ítélte. Szabó Ferenc, 21 hol­das pusztaföldvári kulák, — aki az elmúlt évben társadalmi tulajdon megrongálása miatt már büntetve -volt — hasonlóképpen nem vetette el október 20-ig hét hold búzá­ját és vetőmagot sem szerzett be. Kétévi és hathavi börtönre, 5000 forint pénzbüntetésre, 15 hold föld vagyonának elkobzására Ítélték. Ifj. Farkas ^József, szarvasi ku- lák, 10 hold őszi búza vetését megtagadta arra hivatkozva, hogy jiem tudta megvásárolni a szük­séges vetőmagot. A bíróság —t igen helyesen — nem fogadta el ezt az »indoklást« és 2000 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vagyon­elkobzásra, ötévi közügyektől való eltiltásra ítélte. Farkas András bé- késszentandváei'1 -27 holdas« -kulák, ugyancsak szabotálta a vetést, ki- lene hold búzáját nem vetette el és a vetőmagot sem volt hajlandó beszerezni. A bíróság 18 havi bör­tönre, 2000 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra, ötévi közügyektől való eltiltásra, ítélte. Bálint József kevermesi 28 hol­das kulák október 20-ig nem ve­tette el hét kát hold 300 négyszög­öl földön az őszi. búzáját, az 1952. I., II., IH. negyedévre 1181 drb tojást nem adott be, ezért a bat- tomyai járásbíróság 1 évi 8 havi börtönre, 1600 forint pénzbünte­tésre, 10.000 forint vagyonelkob­zásra és háromévi köziigyektől való eltiltásia ítélte. Nyerges János dombiratos! ku­lák hét kát hold 1ÍOO négyszögöl hold földön az őszi búzáját október 20-ig nem vetette el, két hold vetőszántást nem végzett el, 1400 négyszögöl napraíorgószedésre nem kért engedélyt a tanácstól, a jú4 tins és szeptember hónapra be­ütemezett 240 kg élőaertés beadá­sát nem teljesítette, ezért meg­kapta méltó büntetését, mert a battonyai járásbíróság 2 é'tfi 6 havj börtönre, 2000 forint pénzbünt:e-i tósre, 3000 forint vagyonelkobzásra Ítélte és a közügyektől őt évre eltiltotta. A partszervezet fokozott segítsége, a tanácstagok példamutatása nélkül Csorvás sem teljesítheti vállalását Szeptember 28—i számunkban kő- aöltük ázik a levelet, melyet Nagy­szénás tanácselnöke küldött a be­gyűjtésben lemaradt C'sorváe köz­ség tanácselnökének. A levél ha­tása nem maradt el. Sokat segitetb Csorvás község begyűjtési munká­jában . De az eredmények most sem kielégítőét, van még tennivaló a begyűjtés terén. A legnagyobb lemaradás a ka­pások és az élőállatbegyüjtésnél mutatkozik meg. A tengeri begyűj­tésében 75 százaléknál tartanak. Ezen a téren volt a legnagyobb eredmény, amit elértek a levéli nyomán. De igen szomorú képet mutat a burgonya- és a vágóm-ar- habegyüjtés. Burgonyából eddig 26 százalékra teljesítették a tervet s már több nap óta egy helyben topognak. Nem halad á beadás. Vágóin a rhabeadásuknak eddig 18 «zúzalékban tettek eleget. Van még tennivaló a baromfi- és a tojás- beadásnál is. Ezen a téren keve­set tett a tanács. Pedig tudni kellene a csorvási tanácsnak, hogy a munka csak akkor l83z eredményes, ha érvényt szereznek a párt- és kormányhatározatoknak Se megkövetelik a törvények be­tartását még az állandó bizottság, tagjaitól, aktíváitól is. A legnagyobb hilra, ami a be­adás lemaradását előidézte, hogy maga a begyűjtési állandó bizott­ság tagjai és aktívái sem teszik! magukévá a begyűjtés fontosságát. A lazaság már Ott megmutatkozik, hogy még az állandó bizottsági ülé­sekre sem járnak el. A kilenctagú bizottságból alig két-három jele­nik meg a gyűléseken. Van olyan begyűjtési állandó bizottsági tag, mint Bracsok István, Ágoston Antal és Bartók István, akik mi­után a gyűlésekre nem járnak el, a begyűjtési munkákba sem tud­nak bekapcsolódni. Az aktivük sem veszik ki részüket a munkából. Van olyan állantlóbizottsási aktíva. aki maga aem teljesítette beadását Szilágyi József, Búza Mátyás ak­tívák például október 6-én kértek törési e ngedélyt, de még nem vit­tek be egyetlen szem kukoricát sem. Pedig az állandó bizottsági tagjainak és aktíváinak kői lene el­sősorban Harcolni .a vállalás telje­sítéséért. Csorvás község, dolgozó parasztsága ugyanis vállalta az ok­tóber 12-i tanácsülésen, hogy az őszi begyűjtést november 5-re 100 százalékban teljesítik. Természetesen Csorváson vannak jól dolgozó tanácstagok is, mint Zsó- !tér Péter 13 holdas dolgozó pa­raszt, aki vállalta a tanácsülésen, hogy november 5-re minden be­adásának 100 százalékig eleget tesz, kihívta versenyre Varga Adóm 13 holdas dolgozó parasztot. Es azóta ia fej-fej mellett haladnak $ be­gyűjtésben. A hiba azonban áz. hogy, a tanács nem segítette a verseny kibontakozását, nem népszerűsítette ezeket a dol­gozókat. Es nem segítették eb­ben a munkában a tanácsot, a tömegszervezetek sem. Kevésbbé vette ki részét a munkából az ifjú­sági szervezet, a DISZ és az MNDSZ, pedig az asszonyokon sok múlik, hogy hogyan teljesíti egy község beadását. Ahol az asszonyok jól kiveszik részüket a népnevelő és felvilágositó munkából, ott meg is van az eredménye. Mindezek a hibák azt mutatják, hogy a párta szervezet sem súlyának megfelelően kezeli ezt az igen fontos kérdést. Ka a pártszervezet többet fog­lalkozna a begyűjtéssel, nem lenne ilyen nagy a lemaradás. -A párt­szervezet feladata, hogy ellenőrizze a tanács munkáját, megbírálja, fi­gyelmeztesse az előforduló laza­ságra, nevelje az osztályellenség elleni kemény harcra a törvények szigorú betartására. Csak így tudja biztosítani Csorvás község novem­ber 7-re tett vállalásának teljesíté­sét. Csepkő Ételka, OLVASD a Viharsarok Mépét! A Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya váljék gazdájává az őszi munkáknak »Megállapitást nyert..hogy a kukoi'ioabetakaritási munkálatok nem haladnak a töréssel egyidő- beu, mely döntően akadályozza a vetőszántást« — olvassuk a Me­gyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyának október 18-i helyzetjelenté­sében . Hogy a »helyzetjelentés« mennyire irreális és mennyire el­lentmondó, azt mutatja a fenti »megállapítás«, valamint a helyzet­jelentésben szereplő következő szá­mok: Kukorieaiörés az egyéni pa­rasztoknál 76 százalék, betakarítás 62 százalék, vietőszántús 35 száza­lék, őszi búzavetés 15 százalék. Vájjon milyen »logikai« elgondo­lások alapján készült a »helyzet­jelentés«? az vezotte-e a jelentés készítőit, hogy előbbre lendítsék az őszi munkákat, avagy, hogy a hiányosságokat takargassák, ügy véljük: az utóbbi. Nem fér hozzá kétség, hogy ha a betakarítás az egyéni parasztoknál 62 százalékos volt az október 18-i jelentés sze­rint, akkor a 35 százalékos vető­szántásnak aligha ez az oka. Nyil­vánvaló, hogy a 15 százalékos bú- zavetést sem a betakarítási mun­kálatok akadályozták »döntően«. Egészen más okok játszanak köz­re. Például szintén az október 18-i »helyzetjelentés« beszél arról, hogy a helyi tanácsok kötelezzék az igaerővel rendelkezőket, hogy a mi­nisztertanács határozatának meg­felelő területet műveljenek meg. Es ez helyes. A törvényes rendel­kezéseknek érvényt ke l szerezné- De éppen a Megyei Tanács mező- gazdasági osztálya .követte el azt a súlyos mulasztást, hogy nem gon­doskodott a minisztertanács e ponté jónak végrehajtásáróíl. Nam gon­doskodott arról, hogy a fogatok el­lenőrzés© biztosítva legyen, nem ké­szíttette el a fogat.lapokat. Lénye­gében «megfeledkezett» olyan fon­tos dologról, mint a miyiszterbm- ttdes határoznia végrehajtása előfefa hételének megteremtése. Vájjon, nem bűnös hanyagság-e, hogy a fo­gat! apókat a Megyei Tanács mező­gazdasági osztálya csat okt, 21-én rendelte meg, tehát az őszi vetések' határidejének lejárta után? De nem kisebb felelősség terheli a Megyei Tanges Végrehajtó Bizottságát, Hi­szen még augusztusban határozati- !ag kimondta, hogy a fogatokat rendszeresen ellenőriznie kell. De vájjon ellenőrizte-e a Végrehajtó Bizottság- e határozat végrehajtá­sát? Aligha! Hiszen, ha ezt tette vólna, nem október 21-én rendelte volna meg a mezőgazdasági osztály azok elkészítését. Nem kevésbbé mutatja a Me­gyei. Tanács mezőgazdasági osztálya lélektelen, bürokratikus munkáját ■az a tény, hogy négy nappal az őszi vetések határideje előtt, * október 16-ra rendelte el a községi mező­gazdasági állandó bizottságok ülé­sét annak érdekében, hogy azok tagjai osszák fed egymás között a községek határait. Világos, hogy az állandó bizottságoknak ezt a munkát nem október 16-án kellett, volna megkezdeni, hanem, közvet­len a minisztertanács határozatát követő napokban. Felmerül a kér­dés: vájjon a Megyei Tanács já­rási küldöttei, akiknek feladata l&tt volna az állandó ellenőrzés, mit §s hogyan ellenőriznek? Hogyan le­hetséges az, hogy az olyan fontos kérdésre, mint a fogatlapok, vagy mint az állandó bizottságok tagjai közötti területfelosztás hiányára nem figyeltek fel. Vagy egyáltalán milyen megbízatással küldte ki őket a Megyei Tanács, amikor pl. az október 18-i «helyzetjelentés» ar­ról számol be, hogy a községi si- lózási. tervek teljesítése «csak a kez­det kezdetén van». Igaz az, hogy a silózási terv végrehajtása a me­zőgazdasági osztály állattenyésztő csoportjának a feladata, de aligha lehet egészséges) jelenségnek nevezni azt, hogyha Megy ej Tanács kikül­dött járási felelősei az ilyeníókú elmaradást nem veszik észre. Bizo­nyára nem kis mértékben járult hozzá az őszi munkák -nagymérvű lemaradásához megyénkben az ilyen !szemellenzős» munka. Ennek kö­vetkezménye az is, hogy pl. Juhász József, a Megyei Tanács miezőgaz- dasági osztályának főagronómusa, vajmi keveset tud az őszi munkák­ról, még kevesebbet a mezőgazda­ságban folyó versenyről. Ahhoz, hogy az őszi mezőgazda- sági munkák üteme tovább gyorsul­jon, hogy a mezőgazdaságban fo­lyó verseny tovább szélesedjen, el­sőrendű feladata a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának, hogy váljék gazdájává a mezőgazdasági munkáknak. Feladata, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója tiszteletére indított fel­ajánlások teljesítését minden erővel elősegítse: szítsa fel, szélesítse a tszcs-k, a járások, a községek, a diífőU közötti versenyt. Üzélepítse 'te fnéifőgazdasági állandó bizottságok pktivohMözdigt s az aktívákhoz tar­tozó csoportok közötti versenyt len­dítse előre. Ne engedje meg, hogy egyetlen olyan fogat is járja a pia­cokat, amelyik még nem végezte el a minisztertanács áltál előírt szán­tás-vetési munkál. Kidönős szigorú­sággal követelje meg, hogy a ku- lékok semilyien módon ne akadá­lyozzák megyénkben az őszi mun­kák mielőbbi befejezését. Feladata, hogy minden esetben keresse meg a lemaradás okait és jelölje meg- a lemaradás behozásának módjait. Semmi kétség nem fér hozzá, lm ezt teszi a Megyei Tanács mező- gazdasági osztálya, a községi taná- csóknál megmutatkozó hiányossá­gok is sokkal gyorsabban megszűn­nek', sokkal gyorsabbon halad a betakarítás, a szántás-vetés és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóján jelentheti, a megye Rákon elvtársnak: befejez­tük az ősziek vetését. Ezt kívánja a haza, a béke szent ügye. Gséi-ei Fái. Biliarug'j'án is több gondot kelleno fordítani a silózásra A biharugrai «Előre» tezcs-ben is megkezdték a silózást. Teljes erővel hozzáláttak, főként óz asszonyok. Tíz, tizenkét asszony és 3—4 férfi végzi naponta a silózást. Ott dolgo­sak a párttitkár elvtárs, meg az el­nök felesége is. A tszcs többi tag­jai a betakarítást és a vetési mun­kálatokat végzik. Igyekeznek a bi­harugrai «Előre» tszos-ben bizto­sítani az á llatok téli takarinányellé- tását. Mindez nem véletlenül megy így. Az elnök és a párttitkár elv­társak jó politikai és felvilágosító munkát végeztek, felismerve, hogy a takarmánybiztosítás az állatfej- lesztósi terv tel'jesitésének alapja. De nem halad ilyen jól a siló- zás a községben. A község a süó- gödrök kitakarításához szükséges pénzt még mindig nem kapta meg és éz akadályozza a silózást. Bi- harngrán a Halas-tó környékéről többezer mázsa zöld sást akartak besilózni a községben. Ha azonban tovább késik a pénz, nem adnak több segítséget a járási és a ni» gyei szervek a silózáshoz, veszen­dőbe megy, megsemmisül ez a nagymennyiségű takarmány. Tó­ként nagy hiányosság van a gép­állomás és a földművesszövetkezet részéről. Egyáltalán nem törődnek ezzel. Még mindig nem állnak a sllótöltőgépek rendelkezésükre, nin­csenek ott, ahol silózni kel'enat így Öegkevésbbé sem látja el .köte­lességét sem a gépállomás, sem a fdldművesszűvetkezet. Ilyenformán addig megy a tipegés-topogás, hogy sok köbméter sflótakarmány anyaga dl rothad, 6ok állattakarmány, sok liter tej) sok hús, sok gyapjú vész el hanyagságból. . Bereg Zsigmond, Hurkád.

Next

/
Thumbnails
Contents