Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-21 / 247. szám

2 T932 oktoWei* 2Í., kedd \/iU<xisáialt Hefte Am J. Visinsskij elvtárs beszéde as ENSZ hosgyűléséneh általános vitájában Moszkva. (TASZ8Z) Az ENSZ közgyűlés október 18—i délelőtti illésén, az általános vita Borán be­szédet mondott Visinszkij elviére, a Szovjetunió külügyminisztere. Visinszkij elvtárs beszéde élő­jén rámutatott, hogy az észafeat- lanti tömb tevékenysége a VIj ülésszak óta eltelt óv alatt is döntő 8/népét játszott és játszik a nem­zetközi feszültség fokozásában. A jelenlegi nemzetközi helyzetet sú­lyos bit ja az a körülmény is, hogy; a gazdaságilag elmaradott orszá­gokban egyre nagyobb a nyomot és az éhínség. Hozzájárulnak to- • vóbbá a feszültség fokozásához azok a hadműveletek, molyokét a' gyarmatosító hatalmak folytatnak' Korea, Vietnam és Malájföld né­pei ellen. Beszéde további részében Vi- sinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy: bár az Egyesült Államok koreai hóditó tervei csődöt mondottak, az amerikai uralkodó körök nem mon­danak le a hódító terveik meg­valósítására irányuló további kí­sérletekről. — Árkoson kijelentette a köz-; gyűlés előtt — folytatta Visinszkij elvtárs, — hogy az Egyesült Ál-* lantok addig küzd Koreában, amíg: meg nem kötik a fegyversziine-; tet »igazságos feltételekkel«. De; Acbcson úr, miért nem mutatott’ Ön rá, hogy'melyek az »igazságos1' feltételek?« Vájjon Ön még időt szakit arra, hogy ezt közölje á köz­gyűléssel? Azoic a feltételek, ame­lyeket a koreai amerikai parancs­nokság az Egyesült Államok kor­mány anale jóváhagyásával eddig előterjesztett, egyáltalán nem ne­vezhetők igazságosnak. Ezeket a fel­tételeket nem lehet másként, ne­vezni, mint az igazságosság elemi fogalma szembetűnő megsértésé­nek, nyilvánvalóan jogtalannak, a nemzetközt jog és a nemzetközi erkölcs minden általánosan elis­mert szabályával ellentmondónak. Ezt kell mondani a hadifoglyok' úgynevezett »rostálására« vonatko­zó amerikai követelésről, • arróly hogy azokat, akiket az amerikai' parancsnokság haza akar engedni, szétválasztják azoktól, akiket fog­ságban akar tartani, nem riadva vissza sémii yen kényszerítő esz­köztől, még a , »őrtüzektől- sem, Amint ez Koesedo szigetén és más olyan amerikai hadifogolytáborban! történt, ahol kínai és koreai hadi­foglyokat tartanak fogva. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta ezután, hogy az amerikai kormány pem törekszik a koreai háború be­fejezésére és továbbra is e háború, érán akar szabadulni gazdasági ne­hézségeitől: idézte az amerikai ve­zetői; örök kijelentéseit, melyek vi­lágosan elárulják, hogy e körök tovább akarják folytatni a' szé­gyenteljes koreai háborút. — Ezen az ülésszakon — foly­tatta Visinszkij elvtárs — ismét' Az a feladat áll a. közgyűlés előtt, hogy megoldja a koreai kérdést. 'A békoszerető népek, amelyek létre­hozták a világ békéjéért folyó harc hatalmas arcvonalát, egyre állha­tatosakban és elszántakban követe­lik, hogy vessenek véget a koreai háborúnak, követelik az imperia­lista agresszorolc megfékezését és Bgyre inkább szembeszállnak az ag- nessziv amerikai politikával. — A lengyel küldöttség által benyújtott javaslatok, dbben a kér­désben teljesen megfelelnek a köz­gyűlés előtt álló célnak. — Mi melegen támogatják len-» gyei kollégáinknak azt a javasla­tát, hogy fel kell hívni a közgyű­lést, javasolja a hadviselő felek­nek : haladéktalanul szüntessék meg a szárazföldi, a tengeri és a légi hadműveleteket. — Mi melegen támogatjuk azt a javaslatot, hogy a nemzetközi jogszabályok értelmében, minden hadifoglyot szállítsanak haza ha­zájába. — Mi melegen támogatjuk a len­gje! küldöttségnek azt a, javasla­tát, hogy két-három hónapon belül vonják ki Komiból a külföldi csa­patokat, köztük a kínai népi ön­kéntes egységeket is és békés utón rendezzék a koreai kérdést Korea egyesítésének szellemében, amit maguk a koreaiak valósítanak meg- egy bizottság megfigyelése alatt, amelyben a közvetlenül érdekeit felek és más, olyan államok van­nak képviselve, amelyek nem vesz­nek részt a koreai háborúban. Beszéde • további részében Vi­sinszkij elvtárs megcáfolhatatlan tényekkel bizonyította, hogy az amerikai csapatok Koreában bak­tériumot alkalmaznak és leszö­gezte: — A baktériumfegyver koreai alkalmazásával az amerikai im­perialisták nemcsak a békés em­berek tömeges megsemmisítésé­nek bűnös célját, hanem azt a célt is követik, hogy a gyakor­latban ellenőrizzék e fegyver ha­tását, gyakorlatozzanak e fegy­verrel. —* A szovjet küldöttség teljes mértékben osztozik abban a fel­háborodásban, amelyet a világ becsületes embereiből váltott ki az a tény, hogy az amerikai fegyveres erők balt térrum f egy ver t alkalmaznak a koreai és a kínai nép ellen. Visinszkij elvtárs elmondotta ezután, hogy az elmúlt évben tovább fokozódott az agresszív északatlanti tömbnek az új világ­háború előkészítésére irányuló tevékenysége. Erőfeszítések tör­ténnek új hadseregek szervezé­sére és arra, hogy nyugaton és keleten agresszív katonai szövet­ségeket szervczzeneík. Bekapcsol­ták a támadó tömbbe Törökor­szágot, Görögországot és tényle­gesen Nyugat-Né me tor szág és Ju­goszlávia is résztvesz a tömb­ben. Ugyanakkor az Egyesült Államok uralkodó körei fokozlak ■nyomásukat a közép- és közel- keleti országokra is. Az atlanti tömb az Egyesült Államok ve­zetésével provokációs jellegű had­gyakorlatokat tart. — A tények arról beszélnek — folytatta —, hogy az imperia­lista táborban fokozódott az új világháború előkészítésének üte­me, amit azzal a hazug pro­pagandával takarnak, hogy a vi­lágot a Szovjetunió részéről ve­szély fenyegeti. Visinszkij elvtárs ezután rámu-, tatott, hogy az Egyesült Államok egész költségvetésének 74 száí- zalékát teszik ki a katonai jel­legű kiadások. Ugyanakkor az atomfegyver gyártásával kapcso­latos kiadások az 1952—53-as év­ben elérték az 1.7 milliárd dollárt s ezt az összeget az elkövetkező években tovább akarják emelni. — Ezek az adatok elegendőek, ahhoz, — folytatta —, hogy meg­győződjünk arról, miszerint az Amerikai Egyesült Államok ural­kodó körei nemcsak az atom­fegyver betiltását, de még az atomfegyver gyártásának csök­kentését sem tervezik és hogy az Amerikai Egyesült Államok hivatalos képviselőinek minden­nemű olyan nyilatkozata, hogy készek az atomfegyver eltiltására, tetőtől-talpig hazug és kizárólag csak a hiszékeny és együgyű em­berek megtévesztését szolgálja. Visinszkij elvtárs ráírni látott hogy az1 Ili *yesült Államok gaz­daságának militarizálása óriási méretekben folyik. Ezt méí', Eisenhower tábornok is kény­leien vo’! 1 •■.sm'Tni. löhbr k kű­zőll c'íyí . leszédéhon. a me 'íy -én a következő kijelentést tette-. »A mi gazdaságunk hadigazdaság. Közoktatásunk: katonai közok­tatás.« Az ipar- militarizálásának ugyanez a folyamala tapasztal­ható Angliában is. Franciaország jelenleg jelen­tősen többet költ háborús ké­szülődésre, mint amennyit a há­ború előtt, 1939-lien költött erre a célra. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más tőkés or­szágok gazdaságának militarizá- Iását a mai monopolkapitalizrr.ua sajátosságai magyarázzák. A mai monopolkapitalizmus fő mozgató ereje a maxamílás profit. Köztudámosú, hogy a háborús láz az Egyesült Államokban óri­ási profitot hajt az amerikai, milliárdosoknak. Jövedelmeik 1951- ben csaknem (it3 milliárd dollárra emelkedtek. Ez az ősz- szeg 1938. évi jövedelmeiknek' csaknem tizenháromszorosát te­szi ki. Ugyanez a helyzet Angliá­ban és Franciaországban is. E tények fényében tökéletesen érthetővé válik, hogy Truman, az Egyesült Államok elnöke egy­re újabb előirányzatokat követel a katonai programm megvalósí­tására. Ebből kitűnik, hogy a jelenlegi amerikai kormány külpolitikája teljes egészében az Egyesült Ál­lamok ipari és finánctőkéseinek érdekeitől függ. Az amerikai ipari és finánctőkések új háborúra áhítoznak, hogy milliókat nyer­hessenek ezen a vére,s üzleten. Az Egyesüli Államok, Anglia, Franciaország és az északail^nli tömbhöz tartozó" más Országok' egész gazdaságának militarizáiá- sa elkerülhetetlenül az adók szüntelen emelésére, milliók élet­színvonalának süllyedésére vezet. Az Egyesült Államokban az 1952— 53. évi költségvetés az 1937—1938. évihez viszonyítva, több mint megtizenké tszerezi a lakosságra kivetett adók össze­gét. Jelentős adóemelések tör­téntek Angliában, Franciaország­ban, Olaszországban és az észak­atlanti tömb más tagállamaiban is. Ezekben az országokban foko­zódó. munkanélküliség észlelhető. A nyugateurópai országok gaz­dasági és pénzügyi helyzete is egyre rosszabbodik, Ezzé! kapcsolatban rá kell műiül- ni arra — hangsúlyozza Visinsz- kij elvtárs, .— hogy a nyugat- durópai országok gazdaságának azétzüllesztésében nem kis szere­pet játszott az úgynevezett »Mar- 9hall-terv«, amelynek helyébe ma az Egyesült Államok agresszív po­litikájának még leplezetlenebb ter­vei léptek: az amerikai kölcsönös biztonsági programm; a Schuman- és Pleven-tery, stb... Az úgynevezett amerikai »se­gély« súlyos helyzetbe dönti még az olyan, gazdaságilag fejlett or­szágokat is, mint Anglia és Fran­ciaország. Truman 1952 január 9-én a szenátushoz intézett üzenetében kénytelen volt beismerni, hogy az úgynevezett »szabad országok« vé­delmének erősítése »komoly gazda­sági problémákat idézett elő«: fo­kozta az inflációt Európában és veszélybe döntötte »szövetségeseink érőinek további helyreállítását«. Visinszkij elvtárs rámutatott ar­ra, hogy az Egyesült Államok ve­zetőkörei által folytatott külpoliti­kának agresszív irányvonala visz- szatiikröződött az Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország és az atlanti tömbhöz tartozó egyes má.s országok képviselőinek ENSZ- I >!i tevékenységében ]*. Ha ni ■ mézzük a közgyűlés VI. ülésszakán alakított Leszerelési Bi­zottság munkáját, semmi kétsé­günk nem lehet afelől, hogy a bi­zottság tagjainak többsége, az Egyesült Államokkal az élen, azon fáradozott, hogy gyakorlatilag (ehetetlenné tegye a fegyverzet bár­miféle . csökkentését, ne engedje meg az atomfegyver alkalmazásá­nak eltiltását. A bizottság nem volt hajlandó megvizsgálni a szovjet küldöttség­nek arra irányuló javaslatát sem, hogy azokat az államokat, amelyek nem c-safianoztak a baktérium fegy­ver alkalmazását t l.ó jegyzőkönyv­hoz, vagy nem ratifikálták azt, hívják fel a jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra, vagy annak ratifiká­lására. Acheson úr s|. Leszerelési Bizott­ság munkájáról szólva, az alábbi kijelentést tette: «Nem folyamo­dunk agresszióhoz az atombomba, vagy másfajta bombáit alkalmazá­sával. Nem fogunk elkövetni ag­ressziót vegyi-, vagy baktérium­fegyver alkalmazásával . . .» Ha az Egyesült Államok valóban kész lemondani az atombomba, vagy más bombafajták alkalmazásáról, akkor miért utasítja el évrőí-évr© a Szovjetuniónak az atomfegyver alkalmazásának azonnali eltiltásá­ra irányuló javaslatait? A tettek itt nem egyeznek meg a szavakkal. Önöknek módjukban áll megítélni, mi a jelentősége és az érték» e tetteknek, ameiyak a teljes militarizálásban csúcsosodnak ki. Az Egyesült Államok részben saját országában bajija végre ezt a mijitarizálást, részben más or­szágokat kényszerít ugyanerre. Az Egyesült Államok — fel­használva az atlanti tömb kötelé­kébe tartozó országok kormányait, továbbá azokat a kormányokat, amelyek ezt a tömböt támogatják ‘— az előző ülésszakon egész sor. olyan határozatot vitt keresztül, amely nyilvánvalóan az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmá­nyaira ütközik, gyöBgitrBz ENSZrt és teljesen az amejj^ai nolitjjpj függvényévé teszi azt. Az angol-amerikai tömb nem tö­rődik az ENSZ- alapokmányával, nem tesz eleget az alapokmányok­ban foglalt kötelezettségeinek. Az Egyesült Államok vezető kö­rei — egy új háború előkészíté­sére irányuló tervükben — Anglia Ó3 Franciaország támogatásával a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság és az európai népi demokra­tikus országok ellen irányuló kár­tevő, kém- és terrorista tevékenység megszervezésében helyezik remény­ségüket. Egyes ENSZrtagá, lamok támoga­tásának következtében még mindig érvényben vannak az 1951. október 10-én és 1952. június 20-án a fent- említett bűnös tevékenység meg­szervezésére h'ozoüt amerikai tör­vények. Ez a helyzet tűrhetetlent. A szovjet kormány igyekszik mégis elérni ezen az ülésszakon, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete, amely a béke és a nemzet­közi együttműködés megszilárdítá­sának eszköze tehetne, olyan állás­pontot foglaljon el ebben a kérdés­ben, amely összhangban van a béke aláásását célzó és az új háború ve­szélyét növelő tervek elten folyta­tott tevékenység alapelveivel, cél­jaival és feladataival. A Szovjetunió komoly jelentősé­get tulajdonít az Egyesült Nemze­tek Szervezetének, az ENSZ szenaf- pónek a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban. A szovjet küldöttség jól tudja, mi­lyen nehézségekkel kell most és kell még a jövőben megküzdenie ebben a harcában, miközben védel­mezi az ENSZ-ben a béke eszmé­jét s igyekszik elérni, hogy elfo­gadj á.k az új világháború megelőzé­sére, a .fegyverzet csökkentésére s a jelenleg folyó háborús cselekmé­nyek megszüntetésére irányuló ja­vaslatait. A Szovjetunió küldött­sége ezen az ülésszakon nem fog meghátrálni semmiféle nehézség elől, hogy elérhesse célját: biztosítsa a legreálisabb és hathatós eredménye­ket az új háború veszélyének el­hárításáért és a béke megszilár­dításáért vívott harcban. Visinszkij e’.vtárs hangsúlyozta, hogy az öt hatalom közti béke­egyezménynek biztosítania kell e hatálmak valóban békeszerető poli­tikáját, ellentétben az északatlauti egyezménnyé’, amelyet mélyreható belső . ellentétek marcangolnak s amely az államok szuverenitását ta­gadó, hibás eszmén alapul és ép­pen ezért alapjában helytelen, A mai körülmények között, ami­kor az éazakatlanti tömb fokozza az új világháború eJőkészítését célzó tevékenységét, még nagyobb jelen­tőségre tesz szert az öthatalmi békeegyezmény megkötőre. Egy ilyen egyezmény megkötése feltét­lenül meg kell, hogy hiúsítsa az Egyesült Államok, Anglia és né­hány más ország agresszív köreinek* háborús terveit. A szovjet kormány kötelességé­nek tartja, hogy ezen az ülésszakon: is arra törekedjék, hogy a közgyű­lés a békeegyezmóny megkötésóra vonatkozó felhívással forduljon az öt nagyhatalomhoz, mert ez vala­mennyi nép létérdeke. A Szovjetunió küldöttsége min­denképpen támogatni fogja a len­gyel küldöttségnek a békeegyesw meny megkötésére, a nagyhatalmak fegyverzetének egyharmaddal való csökkentésére, az új világháborúi elhárítására és a béke megszilárdí­tására vonatkozó javaslatait. A1 Szovjetunió tettekkel bizonyította be bókeszaretetét, azt a készségét, hogy békés úton rendezze a nem­zetközi kapcsolatok még rendezetlen fontos kérdéseit. Do senki se él­jen vissza a szovjet nép békesze- retetéveJ! Senki se hagyja figyel­men kívül a történelem tanulsá­gait —• Oroszország, a szovjet ál­lam történelmének tanulságait *—, azét az országét, amely nem egy- ízbeti került ki győztesen az ag- rebszorok által rákényszerífett há­ború megpróbáltatásaiból. ■ A Szovjetunió a békéért bárcol és az államok függetlensége, valaJ műit szuverén egyenl ő^ijg3 tiszte- leffcbentartásának'elvere, az önzetlen kölcsönös segítség elvére támasz­kodik abból a célból, hogy új sike­reiket érjen el a bélre, a demokrá­cia, a szocializmus megszilárdítása tettén, az őszinte és becsületes, bé­kés együttműködés ügyében, népei érdekeinek közös védelme ügyében, arnety érdekek elválaszthatatlanok az összes békaszerető országok éa népiek érdekeitől. A Szovjetunió lé- kés külpolitikája a szovjet nép bé­kés építőmunkájára, az új társadal­mat építő nép munkájára támaszko­dik. Ez a politika magából a szo­cialista társadalmi rend alapjából folyik. A Szovjetunió politikája — a békés alkotómunka politikája. Ezt a politikát a szocializmus alapvető gazdasági törvényének követelmé­nyen. határozzák meg. Ezen a törvényen épüilfc fel a Szovjetunió fejlesztését szolgáló új ötéves terv is, a békés gazdasági és 'kulturális építés nagyszabású programmja. Az ötödik ötéves terv újabb rend­kívüli erejű bizonyítéka a szov­jet külpolitika békés törekvései­nek és céljainak. Világosan meg­cáfolja azokat a rágalmazó kohol­mányokat, hogy a Szovjetunióban állítólag a hadiipart fejlesztik, hogy, a Szovjetunióban fegyverkezési ver­seny folyik és hogy a Szovjetunió­nak harcias tervei vannak. A Szovjetunió küldöttsége felhí­vással fordul a közgyűléshez, tá­mogassa a lengyel küldöttség béke­szerető javaslatait, amelyek meg­felelnek valamennyi békeszerető nép alapvető érdekeinek. A köz­gyűlésnek teljesitenio kell köteles­ségét, el kell fogadnia ezeket a javaslatokat, amelyek méltók egy, olyan nemzetközi szervezethez, amelynek feladata őrizni a békét, valamint a nemzetközi biztonságot és kiküszöbölni egy új világháború fenyegető veszélyét, elhárítani a népekről azokat a nagy szerencséit fenségeket és szenvedéseket, ame­lyek akkor érnék őket, ha ismét egy ilyen háború örvényébe sod­ródnának.

Next

/
Thumbnails
Contents