Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-21 / 247. szám
2 T932 oktoWei* 2Í., kedd \/iU<xisáialt Hefte Am J. Visinsskij elvtárs beszéde as ENSZ hosgyűléséneh általános vitájában Moszkva. (TASZ8Z) Az ENSZ közgyűlés október 18—i délelőtti illésén, az általános vita Borán beszédet mondott Visinszkij elviére, a Szovjetunió külügyminisztere. Visinszkij elvtárs beszéde élőjén rámutatott, hogy az észafeat- lanti tömb tevékenysége a VIj ülésszak óta eltelt óv alatt is döntő 8/népét játszott és játszik a nemzetközi feszültség fokozásában. A jelenlegi nemzetközi helyzetet súlyos bit ja az a körülmény is, hogy; a gazdaságilag elmaradott országokban egyre nagyobb a nyomot és az éhínség. Hozzájárulnak to- • vóbbá a feszültség fokozásához azok a hadműveletek, molyokét a' gyarmatosító hatalmak folytatnak' Korea, Vietnam és Malájföld népei ellen. Beszéde további részében Vi- sinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy: bár az Egyesült Államok koreai hóditó tervei csődöt mondottak, az amerikai uralkodó körök nem mondanak le a hódító terveik megvalósítására irányuló további kísérletekről. — Árkoson kijelentette a köz-; gyűlés előtt — folytatta Visinszkij elvtárs, — hogy az Egyesült Ál-* lantok addig küzd Koreában, amíg: meg nem kötik a fegyversziine-; tet »igazságos feltételekkel«. De; Acbcson úr, miért nem mutatott’ Ön rá, hogy'melyek az »igazságos1' feltételek?« Vájjon Ön még időt szakit arra, hogy ezt közölje á közgyűléssel? Azoic a feltételek, amelyeket a koreai amerikai parancsnokság az Egyesült Államok kormány anale jóváhagyásával eddig előterjesztett, egyáltalán nem nevezhetők igazságosnak. Ezeket a feltételeket nem lehet másként, nevezni, mint az igazságosság elemi fogalma szembetűnő megsértésének, nyilvánvalóan jogtalannak, a nemzetközt jog és a nemzetközi erkölcs minden általánosan elismert szabályával ellentmondónak. Ezt kell mondani a hadifoglyok' úgynevezett »rostálására« vonatkozó amerikai követelésről, • arróly hogy azokat, akiket az amerikai' parancsnokság haza akar engedni, szétválasztják azoktól, akiket fogságban akar tartani, nem riadva vissza sémii yen kényszerítő eszköztől, még a , »őrtüzektől- sem, Amint ez Koesedo szigetén és más olyan amerikai hadifogolytáborban! történt, ahol kínai és koreai hadifoglyokat tartanak fogva. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta ezután, hogy az amerikai kormány pem törekszik a koreai háború befejezésére és továbbra is e háború, érán akar szabadulni gazdasági nehézségeitől: idézte az amerikai vezetői; örök kijelentéseit, melyek világosan elárulják, hogy e körök tovább akarják folytatni a' szégyenteljes koreai háborút. — Ezen az ülésszakon — folytatta Visinszkij elvtárs — ismét' Az a feladat áll a. közgyűlés előtt, hogy megoldja a koreai kérdést. 'A békoszerető népek, amelyek létrehozták a világ békéjéért folyó harc hatalmas arcvonalát, egyre állhatatosakban és elszántakban követelik, hogy vessenek véget a koreai háborúnak, követelik az imperialista agresszorolc megfékezését és Bgyre inkább szembeszállnak az ag- nessziv amerikai politikával. — A lengyel küldöttség által benyújtott javaslatok, dbben a kérdésben teljesen megfelelnek a közgyűlés előtt álló célnak. — Mi melegen támogatják len-» gyei kollégáinknak azt a javaslatát, hogy fel kell hívni a közgyűlést, javasolja a hadviselő feleknek : haladéktalanul szüntessék meg a szárazföldi, a tengeri és a légi hadműveleteket. — Mi melegen támogatjuk azt a javaslatot, hogy a nemzetközi jogszabályok értelmében, minden hadifoglyot szállítsanak haza hazájába. — Mi melegen támogatjuk a lengje! küldöttségnek azt a, javaslatát, hogy két-három hónapon belül vonják ki Komiból a külföldi csapatokat, köztük a kínai népi önkéntes egységeket is és békés utón rendezzék a koreai kérdést Korea egyesítésének szellemében, amit maguk a koreaiak valósítanak meg- egy bizottság megfigyelése alatt, amelyben a közvetlenül érdekeit felek és más, olyan államok vannak képviselve, amelyek nem vesznek részt a koreai háborúban. Beszéde • további részében Visinszkij elvtárs megcáfolhatatlan tényekkel bizonyította, hogy az amerikai csapatok Koreában baktériumot alkalmaznak és leszögezte: — A baktériumfegyver koreai alkalmazásával az amerikai imperialisták nemcsak a békés emberek tömeges megsemmisítésének bűnös célját, hanem azt a célt is követik, hogy a gyakorlatban ellenőrizzék e fegyver hatását, gyakorlatozzanak e fegyverrel. —* A szovjet küldöttség teljes mértékben osztozik abban a felháborodásban, amelyet a világ becsületes embereiből váltott ki az a tény, hogy az amerikai fegyveres erők balt térrum f egy ver t alkalmaznak a koreai és a kínai nép ellen. Visinszkij elvtárs elmondotta ezután, hogy az elmúlt évben tovább fokozódott az agresszív északatlanti tömbnek az új világháború előkészítésére irányuló tevékenysége. Erőfeszítések történnek új hadseregek szervezésére és arra, hogy nyugaton és keleten agresszív katonai szövetségeket szervczzeneík. Bekapcsolták a támadó tömbbe Törökországot, Görögországot és ténylegesen Nyugat-Né me tor szág és Jugoszlávia is résztvesz a tömbben. Ugyanakkor az Egyesült Államok uralkodó körei fokozlak ■nyomásukat a közép- és közel- keleti országokra is. Az atlanti tömb az Egyesült Államok vezetésével provokációs jellegű hadgyakorlatokat tart. — A tények arról beszélnek — folytatta —, hogy az imperialista táborban fokozódott az új világháború előkészítésének üteme, amit azzal a hazug propagandával takarnak, hogy a világot a Szovjetunió részéről veszély fenyegeti. Visinszkij elvtárs ezután rámu-, tatott, hogy az Egyesült Államok egész költségvetésének 74 száí- zalékát teszik ki a katonai jellegű kiadások. Ugyanakkor az atomfegyver gyártásával kapcsolatos kiadások az 1952—53-as évben elérték az 1.7 milliárd dollárt s ezt az összeget az elkövetkező években tovább akarják emelni. — Ezek az adatok elegendőek, ahhoz, — folytatta —, hogy meggyőződjünk arról, miszerint az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei nemcsak az atomfegyver betiltását, de még az atomfegyver gyártásának csökkentését sem tervezik és hogy az Amerikai Egyesült Államok hivatalos képviselőinek mindennemű olyan nyilatkozata, hogy készek az atomfegyver eltiltására, tetőtől-talpig hazug és kizárólag csak a hiszékeny és együgyű emberek megtévesztését szolgálja. Visinszkij elvtárs ráírni látott hogy az1 Ili *yesült Államok gazdaságának militarizálása óriási méretekben folyik. Ezt méí', Eisenhower tábornok is kényleien vo’! 1 •■.sm'Tni. löhbr k kűzőll c'íyí . leszédéhon. a me 'íy -én a következő kijelentést tette-. »A mi gazdaságunk hadigazdaság. Közoktatásunk: katonai közoktatás.« Az ipar- militarizálásának ugyanez a folyamala tapasztalható Angliában is. Franciaország jelenleg jelentősen többet költ háborús készülődésre, mint amennyit a háború előtt, 1939-lien költött erre a célra. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más tőkés országok gazdaságának militarizá- Iását a mai monopolkapitalizrr.ua sajátosságai magyarázzák. A mai monopolkapitalizmus fő mozgató ereje a maxamílás profit. Köztudámosú, hogy a háborús láz az Egyesült Államokban óriási profitot hajt az amerikai, milliárdosoknak. Jövedelmeik 1951- ben csaknem (it3 milliárd dollárra emelkedtek. Ez az ősz- szeg 1938. évi jövedelmeiknek' csaknem tizenháromszorosát teszi ki. Ugyanez a helyzet Angliában és Franciaországban is. E tények fényében tökéletesen érthetővé válik, hogy Truman, az Egyesült Államok elnöke egyre újabb előirányzatokat követel a katonai programm megvalósítására. Ebből kitűnik, hogy a jelenlegi amerikai kormány külpolitikája teljes egészében az Egyesült Államok ipari és finánctőkéseinek érdekeitől függ. Az amerikai ipari és finánctőkések új háborúra áhítoznak, hogy milliókat nyerhessenek ezen a vére,s üzleten. Az Egyesüli Államok, Anglia, Franciaország és az északail^nli tömbhöz tartozó" más Országok' egész gazdaságának militarizáiá- sa elkerülhetetlenül az adók szüntelen emelésére, milliók életszínvonalának süllyedésére vezet. Az Egyesült Államokban az 1952— 53. évi költségvetés az 1937—1938. évihez viszonyítva, több mint megtizenké tszerezi a lakosságra kivetett adók összegét. Jelentős adóemelések történtek Angliában, Franciaországban, Olaszországban és az északatlanti tömb más tagállamaiban is. Ezekben az országokban fokozódó. munkanélküliség észlelhető. A nyugateurópai országok gazdasági és pénzügyi helyzete is egyre rosszabbodik, Ezzé! kapcsolatban rá kell műiül- ni arra — hangsúlyozza Visinsz- kij elvtárs, .— hogy a nyugat- durópai országok gazdaságának azétzüllesztésében nem kis szerepet játszott az úgynevezett »Mar- 9hall-terv«, amelynek helyébe ma az Egyesült Államok agresszív politikájának még leplezetlenebb tervei léptek: az amerikai kölcsönös biztonsági programm; a Schuman- és Pleven-tery, stb... Az úgynevezett amerikai »segély« súlyos helyzetbe dönti még az olyan, gazdaságilag fejlett országokat is, mint Anglia és Franciaország. Truman 1952 január 9-én a szenátushoz intézett üzenetében kénytelen volt beismerni, hogy az úgynevezett »szabad országok« védelmének erősítése »komoly gazdasági problémákat idézett elő«: fokozta az inflációt Európában és veszélybe döntötte »szövetségeseink érőinek további helyreállítását«. Visinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok vezetőkörei által folytatott külpolitikának agresszív irányvonala visz- szatiikröződött az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és az atlanti tömbhöz tartozó egyes má.s országok képviselőinek ENSZ- I >!i tevékenységében ]*. Ha ni ■ mézzük a közgyűlés VI. ülésszakán alakított Leszerelési Bizottság munkáját, semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a bizottság tagjainak többsége, az Egyesült Államokkal az élen, azon fáradozott, hogy gyakorlatilag (ehetetlenné tegye a fegyverzet bármiféle . csökkentését, ne engedje meg az atomfegyver alkalmazásának eltiltását. A bizottság nem volt hajlandó megvizsgálni a szovjet küldöttségnek arra irányuló javaslatát sem, hogy azokat az államokat, amelyek nem c-safianoztak a baktérium fegyver alkalmazását t l.ó jegyzőkönyvhoz, vagy nem ratifikálták azt, hívják fel a jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra, vagy annak ratifikálására. Acheson úr s|. Leszerelési Bizottság munkájáról szólva, az alábbi kijelentést tette: «Nem folyamodunk agresszióhoz az atombomba, vagy másfajta bombáit alkalmazásával. Nem fogunk elkövetni agressziót vegyi-, vagy baktériumfegyver alkalmazásával . . .» Ha az Egyesült Államok valóban kész lemondani az atombomba, vagy más bombafajták alkalmazásáról, akkor miért utasítja el évrőí-évr© a Szovjetuniónak az atomfegyver alkalmazásának azonnali eltiltására irányuló javaslatait? A tettek itt nem egyeznek meg a szavakkal. Önöknek módjukban áll megítélni, mi a jelentősége és az érték» e tetteknek, ameiyak a teljes militarizálásban csúcsosodnak ki. Az Egyesült Államok részben saját országában bajija végre ezt a mijitarizálást, részben más országokat kényszerít ugyanerre. Az Egyesült Államok — felhasználva az atlanti tömb kötelékébe tartozó országok kormányait, továbbá azokat a kormányokat, amelyek ezt a tömböt támogatják ‘— az előző ülésszakon egész sor. olyan határozatot vitt keresztül, amely nyilvánvalóan az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányaira ütközik, gyöBgitrBz ENSZrt és teljesen az amejj^ai nolitjjpj függvényévé teszi azt. Az angol-amerikai tömb nem törődik az ENSZ- alapokmányával, nem tesz eleget az alapokmányokban foglalt kötelezettségeinek. Az Egyesült Államok vezető körei — egy új háború előkészítésére irányuló tervükben — Anglia Ó3 Franciaország támogatásával a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok ellen irányuló kártevő, kém- és terrorista tevékenység megszervezésében helyezik reménységüket. Egyes ENSZrtagá, lamok támogatásának következtében még mindig érvényben vannak az 1951. október 10-én és 1952. június 20-án a fent- említett bűnös tevékenység megszervezésére h'ozoüt amerikai törvények. Ez a helyzet tűrhetetlent. A szovjet kormány igyekszik mégis elérni ezen az ülésszakon, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdításának eszköze tehetne, olyan álláspontot foglaljon el ebben a kérdésben, amely összhangban van a béke aláásását célzó és az új háború veszélyét növelő tervek elten folytatott tevékenység alapelveivel, céljaival és feladataival. A Szovjetunió komoly jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szenaf- pónek a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban. A szovjet küldöttség jól tudja, milyen nehézségekkel kell most és kell még a jövőben megküzdenie ebben a harcában, miközben védelmezi az ENSZ-ben a béke eszméjét s igyekszik elérni, hogy elfogadj á.k az új világháború megelőzésére, a .fegyverzet csökkentésére s a jelenleg folyó háborús cselekmények megszüntetésére irányuló javaslatait. A Szovjetunió küldöttsége ezen az ülésszakon nem fog meghátrálni semmiféle nehézség elől, hogy elérhesse célját: biztosítsa a legreálisabb és hathatós eredményeket az új háború veszélyének elhárításáért és a béke megszilárdításáért vívott harcban. Visinszkij e’.vtárs hangsúlyozta, hogy az öt hatalom közti békeegyezménynek biztosítania kell e hatálmak valóban békeszerető politikáját, ellentétben az északatlauti egyezménnyé’, amelyet mélyreható belső . ellentétek marcangolnak s amely az államok szuverenitását tagadó, hibás eszmén alapul és éppen ezért alapjában helytelen, A mai körülmények között, amikor az éazakatlanti tömb fokozza az új világháború eJőkészítését célzó tevékenységét, még nagyobb jelentőségre tesz szert az öthatalmi békeegyezmény megkötőre. Egy ilyen egyezmény megkötése feltétlenül meg kell, hogy hiúsítsa az Egyesült Államok, Anglia és néhány más ország agresszív köreinek* háborús terveit. A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy ezen az ülésszakon: is arra törekedjék, hogy a közgyűlés a békeegyezmóny megkötésóra vonatkozó felhívással forduljon az öt nagyhatalomhoz, mert ez valamennyi nép létérdeke. A Szovjetunió küldöttsége mindenképpen támogatni fogja a lengyel küldöttségnek a békeegyesw meny megkötésére, a nagyhatalmak fegyverzetének egyharmaddal való csökkentésére, az új világháborúi elhárítására és a béke megszilárdítására vonatkozó javaslatait. A1 Szovjetunió tettekkel bizonyította be bókeszaretetét, azt a készségét, hogy békés úton rendezze a nemzetközi kapcsolatok még rendezetlen fontos kérdéseit. Do senki se éljen vissza a szovjet nép békesze- retetéveJ! Senki se hagyja figyelmen kívül a történelem tanulságait —• Oroszország, a szovjet állam történelmének tanulságait *—, azét az országét, amely nem egy- ízbeti került ki győztesen az ag- rebszorok által rákényszerífett háború megpróbáltatásaiból. ■ A Szovjetunió a békéért bárcol és az államok függetlensége, valaJ műit szuverén egyenl ő^ijg3 tiszte- leffcbentartásának'elvere, az önzetlen kölcsönös segítség elvére támaszkodik abból a célból, hogy új sikereiket érjen el a bélre, a demokrácia, a szocializmus megszilárdítása tettén, az őszinte és becsületes, békés együttműködés ügyében, népei érdekeinek közös védelme ügyében, arnety érdekek elválaszthatatlanok az összes békaszerető országok éa népiek érdekeitől. A Szovjetunió lé- kés külpolitikája a szovjet nép békés építőmunkájára, az új társadalmat építő nép munkájára támaszkodik. Ez a politika magából a szocialista társadalmi rend alapjából folyik. A Szovjetunió politikája — a békés alkotómunka politikája. Ezt a politikát a szocializmus alapvető gazdasági törvényének követelményen. határozzák meg. Ezen a törvényen épüilfc fel a Szovjetunió fejlesztését szolgáló új ötéves terv is, a békés gazdasági és 'kulturális építés nagyszabású programmja. Az ötödik ötéves terv újabb rendkívüli erejű bizonyítéka a szovjet külpolitika békés törekvéseinek és céljainak. Világosan megcáfolja azokat a rágalmazó koholmányokat, hogy a Szovjetunióban állítólag a hadiipart fejlesztik, hogy, a Szovjetunióban fegyverkezési verseny folyik és hogy a Szovjetuniónak harcias tervei vannak. A Szovjetunió küldöttsége felhívással fordul a közgyűléshez, támogassa a lengyel küldöttség békeszerető javaslatait, amelyek megfelelnek valamennyi békeszerető nép alapvető érdekeinek. A közgyűlésnek teljesitenio kell kötelességét, el kell fogadnia ezeket a javaslatokat, amelyek méltók egy, olyan nemzetközi szervezethez, amelynek feladata őrizni a békét, valamint a nemzetközi biztonságot és kiküszöbölni egy új világháború fenyegető veszélyét, elhárítani a népekről azokat a nagy szerencséit fenségeket és szenvedéseket, amelyek akkor érnék őket, ha ismét egy ilyen háború örvényébe sodródnának.
