Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-02 / 231. szám
1952 október 2_ csütörtök hifie ----L EVELEK A BÉKEK^LC&ÖMJEGYZÉSRÖL A „Viharsarok Népe“ bírálata után Javul a kelcsönjegyzési népnevelőmunka Bíharugrán ;! apunk síupiember 28-i számában bíráltuk a biharugrai pártszervezet és népnevelők munkáját. A cikkre az alábbi levelet kaptuk): A cikk megjelenése gondolkodóvá telte az embereket Bihar- ugrán. A cikk megjelentse után elsőnek Bai párttitkár elvtárs jegyzett 500 forintot. Uj erővel indult be a népnevek munka. Kimentek az összes népnevelők, előbb azonban lejegyezlek személyesen. Németh Lajos, aki először csak keveset akart jegyezni, most a legjobb munkát végezte, egy fél nap alatt 800 forintot jegyeztetett a dolgozó parasztokkal. Elmondotta, hogy nemcsak azt kell nézni, bogy a mi falunk mit kapott, ma már túl kell látni a falu határán, meg kell nézni azokat az ‘óriási építkezéseket, amelyek az országban folynak, azt mind nekünk, a mi fiainknak építik. Nekünk gyárlják a traktorokat, a sok mezőgazda- sági gépet, ami a mi munkánkat fogja megkönnyíteni. Piteszki Vince népnevelő neon sajnálta a fáradságot visszamenni oda, ahol először bizony nem valami barátságosan fogadták. És a komoly munkának meglett az eredménye, 200 forintot jegyeztek. Özv. Nagy Sándomé, mikor felkeresték a népnevelők, azt mondta: én, mint minden anya és feleség, szívesen jegyzek a béke megvédéséért. Férjem a háború áldozata lelt, özvegyen neveltem két fiamat, sok keserves éjt és napot átdolgoztam. A béke megvédése első kötelesség a mi számunkra. Erejéhez képest 200 forintot jegyzett. A népnevelőmunka értette meg Makai Gyula négygyermekes családapával is a békekölcsönjegyzés célját. — Én tudom — mondotta —, hogy minden, ami itt körülöttünk épül, az én gyermekeimé lesz, az ő boldog életüket biztosítja. Egy hold földje van, 600 forintot jegyzett. Van miből adni a biharug- raiaknak is. En, mint szövetkezeti adminisztrátor 25—30.000 forintot fizetek ki hetenként a beadott terményekért. Nem is egy van olyan, mint B. Kiss Sándor, aki egy tétel lucerna- magért több mint ezer formtot kapott. Tehát csak jó népnevelőmunka kell, biztos meglesz az eredménye. Bereczki Istvánul'. Biliamgra. lisziinövemlckek is ««iíak kölcsönt » hazának Néptö kusasúguiik kormánya felhívással fordult a magyar' dolgozókhoz. Arra szólított fel minden becsületes honpolgárt, hog-y jegyezzen békekölcsönt. A tdözatvállalást jelent-e az, hogy . köles Önt adunk államunknak? Nemi Mi részt bérünk az építésből. Készt vállalnak ötéves tervünk gyors és ©redSwSjap.fcs új szocialkta városok, ipartelepek, gyárak, iskolák építéséből. A rnif.'M á 1 támlánknak adunk kölcsönt, nemcsak a takarékosság legjobb módját találjuk meg, kézzelfoghatóan nyerünk is. Két év alatt eddig már nyolcszor győződhettünk meg arról,' hogy a kölcsönadott pénzünk gyors ütemben visszatérni. Örömmel rialistákra, Kiss' István, Csurai János, Lázár István vésztői tisztul övén dákok, Varga Sándor gyomai növendék 2000—2000 Ft, Alt Sándor endrődi tisztinövendék 2500 és Mis- kó Ferenc kondorosi tiszti növendék 1500 forint békekölcsönt és szívesen jegyeztünk mi is békésmegyei fiatal katonák. Tudjuk, hogy m. tankkal & ''bókét erősítjük. EaSdf * újabb csapást mérünk a hazánk nyugalmára leselkedő Titora és az amerikai-angol impejegyeztek Ezek az elvtársak büszkén és örömmel mentek a zésgy üitőhöz, tették k.;. Jaíh iw^}«vJfen is 200Ó forintok adtam kölcsön hazámnak. Alt Imre tiszti növendék, Budapest. Lelkesen jegyezlek a telekgerendási állami gazdaság DlSZ-fíata!jai Lelkesen jegyeztek békekölcsönt a telekgerendási állami gazdaság DISZ fiataljai. Az elvtársak elmondották, hogy szívesen jegyeznek, inéit tudják azt, hölgy ezzel is előbbre segítik a szebb, boldogabb haza felépítését. Hajdú György elvtárs, aki 500 forintos havi fizetése mellett 800 forintot jegyzett azért, miért tudja, hogy jegyzésével egy újabb csapást mér a háborús buj- togaló imperialistákra. A gazdaság 31 DISZ-fiatalja 20.100 forintét jegyzett. Köztük Vazula János, Lázár Etelka lb00—1000 forintot, Kiss Gáspár 900, Tripó Judit 800 forinttal járultak hozzá ötéves tervünk siIveiéhez és békés jövőnk' megvédéséhez. Grúz Erzsébet Gyula, a DISZ járási szervező titkára. Hogy még több gépet kapjon gépállomásunk... A III. Békakölcsön-jsgyzée nálunk, a gépállomáson jó eredmény- nyál zajlott le. Százhat dolgozó összesesen 67.100 forintot jegyzetig Vannak, akik élenjárnak a jegyzésben. Hajkó József műhelyvezető 1300 forintot, Fehér György, Bed- rón. András traktorvezetők 600— 600 forintot jegyeztek. Békeköíesön- jegyzésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy még több, modem gépet kapjunk gépállomásunkra, NAGY JÁNOS levelező, Orosháza, gépállomás. Hajdú József elvtárs, mielőtt jegyeztetni ment, K önmaga 400 forintot jegyzett A kötegyáni dolgozó parasztok is szívügyüknek tekintik a harmadik békekölcsön jegyzést. Hajdú József hétholdas dolgozó paraszt 1951-ben lett tagja pártunknak és mint népnevelő, ő is kint járt jegyeztetni. Előbb azonban ő maga is 400 forint békekölcsönt jegyzett Elmondotta, hogy pénzét százszorosán visszakapja, ha nem is mindet az ő kezébe, de majd újabb beruházásokat leap a falu, mint már kapott eddig is a tervtől: villanyt, ártézikútat, kövesútat, új modern iskolákat. Hajdú Ilona, Köt agyán. A hazaszeretet megnyilvánulása a békéscsabai ííúgímnázíumban A békéscsabai fiúgimnáziumban az osztályokban és a folyosókon a leggyakoribb beszédtéma az, hogy melyik osztály mennyit jegyzett. Ezek a fiatalok tudják azt), hogy mit jelentenek elért eredményeink és mennyire fontos azok további fokozása. Miértl A 400 tanuló 70 százaléka munkás- és parasztszármazású. A tanulók szülei naponként elmondják gyermekeiknek, hogy népünk történetében ilyen szép jelem és még szebb jövője soha'nem volt ifjúságunknak, mint ezekben az érvekben, A múltban emberszámba sem vett dolgozó gyermeke ma megismeri és magáévá teszi « tudományok ismereteit és ezeket a nép érdekeinek megfelelően hasznosítja- A helybeli tanulók mellett a 30 különböző községből naponként bejáró 200 tanuló is erről tanúskodik. De ezt mondja a 30 kollégista is, aki minden •nagyobb gond nélkül végzi tanulmányait, vagy a 48 tanulószobás es memzás, akik egy hónapon át kapott ebédért csak 20—40 forintot fizetnek. Az új első osztályosok sok ezer forint értékű új padokban tűnek az eknult napok óta. A vidéki bejárók közel 3000 formt költségr megtérítést kapták már eddig is, u szegényebb sorsú jó tanulók pedig 4000 forintot tankönyvsegély címén vekéinek át. Szinte naponként kapnak i.avulóink különféle támogatást népköztársaságunktól. A je ón eredményeihez sorolja ifjúságunk n továbbtanulás számtalan, lehetőségét, biztos jövőjét és az egész szocialista rendszerünketEzt az ifjúságot neie'ni vadában dicsőség. Érzik ezt a ftúgimná- zium tanárai is, akik oktató, nevelő munkájuk mellett tudják, hogy a békekölcsönjegyzés során példamutatóan jegyezni hazafias kötelesség. Átlaguk 1200 forint. A legjobb jegyzők: Kőszegi Dániel 2200, Margittal Dezső 1300, Szeberényi Lajos 1300 forint. A fiatalabb nevelők közül Tóth Károly 130 százalékos, Deméndi Sándor. 110 százalékos jegyzéssel emelkedik ki. t Az iskola diákjai a DISZ szervezet keretén belül a jegyzés napjain szüleikre, azok múltbeli életére, saját jelenükre és boldog jötőjükre és a ránk leselkedő ellenségre gondoltak, amikor röpgy üléseiken öntudatosan egymás után álltak fel padjaikban és jegyeztek tehetségükhöz mérten. A haza, a nép iránti szerétéiből így született meg a fiúgimaá- eium tanulóinak 6000 forintos jegyzése, ami néhány más középiskola együttes eredményénél is több. Büszkék is a diákok az eredményeikre; az e'sn helyen ÓM IV. a) osztályra, mely 1080 forintot jegyzett. A.z utóm következők eredményei: IV. b) 950, a II- aj 900, fí IV. c) ő00 forint. A kölcsön jegy zés a hazaszere iet komák/ fokmérője. A fiú-gimnázium nevelőtestülete és diáksága ezekben u napokban hazaszereteté- nék komoly tanú jelét adta,• A további tennivalókról sem szabad azonban megfe'edkeznie az ifjúságnak: a minél eredményesebb tanulásról és a szilárd fegyelem további kialakításáról, mint a legtöbb feladatokról, ME UGYAN GYÖRGY igazgató, , „ , Békéscsaba. Hálával gondolok pártunkra — ezer forintot jegyeztem Nem tudok elég hálával gondolni pártunkra, kormányunkra, hogy lehetővé telte számomra, hogy résztvehetek a hathetes k- hergépkocsivezetőképző iskolán. Most, mikor kormányunk felhívást intézett a dolgozó néphez, én is hozzájárultam ezer forinttal a béke megvédéséhez. Nem akarom, hogy a nyugati imperialista gazemberek vérgőzös politikájukkal még egy harmadik világháborúba teszítsák a világ dolgozóit. Mi, magyar dolgozók tudjuk azt, hogy mit köszönhetünk a pártnak és ötéves tervünknek. Ragyogó jövő előtt állunk. Országunkban épül az kólái Erőmű, Sztálinváros, a földalatti gyorsvasút és számos orvosi rendelő, gyermekotthon. Kötelessége minden becsületes dolgozónak, hogy jegyzésével elősegítse ötéves tervünket és a szocializmus építését. Ifj. Garzó IsMín Makó, mezőgazdasági szakiskola 'Ill,n:lA'ú.H......................................................... ........................';::A:.............................................................iJA'A..' t--ii-'..................................... h ogy most a lány úgy tett, mintha nem ismerné őket. Dehát kicsire nem adnak, fontos, hogy *jó» munkát ígérjen. — Na jöjjön maga — mutat az idősebbik emberre. Talán azért, tnori ő volt a szánalmasabb, mert neki még olyan rose» cipője sem volt, mint a másiknak, Hanem a zsákcsavarás pótolta a cipőt. A másik bánatosan nézett utána, míg el nem nyelte őket a köd. Szerencséje van. — Nagy szerencséje van — motyogta magában és topogott topább a kapu aljában. A lány megszólalt* — Mit kér? — Miért? — Hát a csomagot viszi az urnák a vasútra. — Hát nem sokat. — Aztán töprengett magában. — Jaj, csak sokat ne kérjek, mert akkor hoppon maradok, elmennek másikért és jeniét nem lesz kenyér. —* Három pengő nem lesz sok, kedves? — Három pengő? Az úr kettőt mondott. — Jó, legyen kettő. — Arra gondolt, hogy egy beteg asszony és egy tízéves gyerek várja otthon, Odaértek. Az előszobában négy nagy és két kiosi bőrönd várta. Együtt veit az úri család. Az úr tó ki üdülőre indult. — No, nézzük csak, hogy viszi el — s barátságos mosolyt erőszakol! t magára az úr. — Vagy hívjunk még egy másik ilyent — bökött a toprongyos ember felé. — Nem, nem kell, elviszem én — válaszolt gyorsan, félt, hogy ezen a kis kereseten is kettőjüknek kell osztozni. — összekötök egy-egy bőröndöt, Így a négy bőrönd a két váciamra kerül, — ha kaphatnék egy kis spárgát, akkor meg is csinálnám mindjárt, a két kisebbet a kezemben viszem. — A Hány spárgát hozott és ő szorgalmasan készítette a bőröndkötözést. Mikor kész volt az öaszakötözéssel, az úri ház egész népe igyekezett rápakolni a terhet. A toprongyos ember megindult, a ronggyal betekert lába mélyen süppedt a hóba. Az úr utána illatos cigarettát szíva), a téli üdülés örömeire gondolt. A hat bőrönd terhe egy iának is élég, de ő vitte, vitte, szemét mélyen a földnek szegezve és lépkedett, térded meg-megroggyanták. Hirtelen melegség fogta el. Jól lát? Megsza- porázta lépteit, a hó tetején kéken, mint az ég a magasban terűit el egy «vajódi» papiros tízpengő. Szíve csakhogy ki nem bujt a rongyos kabátbój, oly vadul vert. Még egy Jépés — gyöngyözött a homlokai, még egy lépés és odaér. Micsoda szerencse, tíz pengő. Egy hétig, igen egy hétig elég lenne kenyérre, taSán tovább is, vagy addig sem, olyan határozatlan volt, mikor ellőtte ott feküdt a tíz pengő. Egy kis cukor is kerülne belőle a beteg asszonynak. Odaért, Próbálkozott lehajolni, nem, nem lehet. A nagy bőrönd a földre rántja és amilyen, gyenge, lehet, nem is bír taipraállni, jA bőröndöt nem is teheti le, mert az úr esetleg nem fizetne, azt mondaná, tönkre tette a bőröndöt. Legalább egyik keze lenné szabad. Jaj;, mit tegyekv,.. Odaért az úr és ő bocsánatké- rően nézett rá, amiért megállt. — No, mi van? — Tekintetes úr — aJig bírta kimondani, torkát úgy fojtogatta az izgalom. — tíz pengő ott — s a bőrönd mellől egy ujját kinyújtotta;. A tízpengős ott kináitatta magát a téli betakarón. Az úr elmosolyodott «barátságosan», mint az előszobában, indulás előtt- Látta, hogy a» öreg nemi bírja felvenni. *— Várjon, majd én — lehajolt, felvette, gondosan megtörölgette a hótól1, majd a zsebébe tette. Annyit mondott: — No, öreg, majd a vasúton . „. úgyis tele van a keze, — Köszönöm. — Most olyan hálás volt a sorsnál?. — Micsoda szerencse ás milyen jó ez az úr — s tekLntetéveL hálásan nézett i-smélfi a|z úrra. Egyre gyorsabban szapo- ráztai lépteit, hogy minél gyorsabban az állomáson legyen, mert hiszen gondolata egy percre sem szakadt el a tíz pengőtől. Még cigarettára is jut. Osztott, szorzott magában az idős ember. Bégen szívott már cigarettát, mert bizony most csikket is nehéz szedni, a csikket ellepte a hó1, meg minden nap többen vannak rá, többen vannak, akik csikkre vadásznak. Megérkeztek. Az ember felsegítette a kocsira a poggyászt, fel is tette a poggyásztartóra a csomagot, aztán megállt, várt illedelmesen. Az úr zsebében kotorászott, kivette a tízpengőst, azután még két darab pénzt, — Itt a két pengő, amiért kihozta a csomagot. — Köszönöm — mondotta az ember és tekintete a; tízpengősön nyugodott Kiszámol hatatlan hosszúnak tűnt e pár pillanat. — Ezt meg tegye el — szólt az úr, úgyis maga látta meg előbb a tízest. Az ember ajka megreme— gett. — Köszönöm — motyogta — és szomorúan nézte a kezébe nyomott pénzt, nézte, nézte... csakhogy fef nem zokogott: egy másik kétpengős volt. ■ — Megérkeztünk. A fiatal hadnagy felrezzent. Olyan jó érzés volt, amikor elszállt a múlt, hacsak gondolatban is tért rá vissza, mégis borzasztó volt. Mennyivel jobb a boldog jelen. A megváltozott falu arculata, a, kultúrház, a villany, mind ismerősek neki. A föld, amely kenyeret ad, a ház, amelyben él, mind ismerős neki, hiszen a párt, a nép adta nyolo évvel ezelőtt, mind ismerős neki és mégis minden nap új, mindennap szebb, mert mindig jobb az élet. Nyoma sincs a földbeásott kunyhónak, az új lakásban új bútorok ... — Apám mégiscsak kell a múltra gondolni, mert akkor még édesebb a jelen és drágább a mi szép életünk. Es ez a boldog élet egyre jobban kötelez bennünket, hogy élet-halálig védelmezzük. . Rocskár János.
