Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-16 / 243. szám

IS52 ©Molur !$., csütörtök 5 ViUoisauk ttipt *':4^'4r'-vÁ.i. »• .4 A méhkeréki állandó bizottság munkáját a jó őszi munka dicséri Amikor Méhkeréken is meg­kezdődött a vetés, bizony nem halaik; minden a legnagyobb rendben. Szervezetien volt a munka és már az első napokban lemaradás mutatkozott — ma­gyarázza az elnökhelyettes elv- tál». ötödikén aztán a mezői gazdasági állandó bizottság tag­jai, aktívái, és a község becsü­letes dolgozó parasztjai össze­jöttek a tanáoeliázán, hogy meg­beszéljék, mit tegyenek, hogy lemaradásaikat behozzák. Hiszen az idei gyenge termésnek is nagyreszten az volt az oka, hogy az elmúlt évben későn vetettük el á gabonát — mondja a me-J zőgazdasági állandó bizottság el­nöke. Az idén nem akarónk igy járni, . Hót állandó bizottsági tag van, a község területét is hét kör­zetié osztották fel. Ezen. az érte­kezleten azt is kijelölték, hogy melyik aktíva, melyik körzeBbe, melyik illandóbizotteági taghoz tartozik. Kijelölték, hogy az ak­tívák melyik dűlőért és melyik dolgozóért felelősek, hogy el­elbeszélgetnek velük az időben való vetés jelentőségéről, fon­tosságáról. Nem elég az, ha csak elmond­juk a dolgozóknak, hogy időben kell elvetni a gabonát — állt fel az 'értekezleten Száva Mihály állandó bizottsági tag — nőisünk kell példát mutatni. Én válla­lom — mondotta —, bogy a 12 hold földemen tíz nappal a határidő előtt elvégzem az összes őszi mun­kákat. Példáját többen követték. Egy­másután álltak fel az állandó bizoitság tagjai, aktívái, a köz­ség élenjáró dolgozó parasztjai ée vállalták, .hogy a szántás­vetést határidő előtt elvégzik*; Sin is vállalom — mondta Netye János lcilencholdas dol­gozó paraszt —, hogy nemcsak elbeszélgetek a szomszédokkal, hanem ón magam is határidő előtt elvégzem a vetést, mert ezzel saját magamnak alapozom meg a jövőévi bő termést. Több lesz a gabonám, többet tudok szabad piacon eladni. A felajánlások után Gurzó Mihály állandóbizottsági tag ja­vaslatára. a körzetek között is verseny indult. Gurzó Mihály versenyre hivta ki a többi kör­zeteket a betakarítás, szántás­vetés határidő előtt való elvég­zésére. Az értekezlet után már több nap telt el. Dje a méhkeréki dol­gozók nem felejtették el ezt az értekezletet. Nem feküdt a köz­ségben senki a fülére, mindenki igyekezett, hogy adott szavát teljesítse és a versenyben se maradjon le. A ver&enytáblákra nap, nap után új nevek kerültek ki, mint a község legjobbjai, a mezőgaz­dasági munkákban élenjárók. A község öttagú versenybizott­sága szombaton délután aztán megnézte, hogy melyik körzet végzett az elmúlt héten legjobb munkát. Gurzó Mihály körzete, a Lebenyicza dűlők kerültek ki elsőnek a versenyből. Nyolcvan százalékra elvégezték már a bú- zavetésfc je. A betakarítást, az őszi árpa vetését pedig 100 szá­zalékban befejezték. Utolsónak Patka Mihály körzete, az Ar- ezuxa dűlők kerültek. Ez a kör­zet alig 20 százalékban végezte el a betakarítást, a vetést. Száva Mihály, Netye János, Martyin György, Rozsa Mihály ée a többi dolgozó parasztok' pedig, «kik ígérték, hogy ha­táridő előtt elvégzik a vetést, 100 százalékban betakarították a még Iónt levő takarmányt és a búza ie a földbe került. Méhkerék község dolgozói 13-ig 100 százalékban elvégez­ték a rozs, őszi árpa vetését, a betakarítást ie 75 százalékban; A községben nem sok dolgozó parasztnak van már szántatlan földje, hiszen a község a vető­szántást csaknem 100 százalék­ban elvégezte. Az állandó bizottság tagjai gondolnak arra ie, hogy 8 köz­ség dolgozó parasztjai napköz­ben, mikor vetni lehet, ne szál­lítsák a kukorica, napraforgó- szárat, vagy a szalmát. Mert ezzel « vetést csak hátráltat-* jók, pedig az állandó bizottság» tagjai azon vannak, hogy a köz­ség határidő előtt befejezz© a vetést. Hiszen ezt vállalták 5-én az értekezleten. Lipcsei Mária a herasladányi gépállomás vezetői, hogy felelések áz őszi munkák elvégzéséért, jdvőévt kenyerünkért Kürösladány község dolgozó pa­rasztjai valamennyien a szövetke­zeti gazdálkodás útját választot­ták. Az jij szövetkezeti község sok­oldalú technikai és tervezési segít­séget vár a gépállomástól. Az első segítség szövetkezeteinknek az őszi mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben való elvégzése. Hogy an mérte fel a tennivalókát, hogyan készült fel erre a köiösla- dányi gépállomás? Augusztus 20-tól november 20-ig az őszi munkák ideje alatt a meg­lévő erőgépekkel 10.052 norroálhól- dat kell felszántaniok. Ebből októ­ber 11-ig 3721 normálholdat szán­tottak fel, ez őszi tervük 37 száza­lékos teljesítésének felel meg. Nem nehéz bellit megállapítani, nagy a lemaradás a gépállomáson ée még nagyobb, ha figyelembe vesszük «ud,"hogy 15.438 hold takjmunkára kötöttek szerződőét a termelőszö­vetkezeteikkel, — tehát, ha vállalt kötél öze tt ségüknek eleget akarná­nak tenni, őszi tervüket 154 száza­lékban kellene teljesítem. Hogy ezt elvégezzék, a terv szerint flgy erős-épnek két műszakban naponta 7.2 normálholdat kell felszántania*. 1 És ezzel szemben csupán a legutolsó" dekád ban,1—10-ig érték ezt el, il­letve 2.5 noririáiholddal túl ia tel­jesítették. A korábbi hetekben óiig érték el gépenként a 4—5 normál­hold teljesítést. Elhanyagolták a hét-műszakot ás, a gépeket csak egy műszakban üzemeltették. Ez aztán oda veze­tett. hogy bár a szerződésben októ­ber 15-re 2400 hold őeá kaltúsaos elvetését vállalták, ebből csak 240 holdat teljesítettek. Miért történhetett ez meg a gép­állomáson? Elsősorban a gépállo­más vezetőségének felelőtlen mun­kájából, de nem kevésbbé a me­gyei tanács gépesítési csoportjának mechanikus eilenőrzéeéből. Most az­után nehéz behozni a lemaradást. A gépállomás vezetőcége azonban még most sem tanult kellően hibáiból Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy egy erőgép két hete, a másik égy hete várja a kijavítá­sát, nem kerül rá a sor, ugyaaak­Szabctáló kislakok—békénk ellenségei A kulúkok zavart keltő nmüké ja az őszi termény beadásban is megimilatkozik. Dolgozó népünk leleplezi szia boté lásalkat és meg­kapják megérdemel! büntetésüké*. A szarvasi járásbíróság Sza­kács Márton kondor ősi kulákot, aki 280 kg kukorica beszolgál tatását nemi teljesítette, egyévi börtönre, 1200 forint pénzbüntetésre, 1200 forint vagyonelkobzásra ítélte. Ugyancsak kukoricabeszotgáttatás elmulasztása miatt ítélték el Hanzéli György kondorost fculákot egyévi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre és 2000 forint va­gyonelkobzásra. A battonyai járásbíróság id. Borsi Imre domb- egyházi fcüriák feleit mondott ítéletet, meri 400 négyszögöl terü­leten a kukoricát engedély nélkül letörte és állataival feletette. Ez­ért tízhavi börtönre és 1200 forint Vagyonelkobzásra ítélte. Ba­nks Jánosné veesési lakost fekefézés miatt a szarvasi Járásbíró­ság héthavi börtönre, 600 forint pénzbüntetésre ítélte, mert Kis­szénásról rendszeresen szállított Budapestre, illetve Veesésre spe­kulációs célokra tojást, baromfit, tejfelt, túrót, mákot é* Martét. kor a ezerelők a cséplőgépeket ja­vítják «felsőbb nendelkezésre» (?!)■ De hasonlóan hasssnálbatafclan álla­potban van az egyik 30 soros gép- vontatású vetőgép ée a másik $sz- szekápcealható vetőgép is. Ahelyett, hogy a körzeti szerelő intézkedett volna, bogy ezeket mielőbb kijavít­sák, együtt siránkozik a gépállomás vezetőségével1, hogy «nincs rá mun­kaerő* (P). Pedig a tervek tel- jeeítéeóhez valamennyi erő- és mun­kagép üzemeltetése szükséges s a cséplőgépeket javítgató szerelők ezt is sp! tudtál; volna már végezni. Sürgősen javítsák ki és számol­ják fel ezt a bűnös nemtörődömsé­get a köröskúlányi gépállomásnál. Elsősorban a pártaverveziet ellen­őrizze jobban a munkákat e vonja felelősségre a lemaradásért elsősorban felelős személyt, a gépállomás vezetőt, tö­rődjön többet, foglalkozzon jobban a gépállomás dolgozóival. Nevelt­je őket arra, hogy példát vegye­nek a «Vörös Csillag» brigádról, melyikek tagjai a legjobban dol­goznak. Az elmúlt tíz nap alatt 104 százalékban teljesítették tervüket, 80 százalékos üaémanyogfogyasztás- aed. Gszá tervük teljesítése maga­san fölötte van a gépállomás átla­gos tervtelj eeitéeének. A körösladányi gépállomás Lema­radása nem egyedüli megyénk gép­állomásai között. Vonják 1© ebből a tanulságot a lemaradó gépállomása­ink vezetőségei, pártszervezetei s te­gyék jobbá munkájukat. Érezzék át, hogy felelősek a termelőszövet­kezetek egész gazdálkodásáért, az őszi munkák időbeni elvégzéséért, jövőóvi kenyerünkért.. Farhas Sándor. nélkülözhetetlen ac agitáció* munkában Első sztahanovistáink A napokban fejezték be a dévaványai Téglagyár dolgozói ez- Évi nyerstégla gyártásukat Jő munkát végeztek. Különösen ki­emelkedőit közülük id. Táncos Ferenc téglaverő brigádja. A brigád tagjai közül kiemelkedett id. Táncos Ferenc, Táncos István és Táncos Sándor dolgozók, akik szorgalmas munkájuk után meg­kapták a sztahánovisía címet. Rájuk mindannyian büszkék va­gyunk annál is inkább, mivel községünkben ezidáig nem volt szta­hanovista. A Táncos-brigád tagjai 640.000 nyerstéglát készítettek el ezidő alatt, egy-egy Táncos nevű dolgozó többet készített, mint bárom más téglaverő. Most, amikor befejeztük nyerstéglagyártásunkat, új vállalást tettünk, vállaltuk, hogy az eddig legyártott nyerstéglamennyiségef december 21-re kiégetjük. így akarjuk ezévi munkánk végleges befejezésével, örömmel ünnepelni Sztálin elvtárs születésnapját. Mizák István, dévaványai Téglagyár Gyertek a széncsaták hősei közé! A szocializmus mielőbbi felépí­tése egész dolgozó népünk, köz­tük a széncsata hősei, a bányá­szok feladata is. A bányászok biztosítják az ipar kenyerét, a szenet, melyet azonban csak ügy tudunk megvalósítani, ha felszá­moljuk a régi, elavult munka­módszereket. Pártunk és kormá­nyunk gondoskodása alapján kor­szerűsítjük bányáinkat és sorra képezzük ki az új szakmunká­sokat. Békéstnegyei fiatalok, minél többen álljatok a széncsata hő­sei közé és .gyertek minél töb­ben vájáripari tanulónak. Csinos otthon vár mindenkit, ahol a napi négyszeri étkezésen kívül ingyen munkaruhát kap minden ifjú és jó magatartásával elérheti azt, hogy megkapja a bányász- egyenruhát Ezenkívül biztosítva van a tankönyv és lábbeli is. Jelentkezhet minden 15—16—17 éves ifjú a helyi tanácsnál, de levélben is jelentkezheit a tatabá­nyai SKtíes vájártanuló intézőinél. A jelentkezéshez szükséges egy rövid kérvény, az utolsó iskolai bizonyítvány és szülői l>eleegye- zés. Minél többen jöjjetek kö­zénk, ahol a tanulás után a kul­túra és a sport bármely ága ren­delkezésünkre áll. Szabó Rozália, Békés Állattenyésztési szaktanácsadó Hogyan biztosítjuk az őszi és téli tojástermelési ? A hűvösebb időjárás közeled­tével baromfiállományunk terme­lőképességének csökkenésével számolhatunk, amennyiben nem térünk ál az okszerű őszi, illetve téli takarmányozásra és gondo­zásra. Nemcsak saját érdekünk, de igen fontos közellátási és tá­vi teli érdek is, hogy o tojás- termelés a tél. folyamán ne csök­kenjen, hanem ha lehelt, inkább emelkedjen. Ha még nincs is Jtt< a hideg időjárás, akkor is köte­lességünk már most bevezetni a téli takarmányozást, hogy tojó­tyúk állományunk mái' kondició- beli állapolban készen várhassa a hidegebb időket és rövid nap­palokat. A gazdaságos takarmányozás érdekében először is vizsgáljuk meg állományunkat, annak telje­sítőképességét. Selejtezzük ki a 3 évesnél idősebb tojókat, mert teljesítőképességük nem áll arányban takarmányszükségle­tükkel. Ezen kívül az ilyen idő­sebb állománybeli állatok sok betegség (tyűk tífusz) csíráját hordhatják magukban, amellyel a fiatalabb állományt könnyen megfertőzhetik. A tojóállomány nagyobb részét egyéves, illetve másfél-kétéves tyúkok alkossák. Vigyázzunk a jó tojó jellegre. A jércéknél is legyen meg az egy és háromnegyed kg-os súly. Jó teljesítő képességre vall a felfelé arányosan keskenyedő fej­alkat, az arányos nyal?, élénk te­kintet, széles medence és a le­kerekített has. Még az ősz folya­mán végezzük el a követelmé­nyeknek nem megfelelő állatok selejtezését. Biztosítsunk baromfiállomá­nyunknak meleg ólat. Az ól belső hőmérséklete sohase szálljon le 0 fok alá, mert ez a tojás terme­lést már nagymértékbén csök­kenti, ugyanis a test fűtésére az állati szervezet nagymennyi­ségű kalóriát fogyaszt Gondos­kodjunk az ólakban a rendsze­res világításról is. Mindez az­ért fontos, mert a tyúkok nem a hidegebb időjárás miatt toj­nak kevesebbet, hanem azért, haért a, téli rövid napokon nem képes elfogyasztani a tojástemie- léshez szükséges,napi 10—12 dkg takarmányt. Mesterséges világítás­sal meg Jcell tehát hosszabbítani a napot. Ez természetesen csak nagyüzemi gazdálkodás mellett lehet kifizető. Napi 1—2 órai túlvilágítás kb. 20 százalékkal emeli a tojástermelést. A tojás- termelést ellenőrizzük csapófé­szekkel, ahol a tyúk számára a tojás idejére sötét van biztosítva, ez pedig előnyösen befolyásolja az állat életműködését, öt tyúk­ra számítva, egy méter hosszú legömbölyített rudat tegyünk be ülőnek. Adjunk a tojótyúkok takarmá­nyába a léi folyamán takarmány- meszet, hogy ezzel csontozatukat és a tojások héját erősítsük. A csukamájolajjal, Pekkel pótoljak az 3A«- és ;B i-vitamint. Adjimk a tojótyúkoknak sok csírázott magot, mert ez az E-- vitamin képzése által a tojáster­melést nagyban emeli. Gondol­junk arra, hogy az állatok két- óránként kapjanak langyos vizet. Állandóan langyos vizet úgy is biztosíthatunk, hogy kb. fél mé­ter széles és mély lyukban kis melegágyat csinálunk, amire elhe­lyezzük az itatócserepet. A trár gya állandóan langyosan tartja a vizet. Mindég ügyeljünk arra, hogy fokozatosan menjünk át egyik takarmányozásról a másikra, mert csal? így van biztosítva az egyenletesen ejmelkedő tojáster- melés. Érezze minden dolgozó paraszt kötelességének a szakszerű takar­mányozás által a téli tojásterme­lés biztosítását, hogy ezen keresz­tül is elősegítsük ötéves tervünk mezőgazdasági és ellátási részé­nek túlteljesítését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents