Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-16 / 243. szám

I/LUaitaióU Ittlét 1932 október lí„ csütiirtöh A Szovjetunió Moinmuuista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Részletek L. M. Kaganovícs eivtársnak a XIX. pártkongresszus október 13-í délelőtti üléséa mosdott beszédéből Elviársak! A párt Központi Bizottsága megbízott, hogy javaslatot ter­jesszek a XIX. kongresszus elé pártunk programmjának átdolgo zásáról. A XVIII. kongresszuson bizott­ságot választottak az SZKib)P program injának módosítására. Mait ismeretes, a párt a bizottság tagjai közül kiváló elvtársakat vesztett el: Ka link) elv társak Z^hinov elvtáraat, Scserbakov elvtársat, Jaroszlavszkij elvtársat A bizottságnak nem volt lehető­sége, hogy teljesítse megbízatását. A Nagy Honvédő Háború éis ti háború k öve tkezmény ein ok megszüntetését szolgáló munka, a népgazdaság újjáépítésének nagy munkája, megakadályozta a bizottságot munkájának befejezé­sében. Most, a XIX. pár tkon" gresszus után, a feltételek ked­vezőbbek lesznek e, bonyolult fal­adat végrehajtására. Kaganovícs elvtárs hangsúlyoz­ta lwgy a VIII. pártkongresszus óta eltelt több, mint 30 esz­tendő alatt a Szovjetunió elma­radott agrárországból erős szo­cialista ipari- és lcolbozhataloin- má vált. Megszűnt a gazdasági életben altke«- még meglévő kü­lönböző gazdasági alakulatok rendszere, osztatlanul uralkodik a gazdasági élet szocialista rend­szere és a szocialista tulajdon — két formában, az össznépi tulajdon és a kolhoztulajdon for­májában. Országunk teljesen át­alakult — mondotta. — Sztálin elvtárs vezetésével felépült « szo­cializmus országunkban. Az elmúlt harminc esztendő alatt, különösen a Szovjetunió- pak a Nagy Honvédő Háborúban kivívott történelmi győzelme eredményeként, mérhetetlenül megnőtt a szovjetállam hata?- dh és tekintélye. Mindezen változások miatt pár­tunk programmjának több tétele és a pártnak a program mb an foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósultak — nem felelnek meg többé a mai (kitételeknek és a párt új felada­tainak. Épjien ezért, sürgetően szükséges pártunk programmjá- nak átdolgozása. Sztálin elvtárs zseniális mű­veiben kidolgozta valamennyi döntő fontosságú programmkér- dést: a szocializmus és a kom­munizmus felépítése egy ország­ban, a szocializmus ás a kommu­nizmus országunkban való fel­építése kérdésének két oldala, a kapitalista környezet feltételei között, az ország szocialista ipa­rosítása, a mezőgazdaság kollek­tivizálása, a szocialista állam1, a szocialista nemzetek kérdését, a nyelvtudomány marxista elméle­tét és több más nagy elméleti és gyakorlati problémát. Az átdol­gozott programúinak meg kell testesítenie mindazt az újat, ami­vel a nagy Sztálin, vezérünk és tanítónk a marxizmtis-lenrnizmus kincsestárát gazdagította. (Viha­ros taps.) Az új, átdolgozott párt­programul nak általánosítania kell a Nagy Októberi Szocialista For­radalom világtörténelmi tapaszta­latait, a szocializmus szovjetunió- beli felépítésének tapasztalatait és meg kell szabnia a további mód­ját a párt fő feladata teljesíté­sének: a kommunista társadalom felépítésének a szocializmusból a kommunizmusba való fokoza­tos átmenet útján. A programúi átdolgozásának szempontjából és abból a szem­pontból, hogyan szabjuk meg a kommunizmus építésének további útjait, döntő jelentőségű, hogy pártunk XIX. kongresszusára megkapta Sztálin elvtárs »A szo­cializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban» című új, klasz- szikus művét Sztálin «lvtárs új művének tör­ténelmi jelentőségét az szabja még, hogy a Szovjetunióban tel­jesítenék a szocializmus felépí­tésének feladatát és most a párt ©lőU egész nagyságukban felme­rültek a szocializmusból a kom­munizmusba való fokozatos átté­rés új feladatai. Sztálin elvtárs új műve eknékdi ás gyakorlati megoldását adja azoknak a dön­tő fontosság)! problémáknak, amelyek as új történelmi kö­rülmények közepette a párt előtt felmerültek. \ •Sztálin elv társ zseniális műve hatalmas nemzetközi jelentőségű. Ez a mű a sztálini lángelme, fényszórójával világítja meg a pártunk által vezetett szovjet nép előtt az államunk további erősí­téséhez és a kommunizmusnak országunkban való leggyorsabb felépítéséhez vezető utat. (Taps.) Felolvasom a XIX. pártkon­gresszusnak a Szovjetunió Rom- muuista Pártja programmjának átdolgozásáról szóló következő határozati javaslatát: A párt XIX. kongresszusa meg­állapítja, hogy a VIII. pártkon­gresszus (1919) óta — midőn a párt jelenlegi programmját el­fogadták — gyökeres változások történtek mind a nemzetközi vi­szonyok területé«, mind pedig a szocializmus építésének terüle­tén a Szovjetunióban. Emiatt a párt programmjának több tétele és a pártnak a programúiban foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósullak — nem felelnek meg többé a mai feltételeknek és a párt új felada­tainak. A kongresszus ebből kiindulva elhatározza: 1. Szükségesnek és időszerű­nek tartja a párt jelenlegi pro- grammjának átdolgozását. 2. A programm átdolgozásánál Sztálin eJvtárs »A szocializmus gazdasági problémái a Szovjet­unióban« című műve alapvető tételeit kell követni. 8. A párt programmjának át­dolgozását a következő összeté­telű bizottságra bízza: a bizottság elnöke: Sztálin elvtárs, (viharos, ünneplésbe átmenő taps), a bi­zottság tagjai: Berij.% Kagano- vics, Kuasinsn, Malenkov, Molo­tov, Poszpjelov, Rumjanoev, Sza- burov, Csesznokov, J úgy in. 4. A párt áldolgozott pro­gramra jártak tervezetét a Szovjet­unió Kommunista Pártjának kö­vetkező kongresszusa elé kell ter­jeszteni. (Viharos taps. Mindenki feláll.) Részletek A. XI. Kossigin elvtársitok a XIX. pártkongresszus október 9-i esti ülésén mondott beszédéből A ptárjC, a kormány, és maga Sztá­lin eTvtáne állandóan gondortodik országunk dolgozói anyagi helyze­tének szüntelen, javításáról, a köz­szükségleti cikkek gyártásának min­den módón történő fokozásáról. Or­szágunkban óriási munkát végez­tünk az ipari és mezőgazdasági ter­melés minden területének fejlaas- té-e céljából, hogy így maximáli­san kielégítsük a BBovjet nép szün­telenül növekvő anyagi és kaMurá- lis szükségleteit.. A párt bölcs sztálini politikája biztosította bk omagban a nehéz­ipar és a szocialista mesőgaadaeág hatalmas fejlődését és ezen az ala­pon a könnyűipar minden ágának sokoldalú fejlődését és a koasaük- ségieti cikkek gyártásának szünte­len növelését. Megteremtettük a hatalmas tex­til-, Kötszövő-, konfekcióé-, szőr­me-, cipő- és bőr üzemeket, amelyek modem technikával vannak felaze- relve. Mesterséges és szintetikus fo­nalak, műbőrök, CEerzőanyagok gyártásával és hanosnövényak elsőd­leges feldolgozásával foglalkozó új iparágak fejlődnek ki. Az utóbbi években számos hatalmas könnyű­ipari vállalatot építettünk az új technika alapján és alakítottunk újjá. Az elavult és kistermelékeny- ségű gépi berendezést tökéletes szer­kezetű gépekkel és gépcsoportokkal cseréljük ki, A könnyűiparban a háborúutáni időben saázhetvenezer új gépet szeneitek fel. Az üzemek újjáalakít**«, elsősor­ban ajjpa irányul, hogy biztosítani lehessen az előállított gyártmány egységére fordított munka mennyi­ségének rendszeres csökkentését és a gyártás technológiai folyamatá­nak megjavítását a gyártási folya­matok további gépesítése és auto­matizálása révén, futószalagok be­vezetésével és a gyárfásban a mun- kaszakasaok számának osökkentésé- vel. Vegyük például a pamutipart. Nemrégiben a pamutipa)' még légi. kisterme ébenységű, Mu le-cé j »ok kel dolgozott, amelyek technikai szem­pontból elmaradottak. Most ezek he­lyett nagytermelékBoyeggií, új fo­nógépeket állítottak be Az új fo­nógépek egynegyedannyi területet foglalnak el, mint a Mnle-gépek s az .orsók termelékenység« 60—65 százalékkal nagyobb, mint azokon. Azáltal, hogy a fonógyárakban új gépi bereudeaéet állítottak föl, a fő gépi műveletek száma 12-tő1 6-es (Hökkent­Bevezették a futóazalagiwidfszert a cipőkonfekció-, kötezövő-, ezőrrne- ée oőrdíssmű iparágak üzemeinek többségében* Ez Jehotővé tette, hogy ezek az iparágak a könnyű­ipar nagy gépesített ágaivá válja­nak és az áteaervoaett üzemekben n munka, tevékenysége a Jábbeliipar- ban 20 százalékknl, a ezőrmeiparb&ii 40 «Basalékkal és a konfekejóipar- b*n 30 százalékkal emelkedjék. A könnyűipar valamennyi ágá­nak eikeieR helyreállítása és to­vábbfejlesztése következtében elér­tük és jelentősen túlszárnyaltuk n szövői« lábbeli, kötezövöttáru és egy#> cikkek gyártásának háború- előtti színvonalát. 1952-lien a köny- nyűiper 43 százalékkal több termé­ket állít elő, mint a háború előtt, ezen belül gyapjúszövetből 60 szá­zalékkal, kötszővött árukból több mint 60 százalékkal. eelyemfizöve­tekből pedig 2.8-ezer többet. Gyökeresen más kép figyelhető meg a tőkés országokban. Vegyük például az angol textil­ipart, amely, hogy úgy mondjuk, nem is olyan régen a legfejlettebb volt * világon és kezében tartotta a textiláruk majdnem valamennyi alapvető felvevőpiacát. Angliában a pamutszövet gyártá­sa 1951-ben a háborúe'.őfcti időhöz viszonyítva 40 százalékkal csökkent. A. háború ntúni években a pamutfo- nódák teljééitöképaSBÚge 2d száza­lékkal, a szövődéké pedig 24 szá­zalékkal csökkent. Számos textil- gyárat leállítottak. A működő gyá­rak régi felszeretéssel dolgoznak. Az elmúlt években 26 százalékkal csökkent a munkások száma aa an­gol pamutip'U'han. Nem kisebb vél súgót él át az angol gyapjúipar. A gyapj úszövőgyárak teljesítőképes­sége 30 € zúzalékkal csökkent. Míg a tőkés országokban a békés célokra termelő iparágak elsorvad­nak, nálunk, a Szovjetunióban év- ről-óvre szüntelenül növekszik a közszükségleti cikkek gyártása rendszeresen csökkennek az árak ós növekszik a szovjet nép anyagi jóléte. Koszigin elvtárs ezután arról be-: szólt, hogy a könnyűipar ismeretes! sikereket ért ©i a termékek minő­ségének megjavításában és a cik kék választékának kibővítésében, de még mindig sóik a komoly hiányos­ság * oeeket ki kell küszöbölni. Az uj ötéves terv előírja — folytatta Koezigin ©Ívtára — * könnyűipar minden ágának gyö­keres átépítését, a legújabb tech­nikával való ellátását, a gépek nagyobb mértékű automatizálását ós csoportoeitáeút- a berendezés működésének további gyorsítását Az ipar eibenes fejlődésének alapfeltétele a termelés szakadatlan tökéletesítése * magasrendű tech­nika alapján. Nem általában gé­pekre van szükségünk', hanem a legélenjáróbb technikájú gépekre, amelyek megfelelnek a munkater­melékenység további, emelése kö­vetelményeinek, biztosítják, hogy ezeken a gépeken bonyolultabb és kiválóbb választékú termékek ké­szüljenek, hogy ezek a gépek méginkább megkönnyítsék a mun­kások munkáját a termeléslren. A gépgyárak által jelenleg szállított egyes gépek még nőm felelnek meg mindezeknek a követelményeknek. A könnyűipar előtt álló fel­adatok a termékek minőségének további javítás* és a munka terme­lékenységének emelése telén pa-1 rancsolóan követelik, hogy a gép­gyárak idejében teljesítsék az új géptípusok termelésének és soro­zatgyártásának bevezetésére vonat­kozó terveket. Koszigin elvtárs ezután a köny- nyűipar nyersanyagellátásáról szól­va beszólt a gyapot és len termesz­tés feladatairól, majd a bőr- esi cipőipar anyagéi látásának kérdéseit ismertette. Az új ötéves tervvel kapcso­latos irányelv-tervezetben előirt feladatokból kiindulva — folytatta Koszigln elvtárs — a könnyűipari termelés évi átlagos növekedései mintegy tizenegy százalék kell, hogy tegyen. Az 1950. évihez vi- saonyitva gyapotszö vetet hatvanegy százalékkal, lenszüvetet hetvenhat százalékkal, gyapjúszövetet ötven­négy százalékkal, bőiinbbelit öt­venöt százalékkal, kötöttárut ki­lencven százalékkal többet fogunk termelni. Az új ötéves tervben a könnyű­ipar elé tűzött feladatok ragyo­góan visszatükrözik a szovjet nép anyagi jólétének továbbfokozására irányuló sztálini gondoskodást. A gyapjúipar bővülő nyers­anyagbázisa Sebeiévé teszi, hegy a folyó öt év alatt jelentős mé) - tőkben fokozzuk az öltönyök, fel­öltők és női. ruhák készítésébe® szükséges szövetek gyártását, nö­veljük a jaoquard-mintás szövetek gyártását. Kibővüljük a különösen tartós kap romos tu gyapjúszövetek gyár­tását. Rohamosan növekszik selyemszó- vetgyártásunk, selyemszöveteket nagy választékban készítünk. 1952- több mint háromszorannyi selyem- szövetet gyártunk, mint 1940-ben, 1953-ban pedig ötstóranayit, Ne­veljük a tarkánszőfct és a bársony- szövet gyártását. Népgazdaságunk Sztálin elvtárs útmutatása alapján termett új ága, a műrostipar, ebben a* ötéves terv­ben 4.7-saeresére növeli tonnelé- sét az 1950 évihez és csaknem ll-szafesére az 1940 évihez viszo­nyítva. Az ötödik ötéves tervben megalapozzuk más, újabb és ki­válóbb minőségű szintetikus rost­fajták gyártásának fejlesztését. Az új ötéves tervben sole pamut- selyem-, konfekció-, kötöttáru-, bőr- és cipőipari vállalatot és un.- rostüzemet épi ütvk. Az e’őző ö év- * tervhez viszonyítva a beruházási volumen csaknem két és félsze­reséi» növekszik. Csupán a kot<> tenfelüli ópitkoaési terv alapján mintegy 750 vállalatot építünk, il­letve építünk át. Sztálin elvtárs útmutatás).« alap­ján ebben az ötéves tervbeiu újabu nagy textilközpontok létesülnek Ki,-, mis inba a, Engels-ben, Barnáidban, Krasznodarban, Herezonban és Srt te linabadbnn. Ennek eredményeken«, komoly átcsoportosítások lesznek «• textilipar ellrelyezésóben. A pamui- szövetgyártás köielebb kerül u ayersanyagforrásokhü^ ,0,3, a ái'uföl vevő vidékekh^. uv tok többsége teljesítmény lekir- tetében felülmúlja a világ bárme­lyik textilvállalatát. A kamisini pn- mutkombiiiát például naponta k*- rülbelül egymillió méter kitűnő mi­nőségű szövetet gyári majd. Az uj vállalatok technikai feksz.-re-ó- . - né!, a tervfcevett választókniíl lóg­va a iliegéle&j&robhák lesznek. Ezé-: a vállalatok tömeges mennyiségbv. gyártják majd a különböző, legki­válóbb választékú szöveteket. A szovjet állam békés politikát folytat és továbbra is szüntelen ól fejleszti a népgazdaságot, áHandó-m növeli a dolgozók anyagi jólétet. A szovjetuniónak Ijenin—Sztálin párt­ja köré tömörült népei még r> — gyobb munkalendülettel és lelke­sedéssel harcolnak a békééit, a kom­munizmus felépítésének a nagy Sztálin által kidolgozott grandió­zus programmja minél gyorsvb megval ósításáért. Éljen Lenin—Sztálin pártja, » szovjet, nép nagy gyŐEelínréoek szervezője és Odkesítője! Sl j t«. a zseni ális vezér és ta- pító, a mi drága ós szeretett ‘:ztá- lin elviársunk! (Hosszantartó lap» Az október 13-i délelőtti ülés A XÍX. pártkongresszus okwlier 13-án folytatta munkáját. V. M. Andrianov javaslatára egy­hangúlag elfogadtak a Szovjetunió Kommunista Pártja programún já­rnak átdolgozásáról ezó ló határozati javaslatot. Ezután a kongresszus viharos hosszantartó tapssal fogadba a szó­noki emelvényre lépő Max Röi- mannt, a Német Kommunista Párt elnökét. Max Reimann a béke femrtartá- táaáért és Németország nemzseti egys^éért küzdő minden nj-ugat- nómetoiszági dolgozó testvéri, har­cos üdvözletét tolináosolto a XIX. kongresszus küldötteinek. Kifejezte a hazájuk egységéért harcoló nyu­gatnémet dolgozók mély háláját •T, V. Sztálin iránt, azokért az erőfeszítésekért, amelyek azt szol­gálják, hogy a német nép igazsá­gos békeszerződéshez jusson és Né­metország nemzeti egysége hely­reálljon. »Az amerikai imperialis­ták — mondotta — Adenauer kor­mányának támogatásával az icurépai agresszív háború fő támaszpontjává változtatják Nyugat-Ndmetorezn- got.« Nyugat-Németország lakos­sága — hangsúlyozta Reimann — egyre inkább tudatára ébred annak, bogy egyedül a szovjet kormány­nak: és a Német Demokratáin» Köztársaság kormányának javasla­tai vezetnek a német kérdés bé­kés megoldásához. — ígérjük, mindent megteszünk annak megakadályozására, bogy tk­(Folytatáú a 3- oldakm.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents